Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
6 BÉKÉS 1909. deczember 12. minden tekintetben helyettessitheti a külföldit. Hazafias irányánál fogva pedig olyan nemes hivatást teljesít a Tolnai Világlapja, amilyennel egyetlen vállalat sem dicsekedhetik. Olyan ritka ötletességgel van ez a lap szerkesztve, hogy az enciklopedista. de az egyszerű mesterlegény is egyformán talál szórakozást benne. Csak akkor veszi észre, hogy tudása szaporodott, mikor már elolvasta. A hét krónikája. Találó jellemzéssel vezette be Pál Ernő titkár a közművelődési egyesület vasárnapi ülésén az illusztris iró Gaál Mózes irodalmi előadását : »Mikor Gaál Mózes valahol megjelenik, az már magában ünnep, ha pedig megszólal, az valóságos sáto ros ünnep !« Nos tehát sátoros ünnepünk volt ! Gaál Mózes nemcsak megjelent közöttünk, de meg is szólalt az ő bensőségteljes, igaz meggyőződése hangján, választékos elokvenciával, rethorikai szépségekben gazdag, magas nívójú irodalmi előadás keretében, minőhöz hasonló kevés hangzott el eddigelé városunk falai közölt. Nem mi vagyunk az elsők a vármegyében, kik tudásának, lelki gazdagságának kincseiben részesedtünk ; Gaál Mózes bejárta már a vármegye nagyobb városait! Mégis jóleső büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy bár csak egy rövid délutánra, alig pár órára, de mégis vendégül láthattuk őt közöttünk. Hogy Gaál Mózes minő előkelő pozíciót foglal el irodalmunkban, arról nagyszámú dolgozatai tesznek ékes tanúbizonyságot, no meg az az elismerő gáncs nélküli kritika, amely minden egyes újabb könyvének megjelenését fogadta. Személye idegen, egyénisége kedves ismerős volt nekünk, s az a közöny, mely a közművelődési egyesület gyulai működésének nem egyszer átok- szerű kísérője volt, puszta nevére egyszerre főiolvadt! Vasárnap délután olyan nagyszámú, intelligens, úri közönség verődött össze a városháza nagytermében, hogy egy szezon-hangversenynek is becsületére válnék. De volt ott hallgatóság a polgári és paraszti-rendből is bőségesen. S amikor Gaál Mózes Széchényi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak nemzetboldogitó ideálját hirdette, úgy éreztük, hogy azok a válaszfalak, melyeket a társadalmunkban divatos kasztrendszer von az egyes osztályok közé, leomlanak; úgy éreztük, hogy nemcsak közeledünk egymáshoz, de épen eme közeledés jegyében jobbá, nemesebbé, s a hirdetett igazságok felfogására, gyümölcsöztető megőrzésére érdemesebbekké válunk ! S ez a kritériuma, ez a megpecsételője Gaál Mózes vasárnapi irodalmi előadása nagy sikerének ! * * * Most, hogy a tél befogott a maga kérlelhetetlen ridegségével, fölmelegednek az emberi szivek, fölbuzog a jótékonyság és megindul a munka a szegények nyomorának enyhítése érdekében. Közeleg a szeretet legszentebb ünnepe, a Karácsony ! A kis Jézus gazdag ajándékkal zörget be a márványpaloták ablakain ... miért feledkeznék meg éppen a szegényekről ? ! Az volna az ideális állapot, hogy ha máskor nem, de legalább a szeretet ünnepének szent estéjén a legszegényebb gunyhóban is lobogjon egy-egy apró mécses, amelynek világa — mint az a hires csillag hajdanán — elvezette az emberek tévelygő lelkét az ő betlehemi szegényes jászola mérhetetlen gazdagságához. És ebben a vonatkozásban magam is szocialista vagyok a legfanatikusabb értelemben. Az osztály*, a vagyonegyenlőtlenség rettenetes szakadékai, lázitó igazságta'anságai között épp ez a legkirívóbb, a legérzékenyebb ütközőpont. Avagy ki tudja annak a szegény gyermeknek, — aki karácsony estéjén ajándék nélkül maradt, — megmagyarázni, hogy a kis Jézus minden gyermekek leghívebb barátja, pártfogója, akihez égés? hosszú éven át olyan szépen, olyan szent bizoda- lommal imádkozott, miért teledkezett meg éppen ö róla ezen az esteien?! Ki tudja ezt neki megmagyarázni ? Ki fogja ezt vele megértetni? Hol van az az ember, az a vallás? Embertársaim! Mi, akik ügygyel-bajjal tán, de mégis bírjuk, vonjuk az élet mindennapi igáját, vessünk pár fillért az ő lelki egyensúlyuk mérlegébe, mert ez az első gyermekkori keserűsége a földhöz ragadt szegénységnek, elkíséri azt a gyermeket végig, élete folyásán át, egész a szocializmus féktelenkedéseig. Saját hibáján kívül, a gyermekkori keserűség szeges ostorától űzve, jobb időkbe vetett reménykedései által hajtva, jut el arra a pontra, ahol egyetlen embernek sem szabadna állani! Melegedjék föl szivünk, buzogjon föl jótékonyságunk s most, mikor a patronázs eszméi — egy más irányban bár, de a fiatalság védelmére kelnek, — ne zárkózzunk el ridegen a gyermekvédelem nemes mozgalmai elől s velük együtt, szegénységünkhöz mérten, segítsük a szükölködők elrettentőén nagy és könyörületre váró seregét. Részben már megalakultak, részben alakulóban vannak városunkban is a nemes társulások, melyek ezt az ideát, ennek betöltését, vagy lehető megközelítését tűzték ki célul maguk elé. Van már népkonyhánk, hol a jótékonyság ingyen kenyeret, ingyen eledelt osztogat, van már egyesületünk, mely a szegények felruházásán fáradozik és van készülőben nagyarányú hangverseny a szegény gyermekek istápolására. Ha csak egy falatot vonunk meg magunktól, meg van közelítve, talán el is lesz érve a cél. / Vagy nem nevezhető-e a maga elenyésző csekélységében is eredménynek, sikernek az, ha Karácsony szent estéjén csak pár szegény gyermekkel is lesz kevesebb, akikkel az igazságtalan igazságot meg kellene s nem lehet megértetnünk, hogy miért feledkezett meg a betlehemi kis Jézus éppen róluk az ő örvendetes születésének, nekik oly fénytelen, olyan ajándéktalan és szomorú előestelén ! ? . . . Jean d’ Or. Közgazdaság. A szeghalmi sebeskÖrÖ28Í hid vasfelszerkezete teljesen elkészülvén, a vármegye alispánja a fennálló szerződés értelmében a vállalati összeg 50 szá zalékát, vagyis 16,000 koronát a vállalkozó D.nu- bius gyárnak kiutalványozott. A vasfe'szerkezet súlya 554 métermázsa. Bohn fele vizimü- A békése abni Bohn-féle cserépgyár a szükséges anyagot a cserépgyártáshoz a gyártelepen levő igen jóminőségű sárga agyagból nyeri. Minthogy azonban az agyag kiaknázása alkalmával a talajból nagymennyiségű viz szökik fel, ennek folytán szükségessé ?ált a víznek az élő- vizcsatornába való levezetése. Ennek a viziinű lek engedélyezéséért folyamodott most Bohn a vármegye ali pánjához. Utkaparóház. Az Orosháza—nagyszénás—gádo- rosi törvényhatósági utón létesítendő utkaparóház költségeire a kereskedelmi minister 1433 korona államsegélyt engedélyezett. A békéscsabai vasúti felüljáró próbaterhelése ügyében a szeptember hó 14-én megtartott eljárás eredménye alapján az eljárást vezető ministeri kiküldött a hidat — a gőzekék kivételével — a forgalomnak átadta. A kereskedelmi minister mos' értesíti a vármegyét, hogy a próbaterhelésről felvett jegyzőkönyvben foglaltakat és a hídnak a forgalom részére történt átadását jóváhagyólag tudomásul vette. Békés község erdőügye. Békés községnek régóta elhatározott szándéka, hngy kevés hasznot hajtó erdejét letarolja és értékesebb üzembe, eke alá veszi. Ezen szándékához a fóldmivelésügyi minisztérium hozzájárulását is megnyerte, ez azon ban csak azzal a feltétellel adta beleegyezését, hogy ha a község a letaroltnak megfelelő erdőterülei vételéről gondoskodik is egyszersmind. Ezen kikö- 38 értelmében a község már óvek óta keresi a megvételre alkalmas erdőt, de mindeddig vagy nem talált tetszésének megfelelőt, vagy az illető tulajdonosokkal nem sikerült egyeséget kötnie. Az el múlt hét folyamán azonban valamelyest közeledet' megoldás felé a kérdés, amennyiben Illés István, dr. Török Gábor, dr. Telegdy Lajos és Balázs József, mint a községi képviselőtestület által kiküldött erdőbizottsági tagok bírálat alá vették az erdő- tulajdonosok ajánlatát s ezek közül, mint legelőnyösebbet, a Bihari erdő- és mészipír részvénytársaság Biharmegyében, a körözsbányai járásban Birtin, Kara8ztó és Prihodest helységek határában levő 2780 kát. hold területű erdejét meg is tekintették s megvételre alkalmasnak és érdemesnek találták. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. A gyulai kir. törvényszék e hó 7-én tárgyalta azt a rágalmazási pert, amelyet a kir. ügyészség indított líödmön Sándor és 9 társa kétegyházai lakosok ellen, akiknek állítólag az sértette a szemüket, hogy Kétegyháza községnél egy kisegítő adóügyi jegyző alkalmaztatott a község szuverén akarata ellenére. A képviselőtestület kézzel-lábbrl ellene dolgozott a segéd-erő alkalmazásának, mikor pedig ez hiába való volt, akkor Ködmön Sándor — van-e ki e nevet nem ismeri ? — összeverbuvált 9 kétegyházai embert s azokkal közösen fegyelmi eljárást kért a belügyminisztériumnál Popovics M. Aurél kétegyházai községi jegyző és Lukács Endre gyulai főszolgabíró ellen, mint akik összejátszva, egyesült erővel, halomra követik el a törvénytelensegeket. A fegyelmi eljárás felmentéssel végződött es most Ködmön Sándorrá és beugrasztott 9 társára — akik persze könnyen kap,.citálható Kató-táncosok valának— került a sor. No de ettől kezdve .beszéljenek maguk a lények. A gyulai kir. ügyészség a következő vádiratot adta be Ködmön és társai ellen : Á •/■ alatt csatolt iratok alapján előterjesztem a következő vádiratot : Vádoiom szabadlábon levő a továbbra is szabadon hagyandó I. Ködmön Sándor 44 éves, ref. vallásu, nős, könyvelő, katona nem volt, ir, olvas, vagyontalan, büntetlen, I. rendű, 11. Grosz János 53 éves, gör. kel. vallásu, nős, földm vés, katona volt, ir, olvas, vagyonos, büntetve volt hatóság elleni erőszakért, II. reudü, III. Gáncsé Mihály 61 éves, gör. kel. vallásu, nős, fő,datives, katona volt, Írni, olvasni tud, vagyonos, büntetlen, 111. rendű, IV. T. dztán György 45 éves, g. kel. vallásu, nős, földmives, katona nem volt, írni, olvasni tud, vagyonos, büntetlen, IV. rendű, V. Gá- lis György 47 eves, gör. kel. vallásu, nős, földmives, katona nem volt, ir, olvas, vagyonos, büntetlen, V. rendű, VI. Bipos György 57 eves, gör. kel. vallásu, nős, földmives, katona volt, ir, olvas, vagyonos, büntetlen, VI. rendű, VII. Szántó György 41 éves, gör. kel. vallásu, nős, földmives, atona nem volt, ir, olvas, vagyonos, büntetlen, VII. rendű, VIII. Csáki Jáuos 59 eves, ront. katli. vallásu, nős, földmives, katona volt, ir, olvas, vagyontalau, büntetlen, Vili. rendű, IX. Mikus András 31 eves, lóm. kath. vallásu, nos, korcsmáros, ír, olvas, ka- tonu volt, vagyonos, büntetlen, IX. rendű, X. Bu- zsigán Togyer 65. eves, gör. kel, vallásu, nős, földmives, katona nem volt, ir, olvas, vagyonos büntetlen, X. reudü gyauusitouakat valamennyien kétegyházai lakosokat mint a btkv. 70. §-a szerint tettes társakat 2 rendbeli a btkv. 260. §-ába ütköző, a 270. § 2. pontja szerint hivatalból üldözendő rágalmazás vétségé miatt azért mert Lukács Endre gyulai főszolgabírót és Popovics M. Aurél kétegyházai községi j‘ gyzőt Ketegyházán 1908. évi május hó 21-dikén kelt a m. kir. belügymini8terhez, mint a nevezett sértettek legfőbb fegyelmi hatóságához intézett beadványukban a következő büntethető cselekményekkel vádolták meg: és pedig Lukács Endre főszolgabírót: „Szilágyi Pál adóügyi jegyző a főszolgabíró által minden vizsgálat megtartása nélkül a törvény világos rendelkezése ellenére állásától felfüggesztette . . .“, „A főszolgabíró a nélkül, hogy meggyőződést szerzett volna a kirendelendő munkaerő szükségéről . . . Sebesi Imre csabai lakost ki is rendelte“, „. . . a járási főszolgabíró eljárása törvényellenes .. .“, „A főszolgabíró... az általa megállapított 300 korona megfizetésére ... a törvény ellenére nemcsak a bírót, hanem az elöljáróság tagjait is . . . utasította“, „. . . a főszolgabíró a fent leirt eljárásával a legnagyobb törvénysértést követte el“, „a főszo'gabiró rendeletének végrehajtási folytán a község 300 koronával megkárosítva lett . . Popovics M. Aurél jegyzőt: „Popovics M. Aurélnak személyes bosszúból történt feljelentése ilapján Szilágyi Pál adóügyi jegyző állásától fölfüggesztetett“, „Popovics M. Aurél 1. jegyző ahelyett, hogy a feljelentést megtette volna, annak járatlanságát valamint az adócsődbe jutását elpi- lástolni akarván . . . jelentést tett . . . egy kisegítő munkaerő kirendelése iránt“, „Popovics M. Aurél I. jegyző . . . megakadályozta a képviselő testületet azon jogának gyakorlásában, melyet az 1886.évi XXII. t. c. 65. §-a a fizetések megállapítására nézve elóir.“ M ndkét sértettet együttesen „. , . a segéd munka-
