Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

1909. augusztus 29. BÉKÉS 5 Mennek már a fecskék ... A kora reggeli •órákban hosszú sűrű sorban helyezkednek el a fecskék a táviró- és tetefondrósokon és fölkere­kedve csap itosan keringenek a város felelt, ami annyit jelent, hogá itt a Boldogasszonynapja után való költözködés ideje. A lég szárnyas vándorai nagy útra készülnek. Csapatosan járnak, hogy ma­gukról megfeledkező társaikat figyelmeztessék a ■csatlakozásra. Az első csapat már elhagyta a vá­rost. Ezzel a csapattal mentek az első költésből fölnevelődött fiatalok, amelyek már elég erősek a messze tengerekre való útra. A későbbi költés sza­porulata majd csak később Kisasszony napja után, a második csapattal vonul el. Az ösztön igy i rá - nyitja a madarak költözködését. Az erősebbek ko­rábban, a gyengébbek később kelnek útra. Ez a természet örök rendje. A fecskék költözködésévé megindul az összes vándormadarak vonulása. Biztos benne, hogy nem felejtett el semmit? Ha Azután csöndes hegyi fészkünkben ülünk, eszünkb jut, hogy sok mindenre volna szükségünk amit meg nem szerezhetünk. Persze! Fay eredeti szódeni ásvány-pasztillák is hiányzanak ! Ezek nélkül nem megyek többé nyaralni, amióta 2 év előtt abban az istentől sem ismert távoli lyukban úgy meghűltem. Ha Fay-fele eredeti szódeni ásvány-p isztilláim van­nak, úgy legalább biztos vagyok, hogy nem kell félnem meghűléstől. A Fay-féle eredeti szódeni ásvány pasztilláik ára: egy doboz egy kor. 25 fi lér és minden gyógyszertárban, droguista és ásványvíz- üzletben kaphatók. — Óvakodjanak utánzatoktól ! Magyarország és Ausztria részére főképviselet: Gunz>-rt \V. Th., Bécs, IV/1. Grosse Neugasse 27. Útonálló. Hagymáéi Jánosné szül. Buzi Erzsé bet bekesföldvári 62 éves gazdasszony folyó hó 23 án délután 4 óra felé ügyes-bajos dolgait vé ■gezve Békésről tanyája felé iparkodott. Utitársa nem lévén, sora-állapotja felett tűnődve ballagott a gyaloguton. Talán eppen azon törte a fejét a jó öregasszony, hogy a szűkösen jutott istenáldásból hogyan is éljen meg a mai drága világban a sze­gény ember, midőn egyszerre zaj üti meg a fülét. Feltekintve egy ismeretlen bojtár kinézésű legényt lát ott maga előtt, mig az útközben két tinó porosz- kált csendesen. A jószág látása (nyilván a legény­hez tariozik) megnyugtatta a szegény asszonyt, de meg különben sem volt mit féltenie, egykedvűen fogadta a legény köszönését, aki az időt tudakolva tőle, már már tovább haladt, midőn tekintete egy­szerre a kezében levő zsebkendőre tévedt. Erre hirtelen megragadta a különben sem ellenkező öreg asszony kezét s kitépte belőle a zsebkendőt. Nagy lón azonban csodálkozása, midőn a kibontott kendő «árkában a remélt kincsek helyett egy marék bú­zára talált, melyet nyilván mustrának kötött be a megtámadott néni. E meglepetés annyira megszé­gyenítette a csavargót, hogy a kendőt visszadobva, sarkon fordult s tovább folytatta útját. Hagymásiné otthon elbeszélte utikalandját, az eset a kintjárt járőröknek is tudomására jutott. Ezek utána néztek a megszégyenült utonállónak s hamarosan rá is találtak Mucsi Imre 19 éves többszörösen bünte­tett rovott múltú legény személyében, ki 18 havi börtönbüntetését c->ak a folyó év májusban töltötte ki egy hasonló, de sikeresebb üzelme miatt. Az el­vetemült legény nem tagadta szándékát, pénzt ra­bolt volna az öreg asszonytól, ha ennek magának is lett volna. Bár szándéka — rajta kivül eső okok miatt — nem sikerült, rablási kísérlet miatt a bé­kési kir. járásbíróságnak feljelentetett. Az éjjeli Őr. Az éjszakai rendet tartotta fenn jó Berecz András a gróf Wenckheim Frigyes békési •uradalmának békésföldvári majorjában. Erős kezű •ember lévén Berecz uram, nem is igen merész­kedett semmiféle gonosz célzatú csavargó lélek a major közelébe. Ezt ugyan csak jómaga állította, mivelhogy az uradalmi gazda több i/.ben panasz­kodott néminemű olyan hiányokról, melyeket, ha csak el nem aludt, lehetetlen volt a tett idején észre nem venni a szigorú őrnek, mert hát nem Csiilogó-villogó filigrám drágaságok voltak ezek, hanem bizony, nehéz épületoszlopok és tüzelő ha­sábfák. Az elmúlt héten éppen a 14-ik oszlop é 40-ik hasábot nézte el jó Ben ez uram. De már erre nem tett neki szemrehányást a jószivü gazda, hanem a csendőrségbez fordult orvoslásért, amely hamarosan kiderítette, hogy igaza volt a hűséges őrnek, semmiféle idegen halandó nem háborgatta a major éjszakai nyugalmát. A gerendákat is hüsé gesen megőrizte jó Berecz uram, csak éppen más helyeD, vagyis hogy éppen úgy tett velők, mint a „Falu rosszáéban halhatatlan elődje : Gonosz Pista a szőlővel. Ennek a sorsára is julott. Nyugdíjazták s a kir. ügyészséghez feljelentették. Öngyilkossági kísérlet. Hazafi Györgynó szül. Csete Zsuzsanna mezőberényi lakos régen tartó gyógyíthatatlan betegségén kétségbeesve, folyó hó 22 én délután fél 5 órakor egy beretvával mindkéi karján felvágta az ereit. Szerencsére azonban hozzá­tartozói hamar észrevették sötét célzatú tettét és el­vérzését megakadályozták. A szerencsétlen asszony állapota súlyos, de nem életveszélyes. Az Óra. Tóth Sándor köröstarcsai lakosnak cséplés alkalmával egyszerre csak megállott az ezüst zsebórája. Hiába rázta, veregette tenyeréhez, nem mozdult meg rejtélyes szerkezete többé. Elpana­szolta sorát az éppen ott szorgoskodó Földi Vencel Mihály makói illetőségű lakatoslegénynek is, hátha ez — mesterember lévén — segíthetne a bajon. De bizony az ő tudománya sem zökkentette ki a meg- némult szerkezetet nyugalmából. Azonban megszó­lítása még sem járt valamelyes vigasztalódás nélkül. Hosszas tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy Makóra hazamenet a hosszunevü legény ma­gával viszi a hallgatag jószágot s útközben Aradon egy hires órás ismerősének adja áf, s mire vissza­fordul, már úgy fog járni a makacs szerkezet, mintha semmi baja sem lett volna. Földi Vencel csakugyan hazautazott, Tóth gazda pedig érthető izgatottsággal várta visszajövetelét. Már-rnár aggódui kezdett órácskája sorsán, midőn egyszerre csak be­toppant vele a legény. De Tóth uram nem nagy örömet talált órája viszontlátásában. A hires órás kezében kissé megfakult, szép fehér szine mintha sárgásba ment volna át, ezenkívül valamelyest na­gyobbodott is. Ezen aggodalmát a legénynek is el­mondta, aki azokban biztosította arról, hogy tulaj­don ezt az órát bízta rá Tóth gazda. Ez a nagy bizonykodás gyanút ébresztett Tóth uramban, még egyezer jobban szemügyre vette az órát, amikor rájött, hogy bizony ez nem az ő értékes jószága. Nemcsak a szine, nagysága, a ketyegése is egészen más volt annak, sőt ez nem is ezüst, haszontalan nickel óra. De már erre úgy a földhözvágta az idegen időgépet, hogy nincs az a hires aradi órás, aki valaha rendet csináljon darabokra töredezett belsejében. Hosszunevü jóakaróját a békési kir járábiróságnak feljelentette. Weisz Miksa Békéscsaba, tisztelettel tudatja a helyi és vidéki n. é. közönséggel, hogy dús választékú, legújabb mo­dellek után készített -------­ős zi és téli ruha és felöltő újdonságait az őszi vásár tar­tama alatt, a vásártéren be­mutatja. A n. é. közönség b. megrendelését kéri. ----------­ir odalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden kül­földi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Csemege Újság. Nincsen az országban fűszer, csemege, gyarmatáru, déligyümölcs-kereskedő, kávés, vendéglős, fogyasztási és élelmezési szövetkezet, sőt háztartás sem, kinek ne volna érdeke azonnal meg­tudni mindazokat az állandó eseményeket, melyek e szakmában hétről-hétre előfordulnak. A szeptember 11-én Lenkei Zsigmond szerkesztésében meginduló »Csemege Újság« hü tanácsadója lesz mindenkinek, hol szerezze be jól és olcsón az összes élelmiszere­ket, hogyan őrizze meg azokat, hogyan szállítsa az árut stb. Minden élelmezési kérdésről kimerítően, szakszerűen, tanulságosan tájékoztat ez a hézagpótló szakújság, melynek már az első száma szenzációs tartalmú lesz. A szakma összes művelőinek nélkülöz­hetetlen lesz ez a lap. Előfizetési ára újévig 3 K. Címe : Budapest, VIII., Sándor-tér 4. A „Zenélő Magyarország“ közkedvelt zongora és hegedű zenemű folyóirat most megjelent 389-ik füzete újra a legjobb és legkedveltebb zongoraujdon- ságokat közli és pedig: I. Lakatos Ferenc hírneves »Jászberényi csárdás«-át, mely minden jobb cigány- zenekar kedvelt müsorszámát képezi. II. Fessler Ottó »John Chinaman« cimü eredeti chinai jellem­indulóját. Minden müveit család zongorájának egyik legelőkelőbb ékessége e házi programm, mely a lelki hangulatok legfinomabb tónusában tartva, az ábrán­dos, hófehér leányszobától a táncos szalonteremig és nótás ebédlőig, a legigazibb tetszésre találhat. Szinte ajándékszámba menő jutányosán jut a zeneértő kö­zönség a »Zenélő Magyarország« minden egyes szá­mához, mert ennyi pénzért — 12 korona évi előfi­zetésért különkiadásban csak 2—3 kottát kapna ; itt mintegy 120 darabot kap az előfizető a nevesebb hazai és külföldi zeneszerzők legszebb müveiből. Félévi előfizetés 6 korona. Ezért kap az előfizető 11 füzetet s karácsonykor egy, 45—50 oldal terjedelmű, gyönyörű »Karácsonyi zenealbumot. Előfizethetni a most folyó XVI. évfolyam második félévére, vala­mint az előző évfolyamokra is, a »Zenélő Magyar- ország« (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalában, Budapest, VIII, József-körut 11. Az eddig meg­jelent 380 régebbi füzeteinkből, 60 különféle ösz- szeállitásu, 30—30 zeneoldal terjedelmű mutatvány­füzeteket adtunk ki. Ilyen füzet 8—10 korona bolti áru zenemüvet tartalmaz s füzetenként 60 fillérjével hoztuk forgalomba. Ezekről részletes prospektust, úgy egyéb zenemüvekről árjegyzéket kívánatra ingyen és bérmentve; mutatványfüzeteket pedig 60 fillér levélbélyeg beküldése ellenében küld a »Zenélő Magyarország« kiadó-hivatala, Budapest, VIII., József-körut 11. 372 1—2 Ovits S. Ezik exotikus nevet visel ez a parányi kis ember, aki most Gyulán, i Jüar Király“ szálloda B-ik számú szobájában mutogatja magát. Az érdekes kis ember alig ha­ladja meg a 80 centimétert. Érdekes­ségét növeli, hogy kitűnő gondolat­olvasó. Megemlítendő, hogy képes meg­mondani, ki hány éves, mennyi pénze van s a legbensőbb titkokat képes le­leplezni. FI valóban ritkaság-számba menő emberke tényleg igen érdekes. Látható naponként 8 órától 10 óráig. 373 1-1 Közgazdaság. Napi piacokon árusítás. A gyulai iparhatósági megbízottak panaszára a városi tanács, az 1884. évi XVII. t.-c. (ipartörvény) alapján elrendelte, hogy a napi piacokon kizárólag csak élelmiszerek, kerti és mezei termények árusítását engedi meg, tehát az eddig szokásban volt iparcikkek árusítását a napi piacokról eltiltotta. A tanács rendelkezése minden kétségen felül törvényes alapon álló és mint ilyen meg nem támadható; tagadhatlan azon­ban, hogy igen sok szegény emberre, akiket min­dennapi szűkös betevő falatuktól foszt meg, végze­tes következményű, kik a tilalommal szemben a legezánalomraméltóbb, vigasztalan helyzetbe so­dortatnak. Inségkölcsön. Gyoma községből 241 kisgazda aláírással egy kérvény adatott be a vármegye alis­pánjához, kérve őt, eszközölje ki, hogy tekintettel az idei rossz termésre, a földmivelésügyi miniszter 1261 mm. vetőmag kölcsönt engedélyezzen részökre. Gazdasági tudósítók A földmivelésügyi minisz­ter a gyomai járásba Szilágyi Péter okleveles gaz­datisztet, mig a szarvasi járásba Herényi Vilmos nagybérlőt gazdasági tudósítóvá kinevezte, egyben id. Pikó Béla gyomai lakost ezen tisztétől fel - mentette.­A fekete-körözsi remetei hid építésének meg­kezdését a kereskedelmi miniszter tudvalevőleg mindaddig függőben tartja, mig Biharvármegye az építési költségekből őt terhelő összeg fedezése tár­gyában határoz. Bókésvármegye alispánjának sür­gető átiratára Biha'vármegyétől az a válasz érke-

Next

/
Thumbnails
Contents