Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-12 / 50. szám

2 BÉKÉS 1909. deczember 12. 5990—1909. Értesítés. A földadó kataszter kiigazításáról szóló 1909. évi V. t.-c. 1. §-a alapján az egyes földrészleteknél a mivelési ágban beállott állandó változások uj osz­tályba soroztattak ; az uj osztályba sorozást feltün­tető jegyzék a városi birtoknyilvántartói irodában 30 napi közszemlére folyó évi december hó ll-töl 1910. évi január hó IÖ-ig bezárólag kitétetett. Erről az érdekelt földbirtokosok azzal értesit- tetnek, hogy az uj osztályba sorozást megtekinthetik s az ellen szóval vagy Írásban a fenti határidőn be­lül felszólalhatnak. Á felszólalás a városi adóhivatalnál terjeszthető elő, illetve nyújtandó be. Gyula, 1909. december hó. 11. Szikes György, 528 1—5 adóügyi tanácsnok. 14096 — 1909. ZE3Iird.etmén.37-_ Nájmann György és Lindenberger Ferenc gyulai r lakosok sertéshizlalótelep ngedélyezéseért folya­modván, a városi tauács az 1884. évi XVII. t.-c. 27. §-a alapján helyszíni szemlét Halácsy-utca 13 szám alatt elrendelte s annak határidejét 1909. évi december hó 15. napjának délután 3 órájában meg­állapította, melyre az érdekelteket a tanács azzal hívja meg, hogy azok, kik a telep engedélyezése ellen kifogást akarnak tenni, kötelesek kifogásaikat a tárgyalás alkalmával szóval vagy írásban előter­jeszteni, különben a telep — amennyiben az ellen köztekintetekből kifogás fel nem merül — engedé­lyeztetni fog. Az engedélyezés iránti kérvény, valamint a telepfekvését és nagyságát feltüntető rajz és műszaki leírás a tárgyalás napjáig a közigazgatási irodában megtekinthető. Gyulán, 1909. december hó 6-án tartott városi tanácsülésből. 518. 1—1 Városi tanács. T a n ii g y. Uránia-elöadás A főgimnáziumban a követ­kező Uránia-előadás mához egy hétre, december hó 19-én lesz. Tárgya : A magyar szabadságharc 184$—ben. A Békésvármegyei Általános Tanitóegyesület december 15-én, délelőit 10 órakor Láng Gusztáv elnöklete mellett, Csabán az állami iskolában rend. kívüli közgyűlést tart. Délelőtt 8 órakor igazgató­bizottsági gyűlés. A rendkívüli közgyűlés tárgyai: 1. A Magyarországi Tanítók Országos Szövetségébe való belépés fölötti határozat. 2. Az igazgató-bizott­ságnak előterjesztései. Áthelyezés. Holló Jenő, orosházi polg. isko­lai kert szeti szaktanítót a miniszter a hivatalos szolgálat érdekében a szilágysomlyói földmivelési iskolához helyezte el. Hírek. A vármegye közgyűlése. Minthogy a vármegye 1910. évi költségvetését a belügyminister, amint az előre volt b> átható, a pótadó meg netn szavazásai miatt újabb határozathozatal végett visszaküldötte, ennélfogva tekintve, hogy a meghívónak a közgyű­lést megelőzőleg 15 nappal előbb ki kell adatni, a közgyűlés csak is a karácsonyi ünnepek után lesz megtartható. A közgyűlés határnapját erre figyelem­mel a vármegye alispánja december hó 29-ik nap­jának d. e. 9 órájára tűzte ki. A közgyűlés, habár nem is lesz valami nagyon terjedelmes, mégis a tárgyalás alá kerülő ügyekre való tekintettel, igen érdekesnek és mozgalmasnak Ígérkezik. A törvény- hatósági bizottság tagjainak érdeklődésére tarthat­nak számot Dőry Pál, a vármegye főispánjától való elbucsuzás, a közigazgatási bizottsági tagok és a vármegyei földadó-bizottság tagjainak megválasz­tása, azután a vármegye költségvetésének újból való tárgyalása és esetleg a közgyűlés napjáig ér­kező politikai tárgyú átiratok. A vármegyei és köz­ségi ügyek között szintén lesz több olyan, amely fontosságánál fogva figyelmet fog kelteni, hozzá­szólást és esetleg vitát fog provokálni. A vármegye állandó választmánya a költségvetésre vonatkozó és 15 napig közhírré teendő javaslatának megho­zatala céljából e hó 11-én d. e. 9 órakor tartotta meg ülését. A tárgyalás alapját a belügyminister rendelete képezte, amelyben utasítja a vármegyét, hogy mivel a szokásos és már évtizedek óta min­dég engedélyezett egyszázalékos pótadót nem sza­vazta meg, arra pedig okvetlenül szükség van, mert egyrészt a minister nem nélkülözheti azt az össze­get, amelylyel eddig a vármegye a pótadójából a háztartási költségekhez hozzájárult, másrészt a vármegye által már megszavazott szükségletek sem nyerhetnek a pótadó nélkül fedezetet, ezokból a költségvetést újból tárgyalja és a pótadó megsza­vazása kérdésében hozzon újabb határozatot. A vármegye a költségvetés során azt is kérte, hogy a vármegyei t. nyugdíjalapnál mutatkozó 6,000 ko­rona hiányt is az állam fedezze. A minister a ké­relmet nem teljesítette, mert a vármegyei t. nyug­díjalapokat csak azon vármegyékben segélyezi, ahol a törvény által megengedett 5 százalékos pótadó már ki van vetve. Békés vármegye azonban a jövő évre még a szokásos egy százalékos pótadó kive­tését is megtagadta, tehát a vármegye kérelme nUg nagyon is időszerűtlen. A vármegye igazoló választmánya f. hó 14 én délután ülést tart, a legutóbb történt megyebizott­sági tag választásának igazolása tárgyában. A vármegyei állandó választmány a legtöbb adót fizetők 1910 évre érvénnyel bírandó névjegy­zéke ellen beadott fellebbezéseket a f. hó 11-ón az alispán elnöklete alatt tartott ülésében intézte el. A választmány a felebbezéseknek helyt adva, a névjegyzékbe felvette Dr. Urszinyi Jánost, Gécs Lászlót, mindkettőt kétszeres adószámítás alapján. Felvette továbbá a névjegyzékbe Reisner Emánuel gyulai lakost is. A felvétel folytán törölte a név­jegyzékből Grosz Vazul kétegyházi, Krisnyák Já­nos szarvasi és Bottyánszki András békéscsabai la­kosokat. Helyesbítette az adóját ÍSzalay Józsefnek, Tolnay Ferencnek és Belenta Mihálynak. A vármegyei t. nyugdij-választmány a közgyü­1 és tárgyainak előkészítése céljából a vármegye alispánjának elnöklete alatt f. hó 11-én d u. 4 órakor tartotta ülését. Az ülés lefolyásáról annyit írhatunk, hogy tárgyát képezte annak többek kö­zött Salacz Ferenc szarvasi főszolgabíró megvizs­gálásáról adott orvosi vélemény folytán szükséges intézkedés. Ugyancsak foglalkozott a nyugdij-vá­lasztmány Debreczeni Endre volt gyomai főszolga­bíró özvegyének azzal a kérelmével, hogy részére néhai férje után 900 korona évi özvegyi ellátás adassák és pedig 17 évre visszamenőleg. Ebben a tárgyban a nyugdij-választmány elutasító javaslatot tesz a közgyűlésnek. A pártfogóegyesület eló'értekezlete, amelylyel lapunk vezető helyén is foglalkozunk, december 12-én, azaz ma, vasárnap délután 3 órakor a vár- megyeháza nagy tanácstermében, Ambrus Sándor alispán elnöklésóvel fog megtartatni. Az előértekez- letre a megyén, törvényszéken, ügyvédeken, hiva­talnokokon kivül a kereskedők, iparosok és gazdák képviselői ;s meghivattak. Az előértekezleten az a másik után telt meg, vastag • betűs feliratokkal, az embernek majd megszakadt á szive olvasásuk­nál. Elmondom a főbb címeket : „A FEHÉR ELEFÁNT ELSZABADULT !j HALAD VÉGZETES UTJÁN ! A MEGRÉMÜLT LAKÓK ELHAGYJÁK FALVAIKAT ! SÁPADT RÉMÜLET MEGY ELŐTTE, HALÁL UTANA! S MINDEZEK NYOMÁBAN A DETEKTÍVEK ! CSŰRÖK LEROMBOLVA, GYÁRAK KIFOSZTVA. TERMÉ­SEK FÖLFALVA, NYILVÁNOS GYÜLEKEZETEK SZERTE­SZÓRVA ! MINDENÜTT LEÍRHATATLAN VÉRONTÁSOK. 73 LEGJELESEBB DETEKTÍV [ELMÉLETE ! BLUNT FŐ­NÖK ELMÉLETE! „Nagyszerű — mondá Blunt főnök, majdnem lelkesedésbe törve ki — ez a legjobb fogás, amely­lyel a detektivtestület eddig dicsekedhetik. Hire be fogja járni az egész földkerekséget és örökre hí­ressé teszi nevemet.“ Én nem örültem a dolognak Úgy éreztem, hogy e bűnöket mind én követtem el s hogy az ele­fánt az én felelőségre nem vonható eszközöm. A jegyzék mindinkább nagyobbodott. Az egyik tudósítás szerint részt vett egy választáson és 5 választót, akik csalárd módon újból akartak sza­vazni, megölt. E tettét két szegény polgártárs meg­semmisítésével tetézte. O’Donohue és MC. Flan- nigan a nevük ; ép előtte való napon leltek hont az összes országok üldözöttjeinek menedékhelyén és először akarták az amerikai polgárok nemes jo­gát az urnánál gyakorolni, midőn könyörtelenül le- sujtá őket Siám ostora.Egyik híradás szerint egy esze­lős hitszónokkal bánt el, aki épen hősi támadásra készült a tánc, színház és egyéb dolgok ellen, amelyek nem tudják támadását viszonozni. Egy másik híradás szerint megölt egy villámhárító ügy­nököt' S igy gyarapodott a lista . . . tele vérrel, tele bánattal. 60 személy vesztette életét s vagy 240 megsebesült. Mind e tudósítások tanúbizony­ságot tettek a detektívek tevékenységéről, önfelál dozásáról és mind avval a megjegyzéssel záródott: 300000 polgár és 4 detektív látta a szörnyeteget az utóbbiak közül 2 áldozata lön. Félelem fogott el, valahányszor csak a táviró készülék kopogni kezdett. Újabb és újabb hírek jöttek, de előnyösen csalódtam bennök. Csakhamar nyilvánvalóvá lön, hogy az elefántnak nyoma ve­szett. A köd lehetővé tette, hogy megfigyeletlenül alkalmas búvóhelyet keressen. A legellentétesebb helyekről jöttek sürgönyök, hogy a ködben ekkor meg ekkor rengeteg tömeg körvonalait látták tova hullámzani és hogy az nem lehetett más, mint a fehér elefánt. Ezt a rengeteg tömeget látták New- Havenban, New-Jerseyben, Pennsylvániában, Nevv- York belterületén, sőt magában New-York városá­ban is. De mindez esetben a rengeteg tömeg gyor­san eltűnt és nem hagyott nyomot maga után. E roppant területeten szerteszórodott detektívek mind­egyike óráról-órára küldte tudósításait, mindegyike nyitjára jött a dolognak, mindegyike biztos nyomra akadt. De a nap eredménytelenül múlt el. így mult el a második. így a harmadik. A hírlapi tudósítások már unalmasokká kezd­tek válni semmitmondó adataikkal, hamis nyomaik­kal és elméleteikkel, amelyek kimerítették az érdek­lődés, meglepetés és szórakozás összes eszközeit. A főnök tanácsára a jutalomdijat kétszeresére emeltem. Négy egyhangú nap] következett. A sze­gény gyötrődő detektiveket súlyos csapás érte : az újságírók vonakodtak kiadni elméleteiket és hűvö­sen igy szóltak : „Hagyjanak minket békében.“ Két hétre az elefánt eltűnése után a jutalmat a főnök tanácsára 75000 dollárra emeltem. Nagy ösz- szeg volt, de készebb voltam egész magánvagyo- nomat feláldozni, mint kormányom bizalmát elvesz­teni. Most, hogy a detektívek kátyúba kerültek, az újságok ellenük fordultak és metsző gúnnyal osto­rozták őket. Népszerű komikusok detektiveknek öl­töztek és a legkacagtatóbb módon hozták színre az elefánt nyomozását. Az élclapok detektívek képeit hoz­ták, amint távcsővel kutatják a vidéket, mig mö­göttük az elefánt kilopja az almát zsebükből. Min­denféle csúfságot űztek a detektivjelvényből — ön bizonyára ismeri ezt a detektivregények hátlap­járól : Aranymezőben nyitott szem evvel a körirat­tal : „Mi nem alszunk soha “ Ha a detektív sört kért, a tréfás korcsmáros egy avult kifejezést ele­venített fel, imigyen szólva : Szemnyitóra van szük­sége ? ! Szóval a levegő tele volt bántó gúnnyal. De volt egy ember, aki megőrizte nyugodt méltóságát és példátlan higgadtságát. És ez Blunt felügyelő volt, a biztos, viharedzett tölgy. Biztos szeme nem fáradt ki, derült önbizaloma nem ingott meg. Folyton azt hangoztatta : „Hadd csufolódjanak — az nevet, aki utol­jára nevet.“ Bámulatom ez ember iránt az imádás nemévé magasztosult. Nem tágítottam oldala mellől Igaz, hivatalos helyisége kezdettől fogva kellemetlen volt rám nézve és kellemetlensége napról-napra növe­kedett, de ha ő kibírja, gondoltam, kibírom én is, legalább addig, amig lehet. Pontosan jöttem és ki­tartottam — nyilván én voltam az egyetlen, aki kibírtam. Mindenki csudálkozott azon, hogy lehet-

Next

/
Thumbnails
Contents