Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

4 BÉKÉS 1909. szeptember 5. Hírek. A közigazgatási bizottság szeptember havi rendes ülését f. hó 11-én, szombaton fogja meg­tartani. Választás a vármegyén. A vármegye alispánja a dr. Jeszenszky Elek szolgabiró lemondásával megüresedett elsőosztályu szó I gab Írói állásra, to­vábbá az ennek betöltésével megüresedő egyéb ál­lásokra, végül az újonnan rendszeresített vármegyei alügyószi állásra a pályázatot meghirdette. A pá­lyázati kérvények október 5-ig a vármegye alispán­jához nyújtandók be. A választás az október 11-én megtartandó rendes közgyűlésen tartatik meg. A gyomai főszolgabírói állásra a pályázat nem volt kiírható, mert ßohoska Mihály főszolgabíró nyug­díjaztatás iránti kérvényét mindezideig nem nyúj­totta be. Kinevezés. A közigazgatási irodában Oláh Jánosnak szeghalmi járási írnokká történt kineve­zése folytán megüresedett dijnoki állásra a várme­gye alispánja Tóm'ósközi József gyulai lakost fo­gadta fel. Kinevezés és felmentés. A vármegye főispánja dr. Bárdos Jenő, a sebészeti osztály kórházi segéd­orvosát lemondás folytán állásától felmentette és helyébe dr. Kiss Bélát kórházi segédorvossá ki­nevezte. Dr. Bornemissza József kórházi segédorvos szintén lemondott állásáról. Ellenőrzési szemlék. A közöshadsereg és a honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi a honvédelmi miniszter által aj törvényhatósághoz intézett rendelete értelmében az idén 7/Z7« fognak megtartatni. Ellenben a tartalékos tisztek és zászlósok ellenőrzési szemléi az idén is megtartatnak. A népfelkelők ellenőrzési szemléjére nézve a miniszter később intézkedik. A vármegyei legtöbb adót fizetők 1910. évre érvénynyel bírandó névjegyzékének kiigazítása iránt az eljárást a vármegyei igazolóválaszlmány leg­közelebb megindítja. Az adóhivataloknak a leg­több adót fizetőkről szóló kimutatásai alapján a számvevőség által összeállítandó ideiglenes kimu­tatás már a jövő bét végén közszemlére lesz ki­téve azzal, hogy az ellen az esetleges észrevételek 8 nap alatt megtehetők. A közszemlére történt ki­tétel után az esetleg beadott észrevételek figyelembe vételével, azután az igazolóválasztmány, végleg azonban a felebbezési jog fentartásával meeállaDÍtia hanem a kérelmezést a községekre ruházza. A tör­vényhatósági bizottságot ebben a határozatában az az indok vezette, hogy egyes községek már a gaz­dasági egyesület értekezletén tiltakoztak a kiigazí­tás kérelmezése ellen, ami azt jelenti, hogy a je­lenlegi átiapotokkal meg vannak elégedve.“ To­vábbá azt is Írja laptársunk, hogy „a fentebb is­mertetett határozatot a megyegyülés egyhangúlag hozta. Azonkívül a ministeri rendelet akként intéz­kedett, hegy ha a testületek nem kérelmezik a ki­igazítást, joga van erre egy húsz tagból álló gazda- csoportnak is Békésmegyeben meg ilyenek sem akadtak, dacára Kóhn Dávid agitációjának.“ Tisz­telt laptársunkkal szemben konstatálnunk kell, hogy a törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlése és pedig egyhangúlag elhatáiózta Kóhn Dávid javaslatá­nak elfogadásával annak kérelmezését, hogy a vár­megye mindhárom, nevezetesen a csabai, békési és szarvasi becslőjárások szántóföldjei, retjei s legelői tisztajövedelmi fokozatai a szomszéd vármegyék m< gfelelő becslőjárásai tisztajövedelmi fokozatai arányában leszállittassanak és a vármegyének ilyen irányú határozata az illetékes hatósághoz tényleg el is küldetett és mint kompetens hatóság által történt felszólalás, annak idejében a törvény értei lilében tárgyaltatni is fog. Konstatáljuk továbbá, hogy bár a vármegye törvényhatóságának eme ha­tározata a községek részéről való felszólalási jog gyakorlását, legalább a tisztajövedelmi fokozatok leszállításának kérelmezését illetőleg, fe eslegessé is tette, mindazonáltal a vármegyének számos köz­sége, helyesebben Írva számos képviselőtestület is élt a törvényben előirt jogával és a maga részéről is kérte a kataszter kiigazítását és pedig némelyek a tisztajövedelini fokozatok leszállítása érdekében, többen pedig a szomszédos községek kataszteri osztályba sorozásához képest fennforgó állítólagos sérelmeikért. Végül húsz tagból álló gazdacsoportok jis éltek törvényben biztosított felszólalási jogukkal ; ezek a csoportok többnyire m igában a község te­rületén mutatkozó osztály basorozási aránytalansá­gok ellen. Mint a vármegye határozata, úgy az egyes községek képviselőtestületeinek és gazda­csoportjainak felszólalásai is mérlegelés tárgyát fog­ják képezni. Hogy a vármegye felszólalása meny nyíre alapos, jogosult és szükséges is volt, annak szomorúan frappáns bizonyítéka az idei gazdasági év is, amely újabb adata a krónikussá vált mos­toha égalji viszonyoknak, amely Békésvárraegyét a szárazság alakjában immár állandóan sújtja. Vár­megyénk idei búzatermése újra messze mögötte ma­radt az országos átlagnak. A tengeri termés, mint most már sajnosán megállapítható, ugyanígy lesz. Az országos földadóbizottság, amely törvény értel­mében Bekésvármegye felszólalása fölött határozni fog, lehetetlen, hogy elzárkózzék a vármegye ha tározatábai: felsorolt indokok és az idei gazdasági év által is igazolt szomorú bizonyítékok elől és ha, — amiben nincs okunk kételkedni — igazságosan a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok} 1910. évi névjegyzékét. Közúti kölcsön jóváhagyása A törvényható sági bizottság a beruházási hitel terhére foganato­sított építkezésekből kifolyólag, a vármegyét terhelő kötelezettségek teljesithetése végett, a vármegyei közúti alap terhére; 1.400.000 koronás'kölcsön fel­vételét határozta el. A törvényhatósági bizottságnak kérdéses határozatát, amely ePen annak idején egyesek részéről erős támadás intéztetett a törvény­hatósági bizottságban azon a címen, hogy a kölcsön drága, a kereskedelmi miniszter megerősítette. A kölcsön a pesti hazai takarékpénztárral köttetett meg. A lőcsei kalendárium. Lőcse város polgármes­tere ajándékul megküldötte a törvényhatóság ré­szére a lőcsei kalendáriumnak egy példányát, amely ihü másolata a hazánkszerte hires lőcsei kalendá­rium legelső és immár egyetlen példánya ősének, -az 1626-ik évinek. A korlörténelmi szempontból felette érdekes könyv a vármegye levéltárába he­lyeztetett el. A képviselőtestület folyó hó ?-én délután 8 •Órakor rendkívüli közgyűlést t rt a következő tárgy- sorozattal : A város függő adósságainak állandósí­tása céljából felveendő 450 ezer korona kölcsönre vonatkozó s a Magyar Jelzálog Hitelbank által küldött ajánlat tárgyalása. A földadókataszter kiigazítása cim alatt a Bé­késmegyei Közlöny csütörtöki száma cikket közöl, amelynek néhány ténybeli tévedését helyre kell igazítanunk. Laptársunk szerint „a megyei közgyű­lés olyan éilelemben határozott, hogy bár tudja azokat az aránytalanságokat, amelyek Békésvár- : megye és a szomszédos vármegyék között ezen a i téren fennállanak ; a maga részéről nem kéri a kataszteri kiigazítást az egész vármegye területére, i |fog Ítélkezni, Bekesvármegy ettek tisztajóvedelmi foko­zatai leszállítását, el kell hogy rendelje. Ezek eu re- bocsátásával különben jelezhetjük, hogy a földadó­kataszter kiigazítására irányuló munkálatokból a folyó évre előirányzott rész már e;őrehaladt álla- poiban van. A folyó évben ugyanis az egyes föd részletek művelési ágában bekövetkezett állandó jellegű változásoknak megállapítása s oeztályba- sorozása a feladat, úgy hogy ezek a változások már az 1910. évi foldadókivetesnél figyelembe ve­hetők legyenek. A művelési állandó ágváltozásokat tudvalevőleg a községi elöljáróságok jegyzékbe fog­lalták. Eme jegyzékek alapján aztán a kinevezett ideiglenes kataszteii biztosok a változott földrész leteket a megfelelő osztályokba sorozzák. Ez deig a szorosan vett Magyarország 13024 községe kö ztil összesen 9026 községre vonatkozólag terjesz­tették be az elöljáróságok a jegyzékeket es azokba összesen 1.245.475 ágváltozás lön felvéve. Minthogy azonban a nagyobb határral biró községek eme munkálatai az idő rövidsége miatt tnég nem ké­szültek el és eme községeknél még számosabb lesz a változás, előreláthatólag három millióra tehető a paicellák száma, melyek művelési ág-változás alá kerülnek. Ezek közül a kataszteri biztosok művelési ág és minőségi osztály szerint besoroztak hozzá­vetőleg 4000 községre kiterjedő változási esetet. Ennek az óriási munkaanyagnak feldolgozása a ka­taszteri személyzetből kiszemelt 48 megyei előadóra es 188 ideiglenes kataszteri biztosra vár. A föld­adókataszter kiigazításának másik része: az egyes határok, dűlők, vagy földrészletek adóztatásánál mutatkozó nagy aránytalanság megszüntetése. Utóbbi munkálatra nézve a törvényhatóság, községi képvi­selőtestületek, vagy húsz fö'dadó köteles birtokos folyó évi julius hó 1-ig volt jogosítva a pénzügy­miniszterhez kezdeményezési javaslatot tenni, (ami Békésvármegyóben mindhárom tényező részéről megtörtént) inig a kincstári közegek az év végéig tehetik meg kiigazítási javaslataikat. Eme javasla­tok alapján fogja azután az országos földadóbizott­ság, a vármegyei földadóbizottságok véleményének meghallgatása u:ár, a jövő évben eldönteni i zt hogy hol van szükség az érvényben levő tiszta­jövedelmi fokozatok megváltoztatására, vagy egyes határok, dűlők, vagy földrészletek újból való soro­zására s eme döntésnek megfelelően fognak a vál­tozási munkálatok végrehajtatni. Póttartalékosok leszerelése. A gyulai m. kir. 2. honvédgyalogezredhez 21 napi fegyvergyakorlatra behivo:t 390 főnyi póttartalékos kiképzése a tegnapi napon nyert befejezést, amikor az összes póttarta. lékosok s velük mintegy 40 altiszt leszereltek és szabadságoltattak. A póttartalékosok fél zászlóaljba és két századba alakulva végezték fegyvergyakor­lataikat, előbbinek parancsnoka : Spiller.berg Gábor száados, utóbbiaknak Budi Gyula főhadnagy és BarUch Vilmos főhadnagy voltak. A tegnapi lesze­relés után mindössze egy kisebb 50—60 főből álló különítmény marad Gyulán egész szeptember hó derekáig, amikor az ezred a hadgyakorlat befejez­tével véglegesen visszatér ide Gyulára, az ezred rendes állomáshelyére. Tarthatatlan állapotok. Az országos állatvá­sár tapasztalataiból kifolyólag újólag szóvá tesszük a gyulai vasúti állomásnál fennforgó nyomorúságos állapotokat. A pénteki marhavásár után ugyanis több falka jószágot láttunk az Erdélyi 8ándor-uton vis8zabajtani a hajcsárok éktelen káromkodása kö­zött. A visszahajtás oka, hogy a vasúti állomáson Kocsik hiányában nem vették fel a szarvasmarhá­kat, amelyeket ennek folytán a vevők kénytelenek voltak BékétCsabára áthajtani és az ottani állomás­nál feladni. E mizériákért — félreértések kikerü­lése végett — kijelentjük, hogy nemo,koljuk a gyulai állomás vezetőségét, de igenis okoljuk az állam­vasutak üzlelvezetőségót, hogy kellő kocsit nem bocsájt a gyulai vásár alkalmával, amely mint ilyen, az országnak még mindig legnagyobb for­galmú vásárja, az állomás rendelkezésére. — Ám­bár ennek is megvan a maga oka, amennyiben a gyulai állomás ez időszerinti vágányain több vasúti kocsit lehetetlen elhelyezni. Ez igy tartha­tatlan állapot az eladó, a vevő közönségre, Gyula váró a, sőt maga az államvasut érdekei szempont­jából egyaránt, amin a beruházási kölcsön folyó­sításának bevárása nélkül is kis jóakarattal segí­teni lehetne, sőt segíteni kellene. Felhívjuk eme mizériákra a közigazgatási bizottság figyelmét, hogy igyekezzék a maga részéről is a tarthatatlan helyzet orvoslása iránt feliratilag intézkedni. Eljegyzés. Mára Péter végzett képezdósz el­jegyezte Iván József kisrománvárosi gör. kel. taní­tónak Mariska leányát. Békésvármegye közkórházi bizottsága Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt szeptember hó 1 -ső napján délután 4 órakor ülést tartott, A bizottság ugyanis a kórházi felszerelési cikkek szállítói által beszállított áruk egy rés/.ét felülvizsgálás végett a m. kir. technológiai múzeumhoz terjesztette fel. A technológiai muzeum a Kunz és Társa c^g által szállított valamennyi felszerési cikket megfelelőnek tal .lta, Feuer Márk ruhaneműinek egy részét azon­ban kifogásolta. A bizottság a szóban levő vélemény alupján úgy döntött, hogy a nem kifogásolt felsze­relési cikkeket átveszi, a kifogásoltakat azonban visszautasítja azzal, hogy a szállító 30 nap alatt megfelelő árukat tartozik bemutatni, különben ter­hére fog az bárhonnan beszereztetni. A gyulai nőegylet megvásárolta a Páskuj Já­nos tulajdonát képező belvárosi házat, amely az Árpád-utcába nyúló zugban dr. Márki János háza- telke mögött van. A nőegylet a Stefánia-inenhelyet fogja elhelyezui e házban, amely e célra teljesen megfelelő. Ugyanide terveztetik a népkonyha is, amelynek felállításán a nőegylel illustris elnöknője, gróf Wenckheim Frigyesué buzgólkodik. Szeptember. A négy nyári hónap után beleju­tottunk ismét az r betűs hónapok sorába s akarva, nem akarva konstatálnunk kell, hogy maholnap itt az ősz. És az r betűs hónapok, úgy látszik, fordí­tottak egyet az időjáráson is. Szeptember esővel, bűvös idővel, sőt a hét elejének egyik estéjén va­lóságos felhőszakadással egybekötött zivatarral kö­szöntött be, mely után most már pompás enyhe őszies időjárás állott be. Nem lehet tudni, hogy meddig tart ez igy, lebet, hogy holnap ködös hideg nap, vagy talán ismét kánikuláé meleg virrad ránk. Mert az utóbbi hét időjárása általában áprilisi jel­leget tüntet föl. Várnunk kell valamelyes kis meg­állapodásra, addig pedig reméljük a legjobbat.

Next

/
Thumbnails
Contents