Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-10 / 41. szám

BÉKÉS 3 Gyula város képviselőtestületének a vágóhidon per­zselendő sertésekhez szükséges szalma elvonását ki­mondó határozata ellen. 28. Dutkay Béla felebbezése Gyula város vég­határozata ellen, melyben ki nem adott lakbér és tisztiszolga váltságilletmények utólagos kiűzetése iránti kérelmével elutasittatoit. 29. Gyula város módosított nyugdijszabályren- delete s az ellene benyújtott felebbezések. 30. Hrabovszky Pál békéscsabai főrendörbiztos felebbezése szabadság ügyében hozott képviselőtes­tületi határozat ellen. 31. A községek határozatai a szülésznői állások szervezése és azok fizetéseinek megállapitása tár­gyában. 32. Békéscsaba község határozata a községi'al­kalmazottak fizetésének rendezése tárgyában s az ellen ifjú Kocziszky Mihály és társai s Chrisztián György békéscsabai lakosok felebbezése. 33. Doboz község husvágatási szabályrendelete 34. A tiszti nyugdíjintézet igazgató-választmá- nyának előterjesztése Grósz Mojsza kölcsöne ügyében. 35. A vármegyei közkórházi bizottság előter­jesztése a kórházzal szomszédos Szabó-féle teleknek a kórház részére való megvásárlása tárgyában. 36. Az orvosi alap 1910. évi szükségleti ki­mutatása. 37. Popovits Viktor szeghalmi tb. főszolgabíró­nak ügyészi megbízotti minőségben való kirendelése tárgyában a gyulai kir. ügyészség megkeresése. 38. Merksz Rezső gyomai járási írnok kérelme segély iránt. 39. Denhoff Antal árvaszéki nyilvántartó kérelme a tüzbiztositási dijakból a vármegyét illető jutalék felének megszavazása iránt. 40. Gróf Wenckheim Dénes mint gróf Wenck- heim Henrik és Sándor kiskorúak gyámjának ké­relme, az áthelyezett csorvási mezei vasút által igénybe vett törvényhatósági ut használatának meg­engedése iránt. 41. A várm. alispánjának jelentése a gyomai Báró Wodiáner árvaház megvizsgálásáról. 42. A várm. alispánjának előterjesztése Békés- szentandráson munkásházak céljaira szolgáló telkek megvétele s az orosházi megmaradt három házhely eladása tárgyában. 43. Hevesvármegye körirata a cigányügy orszá­gos rendezésének megsürgetése iránt. 44. A nagyszénási vámszedési jog engedélye­zése tárgyában kereskedelmi ministeri leirat. 45. A m. kir. földmivelésügyi minister le irata a természeti emlékek összeírása, osztályozása s fentaDása tárgyában s a Békésvármegyei közmű­velődési egyesületnek ide vonatkozó javaslata. 11334—1909. Hirdetmény. Hajdú György és neje Oprics Erzsébet gyulai lakosok sertéshizlalótelep engedélyezéséért folyamod­ván : a városi tanács a helyszíni szemlét az 1884.; évi XVII. t.-c. 27. §-a értelmében Aranyág 6. szám alá 1909. évi október hó 13-ik napjának délután 3 órájára kitűzte, melyre az érdekelteket azzal hívja meg, hogy azok, kik a telep létesítése ellen kifogást akarnak tenni, kötelesek kifogásaikat a helyszíni tár­gyalás alkamával szóval, vagy Írásban előterjeszteni, különben a telep — amennyiben az ellen köztekin­tetekből észrevétel fel nem merül — engedélyez­tetni fog. Az engedélyezés iránti kérvény, valamint a telep fekvését feltüntető rajz a tárgyalás napjáig a közigazgatási irodában megtekinthetők. Gyulán, 1909 október hó 7-én tartott városi tanácsülésből. 433 í—i Városi tanács. T a n ü g y. Október 6. A gyulai főgimnázium tanári kara és táruló ifjúsága az aradi tizenhárom emlékének iskolai ÜDnepélylyel adózott. Az üunepély pontjai: 1. Szózat. Énekelte az ifjúság. 2. Ünnepi be­széd. Tartotta Németi József, főgimnáziumi tanár. 3. Október 6. Költemény ifj. Ábrányi Kornéltól. Szavalta Hoffmann Rudolf, VI. o. tan. 4. Himnusz Énekelte az ifjúság. Miniszteri biztosok. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a folyó iskolai évre a középiskolák hoz kinevezte a miniszteri biztosokat. A gyulai róm. katb. főgimnáziumhoz külön miniszteri biztost nem nevezett ki a miniszter, mert a törvény értelmében a mi gimnáziumunk a nagyváradi főigazgatósághoz tartozik. A békési ref. és csabai ág. h. evang. Ru­dolf-főgimnáziumhoz dr. Vasa Bertalan nagyváradi kir. tankerületi fő'gazgatót, a szarvasi ág. h. ev. főgimnáziumhoz Géresi Kálmán debreceni kir. tan­kerületi főigazgatót nevezte ki a miniszter. Uránia-elöadások. Mint az elmúlt években is, a gyulai főgimnáziumban a folyó iskolaév téli idő­szakában átlag kéthetenkint ismeretterjesztő Uránia előadások lesznek. — A legelső ilyen előadás jövő vasárnap, e hó 17-én d. u. 6 órakor lesz a főgim­názium tornacsarnokában. Tárgya : Utazás Párisból Rómába a Riviérán keresztül. Belépti dij a szokásos 20 fillér személyenkint. Képezdei igazgató. A szarvasi tanitóképezdei igazgató-tanárává a nemrégiben elhunyt Papszász Gyula helyébe és utódjául Nikelszky Zoltán eper­jesi collegiumi tanitóképezdei tanárt választotta a kormányzó testület. Hírek. A közigazgatási bizottság október havi rendes ülését folyó hó 18-án, hétfőn fogja megtartani. A vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató- választmánya folyó hó 6-án délután ülést tartott. Jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnök, Schmidt József, Dr. Follmann Jánop, Dr. Daimel Sándor, Dr. Zöldy Géza, Kiss László választmányi tagok és Moldoványi János aljegyző, mint a választmány előadója. — Tárgyalás alá vette első sorban a vá­lasztmány a belügyminiszternek a tiszti nyugdij- szabályrendeletre tett észrevételeit s ennek kap­csán kimondotta, hogy azokat a dijnokokat, akik 25-ik életévüket betöltötték, de 40-ik életévüket még nem haladták meg, a tiszti nyugdíjintézet kö­telékébe fölvenni javasolja. A dijnokok nyugdiját 10 évi szolgálat után, 200 koronában véli megálla­pítani, amely nyugdíj 20 évi szolgálatig évenként 10°/o-a1, 20 évi szolgálat után pedig 5 °/0-al emel­kednék, úgy hogy a legmagasabb nyugdíj 40 évi szolgálat után, GOO korona lenne. Az özvegy nyug­diját férje nyugdijának 50%-ában javasolja meg­állapítani, a gyermekeknek pedig évi 50 korona nevelési járulék járna. A nyugdijszabályrendelet eddig akként intézkedett, hogy az özvegy nyug­dijául néh. férjé fizetésének 1200 koronáig terjedő része után 50 °/0-ot, a többi fizetése után pe- d g 20%-ot kapott. A nehéz megélhetési viszo­nyokra tekintettel javasolja a választmány a tör­vényhatóságnak, hogy a szabályrendelet módosítá­sával mondassák ki, hogy jövőben az 50% özvegyi nyugdíj a férj fizetésének 1600 koronáig terjedő része után járjon, továbbá, hogy a nevelési járu­lékot a tisztviselőknél 180 boronáról 200 koronára, a szolgáknál pedig 24 koronáról 48 koronára emelje fel. — Rohoska Mihály, gyomai járási főszolgabiró nyugdiját 27 évi szolgálata után 3552 koronában, Reisner Sándor, orosházi járási Írnok nyugdiját azon károsodást, melylyel a bérlet állítólag járt. Nem lett tehát semmi a szerződés felbontásából, jóllehet, mindenik fél jobban járt volna, ha kereste volna a közeledést. Talán károsodás nélkül átad­hatta volna a bérlő is a kórházi gazdasági telepet méltányos feltételek mellett s adhatott volna igaz­ságos kárpótlást a kórházi bizottság is, mert ezzel igen sok kellemetlenségnek vehettük volna elejét, amint azt az alábbiakból meg fogjuk látni. A bérleti viszony tehát nem bontatott fel s igy más területet kellett keresnünk, ahol szenyvizderi- tővel kapcsolatos öntözőtelepet be lehessen rendezni. Más megoldási módozat hiányában elhatározta a kórházi bizottság, hogy csereüzletet ajánl fel Almásy Dénes gróf urnák olyanformán, hogy a kórház tu­lajdonát képező azon 10 hold földet — amely a gróf ur kastélyának tőszomszédságában van — át­engedi a gróf ur tulajdonába, ha viszont a gróf ur e 10 hold helyett ugyanekkora területet ad át a kórháznak az u. n. Galbács-kertben, mely mesgyés szomszédja a kórházi u. n. Anka-telepnek. így a kórházi gazdasági telep most különálló két kis bir­tokteste egymás mellé került volna s egyelőre ezt az újonnan cserélt 10 holdat rendeztük volna be öntözésre addig, mig az Anka-telep bérleti szerző­dése lejár. A nemes gróf ur készséggel elfogadta a kórház ajánlatát, hajlandó volt a cserét elfogadni, sőt elfogadta azon feltételt is, hogy ő a kórház ré­széről átengedett 10 hold terület birtokába majd csak négy év múlva lép, amikor a bérlővel kötött szerződésünk lejár, mi azonban már most birtokába lépünk az általa átadott területnek, de ezután ter­mészetesen mi fizetünk addig haszonbért a gróf urnák, amig ő az általunk átengedett terület tény­lyezett segélyt emelje fel 20000 koronára, mert a berendezés létesítése sokkal többe kerül, mint 1902- ben gondoltuk és mert öntöző telepet is kívánunk létesíteni. A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur értesítette a vármegyét, hogy a segélyt csak az esetben fogja folyósítani, ha az öntözendő terület terveit be fogjuk mutatni s azok ott helyeseknek találtatnak. Ezen öntözési hálózat tervei azonban mai napig sem készültek el. Lehet, hogy az aradi kir. kultúrmérnöki hivatal, — mely ezen tervek el­készítésére hivatva van, — erősen túl van terhelve munkával és ez is oka a késedelemnek, de bizo­nyos az is, hogy a mi különlegesen kedvező (? ?) viszonya nk is hozzájárulnak a legnagyobb mérték­ben a késedelem növeléséhez. Öntözni persze, — minthogy e célra bérelhető terület nem áll rendel­kezésre, — csak a saját területünkön lehet. Igen ám, de mi 4 év előtt, — amikor a kórházi építke­zésekről még szó sem volt, — kiadtuk bérbe 23 holdat tevő gazdasági telepünket nyolc esztendőre. A bérlő szeretné a telepet visszaadni a kórháznak, ez iránt folyamodott is a kórházi bizottsághoz, de természetesen csak bizonyos összegű kártalanítás esetén volna hajlandó a szerződést felbontani, mert ő a nyolc éves szerződéshez képest rendezkedett be a kis birtokon s olyan takarmányféléket vetett, amelyek éppen a bérleti idő második felében vál­nak értékesekké. A kórházi bizottság hajlandó lett volna a bérleti szerződést felbontani, de csak kár­talanítás nélkül, mert azon a véleményen volt, ,hogy ha a bérlő kérte a szerződéses viszony megszün­tetését, akkor neki áll érdekében, hogy a bérlettől megszabaduljon és ha most mégis kárpótlást kér, akkor ezt azért teszi, hogy a kórház fizesse meg leges birtokába fog jutni. Ha azon összeget, melyet ityen címen mint bérlők fogunk fizetni az uradalom­nak, felajánlottuk volna kárpótlásul gazdasági tele­pünk bérlőjének, lehet, hogy szívesen kiment volna a bérletből s mi minden akadály nélkül készíttet­hettük volna el az Akna-telepen az öntözőhálózat terveit s az öntgteötelepet s nem keltettük volna fel öntözőhálózatunk létesítése ellen olyan körök ellen­szenvét, amelynek leküzdése úgy lehet, még igen sok kellemetlenséget fog okozni, bár hiszen már eddig is nem csekély bajt és nehézséget okozott. A Galbács-kertnek azon része ugyanis, amelynek átengedését a gróf úrtól kértük, jelenleg katonai gyakorlótér. A helybeli honvédparancsnoksághoz fordultunk tehát azon kérelemmel, hogy kegyesked­jék a szóban forgó területet átengedni a kórház tulajdonába s e helyett a grófi uradalom ugyan­ekkorra területet fog a katonaság rendelkezésére bocsájtani a gyakorlótérrel összefüggésben, ennek délkeleti oldalán. A helybeli parancsnokság résztvett a helyszíni tárgyalásokon s hajlandó volt a kért területet átengedni s mint megfelelőt elfogadta azon másik területet, amelyet a grófi uradalom felajánlott cserében a kórház részére átengedendő terűiéiért. Azt hittük, hogy most már rendben leszünk annyi­val inkább, mert egyáltalán nem csináltunk titkot belőle, hogy mi célra kérjük mi a tárgyalások tár­gyát képező földterületet ? Újabb csalódás ért azon­ban bennünket. Valaki azt hitette el a helybeli hon­védparancsnoksággal, hogy az általunk létesíteni szándékolt öntözőtelep rettentő bűzt fog terjeszteni, hogy nemcsak kellemetlen, hanem igen veszedelmes szomszédjai is leszünk a katonai gyakorlótérnek, mert az öntözőtelep a bűzön kívül még egészség-

Next

/
Thumbnails
Contents