Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-21 / 8. szám
2 BÉKÉS 1909. február 21. nyomásnak kitett egyesületnek kérelme ne hangozzék el a pusztába. Ez inkább megérdemli a segítséget, mint az eddig semmi eredményt fel nem mutató s csupán Iráziso- kon élősködő tulipán magyar védőszövetség. Elvi jelentőségű döntés várható Békés községnek ama határozata dolgában, melyben a jegyzőket más ügykörbe osztotta. A képviselőtestület ugyanis egy indítványra kimondotta, hogy Szathmáry Gábor főjegyzőt az adóügyi, Szentgyörgyi Györgyöt a közigazgatási s ennek ügyosztályához Bakó Mátyás jegyzőt osztja be. Elvi jelentőségű a kérdés azért, mert ilyen dolgot nem lehet ötletszerüleg elhatározni. A szervezési szabályrendelet ugyan megengedi az ügykörök beosztását, azonban csak fontos közérdek esetén, ami a fennforgó esetben egyátalában nem áll fenn. Még mindig kérdés marad azonban, hogy ez a szabályrendeleti intézkedés a főjegyzőre is vonatkozik-e, mert szerintünk nem vonatkozhatik, de igenleges esetben is még mindig kérdéses, hogy szükséges-e a beosztás változtatása a vezető jegyzőre nézve, amit részünkről határozottan tagadásba vonunk. Tárgysorozat a vármegye február 27-iki közgyűlésén. 1 A vármegye alispánjának jelentése a vármegye állapotáról és a deczemberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. 2 A közigazgatási bizottság jelentése az 1908. év második feléről. 3 A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 4 Belügyminister ur rendelete az 1909. évi várm. katonabeszállásolási költségvetés felülbírálása ügyében. 5 Zemplénvármegye körirata a koaliczióban egyesült hazafias pártok egyesítése tárgyában 6 Pécs sz. kir. város törvényhatóságának körirata az összes köztisztviselők és katonatiszteknek községi pótadóval leendő megterhelése iránt. 7 Jásznagykun-Szolnokvármegye átirata a hely- hatósági állatorvosok illetményeinek rendezése tárgyában. 8 Pozsony sz. kir. város körirata a pornografikus irodalmi termékek megrendszabályozása iránt. 9 Pozsony sz. kir. vávos körirata az ipari munkának vasár- és ünnepnapi szüneteléséről szóló előadói tervezet 11. §-a ellen. 10 A vármegye alispánjának előterjesztése a békéscsabai hadszerkészlet raktár kibővítése ügyében. 11 A vármegye alispánjának előterjesztése a szarvas-szentesi törvényhatósági úthoz kisk. Kontur Noémi ingatlanából kért területrész átengedése tárgyában kötött egyezség jóváhagyása ügyében. 12 A vármegye alispánjának előterjesztése a községi orvosok rendelési, látogatási, fuvar- és távolsági dijainak megállapítását tárgyazó szabályrendelet megalkotása iránt. 13 A vármegye alispánjának előterjesztése, a bábákról szóló szabályrendelet megalkotása tárgyában. 14 A vármegye alispánjának előterjesztése a gádoros—nagyszénási törvényhatósági utón építendő utkaparó ház telkének megvételére vonatkozó szerződés jóváhagyása ügyében. 15 A dijnokok szolgálati viszonyairól alkotott szabályrendelet átdolgozása iránt belügyministeri rendelet. 16 Nádudvari József várm. hivatalszolga nyug- és kegydij iránti kérvénye. 17 Néh. Blaskovits Mihály volt várm. házfel ügyelő özvegyének kérelme özvegyi nyugdijának megállapítása és kegydij iránt. 18 Szívós Sándor szeghalmi, Sztán Mihály békési, Trinyik Márton szarvasi és Máté István füzesgyarmati utkaparók kérelme végkielégítés, illetve kegydij iránt. 19 Denhoff Antal közp. nyilvántartó kérelme, az első magyar általános biztositó társasággal kötött tűzkárbiztositási szerződésben kötelezett kezelési jutaléknak részére leendő folyósítása iránt. 20 A magyar-osztrák berlini egylet segély iránti kérelme. 21 A szegedi ifjú vakok államilag segélyezett nevelőintézetének kérelme évi 2000 kor. hozzájárulás megszavazása tárgyában. 22 A Julián-egyesület kérelme segélyezése iránt. 23 Tulipán magyar védőszövetség segély iránti kérelme. 24 A Magyar Földrajzi Társaság kérelme évi segély iránt. 25 Kocsis Károly felebbezése Gyula város képviselőtestületének, nyugdíjazása tárgyában hozott határozata ellen. 26 Gyula város képviselőtestületének határozata a városi nyugdijszabályrendelet módosítása tárgyában s az ellen dr. Martos József városi képviselő által beadott felebbezés. 27 Tótkomlós község módosított fizetési szabályrendelete. 28 Tótkomlós község módosított borital és hus- fogyasztási adó kezelési szabályrendelete. 29 Békéssámson község módosított fizetési szabályrendelete. 30 Doboz község véghatározata a Kovalovszkili féle vadászszerződés felbontása lárgyában. 31 Dr. Török Gábor felebbezése, Nagy Gábor községi jegyző lemondását elfogadó s az ennek folytán szükségessé vált helyettesítések iránt intézkedő főszolgabírói határozatokat tudomásul vevő képviselő- testületi hajározatok ellen. 32 Békéscsaba község határozata a Fiume-szál- loda átalakítása tárgyában. 38 Békés község képviselőtestületének a köz- s%jegyzőknek más ügykörbe való áthelyezése tárgyában hozott határozata és az ellen Szathmáry Gábor és Szentgyörgyi György községi jegyzők, valamint Sélei Péter és tsai, valamint Futaki Mihály és társai által beadott felebbezések. 34 Endrőd község határozata a takarékmagtári kölcsönök kamatlábának leszállítása tárgyában. 35 Endrőd község képviselőtestületének határozata az állatvásártér áthelyezése tárgyában s ez ellen Giricz Pál és társai felebbezése. 36 Gyulavári község határozata a bor és hus- fogyasztási adók kezelőinek jutalmazása tárgyában. 37 Tótkomlós község határozata a segéd- és kezelőszemélyzet drágasági pótléka tárgyában. 38 Füzesgyarmat község módosított fizetési szabáh rendelete. 39 Gyulavári község határozata a husvizsgálati s vágóhídi szabályrendeletének módosítása tárgyában. 40 Körösladány község határozata Sebők Ferencz és Kalandra Gyula jegyzők megjutalmazása ügyében. 41 Körösladány község határozata Z. Nagy Imre és társai községi esküdtek nyugdija tárgyában. 42 A doboz—békéscsabai társaskocsi viteldijának megállapítása. 43 Nagyszénás község fizetési szábályrendelete. 44 Mezőberény község képviselőtestületének határozata a község tulajdonát képező gőzmalmi részvények megsemmisítése ügyében. 45 Szeghalom községnek a kataszteri munkálatokkal kapcsolatban kötött szerződésekre vonatkozó határozata. 46 Gyula város hat rozata a városi toronyőrök fizetésemelése tárgyában. a tenger megismerése nyújt, bőven kárpátolja az anyagi áldozatot s fáradtságot is. Fiúméból kiindulva, a dalmát partok mentén haladtunk dél felé. Képzelhető örömünk, midőn az Adria kék hullámait szeltük. Szivesen viseltük azon fáradtságot, melyet a szolgálat nehézségei okoztak. Utunkat rövid időre Zárában a Gravosában szakítottuk meg, hol az érdekesen épült dalmát városokban s népviseletben volt alkalmunk gyönyörködni. Tovább menve, értük el Pyrrheust, Athénnek, Görögország fővárosának kikötőjét s berán- dultunk Athénbe is. — Saloniki volt következő állomásunk Konstantinápoly előtt. Nagy érdeklődéssel vártuk a török fővárost s az eléggé érdekes képet nyújt színes tarkaságával s eredetiségével. Innen mentünk le Egyptomba, Alexandriába s csodáltuk azon óriási forgalmat, mely ezen kikötőben lebonyolul, különben az képzelhető is, mert egész Egyptom kereskedelme ezen kikötőn át nyer lebonyolítást. — Innen vonaton kirándulást tettünk Kairóba, csodálkozva az évezredes gúlák s spfiynxek hatalmas építkezésein, honnan a Níluson hajón tértünk vissza. A Földközi tenger afrikai partja mentén, Algierig jutottunk, hol találkoztunk a franczia hajórajjal, mely fényesen fogadott bennünket s az ünnepélyek egész sorozatát rendezte tiszteletünkre. — Időnk kevés lévén, felszedtük horgonyainkat s Gibraltárig mentünk, itt volt alkalmunk meggyőződni arról, hogyan uralják az angolok az egész földön a tengert. — Spanyolország hadi kikötőjébe, Kartagénába jutottunk innen, majd Barcelonába, hol véletlenül a kőből épült szabad arénában, az eredeti spanyol bikaviadal borzalmait is volt alkalmunk végig nézni; majd Francziaország legnagyobb déli kikötőjébe tértünk be, Marseillebe. A franczia hajóraj ezen időben tartotta szokásos évi gyakorlatait Algier s Francziaország között a Földközi tengeren s ezen hajórajba volt beosztva a „Farfadet“ nevű, tenger alatt járó tor- pedonaszád is, melyet ezen időben ért azon szerencsétlenség, hogy Algier előtt elsülyedt s koporsója lett a franczia haditengerészet tizenhárom bátor emberének. A torpedonaszád egy igen kis méretű, de gyorsan járó hadihajó, melynek czélja nagyobb ellenséges hadihajók megközelítése s azok ellen tor- pedotámadás intézése. A torpedo egy löveg, mely a viz színe alatt halad s oly szerkezettel van ellátva, hogy a vízbe jutva, a benne elhelyezett és sűrített levegővel hajtott csavarral önmagától halad s előre beállítható akár egyenes, akár ív irányban. Azon pillanatban pedig, midőn ütközőpontra talál, a benne elhelyezett nagy mennyiségű robbanóanyag explodál, mely óriási pusztítást okoz — A torpedo vízbe bocsájtva, 2000 m. távolságig meglehetős biztossággal működik s hogy ily kis távolságra egy hajót észrevétlenül meg lehessen közelíteni, szerkesztették újabban a viz alatt haladó torpedonaszá- dokat, amilyen a Farfadet volt. Az ily torpedonaszádok tetszés szerint haladhatnak a viz felszínén, vagy a vízben, illetőleg annak színe alatt. Ezen czélból két oldalán kamrák vannak, melyekbe vizet eresztve, az egész hajó a viz színe alá sülyed s ott haladhat is, mig ezen kamrákból a hajón levő szivattyúk segélyével a vizét a szabadba távolitva, ismét a viz felszínére emelkedik. A hajtóerőt itt nem gőzgép, hanem nyers olaj, vagy acetylén motor szolgáltatja. A levegőszükségletet a sűrített levegővel telt tartály fedezi s egy \\f hajó mintegy hat órán át haladhat a vízben. A Farfadet egyik legújabb s modernül felszerelt torpedonaszádja volt a franczia haditengerészetnek. Katasztrófáját az idézte elő, hogy ismeretlen okból a parancsnoki helyiség ajtaja, midőn az a viz alá merült, kinyílt s ezen át oly nagy meny- nyiségben ömlött be ezen- helyiségbe a viz, hogy a naszádot néhány perez alatt a többi hajók mellett, közvetlenül, a part mellett, az 50 m. mélynyi tengerfenékre sülyesztette. •- A parancsnok a kinyílt ajtón a tengerbe jutott s igy szerencsésen megmenekült. — A parancsnoki helyiségben ezen időben más nem tartózkodott s a helyiségek egymástól vizhatlanul lévén elzárva, azokba a viz be nem juthatott s a belső kamrában lévő 13 ember reménykedve várta a megmentését. A kikötőben levő hajóraj legnagyobb hajói végezték a mentési munkálatokat, melyek a legnagyobb nehézségekbe ütköztek. — Búvár 50 m. mélységre le nem szállhat, mert az emberi szervezet az ily mélységben uralkodó nyomást (5 atm.) már nem bírja. Ez legfeljebb erős szervezet mellett is 35 m. mélységig terjed, azonkivül az idő is igen rövidre volt szabva. Feltéve, hogy életben vannak az illetők, 10 óra múlva, levegő híján fulladnak meg. Sikerült is az elsülyeléstől számított 8-ik órában, lánczokkal s elektromágnesekkel az elsülyedt hajót megemelni úgy, hogy a viz színe alatt már mindössze 12 m. mélységben volt. — Már a mentés sikerrel kecsegtetett, nagy örömére a rajta
