Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

1909. október 24. BÉKÉS 3 Dr. Zoldy János jelentése szerint a vármegye közegészségügyi viszonyai általában kedvezőtlenek voltak és az előző hónaphoz viszonyítva rosszabbak is, amennyiben a hevenyragadós bajokban való meg­betegedések száma 89-el volt több. Az egyes szer­vek megbetegedését és lefolyását illetőleg leginkább a gyomor és bél hurutos betegségek fordultak elő. A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: a) a difteria 3ö megbetegedéssel, 8 halálozással, b) a vörheny 35 » 4 » c) a kanyaró 22 » 3 » d) hasi hagymáz 129 » 19 » e) szamárköh. 8 » — » f) bárányhimlő 2 » — » g) vérhas 1 » — » Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a hevenyfertőző bajok közül uralkodó a hasihagy- máz volt, amely valamennyi fertőző megbetegedés­nek felét tette ki A hasi hagymáznak a vármegye közegészségügyi viszonyait kedvezőtlenül befolyásoló megjelenése nem uj jelenség. így történik ez min­den év ősztájt, midőn a talajban végbemenő korba- dások, a szerves anyagok természetszerű bomlásai életre keltik a nyugvó, betegséget okozó csirákat Hogy ilyen általánosan nehezen elhárítható okok idézik elő a hasi hagymáznak vissza térő fellépéseit, bizonyítékul szolgál erre az, hogy egy azonos idő­ben üti fel fejét a vármegye számos községében. Ezidőszerint 20 községben mutatkozik. Leginkább fertőzött községek ; Békéscsaba, Orosháza, Endrőd, Gyoma, Mezőberény, tehát a vármegyének népes községei, ahol épp ezért a talajszennyeződés nagyobb. Csekély emelkedést mutatott a difteriások és vör­heny esetek száma, mig a kanyarós és szamárköhö- gős betegeké csökkent. A heveny ragadós betegsé­gek tova terjedésének megakadályozására szükséges intézkedések megtétettek. Az előirt és havonként teljesítendő egészségügyi vizsgálatok pontosan telje­sítettek és említésre méltó nem fordult elő. A bá­bák mulasztásairól említést nem tesznek, gyermek­ágyi láz esete nem fordult elő. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik a beérkezett jelentések. Orvos-rendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 138, hul­lán 5 esetben, orvos-rendőrit pegig 15 könnyű és 9 súlyos testi sértés esetében. Gyógysávval beoltottak 17 difteriás egyént, akik közül meggyógyult 12, meghalt 5. A halva szülöttek száma 16 volt, az el­vetélteké 13. A tisztifőorvos előadmányainak kapcsán intéz­kedést tett a közigazgatási bizottság a tekintetben is, hogy az esetre, ha valamely községi orvos más községbeli orvos helyettesítése céljából kirendeltetik, amit a törvény értelmében díjtalanul tartozik el­végezni, a kiutazással járó költségeket ki tartozik viselni ? Kimondotta a bizottság, hogy amennyiben a helyettesített orvos általános közegészségügyi teen­dők végzése céljából tartozik a másik községbe ki­utazni, az esetben az illető község köteles a fuvardijat viselni, vagy természetben való fuvart szolgáltatni. A fuvarköltségek aránylagosan osztan- dók meg a község és a fizetőképes betegek között akkor, ha ily kiutazás alkalmával a helyettesitő or­vos fizetőképes betegeket is gyógykezelt. Heks Miksa főállatorvos jelentése szerint a vár­megye állategészségügyi állapota a múlt hónapban az augusztus hónaphoz képest annyiban javult, hogy a felmerült állati betegségek, ha elég tekintélyes számmal is, de minden esetben csak szórványos jel­leggel mutatkoztak s nagyobb részük még szeptem­ber hó folyama alatt meg is szűnvén, az állatfor­galomra különösebb hatással nem voltak, a gazdasági üzemet nem zavarták és számottevő elhullási vesz­teséget nem okoztak. Elhullott szeptember havában ragadós betegség következtében összesen 25 drb nagy és 276 drb kisebb hasznos háziállat. Jelenti továbbá, hogy a laikus husvizsgálók kiképzésére kijelölt gyulai közvágóhidra az első tanfolyam 10 hallgatóval a múlt hónapban tartatott. A f. hó 2-án megtartott zárvizsgálaton a hallgatók úgy az elmé­leti, mint a gyakorlati husvizsgálatban kellő jártas­ságot és ismeretet mutatván fel, a husvizsgálatra valamennyien képesitést nyertek. Végül a szeptem­ber hónapban fellépett és megszűnt ragadós beteg­ségek statisztikáját a következőkben tünteti ki. Fellépett: Lépfene 10 községben összesen 16 udvarban, Sertésorbánc 7 Rühkór 7 Sertésvész 3 Megszűnt: Lépfene Sertésorbánc Bühkór Sertésvész Takonykor Veszettség 7 7 3 9 községben, 3 » 3 > I » 1 » 1 » — Elmehetsz, de várj készen, ha ismét szük­ségem lesz rád. A sah reszkető kézzel bontotta fel a levelet. Melhani élesen figyelve nézett reá, hogy arcizmai­nak vonaglásából találhassa ki a levél tartalmát. Csak az állt benne: „Nem!“ s egy szóval sem több, még csak egy árva névaláírás sem. Ezt kel­lett ma lenyelnie a királyok királyának! Mehemed sokkal gyengébb volt, semhogy dü­hös kiáltásra fakadhatott volna. Leroskadt a kanapé párnájára és hangja tompa volt, amint igy szólt: — Most már mégis csak az európaiaknál kell kopogtatnom . . . Hosszú hallgatás következett csak s' két férfiú nehéz pihegése hallatszott. Sajátszerü ragyogás ült ki Melhani arcára. — Uram ! — szólalt meg aztán a nagyvezér — megengeded-e, hogy én szolgáljak azzal a kölcsönnel? Mehemed riadtan nézett rá : — Te! — tört ki belőle aztán a szó végre. Aztán erőltetve mosolygott. — Egy millióra van szükségem. — Megadhatom. Melhani az asztalhoz lépett és kiállított egy utalványt, mely az angol bankra szólt. Szótlanul nyújtotta át urának. — Megmentőm vagy! — suttogta Mehemed és kar­jaiba zárta. De Melhani arcán mosoly röppent át, hiszen csak csekély részét adta vissza annak, melyet épp tőle lopott el. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentéséből megtudjuk, hogy az idén megnyílt tótkomlósi állami elemi iskola 400 tanulóval teljesen benépesült, to­vábbá hogy az elemi iskolák mindenütt be vannak népesítve, sőt egyes helyeken már zsúfoltak is. Az elemi iskolák Magyarország címerével és a nemzeti zászlóval mindenütt el vannak látva. Perszina Alfréd, az államépitészeti hivatal fő­nökének havi jelentése részletes tájékoztatást nyújt az épülés alatt levő utak és hidak építési munkála­tainak mibenállásáról. Teljesen elkészültek vagy be­fejezésükhöz közel állanak a mezőberény-vésztői 6 km., az orosháza-tótkomlósi i 15 km., az orosháza- tótkomlósi 23 km., a gyula-kétegyházi 15 km., az öcsöd-mesterszállási 1—5 km. és a nagybajom-fü- zesgyarmati 5 km. hosszú útvonalak. Ellenben az idén nem nyer befejezést a gyoma-körösladányi 19 km. hosszú útszakasz. A berettyó-ördögárki bid vas- felszerkezete már készen van, ;az alépítményi mun­kálatokból azonban még sok van hátra, a szeghalmi foki bid szintén lassan halad előre, úgy, hogy a vállalkozó megsürgetése vált szükségessé. Az államépitészeti hivatali előadmányok közül megemlitendőnek tartjuk a Doboz község által kért állami távirda ügyét, amelynek felállítását a bízott ság javaslatba hozta, bár Doboz községe annak fel állítási költségeihez mivel sem hajlandó hozzá­járulni. A gyulai állomás villanyvilágításának ügye uj ból szóba került a bizottság ülésén. A kereskedelmi miniszter, amint azt megírtuk, értesítette a közigazgatási bizottságot, hogy az állo­más villanyvilágításának ügye azon feneklett meg, hogy a gyulai villany-társulat hektovattoránként 40 fillért kér, holott az állam csak 36 fillért hajlandó adni, vagyis még többet, mint amennyit Békés­csabán és Orosházán fizet az állomás világításáért. A bizottság a miniszteri leiratot tudomásul vette, mert mást nem tehetett, azonban egyben megke­reste az aradi üzletvezetőséget, hogy az állomás vi­lágításának ügyét vegye gondjaiba és az eddigi bot­rányos világítás helyett megfelelő világításról gon­doskodjék. Mi, részünkről alig hisszük, hogy az üzletvezetőség a jelenlegi világítás helyett a kivá­nalmaknak megfelelő helyzetet teremtene és ezért csak sajnálattal vehetjük tudomásul, hogy a gyulai állomásnak villany világítási ügye a helybeli villany­társulat rideg szükkeblüsége miatt nem nyerhetett kedvező megoldást. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a vármegyei, a gyulavárosi és békéscsabai árvaszé­kek tevékenysége kifogástalan. Dr. Liszy Viktor főügyész helyettes előterjesz­tése szerint a fogház állapotát érdeklőleg semmiféle intézkedést igénylő jelenség fel nem merült. A közigazgatási bizottság ülése már délelőtt 11 órakor véget ért, úgy, hogy az árvaügyi felebb- viteli küldöttség a felebbezett ügyekben még a dél­előtt folyamán meghozta másodfokú döntéseit. A pártfogó egyesület. Múlt számunk vezető helyén megemlékeztünk arról, hogy 1910. január elsején a büntető igaz­ságszolgáltatás iránya megváltozik a fiatalkorú bűn­tettesekkel szemben. A vonatkozó uj törvény a magyar társadalom köztudatába egy, eddig előt­tünk ismeretlen irányeszmét kíván belevinni, amely nek alapgondolata az, hogy a 12-18 éves bün- tetteseket^büntetni nem célravezető eszköz, a tár­sadalom biztonságának megóvására és a bűncse­lekmények számának apasztására, hanem sokkal több eredményt érhetünk el akkor, amidőn a gyermek-generáció,) tehát a jövő nemzedék er­kölcsi nívójának gondozására fordítjuk tevékenysé­günket. Kiragadni a gyermekbünöst a züllés és büntettek mocsaras levegőjéből s azután megjaví­tani, jellemét megerősíteni, ellenállóvá tenni, szóval a rendezett társadalom javára megmenteni : ez a he­lyes cél, amelynek elérésében azonban magának a társadalomnak is részt kell vennie. Nagyon tudjuk, hogy a társadalom irányadó elemei idegenkedéssel szoktak fogadni minden uj mozgalmat; mert annak nagyobb terhe arra a középosztályra sulyosodik, melyet leginkább ki­használnak nemcsak a kereskedelmi és gazdasági viszonyok hullámcsapásai, hanem épen a jótékony- sági és egyéb társadalmi mozgalmak és intézmények is. Ezzel szemben ne feledjük azt, hogy a magyar középosztálynak a nemzet életében rendkívül je­lentős történelmi szerepe volt, melyet becsülettel betöltött mindig. A magyar középosztály úgy a múltban, mint a jelenben a nemzeti élet gerince, mely tradicionális, nehéz kötelességteljesitéssel vette ki részét viharos, küzdelmes múltúnk minden védő és támadó harcában, karddal a kezében, vagy a kultúra fegyverével : in­telligens szellemi tevékenységgel. Alig hinném, hogy vége volna a magyar középosztály szerepének a magyar államiság fen- tartásában. Nem látok sehol olyan elemet, mely a helyét méltóan betöltené. De sőt magában a. magyar középosztályban sem látok hajlandóságot arra, hogy eddig elfoglalt pozíciójáról és szerepéről lemondjon, bármennyire ostromolják a nemzet és a mai társadalom bomlasztására, esetleg lerombo­lására irányuló törekvések. Épen emez utóbb említett jelenségek, a szélső socialismus, nevezetesen a mai társadalmi rend megdöntésére és ennek keretében minden nemzeti élet elpusztítására irányuló törekvés késztetheti legjobban a hazaszeretettől áthatott magyar kö­zéposztályt arra, hogy vezető társadalmi szerepé­ről le ne mondjon, sőt azzal, hogy minden, a magyar nemzet jövőjét illető mozgalom szálait magához ragad, azokat erős kézzel irányítja, saját társadalmának, társadalmi rendjének és legfőképen állami és nemzeti életének fenmaradását biztosítsa. Hiszen most is harcban állunk. Azelőtt a törökkel, tatárral és némettel vereked­tünk, most a fölforgatókkal, a hazát nem ismerő nemzet­köziekkel. Mindenik ellenség, de az utóbbi veszedel­mesebb. Ha amott helyt álltunk, most néma csüg- gedéssel és tétlenséggel nézzük azok ellenében meg­védelmezett magyarságunknak ezek által történő el­pusztítását ? Magyar nemzeti érdek parancsszava tehát, hogy mindnyájan sorakozzunk a pártfogó egye­sület zászlaja alá. Erre a zászlóra a magyar gyermek- védelem jelszava van felírva. Aki érzékkel bir iránta, aki megérti ezt a jelszót, az jöjjön hozzánk. Aki e hazának oltalmazó szárnyai alatt él és e hazának jóléte szivén fekszik, az részt fog venni a munkában. S az a munka nemes munka, mely arra van hivatva, hogy a közös célra való törekvésben egyesítsen be- nünket, nem tűri tehát, hogy vallások vagy társa­dalmi állás és helyzet szerint tagozódjanak. Épen azért valláskülönbség nélkül és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül kell közremunkálnunk a cél ér­dekében. És ne aggódjunk a miatt sem, hogy az uj egyesülés, uj anyagi terheket jelent. Igaz, egyesület anyagi hozzájárulás nélkül alig képzelhető, de egye­sületünknek anyagiakban oly minimális lesz az igénye, amely senkire sem fog terhet képezni, sőt terveze­tünk szerint a nőtagoktól anyagi hozzájárulást egy­általán nem fog kívánni. Hiszem, meg vagyok győződve, hogy Gyula városának és Békésvármegyének Magyarország leg- magyarabb vidékének társadalma megérti a reá váró feladat nemes voltát s annak megoldására készséggel fog egyesülni a gyermekvédelem je­gyében. K. E. dr.

Next

/
Thumbnails
Contents