Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-07 / 6. szám
6 BÉKÉS 1909. február 7. Felolvasó estély. A „Békési Kaszinó“ január 30-én tartotta második „Felolvasó estély“ ét, melynek sikere még a nagysikerű első estélyét is meghaladta. A műsort Dr. Haraszti Sándor békési ref. főgimnáziumi tanár nyitotta meg, ki a „Római játékok“ czimü felolvasásával aratott zajos sikert. Felolvasását a Belenta Bertalanné köröstarcsai vendég urhölgy énekszáma követte, ki Ujházy Béla róm. kath. kántor harmonium kísérete mellett magyar népdalokat adott elő. A szebbnél-szebb nóták kitűnő orgánummal adott előadását zajos ováczió- val fogadta a hal Igatóság, az éneklő urhölgyet újra és újra kitapsolta. A műsor utolsó pontja Eber- gényi László ügyvédjelölt monológja volt. A Jókai Mór „Munkácsi rab“ czimü kitűnő regényrészletét adta elő, osztatlan elismerést, mély hatást keltve. — Az előadást tánczmulatság követte, mely felette vidám hangulatban reggelig tartott. Szoptató anyák tejük hatását csak növelik és gazdagítják a SCOTT- féle Emulsió használat által. Kimerültség megszűnik, s a csecsemő rózsásabbá, vidámabbá és pajzánabbá válik, mint valaha volt, Az anyaságnak bármely válságos perczében, a SCOTT-féle Emulsio erőt kölcsönöz, bátorít, s emellett kellemes izü és könnyen emészthető. Egy eredeti üveg 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. 422 16-26 v Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. KaCZVinszky Andor könyve. »Közgazdasági dolgozatok.« czim alatt egy époly érdekes, mint rendkívül tanuságos könyv jelent meg a könyvpiaczon, amelynek illustris szerzője a városunkban is nagy ösmeretségnek, tisztelet és rokonszenvnek örvendő Kaczvinszky Andor, nagyváradi káptalani gazdatiszt. A kritika helyett közöljük a Pálffy Béla gyomai plébános, megyebizottsági tagnak a könyvhöz írott előszavát, mint amelynek minden sorát aláírjuk és magunkévá tesszük. A munka sokoldalúsága szerző széleskörű tudását bizonyítja. Egyébkint a könyv tartalma, fejezeti czimenként a következő: A gazdatiszt. A mezőgazdasági válság előjelei. Czigányok Magyarországban. Az alföldi mezőgazdaság reformja. Agrár mozgalmak. A gazda és politika. A vasút a gazdaság szolgálatában. Szövetkezetek. Népvándorlás. Hitel a kisgazdáknak. Gazdasági népoktatás. Gazda és kereskedő. Paraszt szociálizmus. A kiegyezés. Gazdasági munkászendülés. Gazdasági tudósítás. Az , aratás és a szociális mozgalmak. Országos főldmive- lési ügyek. Cselédvándorlás. Kenyér és munka. A kisbirtok rendezése. Harcz a fogyasztási szövetkezetek ellen. A kisiparos helyzete. A földbirtok. Szövetkezeti mozgalmak. Az Omge javaslatai. Gazdasági tulipán. Házi iparfejlesztés. Gazdasági újév. Mara kodó földosztók. Birtokparcellázás. A rossz termés következménye. Idők jele. Aratás és búza árak. Birtokkezelés. Magyar földbirtokos pusztulása. — A könyvből, amelyet Dobay János gyulai könyvnyomdája állított ki, szokott csínnal, ízléses és tiszta nyomással, lapunk következő számaiban érdekes mutat ványokat fogunk közölni. A mű bolti ára 3 korona. Pálffy Béla előszava a következő : Néhány czikket kap az olvasó ebben a kis munkában, gazdasági dolgokról szóló ozikkeket, melyek külömböző lapokban jelentek meg, de feltűnést keltettek mindenütt. Csodálatos, hogy milyen kis kört érdekel az agrár irányú munkálkodás hazánkban, ebben a tisztán föld- mivelő országban. Pedig nálunk nemcsak a mindennapi kenyeret adja, de egész nemzeti létünk alapját képezi a föld. Ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt — ez, mely ápol s eltakar. Nekünk nincsenek ősi patinával dicsekvő városaink, feldúlta azt a török. Nincsenek büszke ősi váraink, lorontotta azokat az osztrák. Nincsen világra szóló művészeti múzeumunk, »inter arma silent musae« a mi művészetünk az volt, hogy átérezve »a nagy világon e kívül nincsen számunkra hely«, megtudtuk védeni tatártól, töröktől, némettől, ha kellett, mint Mária Terézia királyunk alatt, az egész világtól ezt a darab földet. Ez a föld a mi kenyerünk, a mi művészetünk, a mi büszkeségünk, a mi kézzel fogható történelmünk. Erről a földről s azokról, kik e földet művelik, nem örömeikről, de bajaikról ír Kaczvinszky Andor érdekes czikkeket. Jó hogy írt, jó hogy ő írt. Mert nem szabad elhallgatni földünk bajait s úgy kell beszélni róla, melegen, szeretettel és tiszta látással, mint a szerző teszi. Egy élő röge ő ennek az atyáink vérével öntözött földnek, melyet egy emberöltő óta művel tudással, tapasztalattal s igaz magyar lélekkel. Azért nem tudja ő csak a termést látni, hanem az embereket is figyeli, kik munkálják a termést s izzadnak érte. Együtt látja a földet s a föld népét s együtt szereti őket, a meghalt magyarok porát, a kenyéradó földet s az élő magyar rögöt, a mi népünket. Nem a fülemile dala ez a könyv, mely az est csöndjében énekel a csillagokról felséges ódákat, hanem a pacsirta szava, mely a barázdából száll 'el s a magasban is a barázdát nézi, csak a fészkét látja. Nem hideg tudást, de meleg érzést ad ez a kis könyv, az igaz magyar érzés melegét. Értsék meg akiknek s akikről szól Gyoma, 1909. február hó. Pálffy Béla, plébános. Közgazdaság. A gyulavidéki takarékpénztár részvénytársaság folyó hó 2-án délelőtt 10 órakor tartotta meg 9-ik évi rendes közgyűlését, a társaság elnöke, dr. Fábry Sándor, az arad—Csanádi egyesült vasutak vezér- igazgatójának elnöklete alatt. A közgyűlésen 57 részvényes 704 szavazattal vett részt és úgy a felolvasott igazgatósági- mint felügyelő-bizottsági jelentéseket egyhangúlag tudomásul vették; nemkülönben jóváhagyták a beterjesztett, az 1908. évre vonatkozó mérleget, nyereség- és veszteség-számlát, úgyszintén az ezek alapján kimutatott 62,181 K 35 fill, tisztanyeremény felosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot, melyszerint az alapszabályszerü levonások után 2000 drb. részvény osztalékára á 15 K, 30,000 K, a tartalékalap gyarapítására 12,000 K, a nyugdíjalap javadalmazására 2,500 K, házérték csökkenésialapra 2000 K, jutalmazásokra 2000 K és jótékony- czélu adományokra 350 K fordittatik, mig" 875 K 09 fill, az 1909. évi nyeremény-számlára elővitetik A szelvényeknek beváltását e hó 4-ikétől kezdve rendelte el a közgyűlés. Ugyancsak határozatra emelte az igazgatóság javaslatát, a jelenlegi 400.000 korona részvénytőkének 1000 drb. 200 K n. é. részvény kibocsátása által 200,000 koronával, 600,000 koronára való felemelését, melyet a részvényesek elővételi jogra 230 korona árfolyamon vehetnek át, inig nemrészvényesek 260 koronáért jegyezhetik. Ezen transactio lebonyolítása után a pénzintézet saját vagyona meghaladja a 750,000 koronát. Ezzel kapcsolatban az alapszabályok 5., 13., 42. és 48. §§-ai is módosíttattak. A napirend utolsó pontját az elnök, alelnök, igazgatóság, felügyelő-bizottság és fegyelmi bizottság 3 évre való megválasztása képezte, melyet a következő eredménynyel ejtett meg a közgyűlés. Elnök lett dr. Fábry Sándor, alelnök Weisz Mór, vezérigazgató Reisner Ede, igazg. tagok: dr. Márky János, K. Schriffeit József, Schriffert József építész és Schröder Kornél (uj). Felügyelő-bizottság ; Braun Vilmos, dr. Biró Béla (uj), Karácsonyi Károly és dr. Stojánovits Szilárd (uj). A fegyelmi bizottságba megválasztattak: dr. Berényi Ármin, Braun Mór, Czinczár Adolf, dr. Kohn Mór ás dr. Ladies László. A gyulai építő iparosok szövetsége vasárnap délután tartotta közgyűlését a »Komló« szálloda éttermében. A végrehajtó bizottság terjedelmes jelentésben számolt be a szövetség múlt évi működéséről, a melyet majdnem kizárólag a munkáskérdés rendezése foglalt le. A munkás és munkaadó közötti béke megteremtésére kellett fordítania minden erejét és nem hiába. Sikerült ugyanis a munkásokat meggyőznie, hogy csak úgy érhető el mindkét részről a boldogulás, ha a munkás a munkaadóban nem az ellenséget, hanem érdekeinek osztályosát látja. A munkásság nagy része végre belátta ezt, a minek bizonyítéka az, hogy a múlt évben a város területén az építkezések a legnagyobb rendben folytak, nem zavarta azt sem sztrájk, sem bojkott, a mire évek óta nem volt példa. A nagy számban egybegyült tagok zajos helyeslések között vették tudomásul a jelentést. A zárszámadást és az 1909. évi költségelőirányzatot hozzászólás nélkül fogadta el a közgyűlés. Elnökké ismét Schneider János, alelnökökké Pfajff Ferencz és Sál József, ellenőrré Kalocsa István, pénztárnokká Bekker Antal, jegyzővé Weisz Alajos, valamint 12 végrehajtó bizottsági tag választatott. A napirend utolsó pontja Sál József indítványa volt egy »Iparos Menedékházi. létesítése tárgyában. A közgyűlés — Sál József megokolása után — az indítványt helyesnek találta, ezt határozattá emelte és a terv kivitelével a végrehajtó bizottságot bízta meg. Este 8 órakor a Komlóban vacsora volt: A vezetőség ugyanis egy általános »Munkaadó Szövetség« alapításának megbeszélését társas vacsora . keretében kívánta megoldani. A szövetség meghívására a tagokon kívül a kereskedelmi és iparos világból számosán jelentek meg, zsúfolásig megtöltve a Komló tágas éttermét. Az első felköszöntőt a vendégekre Schneider János mondotta. A hangulatból ítélve az Általános Munkaadó Szövetség megalapítása biztositva van. A szükséges előkészületek megtételét a szövetség vállalta magára. Ezután Pfaff Ferencz mondott szép beszédet a szövetkezés szükségességéről. Felköszöntőket mondottak még Dr. Kohn Mór, Sál József, Billitz Sándor, dr. Rostás Imre és többen, mindnyájan a szövetkezés szükségességét hangoztatva. A Gyulavidéki vasút vámszedósi joga. A m. kir. közigazgatási bíróság érdekes elvi határozatot hozott, amelyben a gyulavidéki vasút vámszedési jogát egyszersmindenkorra tisztázta. Az Ítélet megokolása a következő: A gr. Almásy Dénes és Békésvármegye törvényhatósága képviseletében e vármegye alispánja közt 1895. január 23-án létrejött s kormány- hatóságilag is jóváhagyott egyezség Gyu:aváriból a gyulai vasúti állomásig Gyula város területén 22L7 méter hosszúságban vezető vámosuton épített gazdasági iparvasut szállítmányai után a kövezetvámsze- dési jogot, illetőleg vámfizetési kötelezettséget a vámtulajdonos, Békésvármegye közönsége javára, ennek engedélyokirata alapján megállapította s a vámfizetést akként szabályozta, hogy gr. Almásy a vármegye közönségének átalányként évi 600 forint, 1200 korona kövezetvámdijat fizet e vámos ut használata fejében, az egyezségben meghatározott időre. Ez idő lejárván, az átalány fizetése iránt további megállapodása nem jött létre és a szóban forgó vasút 1906. évi julius 1-tól a gyulavidéki h. é. vasút részvénytársaság tulajdonába ment át, amely társulat ezt a vasutat, az aáásvevési szerződés értelmében gr. Almásy összes jogai s kötelezettségeivel vette át. E vasúton szállított a panaszló ezég 1906. szeptember 1-től 1907. február 12-ig ezukorrépát és répafejet. E szállítmányok után, Gyula város vámos utján történt szállítás fejében szedett a vármegye közönsége mint vámtulajdonos, számszerűen nem kifogásolt 4429 kor. 04 fillér kövezetvámot a paDaszló czégtől. A panaszló ezégnek e fizetett vámdij visszatérítésére vonatkozó s az alsófoku hatóságok által elntasitott igényét e bíróság sem ismerhette el jogszerűnek. A panaszló ezég ugyanis a gyulavidéki h. é. vasúton szállitván áruit, őt a h. é. vasút szállítási kötelettségei terhelik. A részvénytársaság pedig e vasutat - - az előadottak szerint — jogelődének gr. Almásynak jogai és kötelezettségeivel bírja. Gróf Almásy viszont elismervén e vasúton a vármegye vámos utján való szállításért a kövezetvámdíj fizetési kötelezettségét, miután az évi átalány fizetésre vonatkozó időtartam meg nem hosszabbittatott, az engedélyokirat értelmében való tarifaszerü kövezet vámdijszedés jogos lévén, az eként szedett vámdijak visszafizetését sem lehetett elrendelni. Bakkancs és czipö gyári műhely felállítása Gyulán. Azon tárgyalások, melyeket a cs. és kir. közös hadügyminisztérium és a kereskedelmi kormány együttes kezdeményezésére a gyulai bőrszövetkezet az ősz óta folytatott egy katonai lábbeli műhely felállítása tárgyában, a befejezéshez közelednek. Ez ügyben Heime es. k. őrnagy, majd pénteken Streihauer Alfréd gépészmérnök a magyar kereskedelmi kormány megbízásából Gyulán járt a helyszíni tájékozódás, a bőriparosok számának és a kínálkozó munkaerőnek felvétele végett. A táraz Emulsió vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét— a halászt — kérjük figyelembe venni.
