Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-21 / 8. szám

XLI. évfolyam. r Gyula, igog. február 21. 8-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ............. 10 K — f Fé l évre...................... 5 K — f Évnegyedre.................. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ • KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. 11. Múlt számunkban részletesen ismertettük a február 27-én tartandó közgyűlés elé ter­jesztett alispáni jelentést s egyidejűleg jelez­tük, hogy a tárgysorozat fontosabb és köz­érdekű érdekesebb ügyeit ismertetni fogjuk. Azóta a tárgysorozat is megjelent, mely­ben számszerint 79 ügy jeleztetett, ezeken felül még a póttárgysorozat mintegy 24 ügyet vesz fel majd a közgyűlés anyagául. Mindjárt a közgyűlés eleién nagyobb vitára van kilátás Zemplénvármegyének egyik körirata során, melyben a koalícióban egye­sült hazafias pártok egyesítését sürgeti. A nélkül hogy politizálni akarnánk, egy­szerűen főbb vonásaiban reprodukáljuk a köiiratot: »A kormány — igy kezdi — az 1906. évben adott programmját hiven kö­vetve, az országgyűlési képviselők választá­sáról szóló törvényjavaslat benyújtásával annak végső pontjához jutott. Úgy a vezé­rekre mint a koalícióba lépett pártok tagjaira most az a nagy felelősséggel járó kötelezett­ség háramlik, hogy a jövőről a nemzet és haza jövőjéről gondoskodjanak.« »Ez a nagy kötelesség — mondja tovább a körirat — elementáris erővel követeli meg, hogy a pártok beli egyetértő hazafias elemek egy erős pártban és pártkötelékbe tömörül jenek, alkotmányos nemzeti irányú és hosszú időre szóló közös programmal. Ez alapon a Nemzeti Kormány iránt ér­zett változatlan bizalma és őszinte ragaszko­dásának kifejezése mellett felkéri a kormányt, hogy a koalícióban levő magyar érzelmű pár­toknak fenti czélok elérhetésére egyesítését mozdítsa elő.« Ismételjük, nincs szándékunkban politikai akcziókrol sem részletes, sem egyoldalú kri­tikát adni, minélfogva itt csupán annak az halunknak kívánunk kifejezést adni, vajha kevés vitával s még kevesebb szónoklással esnénk át ezen a ponton, hogy a többi köz­ügy alapos tárgyalására több időnk maradna. Annál inkább kívánjuk ezt, mert a közgyű­lést követő másnap már vasárnap lesz, ami­ért is a vidéki megyebizottsági tagokra való tekintettel, kár volna a közgyűlést kitolni. Pozsony sz. kir. város a pornográfia, az erkölcs és szellemrontó detektiv-regények forgalomba hozatalát korlátozni kívánja. A pornográf! ival és a detektív-regények­kel szemben tehetetlen a család, iskola, mert ez a veszedelmes ellenség irodalmi álarczot ölt és igy bitorolja a szabadságot; de ezenfelül a magyargyülöleteí hirdető lapoknak az or­szágba özönlését is tehetetlenül kell néznünk, mert igen sok ilynemű sajtótermék meg há­borítatlanul élvezi a postai szállítás kedvez­ményét. Ez irodalmi métely ellen vaskézre van szükség, mely korbác-csal veri ki a porno­gráfiát és a detektív regényt az irodalom csar­nokából és megtagadja a m. kir. posta szol­gálatát a magyargyülöletben tobzódó hír­lapoktól. A vármegye alispánja befogja mutatni a békéscsabai hadszerkészlet raktár kibővítése tár­gyában megtartott tárgyalásról felvett jegyző­könyvet, mely szerint a raktárnál a fel- szerelési anyagok szaporitása következtében valamint a jelenlegi épületek egy részének használhatatlansága miatt a raktár területi hiánya 546 m3. Ennek a hiánynak pótlására egy egész uj épület lenne emelendő' a régi he­lyett, amely amúgy is hasznavehetetlen. Az uj építkezés mint gy 31000 K-át tesz ki, melyért körülbelül 1824 korona évi téritmény járna, vagyis a befektetett tőke 5* 13°/0-a. Az épít­kezés foganatosításához a törvényhatóság bi­zonyára megadja a felhatalmazást. Most tárgyaltatnak a községi orvosok ré­szére járó gyógykezelési, továbbá a fuvar és távolsági dijakról, valamint a községi bábákról szóló szabályrendelet-tervezetek, melyek a hivatalos lapban egész terjedelmükben kö­zöltettek. Ezek az 1908. évi XXXVTII. t.-c. végrehajtását képezik. A vármegyei dijnokok fizetéséről és szol­gálati viszonyainak szabályozásáról szóló és legutóbb alkotott vármegyei szabályrendele­tet azzal adta le a belligyminister, hogy azt a törvényhatóság egyeztesse össze a minister tanácsnak ama legutóbb kelt rendeletével, mely az állami hivataloknál alkalmazott dij­nokok napidijairól szól. Gyulai vonatkozású ügy a református egyháztanács kérelme a temetőhöz vezető ut kikövezése iránt. Ez az ut a gyula—doboz—vésztői tör­vényhatósági ut egy része, amely azonban a kiépítendő utak közé felvéve nincs s a vár­megyei közúti alap mostoha helyzetét te­kintve, a kiépités belátható időn belül alig remélhető. Ez legalább a hivatalos vélemény. A Julián egyesület segély iránti kérelme szintén most tárgyaltatik s bár nem tudjuk mi benne a határozati javaslat, mégis igen kívánatosnak tartanánk, hogy ennek a nagy X Ä F| ö Z lexxg-ererx­Nyáron múlt két éve, a „Franz Josef I.“ csata hajóval a Földközi tengeren jártunk. Pólából indul­tunk ki. Utunk czélja a fiumei haditengerészeti akadémia növendékeinek tanulmányútja volt, kik közül a III-ad évet végzettek ekkor tették meg első tengeri útjukat, hogy elméleti tudásukat gyakorlati tapasztalatokkal is gyarapítsák. Julius elején indultunk Fiúméba, hol felvettük hajónkra az akadémia növendékeit. Milyen a tenger? Azt már sokan megkísé­relték leírni. Gyönyörködni a partról a végtel'en víztömegben, már egymagában is felséges látvány. Hát még ha hajón van az ember? Az tudja csak igazán élvezni annak szépségét! Magyar ember fél a tengertől. Ezt azonban megczáfolják Amerikába kivándorló honfitársaink ezrei. Pedig ez a félelem hiába való. Ma már oly biztosan vannak hajóink építve, hogy azok minden tengeri viharnak ellenállának. Ma a vonatösszeüt­közések gyakoriabbak, mint a hajószerencsétlen­ségek. A tengeri betegség sem oly szörnyű valami. Egy kis főfájás. Ezt sem kapja meg, csak az utasok egy kis része. Igaz, erről rémmeséket mondanak egyes tengertjáró igazmondók, akár csak az ember evő czápákról, melyeket oly emberek sem igen láttak, kik éveken át járták a tengert. Monarchiánknak haditengerészete nem igen fejlett. Egész partvidékünk Isztria és Dalmáczia. Gyarmataink nincsenek s igy a meglevő hadi­hajóink is inkább a nagyhatalmi állást kívánják bi­zonyítani, mert a partvidéket bizony sokkal jobban védik a modern várak, mint a hadihajók. Velencze elvesztése óta Póla a főhadikikötőnk, mely az Isztria félsziget déli csúcsán fekszik s igy igen alkalmas kereskedelmi kikötőink Triest s Fiume megvédésére, ezenkívül a dalmát partokon van Sebenico s Theodo, melyek építése s megerősítése még befejezve nincs. Pólából három óra alatt értünk a Quarnerot átszelve, egyetlen magyar tengeri kikötőnkbe, Fiú-; mébe. Azon gyönyörű fekvés, melylyel Fiume bir, ritkítja párját, sőt fejlődésében némileg éppen ezen fekvése hátráltatja, amennyiben nem igen terjesz- kedhetik, fejlődésének útját állják a hirtelen emel­kedő hegyek, melyek majdnem minden átmenet nélkül, a tengerből emelkednek. Szépen ki vannak építve mólói s belső kereskedelmi kikötőjét óriási pénzáldozattal épitett hullámfogók védik a Quarnero szeszélyes hullámai ellen. Kereskedelme mindjob­ban virágzik, óriási versenyt támasztva Triestnek, mert a Magyarországba jövő árúk újabban Fiúmén át érkeznek s ugyancsak Fiúmén keresztül mennek külföldre termékeink is. — Vasúti összeköttetésünk Fiumével szintén óriási pénzáldozatba került, mert a Karston keresztül egyik legmerészebb, igaz igen szép, vasúti pályát kellett megépíteni s ez sem képes ma már a forgalmat lebonyolítani. Fiume igen szép, rendezett s feltűnően tiszta város, ami tengeri kikötőknél éppen nem szokásos. Lakosai olaszok, de megérjük még talán, hogy nyelvében is magyarrá lesz. Már az utczákon s üzletekben meg-megüti magyar szó az ember fülét. Az ifjabb nemzedék tekintélyes része beszél is már magyarul, mit állami iskoláinknak köszönhetünk. Aki teheti, mulasztást követ el, ha nem nézi meg Fiúmét. Azon élvezet, melyet az oda való utazás s Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofuiozis, influenza ellen szitu Ulan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „ Ho?he“ «redeti c*omn.golá*t. r. HstTmana-IU Hscbe A Cm. Basel fiváj«) „Roehe" Kiskati arvoti rmtkutr« a ly^eyiurtirrt­ku. — Ara ttvegtnkmt 4.— kamu. Xja.pta.zils: xziai száma ÍO oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents