Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-29 / 35. szám
4 BÉKÉS 1909. augusztus 29. déli 12 óráig, a Tavaszréten, éles t öl t én nyel harc- szerű céllövészetet fognak tartani. Eljegyzés. Bodea Kornél felszentelés előtt álló végzett gör. kel. theologus fo’yó hó 2l-én eljegyezte Márkus János nyug. gyulai gör. kel. tanító leánya, dr Márkus Mihály ügyvéd nővérét, Szenkát Huszárok átvonulása. A cs. és kir. debreczeni 7-ik huszárezred az Arad és Lippa környékén tartandó őszi nagy gyakorlatokhoz menetelve, tegnap éjjel Gyulán szállt meg s ma folytatja útját Aradig, ahol megkezdik a hadműveleti gyakorlatokat. A huszárok az újvárosi részen szállásoltattak el. Házasság. Grümvald Sándor a nagybecskereki gépgyár, vas- és fémöntőde Bürger és Grünwald cég beltagja, városunk szülötte, vasárnap délután esküdött örök hűséget Iíisjenőben Kaufmann Manó kereskedő leányának Rózsikának. Lopás. özv. Miskucza Illésué gyulai lakostól a Károlyi Sándor-utca 3. sz. alatt levő zárt lakásából azon idő alatt, mig ő hazulról távol volt, Pápai Lajosné gyulai lakosnő, aki panaszos lakásába álkulc csal nyitott be, mintegy 60 korona értékű különböző házieszközt lopott el. Ugyanezen lakásból Pápai Lajosné Gál Tivadarné tulajdonát képező mintegy 20 korona értékű különböző ruhaneműt is ellopott. A tolvaj nő ellen megindították a vizsgálatot. Az Őszi vásár, ha csak az idő addig meg nem változik, kánikulai forrósággal köszönt be hozzánk. Ez nem is volna baj, ha ez a forróság már idestova két hó óta tartó nagy szárazsággal nem párosult volna, mely szárazság a kapás növényekhez és mindennemű veteményekhez fűződő várakozásainkat, ha teljesen meg nem is semmisítette, de tetemesen redukálja. Tengeri felényi sem lesz, mint amennyit junius hó végén joggal remélhettünk, a vetemények is e'sültek, ugyanígy a tarló s egyéb legelők is. Mindez természetesen erősen kedvezőtlenül befolyásolandja a vásárt is, amelynek forgalmát megcsappanja. A vásári napok a kővetkezők : 1-én szerdán sertés, — csütörtökön juh, — pénteken szarvasmarha, — szombaton ló és mezőgazdasági iparcikkek, vasárnap belső s nyersbőr vásár. Gyilkosság! kísérlet. F. hó 22-ére virradó éjeién hatósági engedély mellett a „Kis király“ hoz címzett vendéglőben táncmulatság volt, hol Sándor István, Zs. Kovács Lajos és Luda Mátyás fiatal emberek egymás között parázs verekedést rendeztek, melynek kezdeményezője Luda Mátyás volt, aki egy olmos bikacsökkel ütötte oldalba Sándor Istvánt, úgy hogy ez a földre terült, honnan felugorva előrántotta a zsebében volt 7 mmóteres töltött revolverét s abból négy lövést tett támadóira, mely lövések közül Zs. Kovács Lajost egy a nyakán, egy pedig a homlokán találta, de csak könnyebb természetű sérülést ejtvén rajta. Sándor Istvánt a rendőrök bekísérték, hol kihallgattatván szabadon bocsájtatott ugyan, de ellene szándékos emberölés kísérlete miatt a vizsgálat megindittatolt. Beküldetett. A József szanatórium érdemes igazgató-főorvosától a következő sorokat veszszük, amelyeket intézkedés végett a városi tanács figyelmébe ajánlunk: Ha az ember a szanatóriumból Gyulára igyekszik, az első benyomás, melyet Gyuláról kap, a város végén levő szemétdomb. A benyomás, mondhatom, alapos. Rohadó szerves anyagokból származó, orrfacsaró bűz lep meg bennünket hirtelen s ha egy kis szél van, viszi a szemetet, ipiszkot a szemünkbe, orrunkba, szánkba. Nem ritkán azt az épületes dolgot is látni, amint töpörödött, vén anyókák, esetleg gyermekek a szemétdombon kincsek útin keresnek. De amit tegnap láttam, azt nem akaitam elhinni szememnek. Tanút hívtam tehát hozzá s igy azután egyértelmüleg konstatáltuk, hogy a város közvetlen közelében, egy forgalmas ■ut mentén levő szemétdombon egy sertésnek a 'hullája fekszik. —- Nekünk a városon kivül lakó 'boldog halandóknak a város végén levő szemétdomb utóvégre nem sok kellemetlenséget szerez. Egy kicsit trüszentünk, egy kicsit undorodunk, azután elrobog a kocsink. De a város lakóira nézve ez a szemétdomb határozottan veszélyes. A szeméttel együtt sok betegséget okozó csira is belekerül abba a szemétdomb:! s ha szél kerekedik, nemcsak a bűzt viszi a város felé, hanem ezeket a betegségeket okozó csirákat is. A1 lat hűl Iákat a szemétdombon -elhelyezni pedig valóságos merénylet, melynek a tettese linchelést érdemel. Lehet-e ezután csodálni, hogy Gyulán a seitésvész soha meg nem szünikf? Mert ahol az anyókák és a gyermekek kotornak, ott bizony nem ritkán a sertés is kotor. — Orvosi (belátásom szerint az ilyen szemétdombot, a legkülönbözőbb betegségeket okozó csiráknak valóságos tenyésztőjő% a város közvetlen közelében s egy forgalmas ut mentén nem volna szabad megtűrni Ha már a szemetet elégetni nem lehet, ki kellene vitetni messzire a várostól s ott gödrökben elhelyezni, melyek utólag beföldelendők. Ha ezt az illetékes hatóság megtenné, hozzá még eltiltaná, hogy a szemétben ne kotorjanak s állathullákat a szemétdombon el ne helyezzenek, nemcsak a köz- egészségügynek tenne nagy szolgálatot, hanem el érné azt is, hogy a közundorodásnak egy tárgyát eltüntetné. Minden jóérzésü ember hálás lesz érette. József szanatórium, 1909. augusztus 18. Igaz nagyrabecsüléssel, tisztelő hive : Geszti József dr. Házasság. Horváth Dezső dr., békésmegyei segédtanfelügyelő folyó hó 26 án délután 5 órakor vezette oltárhoz Szlovák Matildkát, özv. Szlovák Jenőné leányát Szarvason. Halálozás. Élénk részvétet, de tragikus előzményei után fájdalmas megnyugvást is keltő haláleset történt folyó hó 24-én. Lázár Lajos nyug. pénzügyig. segédtitkár halt meg a vármegye közkórházában. A boldogult másfél évtized előtt helyeztetett át fogalmazói minőségben Gyulára és a pénz- ügyigazgatóságnak egyik ambiciózus, munkás hivatalnoka volt, amig súlyos idegbetegség megőrölte életerejét és pár év előtt élőhalottá tette a jobb sorsra érdemes férfiút. Mikor állapota menthetetlennek bizonyult, hivatalból nyugdíjazták és neje, ki betegsége alatt az önfeláldozás határát túllépve szeretettel ápolta, amikor a beteg ember állapota végzetesre fordult, kénytelen volt őt az elmegyógyintézetben elhelyeztetni. Halála tehát megváltás volt első sorbn magára a szerencsétlen emberre, de bármily fájdalmas, megváltás volt szerető családjára nézve is. Árpád-utcai lakásukon felállított ravatalára a pénzügyigazgatóság díszes ■koszorút helyezett és testületileg vett részt volt derék tisztviselőtársa végtisztességén. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : Özv. Lázár Lajosné született Amirás Róza úgy a maga, mint gyermekei: Piriké, Lajoska, Rózsika ; továbbá az elhunytnak testvérei, sógorai és rokonai nevében is a legmélyebb fájdalommal tudatják a szerető férj, legjpbb apa, jó testvér, sógor és rokonnak Lázár Lajos nyug. pénzügyigazgatóségi segédtitkárnak ál- dásdus élete 42-ik évében, folyó évi augusztus hó 24 én súlyos szenvedés után történt gyászos elhunytál. A drága halott hült teteme folyó évi augusztus hó 26-án délután fél 5 órakor fog az Árpád-utca 16 számú házból, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a Szentháromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó évi augusztus hó 27 én reggel 8 órakor fog a helybeli róm. kath. nagytemplomban az ég Uráuak bemutattatni. Gyula, 1909. évi augusztus hó 26-án. Béke és áldás lengjen hamvai fölött! Eljegyzés. Makai Márton dr., szeghalmi ügyvéd eljegyezte Kornis Ilonkát, Kornis Gyula füzesgyarmati gyógyszerész leányát. Régészeti ásatások. Krecsmarik Endre, szarvasi tanítóképző intézeti tanár, az elmúlt hét két napján, a Szarvas melletti ó-szőlőben ásatást rendezet1^ ősmagyarkori emlékek felszínre hozása érdekében, a megyei közművelődési egyesület anyagi támogatása mellett. Ezen ásatás alkalmával több ősmagyarkori sirt fedezett fel, érdekes bronzkarkötőket, eddig még ismeretlen typusu bronzgyürüket, továbbá üveggyutmából készült nyakláncgyöngyöket talált. A felszinre került csontvázak női egyéneké leginkább. Gyermekvázak nagyszámmal fordultak elő, kezdve egy éves kortól feljebb. Egy női csontváz, mintkét karján ismert formájú bronz karkötő s mindkét kezének gyűrűs ujján bronz gy: rü volt, nyakán pedig nyakláncgyöngyök töredékei. Kimerült anyagi fedezet miatt, az ásatás további folytatása szünetel. Legközelebb a rózsási tanyák sir- mezői kerülnek kutatás alá. Tragikus halál. Nigrinyi János, békéscsabai cséplőgéptulajdonos, a héten a szalontai pusztákon csépeltetett. Hétfőn, — ismeretlen okból, — kigyuladt cséplőgépe, amely biztosítva nem volt, s mikor a gép körül foglalatoskodó munkások az álmából felköltött Nigrinyinek tudtára adták a szomorú esetet, ez olyan hatással volt reá, hogy nyomban szörnyet halt. Nigrinyi temetése kedden volt, általános részvét mellett. Halálozás. Papszász Gyula, a szarvasi tanítóképző intézet igazgató-tanára, folyó hó 19-én, hosz- szas szenvedés után elhunyt Nagyrőcén. Haláláról, — mely széles körökben keltett osztatlan részvétet, — külön gyászjelentést adott ki a bányai ág. ev. egyházkerület szarvasi tanítóképző intézetének bizottsága és tanári kara. A spiritizmus áldozata.. Sélley Károly Alajos, a kigyósi Wenckbeim-uradalom főkertésze, csütörtökön délután megőrült. A szerencsétlent beszállították a békésvármegyei közkórház elme- gyógyosztályába. Sélley spiritiszta volt s minden szabad idejét szellemidózéssel töltötte. Valószínű, hogy az ezzel járó idegizgalom hibbantotta meg agyát. Tűz. Kocziszky Mihály békéscsabai földbirtokos pusztáján két kazal széna és takarmány égett el. A kár 1200 korona, amely — biztosítás hijján — nem térül meg. Fegyelmi eljárás Koren Pál ellen. A múlt héten hétfőn a békéscsabai ág. ev. egyház képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott Seiler Gyula felügyelő és Szeberényi Zs. Lajos lelkész elnöklete alatt. A gyűlés egyetlen fontos tárgya 44 presbiter lemondása volt. A közgyűlés kimondotta, hogy csak azoknak a presbitereknek a lemondását fogadja el, akik írásban beadott lemondásukat személyesen és szóval is megerősítik. A lemondások tárgyalása kapcsán a módosított egyházi választási szabályrendelet ismét szóba kerüli, amely alkalommal az elnökség részéről Koren Pál ág. ev. lelkész erős támadásoknak volt kitéve. A nagyon is heves vitának az lett az eredménye, hogy a pesbiteri gyűlés kimondotta, miszerint Koren Pál ellen szükséges nek látja a fegyelmi eljárás megi ditását, mert Koren Pál egy cikket közölt az Őrállóban azért, hogy a csabai népet fellázítsa a fen ál ló rend, a presbitérium és az egyház ellen és az ilyen eljárás egy evangélikus paphoz nem méltó. Egyben a presbitérium azt is kimondotta, hogy küldöttséget meneszt a püspökhöz azért, hogy ebben az ügyben kellő információt kaphasson és hogy az összes nála fekvő felebbezések és panaszlevelek elintézését megsürgessék. A deputáció tagjai lettek: Seiler Gyula, Grieci Totnó György, Zsíros András, Kitka György, Gálik János, Kiszely Pál, Sipiczky K. János, Sza- szák Adám csabai lakosok. Varságh Béla, Kovács L. Mihály, Uhrin András, Kocziszky Mihály a de- putációba szintén beválasztattak, de a megbízást nem vállalták el. Öngyilkos leány. Bartolf Erzsébet, Mezőberény- ben a múlt héten házuk padlásán felakasztotta magát. Tettének oka reménytelen szerelem. — Nagy részvéttel kisérték a szfp fiatal leányt utolsó ut|ára. Szerencsétlenségek. Fábián János, Gálik György békéscsabai gazdálkodó cseledje kukoűoamorzsolás közben balkezét a mnrzsolóba dugta s a fogaskerék Jujait leszakította. — Kovács János, Kocziszky Mihály földbirtokos tanyáján leugrott a cséplőgépről, de oly szerencsétlenül, hogy egy, a fö dön lévő vasvilla a lábaszárábafuródott. — Stefamk János, özv. Achim F. Jánosnó cselédje pedig egy vasszilánkkal sértette meg súlyosan kezét. A sebesülteket bevitték a kórházba. Gyilkosság és öngyilkosság. Mészáros Imre körösladányi lakos, f. hó 22-én éjjel egy konyha késsel agyonszurta a feleségét s véres tette után ugyanazzal a késsel kioltotta a maga életét is. Mészáros, aki 70 éves volt, féltékenységből ölte meg 25 évvel fiatalabb és még mindig szép feleségét Jeney Zsuzsannát. Az ügyészség megindította a vizsgálatot. Halálozás özv. Havran Pálné Such Karolina, egy köztiszteletben álló matróna folyó hó 27-én Békéscsabán meghalt. Tegeap temették el nagy részvéttel. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő. Havran Lajos úgy a maga, valamint alulírottak nevében mély fájdalommal, de Isten reedelésébe megnyugvó lélekkel jelenti jó anya, anyós, nagymama, testvér, sógornőnek és rokonnak özv. Havran Pálné, szül. Such Karolinnak f. hó 27- én, délelőtti fél 10 órakor, hosszantartó súlyos betegség után, élte 71-ik évében történt gyászos elhunytét. Az Istenben boldogultnak hült tetemei az ág. h. ev. egyház szertartása szerint folyó hó 28- án, délután 5 órakor fognak a felsővégi ó-temetőben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Békéscsaba, 1909. augusztus 27-én. Áldás és béke emlékén ! Havran Lajosné, szül. Butyinszky Etelka, menye. Havran Imre, Havran Ernő, H ivran Lacika, unokái. Such Albert, Such Ilona, Németh Lajosné testvérei. Such Albertné, özv. Such Sándorod és gyermekei, sógornői. Néb. Such Károly gyermekei, unokahugai.
