Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

1909. szeptember 5. BÉKÉS hat a vállalkozó, mégsem jut a pénzéhez. Végre múlt év nyarán értesítés jött a szövetkezethez, hogy a kaució egy részét 3400 kor. értékű értékpapírt fel­vehetnek a gyulai adóhivatalnál nyugta ellenében. Ez értesítés, mint minden levél, Engel kezén ment ke­resztül. Engel két igazgatósági taggal nyugtát Íratott alá. E nyugtát azonban nem küldte fel a központ­nak, mint azt kellett volna, csatolás végett az átvé­teli elismervényhez, hanem egyszerűen bement vele az adóhivatalba s azzal az értékpapírokat felvette így tett folyó év január havában a 3500 kor. értékű értékpapírral is, melyet a Vámbáznál vett fel, továbbá márciusban, a pénzügyi palota építésénél még benntartott s ekkor kiutalt 10200 korona ér­tékű papírokkal is. Hogy ez a sikkasztás igy megtörténhetett s ami még különösobb, hogy oly sok ideig nem jöttek rá, annak oka az, hogy ilyen kauciók letételénél a vállalkozó elismervényt kap s rendszerint csak az elismervény és a hozzá csatolt nyugta ellenében adják ki a letett pénzt, vagy értékpapírokat. Épp ezért az elismervényt minden esetben felkivánta a központ, hogy a papírok a visszafizetéseknél illeték­telen kezekbe no jussanak. Ekklatáns esete van ez irányban épp ezen szö­vetkezetnek. A közoktatásügyi miniszter által építtetett szerepi templom építésénél is 6000 koronát tett le a szövetkezet. Mikor kiutalták a biztosítékot, keres­ték az átvételi elismervényt, nem találták. Erre be­ment az adóhivatalhoz két igazgató s nyugta ellené­ben kérték az óvadék kiadását; de azt az utalványra hivatkozva — az óvadék csakis az eredeti átvételi elismervény ellenében adluitó ki — megtagadták s megindították az elismervény ellen a megsemmisítő eljárást. A fennforgó esetnél vita, esetleg pereskedés tárgyát fogja képezni, hogy a pénzügyigazgatóság és számvevőség nem követett-e el mulasztást, ami­dőn az értékpapirokat úgy utalványozta ki, hogy a gyulai kir. adóhivatalt nem utasította az annak ide­jében adott átvételi elismervény visszakérésére, ille­tőleg hogy ezt az adóhivatal felsőbb utasítás nélkül is nem követelte. Hogy a nyugtát a szövetkezet két cégjegy­zésre jogosított tagja aláírta s Engelnek minden hátsó gondolat nélkül átadta, annak magyarázata csak az lehet, hogy ők azt hitték, hogy ahnak a nyugtának az elismervény nélkül Engel úgy sem veheti semmi hasznát, nincs semmi veszély, ha az még olyan iszákos, kártyás ember kezén megy is át, fel a központhoz. Az igazgatóságtól mindenesetre könnyelműség, hogy ha Engelre gyanakodtak, aminthogy gyana­kodtak is, hiszen minden egyes kis bútordarab ela­dásánál utána néztek, mért nem vigyáztak arra, hogy Engel az átvett nyugtát felküldte-e a köz­pontba ? Hogy az igazgatóság nem bízott Engelben, bizonyíték erre az, hogy elleriőri állást szerveztek mellé. Ez sehogy sem tetszett neki; többször kife­jezést is adott ennek. S való, hogy mig ellenőr nem volt mellette, kisebb szabálytalanságoktól eltekintve, ily nagyobb manipulációra, ha gondolt is, de nem követte el. Tudta azt Engel, hogy ha tudja is valameddig huzni, pa'ástolni a bűnét, arra eiébb-utóbb rájönnek. Ezért hát augusztus hó 22-én felutazott Budapestr . Innen 24-én levelet irt a feleségének, melyben írja, hogy többé nem jön Gyulára. Van még fizetése, követelése a szövetkezetnél mintegy 400 korona, azt vegyék fel, aztán éljenek úgy, ahogy tudnak, vannak gazdag rokonai, forduljanak azok­hoz stb. v E levélnek hire terjedt. Az igazgatóság azon­nal rovancsolni kezdett, értesítette a központot, honnan kijött egy tisztviselő, de csak kisebb hiá­nyok, hanyagságok nyomára jöttek, hamis nyugtára felvett 20, 30, 50 korona részletfizetésekre, melyek pár száz koronát tesznek ki. Tudták azonban azt az igazgatók, hogy pár száz korona nem lehet Engel szökésének az oka. Ekkor jutott valakinek eszébe: Hátha az értékpapí­rok körül lesz a baji írtak fel a központba, küldjék le azon érték­papírok jegyzékét, melyeket a gyulai fiók helyett tettek le, illetve kölcsön adtak. Mikor e jegyzék megjött, elmentek vele az adóhivatalhoz, összehasonlítás végett. Itt tűnt ki, hogy a pénzügyi palota építésénél letett értékpapírok hiányoztak. Ugyancsak igy tudták meg, hogy a Vámháztól is illetéktelenül felvette Engel az óvadékot. Erre jelentést tettek a vizsgálóbírónál, ki el­rendelte Engel országos körözését. Sőt a külföldi hajóállomásokra is elment az elfogatási parancs, mert valószínűnek tartják, hogy Engel Amerikába akar hajózni a sógorához. Erre lehet következtetni abból a levélből is, melyet Engel Budapestről augusztus hó 3l-én küldött, (valószínű, hogy fel­adatta valaki által) Máyer Istvánnak, a szövetkezet egyik igazgatójának. Ez a levél visszatükrözi részben Engel egyé­niségét, de fényt vet arra is, hogy miként fogja fel a könyvelő ur árny- és fényoldaláról az életet. A levél tartalma, mely most az ügyészségnél van, nagy, de hű vonásokban a következő : »Bocsánatot kérek Máyer úrtól, hogy ilyen nagy kellemetlenséget okoztam önnek, de kény­telen voltam vele, mert a központ a fizetésemből levont 300 koronát s igy kellett idegen pénzhez nyúlnom. E pénzt a börzén, a lóversenyeken iparkodtam pótolni, de a szerencse nem kedvezett, azután rokonaimat is kértem, hogy a hiányt pótolják» nem tették. így három ut áll előttem: Fegyver, golyó, Amerika. Én ez utóbbit választom. Mire e levelem olvassák, én már Dél-Ameri- kában leszek. Ott igyekszem épugy meggazda­godni, mint a sógorom s aztán majd helyre­pótolok mindent. Kérem, ne üldözzenek, mert Dél-Amerika úgy sem ad ki. Hogy a sikkasztást elkövettem, annak egye­düli oka az, hogy a központ, illetve ennek ellen­őri osztálya oly embert tett mellém ellenőrnek, kinek fogalma sincs a könyvelésről. így szól a levél. Hogy Engel urat — ismerve az ő sokoldalúságát — látjuk-e még Gyulán valaha, azt még ma korai lenne rubrikába szedni. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1909. évre előirt fegvver- Iadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-cz. 16. §-a értelmében szeptember hó 6-tól 14-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adó­nemmel már a múlt évben meg voltak róva, a laj­strom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1909. évi szeptember hó 1-én. Dr. Bucskó Koriolán 380 1—1 h. polgármester. T a n ü g y. A gyulai rom. kath főgimnáziumban a rendes beiratások szeptember hó 1., 2. és 3. napjain folytak le. Beiratkozott az I. osztályba 54, a 11-ba 48, a III-ba 44, a IY be 36, az V-be 29, a Vl-ba 19 és a Vil-be 20 tanuló, a hét osztályba tehát összesen 250 tanuló. — A főgimnázium tanári testületének uj tagjai : Kendrella Kálmán váradegybázmegyei áldozópap a latin-görög tanszéken és Schreiber Ottó a mennyiségtan-természettani tanszéken. A második latin-görög tanszék betöltése szintén csak napok kérdése. Köpösdy Rozsika női] ipariskolája folyó évi szeptember hó 6-tól uj tanfolyamot nyit. Felvétet­nek olyan leánykák, kik 14-ik életévüket betöltöt­ték s legalább négy elemi osztály végeztek. A tan­anyagot a következő munkanemek képezik : Fehér­nemű szabás és varrás, felsőruha szabás és varrás, hímzések, vegyes munkák (bolbein, klöpli, csomó­zás, bretmunka, suplika stb.) applikációk, műhirn- zósok, díszmunkák, festés, égetés és bőrmunkák. Szóval kiterjed a tananyag az összes női ipari és iparművészeti munkákra. Az eddig is oly szép ered­ménnyel működő és jövőre kiható sikereiben kiszá­míthatatlan fontosságú nőiipariskolai tanfolyamot a legjobb lélekkel és meggyőződéssel ajánljuk a szülök és a nagyközönség lelkes pártfogásába és támogatásába. Még szegényebb szülők is jól teszik ha gyermekeiket beíratják a tanfolyamra, mert az ott tanított különböző hasznos kézimunkák és kü­lönböző varrások elsajátítása, de meg a sok szebb­nél-szebb díszmunka megtanulása által valósággal kenyeret adnak a kezükbe a jövő esélyeivel szem­ben, sőt gyermekeik taníttatásának maguk a szü­lők is anyagi hasznát láthatják, s igy az aránylag igen csekély tandíj hamarosan visszatórülhet. A fel­tételek bővebben Köpösdy Rózsika kisasszonynál (Zrínyi utca) tudhatok meg, kinek képzettsége, ügyessége, ambiciózus szorgalma és ügybuzgósága egyaránt garancia arra, hogy a tanfolyam amint a múltban úgy a jövőben is a legszebb sikereket és eredményeket fogja felmutatni. Uj vallástanár. A szarvasi főgimnázium bi­zottsága és tanári kara az arad-csanádi egyház­megye törvényszéke által állásából elmozdított Me­lis János főgimn. vallástanár helyére Mendöl Lajos nagyszénási ág. ev. lelkészt választotta meg egy­hangúlag vallástanárnak. Ajándék egy iskolának Dr. Dunay Alajos bókés- szentandrási plébános, a községben újonnan fel­állítandó hatodik róm. kath. iskola számára 1000 korona értékű telket adományozott. A békéscsabai kereskedők által fenntartott női kereskedelmi tanfolyamra a beiratkozások f. hó 1-től 10-éig tartanak. Felvétetnek mindazok, kik a polgári-, vagy felsőbb leányiskola IV. osztályát sikeresen elvégezték; ily képzettséggel nem bírók felvételi vizsgálatot tehetnek, mely díjmentes. A tanfolyamon csak a gyakorlatban legszükségesebb tárgyak előadására fektetik a fosulyt, gép- és gyors­írást, mint rendes tantárgyat tanítják. A tanfolyam október hó 1-töl a következő év junius hó 1-ig tart. Beiratást Deutsch Mór tanfolyam pénztárnok (Deutsch Testvérek üzletében) eszközli. Évi tandíj 40 korona. Gép- és gyorsírásra külön is lehet jelentkezni, ez esetben havonta 6 korona tandíj fizetendő. Békés község elemi tanítótestülete múlt hó 3l-én délelőtt 9 órakor Farkas Gyula igazgató el­nöklete alatt ülést tartott, melyen az igazgató be­mutatta a vallás és közoktatásügyi miniszter által kinevezett uj gazdasági szaktanítót Makayné Nagy Erzsébet személyében és Go7ida Józsefet, mint a Z8irési tanyán épült uj iskola megválasztott tanító­ját. Az 1909—10-ik tanév tantestületi jegyzőjének Szabó László borosgyáni tanítót választották meg. A testület pénztárosa Nagy Mihály gyűri tanító lett. Az igazgató indítványára elhatórozla a tantestület, hogy a leányiskolái tanitói szobát a tantestület tagjai Bzámára olvasóteremmé rendezi be. A testü­let könyvtárosává egyhangúlag Osváth Erzsiké bel­területi községi tanítónő választatott meg. Tudo­másul vétettek a kir. tanfelügyelőnek a folyó évi junius havában tartott tantestületi ülés jegyző­könyvére tett észrevételei, mely szerint a II ik osz­tályban számtani tankönyv nem használható, a művészeti tárgyak csakis az illető osztálytanítók által taníthatók, a történeti kézikönyv megváltoz- i tatásához bár hozzájárul, de a testület figyelmét a Benedek Elek kiváló iró népiskolák számára irt történeti kézikönyvére hívja fel s ennek beszerzését ajánlja. A tantestület ismerve e kitűnő müvet, a tanfelügyelő ajánlata értelmében határozott. Tudo- másut v tetett az iskolaszék azon határozata, mely szerint a felépült uj községi belterületi iskola Csi­kós-utcára eső része a fiuk, a Körözspartra néző tantermek a leánynövendékek céljaira rmdeztetnek • be. Yégül kimondatott, hogy a tantestület havi ér- - tekezletét e tanévben is, mint az elmúltban, min­den h map első napján délelőtt 10 órakor tartja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents