Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-19 / 51. szám
XLI. évfolyam. 51-ik szám. Gyula, igog. deczember ig. Előfizetési árak; Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre.............. _ 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓ5IN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Cukorgyár Gyulán Lapunk f. bó 5 iki számában „Mező- gazdasági gyártelep Gyulán“ cim alatt megemlékeztünk ama mozgalomról, amely a szomszéd Biharvármegye birtokosai s nagybérlői körében egy cukorgyár létesítése érdekében megindult, ama nézetünknek, egy ben óhajunknak adván kifejezést, hogy ez a cukorgyár Gyulán volna létesítendő. Amidőn cikkünket megírtuk, kijelentettük, hogy habár bennünket eme kérdésben elsősorban lokálpatriotizmus vezérel is, teljesen tisztában vagyunk vele, hogy ezen lokálpatriotizmus egyáltalában nem lehet elhatározó, annál kevésbé döntő, s hogy a cukorgyár Gyulán létesülése csak az esetben remélhető, ha a létesítésben érdekelt tényezőket meg tudjuk győzni, illetőleg ha az érdekeltség maga is meggyőződik róla, hogy nem Gyula városának, de magának az érdekeltségnek a legelőnyösebb az, hogy a cukorgyár Gyulán építtessék fel. Legjobb tudomásunk és meggyőződésünk szeriut igyekeztünk utóbbi körülményt bizonyítani s örömmel konstatálhatjuk, hogy felszólalásunk, különösen pedig okfejtéseink nem voltak kiáltó szó a pusztában. Az érdekeltség tekintélyes, mondhatnánk irányadó köreiben ugyanis nemcsak megfontolás, hanem komoly akció tárgya a gyulai cukorgyár ügye, s ami két hét előtt alig remélhetónek látszott, ma már nemcsak hogy nincsen kizárva, de tényleg meg is valósulhat. Eme reményünket két ténykörülményre alapítjuk. Az első az, hogy a biharmegyei érdekeltség amely az akciót megindította, nem volt képes a cukorgyár üzemben tartásához szükséges minimális nyolcezer lioldnvi területen cukorrépa termelést biztositani. De magában a biharmegyei érdekeltség körében is áthidalhatlan nézeteltérés és érdek összeütközés nyilatkozott meg a biharmegyei gazdasági egyesületben e célból f. hó 12-én Nagyváradon tartott értekezleten. A cukor- gyári eszme biharmegyei kezdeményezői ugyanis a cukorgyárat Nagyváradon akarták létesíteni; az a négyezer boldnyi terül t is, amelyet összehoztak, egy reménybeli nagyváradi cukorgyárhoz kötötten hozatott össze. Ezzel szemben a biharmegyei gazdáknak Bekésvármegye felé gravitáló tekintélyesebb része s a velük érdekközösségben levő cukorgyárak a gyárat, figyelemmel arra, hogy a cukorrépát nagyban termelők túlnyomó része Biharvármegye nyugoti, Békésvármegye keleti s Aradvármegye északi részeiben van, Nagyvárad ellen döntöttek és ama óhajuknak és álláspontjuknak adtak kifejezést, hogy a cukorgyár, ha már Biharban, az esetben ennek határszélén Sarkadon létesüljön. A második ténykörülmény, amiről örömmel értesülünk, az hogy a békésmegyei nagy- birtokosok, akik eddig látszólag indifferen- sen nézték a biharmegyei érdekeltség mozgalmát, felismervén ama agrárszocialistikus szempontból is mérlegelhetlen fontosságot, amely egy cukorgyár létesítéséhez fűződik, úgy a saját, mint a közérdek szempontjából, szintén akcióba léptek, hogy a cukorgyár Gyulán létesüljön. Ez nemcsak örvendetes, hanem igen fontos körülmény. Igen fontos körülmény annyival is inkább, mert az uj gyár létesitésében közreműködő cukorgyárak is saját és a létesítendő gyár - jól felfogott érdekében valószínűleg a Gyulán létesítendő cukorgyár eszméjéhez fognak csatlakozni. De — s ez már nemcsak feltevésünk, hanem biztos tudomásunk — a cukorgyárnak Gyulán való létesítése, óhaja s egyben imminens érdeke a gyulavidéki vasút révén Gyulára gravitáló s répacukor termelő aradmegyei nagybirtokoknak, nevezetesen a József királyi herceg tulajdonát képező kisjenői, továbbá a báró Lipthay-féle tamásdai s a cukorrépa termelést száudékozó seprősi, apátii, síb. uradalmaknak is. Eli-meréssel honoráljuk dr. Lovich Ödön polgármesternek a Gyulán létesítendő cukorgyár érdekében kifejtett ügybuzgalmát. A polgármester ugyanis azoknál, akik a cukorgyár létesitésében irányadó szerepet visznek, megtette a lépéseket, hogy őket Gyulának megnyerje. Tájékoztatta ugyanis őket, a cukorgyár részére felajánlandó területnek a lapunkban már méltatott eszményi .voltáról. Sem Sarkadon, sem sehol másutt, ahol a cukorgyár felépítése egyáltalában sz.óbaiöhet, ahhoz fogható hely, mint a remetei földekből ép \ily célra fenntartott terület, amely a város alatt van, egy fél kilométernyire a vasút állomástól, kő- s vasutak mentén, folyó partján, szemben felépi- tendö háromszázan felüli munkásházzal, egyáltalában nincsen. Ez a hely a szó szoros értelmében predesztinálva van cukorgyárra. S Gyula városa ily cukorgyárból tagadhatlanul reá háramló előnyök ellenében eme földterületet bizonyára dijtalanul fogná a cukorgyár részére felajánlani. A terület minden kételyen felülálló alkalmatosságán kivül és azonfelül azonban még fontosabb az, hogy a minimális nyolcezer holdnyi cukorrépa termelési területnek nincs és nem is lehet nagyobb biztositéka, T A R C A. Vonaton. A vasúti kocsi egyik ablakától Bájos fiatal pár nézi a vidéket. Gyönyörködve látják, hogy mint váltakoznak: Hegyek, völgyek, falvak, vadvirágos rétek. — Az asszony mosolygó, bájos nyíló rózsa. Eljátszik a szellő barna hajfürtjével. Csillogó szemekkel néz fel az urára, Mintha átölelné lelke melegével . . . „Szebb a mi határunk ennél a vidéknél! Majd meglátja édes, ha majd haza érünk. Lombosabb az erdőnk valamennyi fája, Ezer vadvirágtól színesebb a rétünk . . . Közelebb húzódva uoszolja az asszony : „Beszéljen még Miklós, csöndes falujáról; Szelíd öreg asszony violás kertjéről, Muskátli virágos, nádas hajlékáról!” És beszél a férfi : „Ahova én viszlek Nem a nagyvárosok fényes palotája . . . Egyszerű parasztház . . . Ablaka virágos. Szegény öreg asszony nádfödeles háza .. . , . . Fogod-e szeretni, úgy mint engem szeretsz Az édes anyámat ? Reszkető kezére — Ha majd megcsókolja fehér homlokodat S oda von magához — édes lehajolsz-e?! ... Oh! ha nem szeretnéd ... Nem tudnád szeretni, Idegen maradna lelkednek örökre . .. “ — Elhallgat a férfi, feleletet várva. Köny borul az asszony ragyogó szemére. Szelid szemrehányás érzik a szavából: „Miklós ! Ilyeneket tőlem, ne is kérdezz ? . . . Az a kis parasztház lesz majd a világom . . . . . . Édes anyád most már nekem is anyám lesz. Azt a kicsi házat, azt az öreg asszonyt Szeretem a lelkem egész melegével! Ki szerető szívvel nevelgetett téged, Áldja meg az Isten áldó két kezével...“ A férfi csak nézi hosszan, szerelemmel S valami melegség borul a szívére: „Mindjárt oda érünk ! ... Letörlöm a könnyed ...“ . .. „Hagyd el Miklós, az is a boldogság könnye !...“ _________ Rácz Etus. A csúnya hercegnő. Irta ; Pásztor József. Ismerte mindenki azt a nagy fekete kastélyt ott, ahol a völgy felét az erdő foglalta el. Maga az az elvadult park, ami a kastélyt körülölelte, az erdőből volt kiszakítva s valamikor tündöklő napok fénye csillogott benne : a százados fák tudnának mesélni a selyemtopánkás királykisasszonyokról, akik a fák alatt hallgatták a mézszavu udvaroncok szines bókjait. A park most megint összenőtt a rengeteggel a bomladozó kőfalon keresztül s a kastély mohos kőfalaival úgy bámult le a békés völgyre, mint a harcias idők sötét emléke. A kastélynak három lakója volt, akik soha sem jöttek ki a fekete falak közül: az öreg hercegnő, egy ősz szolga és a csúnya kis hercegnő, az öreg hercegnő unokája, akit különben Százszorszépnek neveztek. Sok mindenfélét elmondhatnék még az öreg kastélyról, a nagy termekről, melyekben faragott barna bútorok állottak, nagy mennyezetes ágyak, ünnepélyes karosszékek s a falon szép sorrendben az ősök arcképei : marcona vitézek, tisztes matrónák és fiatal leányzók. Százszorszép hercegnő egy nagy karosszékben ült A csúcsíves ablakok karikáin pedig beverődött a parkból valami zöldes-sárga fény s egybeolvadt a termek komcf^' ~arna tónusával. Egy-két fényfolt ráesett az öreg andalló groteszk cserépSirolin E meli az étvágyat és a testsúlyt, megszün- »SHolin« t éti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. ...............szamarnonoses, smiizis, inna el len számtalan tanár cs orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást ösmertelő füzeteket C. 11. ingyen és bérmentve küld F. Hoffmann-La Roche & Co. Wien, lll/l. Neulingasse II. „Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszer- tárakban. — Ára iivegenkint 4 korona. X.ia.p'u.n.ls: mai száma, oldal.
