Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-07 / 6. szám
1909. február 7. BÉKÉS 7 gyalás eredményeként olyan arányú gépberendezés 'irányoztatott elő, mely 30 vezető és 30 mellék- ímunkással, emellett a kézi erő igénybevételével napi 250 pár lábbelit, mozgósítás esetén pedig éjjel-nappali erőltetett üzemnél kétszerannyit készíteni képes. Az összes gépeket, azok vámköltségeit ■és a szállítást az állam ingyen adná. A szövetkezetei a helyiség és berendezés költségei terhelnék. A magyar kereskedelmi kormány tervbe vette a műhely olyan berendezését, hogy a hadfelszerelési rendelések elkészítése után az összes gépek ipolgári czipész-czikkek készítésére is alkalmasak legyenek, hogy a befektetés költségei kihasználtassanak; a bőrszövetkezet túlnyomó számú cdzmadia iparos tagjai pedig ezzel szemben inkább hajlandók •volnának a pitrontások, derékövek, bőrtáskák én nyeregszerek vállalására is. A bizottság megtekintette a Gyula város tulajdonát képező Szarvas korcsma és volt polgári fiúiskola épületet e ezek •egyikének a műhely czéljaira megvételét meg fogja kísérelni. Előbbiért 15, utóbbiért 24 ezer korona vétetett ajánlatba, s addig is mig a végleges szokásos szerződés a had vezetőséggel megköttetik, a szövetkezet ezen szándékát a városi hatóságnál — hol tisztelgés és informácziók szer/ése czéljából megjelent — előjegyzésbe vétetni kérte. Az épületek egyikének meg nem szerezhetése eseten a szövetkezet kénytelen lesz saját sugárúti telkén -építeni, ami az ügyet nagyban befolyásolja. Törvényszéki csarnok. Esküdtszéki tárgyalások. Súlyos testi sértés 1909. február 1-én kezdte meg üléseit a gyulai kir. törvényszék mint esküdtbiróság, szándékos emberölés büntette miatt vádolt Juhász Mátyás 21 éves, bűnügyével, aki 1908. évi október 4 én atyját Juhász Andrást egy mángorlófaval 2 szer úgy fejbeütötte, hogy az azonnal meghalt. Yádlott beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy atyja édes anyjával, testvéreivel és vele fgorombán bánt s a szerencsétlenség előtt Péter öcscsét és édesanyját az ajtóhoz szorította s a kezében lévő kést megöléssel való fenyegetéssel reájuk emelte. Ijedtségében édesanyja és -öcscse védelmére kapta fel a mángorlóiét s ütötte le édes atyját. Az esküdtek a főtárgyalás szolgáltatta bizonyítékok alapján felmenő ágbeli rokonon elkövetett súlyos testi sértés bűntettében mondották ki "bűnösnek a vádlottat s a bíróság ennek alapján alkalmazva a törvényt, a fennforgó enyhítő körülményekre figyelemmel a legkisebb büntetéssel 2 évi fogházzal sújtotta. A főtárgyalást Y. Szakmáry Arisz- tild kir. ítélőtáblái biró elnök vezette. Szavazóbirák voltak Hubay Lajos és dr. Aigner Dezső kir. tszéki bírák, jegyző : Farkas István kir trvsz. jegyző. A ■közvádat dr. Konrád Ernő képviselte, a védelem részéről Dutkay Béla gyulai ügyvéd járt el. Az esküdtbiróság a következő 12 rendes és 2 pótesküdtböl alakult: Gaál István, dr. Liszka Nándor, Beienta József, dr. Euksz Béla, Vadas József, Havran Lajos, Márton János, Zahorán János, Szenes Vilmos, dr, Bi- kády Antal, Beliczey Géza, Bartók Mihály és Góg 'Gábor Az esküdtek főnökéül dr. Bikády Antal választatott meg. Az Ítélet ellen csak is a védő jelentett be semmiségi panaszt a Btkv. 92. §-ának nein alkalmazása miatt. Könnyű és súlyos testi sértés. Szerdán, február 3-án két vádlott is állott egyezerre a gyulai kir. törvényszék, mint esküdtbiróság előtt, úgymint : Binges István 27 éves endrődi lakos I rendű vádlott a btkv. 301. § ába ütköző könnyű testisértés vétsége miatt és Binges János 19 éves .endrődi lakos II. rendű vádlott a btkv. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettének a btkv. 65. §-a szerinti kísérlete miatt. Az volt ellenük a vád, hogy Binges István Endrődön 1907. évi február hó 3-ik napján Kajla István endrődi lakost szándékosan de nem ölésre irányult szándékkal akként bántalmazta, hogy ez által rajta 8 nap alatt gyógyuló testi sértést okozott. Binges János pedig ugyanezen alkalommal Kajla István sértettnek szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal való megölését megkezdette az által, kogy egy pisztolylyal fejbelötte, de mert a lövés sértettnek halálát nem okozta, azt akaratán kivül eső. okból be nem végezhette. Az esküdtbiróság elnöke Hubay Lajos tszéki biró, tagjai Bulla Antal és Tóth Ferencz tszéki bírák voltak, a jegyzőkönyvet dr. Nuszbek Sándor tszéki jegyző vezette, a vádat dr. Konrád Ernő kir. ügyész képviselte, a védelmet dr. Berényi Ármin ügyvéd látta el. Az -esküdtszék a következőleg alakult meg: Rendes esküdtek voltak; dr. Bikády Antal, Zahorán János, Bayer Lajos, dr. Liszka Nándor, Beienta József, Kovács L- Mihály, Vadas József, Löhner Gyula, Vámos György, Krajner Péter, Batári László, dr. Tabak István. Pótesküdtek lettek: Glatz János és Márton János. A fötárgyalás alapján tényállásként megállapittatott, hogy Kajla István endrődi lakos 1907. február 3-án Eadrődön a templomból hazafelé tartott az öreg szőlőbeli lakására. Utána mentek Binges István, Binges János a két vádiott, továbbá Dinya Imre és Dinya Elek, kik közül a két vádlott haragudott Kajla Istvánra. Amidőn a sértett után haladó csapat Kajla Istvánt utolérte, elébe ugrott Dinya Imre és revolverét mellének szegezve, azt kiáltotta: »Most vége az életednek!« ezzel egyszersmind két Ízben lecsattantotta a ravaszt, de a fegyver nem sült el. Most Binges István ugrott Kajla Istvánnak s több csapást mért valami tompa kemény tárgygyal a fejére. E csapások következtében sértett a koponyáján és arczán két 8 nap alatt gyógyuló sérülést szenvedett. Kajla István megfogta támadóját, hogy azt a további támadásban megakadályozza. Ekkor Binges János vádlott hátulról fejbelőtte Kajla Istvánt, ki erre elesett. Dinya Imre megszökött s ezért ellene nyomozó bocsáttatott ki. Binges István vádlott azzal védekezett, hogy előbb Kajla István jtámadta meg őt akként, hogy bicskával feléje szúrt. I Binges János vádlott pedig tagadta, hogy ő feléje jlőtt sértettnek, a pisztolylyal csak fejen ütötte s ekkor sült el a fegyver, amely különben is használ ihatatlan rossz volt. A beidézett tanuk mindkét vád- Ilőtt védekezését megczáfolták és bizonyították, hogy Binges János a pisztolylyal nem ütött, hanem a sértett fejének czélozva lőtt, a lövés ténye és a jfegyverszakértők véleményével pedig bizonyítva lett, bogy a fegyver az emberi élet kioltására alkalmas volt. Az esküdtek Binges Istvám könnyű testisértés vétségében, Binges Jánost pedig súlyos testisértés vétségében mondták ki bűnösnek (utóbbival szemben nem látván fennforogni a szándékos emberölés kísérletének vádjá'). Ilyen körülmények közt a bíróság Binges Istvánt 14 napi fogházra és behajthatatlanság esetén további 1 napi fogházra átváltoztatandó 10 korona pénzbüntetésre, Binges Jánost pedig 3 hónapi fogházra és behajthatatlanság esetén további 2 napi fogházra átváltoztatandó 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet jogerős. Felbujtó és gyújtogató. A f. hó 4 napján Vajda Bálint és Józsik Sándor bűnügye tárgyaltatok. Vajda Bálint gyomai lakos ugyanis 1908. decz. 10 napján Békéscsabán járt az ügyvédjénél, a hol megtudta, hogy a pere nem olyan jól végződött, mint a hogy gondolta. Hizafelé indult Józsik Smdor szintén gyomai lakossal együtt, kivel találkozott. Útközben megláttak egy szabad téren fekvő nagy szalmakazlat, mely 1600 kor. értékben a békéscsabai méntelep osztály tulajdona volt, de a melyről egy fiu azt állította, hogy valamelyik ügyvédé, mire kijelentette, hogy azt felfogja gyújtani Utóbb azonban abban állapodtak meg, hogy mivel Vajda Bálintnak fájós a lába és ez okból Józsik Sándor jobban tudna futni, a felgyujtást Józsik fogja elvégezni. El is végezte, s a szalmakazal leégett. i Az esküdtek a főtárgyalás szolgáltatta bizonyi- ,-tékok alapján Vajda Bálintot, mint felbujtót, Józsik Sándort pedig mint tettest gyújtogatás bűntettében 'mondta ki bűnösnek, a bíróság pedig Vajdát 2 évi fegyházzal s Józsi bot 1 évi és 6 hónapi börtönnel Ibüatette. Az ítélet jogerős lett. A bíróság tagjai: V. Szakmáry Arisztid kir. jitélő táblai biró elnök, Bulla Autal és Kurcz Antal jkir. trvsz. bírák, mint szavazó bírák, Farkas István kir. trvsz. jegyző, mint jegyzőkönyvvezető. Közvádló: jdr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes. Védők Eollmann János dr. ügyvéd és dr. Goldmann Ferencz !ügyvédjelölt. A szolgálatot teljesített esküdtek név- jSora a következő: Gaál István, Haverda Ferencz, ;Góg Gábor, Havrán Lajos, Vadas József, Krajner Péter, Glacz János, Kovács L Mihály, Bager Lajos, Vámos György, Zahorán János és Márton János. Halált okozó súlyos testi sértés Február 5-én a »Békésvármegyei kaszinó* volt főpinczére, Horga Pál állott esküdtbirái előtt, hogy ezek törvényt mondjanak felette, a közismert kis- bőgős, Bakró János haláláért. — A kir. ügyészség szándékos emberölés bűntettével vádolta Horga Pált, amiért Gyulán 1908. évi november hó 7. és 8. közötti éjjelen a »Korona« kávéházban Bakró Jánost forgópisztolyból reá irányzott lövéssel megölte. — Vádlott részegséggel s erősen felindult lelkiállapot tál, valamint önvédelemmel védekezett, mert őt Szilágyi Mojsza arczul ütötte, a földre teperte, majd Bikádi Józseffel együtt ütlegelték és rugdosták, védelmére használta pisztolyát. A főtárgyalás adatai szerint a vádlott szándéka nem ölésre, hanem c-ak súlyos testisértés okozására irányult, de igazolva lett az is, hogy vádlott részegség okozta, öntudatlan állapotban nem volt, védelmére sem volt szüksége forgópisztolyát használni, de a jogos védelem határainak a túlhágása, ráalapitott védekezése sem állhat meg, amiért is ezek figyelembe vételével az esküdtek verdiktje vádlottat erős felindulásban elkövetett, halált okozott súlyos testisértés bűntettében mondta ki bűnösnek, mig a bíróság ennek alapján 1 évi és 6 hónapi börtönre ítélte. Felek megnyugvása folytán az Ítélet jogerős lett. — Az esküdtszék a következő esküdtekből alakult: Mester István, dr. Povázsay Máté, Kovács L. Mihály, Weisz Éliás, Kóhn Jenő, Havran Lajos, Lokner Gyula, Vámos György, Beienta József, Z ihorán János, Batári László, Szenes Vilmos, Bartók Mihály és Krajner Péter. Az elnöki teendőket Hubay Lajos, az esküdtbiróság h. elnöke végezte. Szavazó- birákként közreműködtek Kurcz Antal és dr. Aigner Dezső, kir. törvényszéki bírák, a jegyzőkönyvet Farkas István, kir. törvényszéki jegyző vezette. Közvádloként dr. Liszy Viktor, kir. főügyészi helyettes, védőként dr. Berényi Ármin ügyvéd szerepelt. A főtárgyalás reggeli 9 órától esti V2 7 óráig tartott. Gyilkosság. Szombaton főbenjáró bűncselekmény felett Ítélt az esküdtbiróság : gyilkosság bűntettével vadolt Kállay Imre bűnügye került tárgyalá alá, ki Szeghalmon 1908. év október hó 13-án reggel feleségét, Barta Zsuzsannát, — kivel az asszony folytonos pénzzsarolásai miatt, rossz viszonyban volt, — 29 késszúrással megölte. A 65 éves, elaggott vádlott beismerte a cselekményt, csupán azzal védekezett, hogy nagy elkeseredésében követte el végzetes tettét. Az esküdtek, — kiknek névsorát idő rövidsége miatt, ezúttal nem közölhetjük, — bűnösnek mondották ,ki Kállai Imrét a gyilkosság bűntettében s ezért őt a bíróság, figyelembe véve a beismerést, büntetlen élőé1 etet és az elkeseredett lelkiállapotot, mint enyhítő körülményeket, a cselekményre törvényileg megállapított kötél általi halál helyett, esupán 15 évi fegyházra ítélte. A tárgyalást V. Szakmáry Arisztid kir. Ítélőtáblái biró vezette, bírák Bulla Antal és Kurcz Antal törvényszéki bírák voltak, a jegyzőkönyvvezetői tisztet Dr. Nuszbek Sándor kir. törvényszéki jegyző töltötte be. A közvádat Dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes, a védelmet Dr. Hoffmann Károly ügyvéd képviselte, utóbbi az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be vádlott érdekében. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy vádlott az Ítélet ellen jogorvoslatot nem használt. Csöndes rezignáczióval fogadta a súlyos büntetést és elnök ama kérdésére, hogy megnyug3zik-e, a 65 éves, öreg, összeesett vádlott halkan e<ak azt felelte: »Igen, megnyugszom! Az ilyen elesett öreg embernek úgyis az a legjobb: — megnyugodni !« * * * Esküdtszéki tárgyalások még holnap és holnapután is lesznek. Ezekről jövő számunkban. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. tszék mint polgári felebbezési bíróság által a következő ügyek fognak szóbe li tárgyaláson elintéztetni. Február 9. A magyar leszámítoló és pénzváltó banknak a szarvasi főgimnázium ellen 16800 korona. Február 12. Pollák Arnold — Fábry Károly, igényper. Nyikora György — Nádudvary András 105 korona 88 fillér. Ríegl Zoltán — Szeghalom község 324 korona. Boldog Erzsébet — Sánga Jozefa, igényper. Vigh Mihályné — Vigh Mihály, nőtartás. Gál Pál — Gál Erzsébet 123 korona 74 fillér. Pál fi Dezső — Ribay Dezső 1000 korona. Heti p i a c z. Gyula, február hó 5. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét folyamán lanyha volt az irányzat, az árak alig változtak. Hetipiaezunkon csekély kínálat mellett eladatott: Búza . . . 23-20—24 30 Árpa . . . 15‘60 —16-— Zab . . . 15-40-15-60 Tengeri . . 12 40 — 12 60 Fizetéses varróleányok azonnali belépésre felvétetnek. őzy. Marmorstein Józsefné 's ! Gyula, Báró Werrckheim Béla-utca 19. sz. 55 1—1
