Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-26 / 39. szám
XLI. évfolyam. 39-ik szám. Gyula, 1909. szeptember 26. Előfizetési árak; Egész évre ................. 10 K — f Fé l évre................. 5 K — f Év negyedre................. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A közkórház fejlesztése. A belügyminiszternek már hónapok óta várva-várt leirata, melyben a békésvármegyei közkórház fejlesztését végleg engedélyezi, helyesebben irva, melyben a végleg jóváhagyott építési terveket és költségvetést leküldi s a fejlesztéshez szükséges költségeket megállapítja s jóváhagyja, a napokban érkezett le a vármegye alispánjához és a következőképpen szól : Békésvármegye Alispánjának Gyula. A kereskedelemügyi miniszter urnák a gyulai közkórház építési terveire vonatkozó véleményét ide mellékelve arról értesítem alispán urat, hogy a gyulai közkórház kibővítésére szolgáló építkezéseknek (sebészeti, tüdőbeteg elkülönítő pavillonok és a régibb épületek átalakítása) a bemutatott tervek alapján való keresztülvitelét engedélyezem, — azon kikötéssel mégis, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur által tett észrevételek figyelembe vétessenek és foganatosíttassanak. , Az építkezésekkel járó költségekre vonatkozólag azt tartom szükségesnek megjegyezni, hogy az alispán ur telterjesztésének azon része, mintha a szenyvizek elvezetésére 40000 korona külön segélyt helyeztem volna kilátásba s ennek folytán ezen összeget mint rendelkezésre állót a fedezeti részben számításba veszi, e tárgyban intézkedő 1907. évi 18182. számú rendeletem téves értelmezésén alapul, — mindazonáltal nem akarván az építés megkezdését a további tárgyalásokkal késleltetni, ezúttal ezen 40000 koronának kölcsön utján való megszerzését is engedélyezem. Mivel pedig a 805884 koronában kiszámított kiadásokra az általam már kiutalványozott 50000 koronát, a tartalékalapban levő 30000 koronát és a földmivelésügyi miniszter ur által kilátásba helyezett 20000 koronát összesítve, csak 100,000 korona fedezettel rendelkezik a vármegye közönsége, az egész hiányzó összegnek kölcsön utján való fedezését engedélyezem és igy a közkórházi költségvetés terhére felveendő és a kór- ház jövedelmeiből törlesztendő összeg nem 666643 korona, hanem 705884 korona lesz. A kölcsönre vonatkozó ajánlatok elbírálás végett, később pedig a kölcsön felvételére vonatkozó, közjegyző előtt kötött szerződés jóváhagyás végett hozzám felterjesz- tendók lesznek és egyben arról is értesítem, hogy a terveket a további munkálatok végett a tervező műépítész rövid utón vette át. Budapest, 1909. évi szeptember hó 2-án. A miniszter helyett: Dr. Bezerédj, államtitkár. Két éve múlt, hogy gróf Andrássy Gyula belügyminiszter, a lapunkban annakidején közölt és érdemileg méltatott leiratában elvileg engedélyezte közkórházunk fejlesztését. Két esztendőnél nagyobb idő telt el, amig az elvi engedély formális engedéllyé fejlődött, amely körülményt nem recriminá- cióképen említjük, annyival kevésbbé, mert tudjuk, hogy a kórház fejlesztésének megvalósítása a miniszter többször emlitett elvi engedélye után számos és nagy nehézségekbe ütközött, sőt voltak olyan momentumok is, amidőn az egész ügy csaknem zátonyra ke rült. Sok munka, sok fáradtság, szívós ki tartás és mindenekfölött nagy ügybuzgalom kellett, amig idáig jutottunk, amikor a közkórház fejlesztése, az ingadozó remény helyett örvendetes valósággá válik. Örömmel olvassuk a fent közölt miniszteri leiratnak rendelkezését, mely szerint *nem akarja az építés megkezdését a további tárgyalásokkal késleltetni«. A kórházi bizottság és a vármegye bizonyára nemcsak hogy nem fogja késleltetni az építkezést, hanem azt minden tőle telhető módón siettetni fogja, annyival is inkább, mert a viszonyok szerencsére úgy alakultak, hogy a sürgős építésnek feltételei ezidőszerint meg vannak adva. Eme feltételek legfontosabbika a pénzpiacnak ily időszakban kivételesen előnyösnek mondható helyzete, mely a nagy összegű kölcsönnek és pedig jutányos áron való kötését megengedi. Ezt a kedvező helyzetet a vármegyének sürgősen fel kell használnia, mielőtt a pénzpiac helyzete meg nem romlik. Remélhetőleg pár hét alatt ez nem fog megtörténni s a miniszteri leirat után semminemű nehézség, vagy leküzdhetetlen akadály nem forog fenn, hogy a törvényhatósági bizottság sürgősen beszerzendő kölcsönajánlatok felett már az októberi közgyűlésén ne határozhatna s határozatát jóváhagyás végett a belügyminiszterhez fel ne terjeszthetné. Amennyiben pedig a miniszter a kölcsön feltételeit előreláthatólag jóváhagyná, az építkezésre az árlejtés még ez év folyamán megtartható s annak eredménye alapján az építkezés kora tavaszszal tényleg meg is kezdhető volna. És hogy ez igy történjék, TÁROZA. Newyorki hangulat. — Úti kép — Irta: Vértesi Károly. Százszoros milliomosok, az Astor testvérek, János, Jakab és Villiam, egy előkelő helyen, négy utcát elfoglaló block-on, 16 emeletes szállóházat építettek, az időben legnagyobbat a világon, hogy elhomályosítsa valamennyit, tengeren innen és azon túl. Olyan sokan laknak benne, hogy évek múltán sem ismerik meg egymást, akár nagy városban az emberek. A vörös kőből épült Waldorf Hotel ez a szálloda, a badeni család alapítójának nevéről. Megnéztük az öt millió dollárba került nehézkes építkezésű szállóházat kivül-belül minden fényességében, tetején a 17, szabad emeleten lévő kertet, melynek a jó levegőjében, mely a vizek felől jön, üdül a pénzes amerikai. Felvonó gépek közlekednek éjjel-nappal. Van a szállodában sok tekeasztal, 1500 szoba, a legtöbb mellett fürdőszoba, öltöző, valamennyi emeleten magas mennyezetű külön női társalgó, termek, XIX., XV., XVI. Lajos korabeliek, bársony- szerű szőnyegekkel, gobelinekkel, arab és török ízlésű berendezések, báli-, lakoma terem 1000—1500 dollárért egy estére, éjjelre, színház, uj házaspárok számára berendezett barátságos helyiségek Dohányzó, könyvtár, irószobák, domborműves pazar helyiségek, hivatalszobák, vasúti- és gőzhajózási-, színházi jegyek kaphatók, van bankterme. A háznak külön orvosa, gyógyszertára, ékszerésze, divatárusa, kalaposa, szabója és borbélya, ujság- árulása, névjegynyomdája van. Felülmúlhatatlan berendezés. Természetesen minden drága itt, a new-yorki előkelő társadalmi élet jegecedő pontján. Egy ing mosása, vasalása egy negyed dollár. A napi 10,000 dollár bevételen felül kezdődik csak a haszon. A pazarabb lakosztályokért elfizetnek naponta 100—500 dollárt. Jól tömködje meg a zsebét, aki ide száll, mert a dúsgazdag emberek szállodája ez, tele ragyogó tükrökkel, értékes festményekkel. Az egyik emeleten három zenekar is játszik, anélkül, hogy fent, lent, mellette bárkinek a nyugalmát zavarná. A Waldorf szálló a hires és gazdag embereknek a találkozó helye. Henrik porosz herceg is itt szállt meg. Az interparlamentáris kongresszus magyar csoportjának 50 tagja vett ebben a szállodában lakást, az igazgatóság egy szalont ingyen bocsátott a rendelkezésükre. Magyar címeres zászló lengett ez alatt az épület homlokzati részén. A szálloda ezüstkészlete megnyitáskor 1,250,000 koronába került. A vízvezeték évi dija 250,000 korona. Az alkalmazottak száma 1631, műszaki személyzete 115 tagból áll. A napi átlagos bevétel 100,000 korona. Pincéiben 20,000 tonna szenet tartanak tartalékban bányászsztrájk esetére, mert csupán csak fehérruhát 65,000 darabot mosnak ki naponta. A Central-Parkhoz érünk. Mellette és a Parkon túl a Fifth-Avenus-nak csaknem kétharmad része van még hátra, olyan hosszú az. Nem győzzük meg idővel, de meggyőződünk arról, hogy New-York az újvilágnak nemcsak a legnagyobb, de leggazdagabb városa, az egész világon pedig kereskedelmi tekintetben csak Londonnak enged, de ha igy halad, eléri és túlszárnyalja. Az 1699. évben csak 6000 lakosa volt New-- Yorknak, ime 200 év után látjuk, tudjuk, mivé lett. Egy praktikus New-Yorkot, Brooklynt, Hobo- kent és New-Jersey-t ábrázoló képes levelező-lapon találom a legújabb adatokat. Ezek azok: A világ második legnagyobb városának területe 359 négyszög mérföld. Vízpartjának hosszúsága 350 mérföld. Rendőre van 7725. Katona és tartalékosa 8531, Templom van benne 1198, színház 72, újság nyo- matik 720. Huszonötezerrel több a nő, mint a férfi. Minden hatodik percben egy gyermek születik, minden tizenhárom percben házasság köttetik, minden; hét percben egy ember hal meg. New-York várossal 1898-ik évben egyesült Brooklyn város és még más kilenc kisebb, határos község. New-Yorknak az utolsó öt év alatt 549,952 lélekkel, tehát 16°/0-al lett több a lakosainak száma. A városok történetében nincs eset ilyen szaporodásra, melyhez azonban a kivándorlók nagyon hozzájárultak. Olyannyira, hogy-New-York város lakosainak talán csak egynegyede a tőrülmetszett ben- szülött. Menyasszonyok. Irta: Elza. Az egyik merészen öntudatos. Amióta karikagyűrűt visel az ujján, villogó szeme még kihivób- ban néz szerte a világba ; tartása feszesebb, járása Xja.pvin.ls mai száma ÍO oldal.
