Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-24 / 43. szám
4 BÉKÉS 1909. október 24. A vármegyei közművelődési bizottság gyulai felolvasásai. Békésvármegye társadalmának minden rendű s rangú része számára a küszöbön álló tél folyamán is igen sok alkalom nyílik arra, hogy előadások és felolvasások keretében tudomást szerezzen azokról az eszmékről és mozgalmakról, amelyek a modern és egyszerűbb embereket is állandóan kell, hogy foglalkoztassák. A vármegye közművelődési bizottsága — mint azt már jeleztük és méltattuk — az idén is a vármegye minden községében több népszerű előadást és felolvasást rendez a tudomány, közegészségügy és közgazdaság különböző köreiből és különösen törekszik arra, hogy előadásai a kor aktuális eseményeivel és kérdéseivel lehetőleg szoros kapcsolatban legyenek. A közművelődési bizottság múlt évben kifejtett hasznos működésével nagy népszerűséget és ami ezzel kapcsolatos, impozáns közönséget szerzett magának és egyik nélkülözhetlen tényezőjévé vált vármegyénk kulturális életének. Gyulán a közművelődési bizottság a tél folyamán íj ingyenes előadást rendez, melyek a következők : 1909. okt. 31. Budapest. Uránia előadás. Tartja Bacsó Gyula főgimn. tanár. 1909. nov. 14. Magyarország története I. Uránia előadás. Tartja Németi József főgimn. tanár. 1909. nov. 21. A levegőről. Tartja Mérey Gyula főgimn. tanár. 1909. nov. 28. Az emberi test szerkezete. Uránia előadás. Tartja Münch Szilárd főgimn. tanár. 1909. dec. 5. Magyar irodalmi előadás. Tartja Gaál Mózes. 1909. dec. 12. Petőfi Sándor élete. Uránia előadás. Tartja Táby Andor. 1910. Jan. 2. A Balaton. Uránia előadás. Tartja Bacsó Gyula. 1910. jan. 16. Egészségügyi előadás. Tartja Dr. Décsi Károly. 1910. jan. 23. A vízről. Tartja Mérey Gyula. 1910. jan. 30. Vörösmarty élete. Uránia előadás. Tartja Táby Andor. 1910. febr. 6. Magyarország története II. Uránia előadás. Tartja Németi József. 1910. febr. 13. Az ipari betegségekről. Tartja dr. Z'óldy János vmegyei főorvos. 1910. febr. 20. A föld. Uránia előadás. Tartja Schreiber Ottó. 1910. márc. 6. A Tisza. Uránia előadás. Tartja Kendrella Kálmán. 1910. márc. 20. A magyar munkások egy fontos ügye. Tartja dr. Lindenberger János. A felolvasások mindenkor a városháza nagytermében délután 5 órakor fognak megtartatni. Csak egy virágszálat! — Halottak napja közeledése alkalmából. — Irta: Gr. Vay Gáborné. Sokaknak közülünk bizonyára volt már alkalma egy tüdővészes beteg lassú elhalását közelebbről is szemlélni. Nincs ennél szomorúbb és szánalomra méltóbb látvány és sajnos, a legtöbb áldozat a fiatal életek tömegéből kerül ki, azon tömegből, mely jogot és igényt tarthat az életre, annak minden teremtő alkotására és erejére — előtte állván egy ember élet egész jövője. Pedig hányán vannak ök, akiket e kegyetlen betegség megfoszt ezen természeti jogoktól — eaen természeti igényektől. Viruló fiatal leányok — gyakran a szülők egyetlen napfénye — elfonynyadnak, elhervadnak időelőtt és a halál fagyos lehelete megdermeszti bennök a tavasz virágfakadá- sát. Lassú gyötrő elhaláshoz vannak kárhoztatva fiatal családapák, kik a betegség magvát már is tovább hintették a jövő nemzedékbe. Hány menyasszonyt visznek esküvője helyett a temetőbe ! hitvesek, anyák hányán de hányán sorvadnak, pusztulnak el egymás után, anélkül, hogy az emberiség nagy zöme, mely együttvéve, olyan óriási hatalmat képvisel, csak egy vékony mentő deszkát is nyújtana feléjök ! Napról-napra látjuk és halljuk, hogy hazánkban mennyire szaporodnak a szobrok. Majd minden hónapban, valamelyik városban hull le a lepel egy-egy államférfiu, egy-egy költő, művész, hős, vagy kiváló gazdász ércbe öntött alakjáról. Mennyi arany, mennyi holt capitális egy tömb rideg, hideg, néma ércbe öntve! Mennyi kegyelet, mennyi elismerés, egy be- végzett pályafutás, egy örökre kihűlt szív, egy soha vissza nem térő szellem iránt. Pedig az élet tovább forog; viszi, sodorja magával az uj erőket, sorvasztja hervasztja őket mint őszi szél a növények leveleit s mind sűrűbben takarja be az enyészet leplével azokat, akik egészségért, erőért, életért kiáltanak segélyt az emberiség felé. E világon minden emberi alkotás, minden munka eredménye, mondhatnám minden legkisebb tárgy további fentartásra szorul. Ha virágot ültetünk — gondozzuk is azt. Ápoljuk, öntözzük s ha sorvadni kezd a napra visszük vagy ablakaink közzé tesszük, hogy érje a világosság. Fáinkat nyessük, megtálcázzuk, vadhajtásaikat elmetszük, a hernyóktól megtisztítjuk. Házunkat ha megrongálódott, javítgatjuk, tatarozzuk; kertünk kerítését kifoldozzuk, jószágainkat minden nyavalyától óvjuk; ha ragály üt ki valahol, beoltjuk őket s kiki módja szerint elkülöníti azokat. Megengedem, hogy mindennek rugója az egyéni haszonnak, az egyéni érdeknek kifolyása. De vajon az összem- beriség hasznára szánt áldozataink és fáradozásaink nem-e érintik ugyancsak az egyesek érdekeit és nem-e kell tehát kétszeres erővel közreműködnünk, hogy az nagyjában sértetlenül fenn álljon ? Az emberiség legóriásibb, legkiszámíthatatlanabb kára pedig akkor és ott van, ha a fiatal élet — és munkaerők, meddőn hevernek és idő előtt dűlnek ki csoportostul, tömegestül. Pedig mennyire módunkban volna ezt megakadályozni, ha egyöntetűen közreműködnénk abban, hogy a tüdővész rohamos terjedését megakasszuk. A József kir. herceg szanatórium ezt tűzte ki céljául és azért fordult most is, halottak napja előtt az ország közönségéhez — csak egy virágszálért! Legyen az a koszorú — melyet szeretteink sirhalmára viszünk, kevesebb virágból fonva, legyen a temetőben vagy a családi kriptában egy méccsel kevesebb; a halottak iránti kegyeletet ez nem fogja csökkenteni, de sőt csak emelni fogja. A koszorúkból visszatartott virágszálakat és a kigyult temetők fenmaradt mécseit pedig tegyük le a legnemesebb oltárok egyikére, az emberszeretet oltárának zsámolyára, hogy virágerdő nőjjön körülötte s hogy soha el nem oltható máglyatüz élessze melegével. Csak egy virágszálat, csak egy sirhant mécset kérek! T a n U g y. A főgimnáziumban a következő Uránia-előadás mához egy hétre, október 3I-én lesz megtartva. Tárgya : A régi Róma. Áthelyezés. Ilettyey Gabriella csorvási állami elemi iskolai tanítónőt a kultuszminiszter Kidé ko- ]ozsmegyei helységbe helyezte át. Az állami el isk- gondnokság f. hó 20-án délután Schroder Kornél elnöklete alatt ülést tartott. Tárgyalták a polgári leány iskola beiratási ered menyét, mely szerint beiratkozott a négy osztályba 142 tanuló; a növendékek 50%inak tandíj elengedését határozta, továbbá a gondnokság a mellékdijakból 800 koronát utalványozott iskolai zongorára. Kardos István igazgató előterjesztette az elemi iskolák beiratási eredményét, mely szerint az állami elemi iskolákba a folyó iskolai évben beiratkozott 721 növendék, még pedig 360 fiú, 361 leány ; 269 róm. kath., 6 gör. kath., 269 református, 108 gör. kel., 48 ág. ev. és 21 izraelita. Örömmel jelenti, hogy a tanulók száma az előző évekhez képest tetemesen növekedett úgy annyira, hogy a tanulók elhelyezése sürgős intézkedést kíván. Az igazgató jelentését a gondnokság tudomásul vette, mely után a költségvetést állapították meg s a számadásokat vizsgálták át. Tanitó-gyülés. A „Békésvármegyei Általános Tanitó-Egyesület“ gyulai járásköre Gyulán, az állami elemi fiúiskolában folyó évi november hó 4-én délelőtt 9 órakor ülést tart a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki előterjesztések. 2. Pénztárnok jelentése. 3. Pénztárnok választás. 4. Női kézimunka az iskolában. Előadó : Török Mihályné. 5. Felolvas ; Nickmann Rezső. 6. A slöjdből előadást tart Török Mihály. Hírek. Kinevezés. Dőry Pál főispán dr. Kiss László, békéscsabai közigazgatási gyakornokot tb. szolga- biróvá nevezte ki. Áthelyezés. Dőry Pál főispán Beke Géza vármegyei közigazgatási kiadót és Páy Leontin köz- igazgatási iktatót, saját kérelmük folytán, kölcsönösen áthelyezte. A gyulai ötödik gyógyszertár. A gyulai ötödik gyógyszertár engedélyezése iránt több rendbeli kérvény adatott be a belügyminiszterhez, aki azokat szabályszerű tárgyalás végett a törvényhatósági bizottsághoz küldte le. A törvényhatóság az ötödik gyógyszertár felállítását nem véleményezvén, de nem véleményezte előzőleg Gyula városa képviselőtestülete sem, ezeknek alapján a belügyminiszter, — most érkezett leiratában, — a gyógyszertár engedélyezése iránt előterjesztett kérelmeket elutasította. Csernoch János püspök Kétegyházán. Csernoch János Csanádi püspök e hó 20-án délután özv. gr. Almásy Kálmánná és Almásy Dénes gróf látogatására Kétegyházára érkezett. Látogatásának célja volt, hogy egyházának köszönetét és háláját tolmácsolja özv. gr. Almásy Kálmánnénak és Almásy Dénes grófnak, akik a közoktatás ügynek újabban is nagy áldozatot hoztak, özv. gr. Almásy Kálmánná ugyanis a kétegyházi róm. kath. leányiskolát átalakította, kibővitette soda a „Mi asszonyunkról nevezett iskolanővéreket telepitett s ez iskola fentartásáról nagy összegű alapítványával örökidőkre gondoskodott. Almásy Dénes gróf pedig a fiúiskolát ujraépittette és berendezte. Csütörtökön délelőtt a püspök a hívők igen nagy számú részvételével mindkét iskolát beszentelte, azután misét szolgált és beszédet tartott; délután pedig visszautazott Temesvárra, rezidenciájába. Elvi döntés. A m. kir. közigazgatási bíróság egy konkrét ügyben beadott panasz folytán kimondotta, hogy ha a tisztviselő valamely állásra helyette- sittetik és ezáltal fizetésben nyer, átköltözködési illetményre igénye nincs, hanem csupán az útiköltség és az utazás napjára napidij illeti őt meg. Átköltözködési illetmény csak az esetben jár, ha a ti-ztviselő ugyanabban a minőségben áthelyeztetik. Földadó bizottság. A földadó kataszter kiigazítása és a foldadó százalék megállapításáról rendelkező 1909. évi V. t.-c. értelmében a pénzügy- nrniszter rendeletet küldött a vármegyéhez, amelyben felhívja, hogy a vármegyei földadó bizottság megalakítása iránt a legközelebbi közgyűlésen intézkedjék. A bizottság 12 rendes és ugyanannyi póttagból áll, akik a kis- közép- és nagybirtokosokból aránylag választandók, A bizottság tagjaivá nem megyebizottsági tagok is megválaszthatok. A pénzügyminiszter a törvényhatósági bizottság figyelmét külön is felhívja a bizottság megválasztására és utal azon fontos teendőkre, amelyek annak feladatát fogják képezni. Elrendeli ezért, hogy a közgyűlési meghívóban a törvényhatósági bizottsági tagok a választásra figyelmeztettessenek. A bizottság tagjai minden ülésben való részvételükért 10 kor. napi dijat kapnak az államkincstárból, az elnök napidija, akit a bizottság saját kebeléből választ — 20 korona. A bizottság feladatát a miniszteri rendelet a következőkben körvonalazza. „Fontosak azok a teendők,,amelyeket a földadó kataszternek a törvényben jelzett kiigazitásánál a törvény 3 §-a a törvényhatóságokra, mint egyfelől az állami közigazgatás közegeire, másrészt mint önkormányzati testületekre ruház. A törvény célja az, hogy a földadó az egész országban igazságosan és arányosan osztassák meg és a kataszteri munkálatokban foglalt igazságtalanságok kiküszöböltessenek. Az osztályba sorozás aránytalanságainak kiigazítása és esetleg uj tiszta jövedelmi fokozatok felállítására irányuló javaslataikat a községek, legalább 20 földadóköteles birtokos és a törvényhatóságok a miniszterhez már felterjesztették. Ezek felett a törvényhatóság a törvény 8—10. §§-ai értelmében megalakítandó földadó bizottság utján lesz hivatva véleményt mondani, illetve határozni. A vármegyei földadó bizottságokra tehát az a nagyfontosságu feladat háru', hogy az
