Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

9 BÉKÉS 1909. október 24. munkás. Az egyszerűen tovább űzné a mai talajrontó és időfecsérlő szemgazdaságot, mert a mellett is jól megél a saját igényei szerint. Erős a hitein, hogy hazánkat a ker- tészetileg müveit egyes holdak milliói fogják fölvirágoztatni. Tömérdek hasznos főzelék és zöldség volna elhelyezhető a világpiacon, ha nagyban termelnék. Erre kell szorítani a kistelepeseket, nem gyáriparra], meg 25 hold földdel biztatni. Hiszen tekintve, hogy Ame­rikába évenkint tizezerszámra vándorolnak ki az aranyborjú kalandorai: a hatmilliónál alig több hazai nagybirtok 25 holdjával csak 240,000 tanyabirtokot adna ki, pedig hát közel három millió munkás családfő' sze­retne magának tulajdont szerezni. Gondoljuk meg, hogy 20—30 év múlva még rettenete­sebb alakban fog mutatkozni a földéhség, ha nem gondoskodunk arról, hogy minden­kor a munka legyen sok és a földterület minél kisebb. Szerintem a földéhséget nem csillapítja, hanem inkább szítja mindeki, aki akkora adagokat szán a telepítésnél egy-egy család­nak, hogy ezen adagnak nagysága eleve ki­zárja egyfelől a belterjes munkára való kí­vánatos áttérést, másfelől pedig az összes igényjogosultak kielégítését. A közigazgatási bizottság ülése. — Október 18. — A közigazgatási bizotság október havi ülését e hó 18-án tartotta meg azért, mert az előirt időben vagyis e hó 11-én a törvényhatósági bizottság tar­totta rendes közgyűlését és emiatt a közigazgatási bizottság ülését el kellett halasztani. Az ülésen a bizottsági tagok majdnem teljes számmal jelen voltak. Mindössze két bizottsági tag hiányzott, mindkettő igazolta távolmaradását. ~ Az ülés lefolyása csendes volt, nem is szerepelt olyan ügy a tárgysorozaton, amely a bizottsági ta­gok különösebb érdeklődésének felkeltését indokolttá tette volna és ép ezért az előadói javaslatok — egy kivételével — lényegtelen hozzászólások után mind elfogadtattak. Említésre méltó felszóllalás csupán a kir. tan- felügyelő által előadott egyik ügynél volt. A vallás és közoktatásügyi minister ugyanis helyt adott Beles Yazul kétegyházi lelkész azon fe- lebbezésének, amelyben a bizottságnak azt a hatá­rozatát tartotta sérelmesnek, mely szerint kihágási eljárás terhe mellett kötelezi az illető iskolaszéki elnököket, hogy a gyulai, kétegyházi és a békés­csabai g. kel. román iskolákról az idegen nyelvű feliratot távolítsák el. A kultuszminiszter a felebbezés folytán Beles­nek adván igazat, elrendelte, hogy az iskolai felira­. . . Hagyja e^pompát . . . Feledje el örökre A zsúrokat ... A fényes bálterem Nem melegít... Oda lennt szebb az élet!... Higyje el ott a boldogság terem. . . Ezüst hajú jóságos öregasszony Csókkal hinti be fehér homlokát. . . Maga lesz mindkettőnknek napja, fénye, Mely beragyogja azt a kis tanyát . . .“ Elhallgatott és kinézett a völgybe, Szelíd mosoly játszott az ajakán . . . Kicsi leánykéz tapadt a kezébe És megindultak egymáshoz simulva Az erdő fakószinű avarán . . . Rácz Etus. Nehéz az élet. — Keleti mese. — Mehetned sah NN-in-sah, a királyok királya, nyugtalanul járt fel s alá a dolgozó szobájában. Nagyvezére Melhani, hallgatagon ülve az Íróaszta­lán, aggódó szemmel kisérte mozdulatait, mert tudta, hogy Mehemed ki van kelve magából. — Mikor jön meg a gyorsfutár Bagdadból ? — kér­dezte a sah. Már századszor kérdezte és Melhani mindannyiszor azt felelte : — Itt kell lennie minden pillanatban. — Minden pillanatban! — Mehemed őrjöngve pattant fel s elharapta hukájának boros- tyánszopókáját. — Mindén pillanatban! S én órák óta várok már reá . . . órák óta! — 'Valami baj történhetett vele, óh világ dísze és ragyogása — mondotta bátortalanul a nagy­tok tárgyában kiadott általános rendelete, amely el­len a közigazgatási bizottság már kétszer felirt — végrehajtassák. / A kir. tanfelügyelő a ministéri rendeletnek megfelelőleg oly értelmű javaslatot terjesztett elő, hogy minden iskolán a magyar felirat alkalmazása k'ótelezöleg elrendeltessék és ezenfelül az idegen nyelvű és pedig nemcsak román, hanem tót és né­met nyelvű felirat alkalmazása is megengedtessék. A közigazgatási bizottság azonban Dr. Ladies László, valamint az alispán felszólalásai után aként határozott, hogy a ministeri rendelet tartalmát fe- lebbezövel közli, egyébként azonban a ministeri ren-j deletet egyszerűen tudomásul veszi és pedig azért, mert a felírás alkalmazása nincs a törvényben köte­lezően elrendelve, és másrészt mert nem akar abban közreműködni, hogy a ministeri rendelet végrehaj­tásával, az idegen nyelvű feliratoknak kifüggesztését, amelyet törvénytelennek tart, előmozdítsa. A kir. tanfelügyelő a hozott határozat ellen felebbezést jelentett be. Az ülésen jelen voltak Dőry Pál főispán elnök­lete alatt Ambrus Sándor alispán, Dr, Daimel Sán­dor vmegyei főjegyző, Dr. Zöldy Géza t. főügyész, Dr. Zöldy János vmegyei t. főorvos, Boediger Gyula kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Perszina Alfréd állam- építészeti hivatal főnöke, végül Pfeiffer István köz- gazdasági előadó; továbbá a következő választott bizottsági tagok : Dr. Ladies László, Varságh Béla, Morvái Mihály, Dr. Török Gábor, Gróf Wenckheim Dénes, Haraszti Sándor, Dombi Lajos és Veress József. Elnöklő főispán az ülést 9 órakor nyitván meg, az alispáni jelentést dr. Daimel Sándor főjegyző terjesztette elő. Az alispáni jelentés a következő : Folyó évi szeptember havában a vármegyében előfordult közérdekű eseményekről a következőket jelentem : A személybiztonság 24 esetben zavartatott meg és pedig 1 erőszakos nemi közösülés kísérlete, 1 gyermekgyilkosság, 1 emberölés, 4 súlyos testisértés és 17 könnyü^testisértés tdkövetésével. ■ A vagyonbiztonság ellen 50 esetben intéztetett támadás, melyek közül 3 betöréses lopáson és 1 sik­kasztáson kívül mindegyike kisebb értékű tárgy el­lopása volt. Tűz 14 esetben volt. Több lakóházon kívül gazdasági épületek és takarmányféle égett el. A tűz által okozott kár biztosítás révén nagy részben meg­térül. Baleset 7 esetben fordult elő, melyek közül 6 halállal végződött. öngyilkosság 8 történt, öngyilkosság kísérlete 3 Fóldmivelés és mezőgazdasági munkásügy. A szeptember havában uralkodott rendkívül kedvező időjárás, a kellő mennyiségben leesett csapadék na­gyon megkönnyítette az őszi munkálatok zavartalan folytatását a tengerik beérését, letörését és behor- dását, a vetőszántást és az ősziek vetését, azok egyen­letes és gyors kikelését. A tengeritermés megyeszerte' elég jó, sőt né­hol nem várt bőterméssel fizetett, a meleg és ál­landó időjárás szép.en beérlelte a későieket is. A rozs és jókori buzavetések igen szépen ki­keltek, rég nem látott bokrosodásnak indultak, bár félő, hogy ez utóbbiakban a besseni légy esetleg kárt is fog okozni. A dohány törése befejezve s tűrhető jó termé­sével némi kárpótlást nyújt az ősziekért. A cukorrépa szállításra is kedvez a jó ősz, ta­karmányrépa bár még mindig fejlődik, annak sze­dése is megkezdődik e hó közepén. Az állatállomány létszánra csökkenése folytán jtovábbá a kedvéző időjárással felujult legelőkön ma még nem sok készletet fogyaszt és elég jó állapot­ban van, de a teleltetéshez szükséges aljszalmák megszerzése igen nagy gondját képezi gazdáinknak. A munkabérek szeptember hóbin 1 korona 50 és 2 korona 50 fillér közt ingadoztak. A munkások helyzete elég tűrhető, mert kap­tak munkát. A munkások és munkaadók között súrlódás nem fordult elő. A földmivelésügyi minister ur Szeghalom, Kö- rösladány és Eüzesgyarmat kisgazdái részére vető­mag segélyt engedélyezett, melynek kioszfása folya­matban van. Ipar és kereskedelem és ipari munkásmozgalmak. Áz ipar és kereskedelem terén említésre méltó fel­lendülés nem volt észlelhető. A munkások körében sztrájkra való hajlandó­ság nem mutatkozik. Vegyesek. A vármegyei és községi igazgatás menete ellen nem emeltetett panasz. Kovács Gyula szeghalmi községi főjegyző, Czeg- lédi István községi biró és Czeglédi Ferenc gazda ellen az 1S86. XXII. t.-cz. 90. §-a pontjában ütköző hivatali kötelesség megsértése által elkövetett vétség miatt indított fegyelmi eljárás befejeztetvén, neve­zetteket vétkeseknek találtam és dorgálással bün­tettem. Véghatározatom jogerős. A szeghalmi járás főszolgabirája Fejér László füzesgyarmati főjegyzőt és Kacsor István körösla- dányi községi Írnokot az 1886. XXII. t.-cz. 105. §-a alapján 10 —10 kor. rendbüntetéssel sújtotta. A lemondás folytán megüresedett füzesgyar­mati segédjegyzői állásra Kun Albert okleveles jegyző, a szintén lemondás folytán megüresedett körösla- dányi második orvosi állásra dr. Ulreicb Ferenc debreceni bábaképző intézeti orvos, a Szeghalom köz­ségnél újonnan szervezett adóügyi ellenőri állásra Schweiger Gyula okleveles jegyző választattak meg. Csorvás községben lemondás folytán megürült segédjegyzői állásra Marleich Ferenc oki. jegyző, Gádoros községben szintén lemondás folytán meg­ürült adószedő esküdti állásra Adorján István vá­lasztatott meg. Dr. Baki Endre öcsödi községi orvost a vár­megye főispánja tb. járásorvossá nevezte ki, 25 éves szolgálata alkalmából. Békéscsabán a selyemfonógyár üzembe helyez­tetett, hol mintegy 300 fiatal leány nyert alkalma­zást, kiknek 70% mezei munkás, 30% pedig ipari munkás gyermeke. Az alispáni jelentés tudomásul vétetett. vezér s olyan szemmel nézett urára, mint a meg­vert kutya. — Nem szabad bajnak történnie vele. Érted-e ? Jaj neked ! Sápadtan derengett már a reggel. A ház­tömegek bizonytalan körvonalakban váltak szét egymástól s a minaretek óriási ujjakhoz hasonlóan meredtek a levegőbe. Melhani hallotta, hogyan ke­ring a vér ereiben. Reszkető kézzel irt meg egy levelet Farsz tartomány helytartójának. Az utcán hangok támadtak, egy szamár orditott, egy kakas kukorékolt, asszonyok rikácsoltak. A sah nagyot sóhajtva, vetette le magát a kanapéra. Gyorsfutárt küldött volt Marpasz örmény bankárhoz BagdadbaJ Mehemednek pénzre volt szüksége s hacsak nem akarta zálogba tenni ékszereit az európai bankok­ban, Marpaszhoz kellett küldenie, aki ilyenkor bi­zonyos követelésekkel szokott előállani, bizonyos homályos üzleteket illetőleg, melyeket Lurisztánban, vagy más valahol a határszélen szokott lebonyo-j litani ... A pénz, a pénz ... az ember már a sajátj alattvalóit sem szipolyozhatja ki, mert különben' megtalálnak ijedni az idegen államok, hogy nekik már nem marad semmi. Manapság nincs nyugta már a fejedelemnek sem. Azelőtt csak méregről tudott a világ, de manapság már van bomba és vannak európaiak . . . kinek biztos már az élete ? — Es mintha végtelen messzeségből hangza- nék, egy dervis éneke ütötte meg fülét : „Csak azért élünk, hogy elpusztuljunk, S re menyünk a feltámadás!“ A palota ablakai alatt nehány hangszer kor- nyikált. Nyers férfihangok énekeltek egy dalt a halálról és a szerelemről. Mindig és mindig csak a halál, mely ott leskelődik minden zugból, ugrásra készen. — Nem, nem! •—■ kiáltott fel a sah. Nem akarok elpusztulni! — Allahra és a szent kalifára,, mi történt ve­led s ahogy kérdezte, Melhai szivszorongó pillan­tást vetvén Mehemedre, ki eltorzult arccal fordult a fal felé. — A rettegés bánt nagyvezér 1 Attól tartok, hogy Marpasz nem ad pénzt, mert nem régiben nem hallgattam meg követelését. Akkor aztán az európaiakhoz kell folyamodnom. Melhani tovább irt, Mehemed pedig oda lépett a kályhához és rá­gyújtott a vizi pipájára. Az ópiummal kevert do­hány lecsillapította. Kopogtattak a szoba nehéz vasajtaján. Melhani nehézkesen felállt és kinyitotta az ajtót. Ott állt a meghitt szolgák egyike és jelentette : — A Bagdadból érkezett gyorsfutár künn áll a kapu előtt. .' — Tüstént jöjjön fel. Néhány pillanat múlva, — míg Mehemed sah nyugtalanul és viharosan dobogó szivvel járt-kelt a szobában, belépett, mélyen hajlongva, a futár, egy még ifjú kurd tiszt — és. szótlanul átnyújtotta sahnak egy levelet.

Next

/
Thumbnails
Contents