Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-29 / 35. szám
2 BÉKÉS 1909. augusztus 29. a magyar gazda, nekünk is szükségünk volna egy olyan központi szervre, amely kellő anyagi eszközzel felszerelve a minálunk még mindig szépen virágzó börzei spekulációtól függetlenül irányítaná a magyar gazdát. Ha ma ilyen központunk volna, úgy semmi körülmények között sem jöhetne be annyi külföldi búza, mint jelenleg. Szent igaz, hogy búzatermésünk silány. A vámterület búzaszükségletéhez Magyarországnak minimálisan évi 37 millió q-val kell hozzájárulnia. A tényleges hiány tehát 3-5 millió q. Ellehetünk tehát arra készülve, hogy buzahiányunkat a külföld fogja fedezni. A kérdés csak az, hogy ez mikor történjék, mert ez a termelő szempontjából nem közömbös. Egészen másként alakulnak az árak, ha ezt a 3’5 millió q hiányt pl. augusztusban hozzuk be, úgy hogy a fogyasztási év hátralevő 10 hónapjában már ez a külföldi áru nyomja az árainkat s a keresletre béni- tólag hat ; s egészen másként, ha ez a búzaszükséglet akkor fedeztetik csak a külföldről, amikor a magyar búza amúgy is fogytán van, azaz a fogyasztási év végén. Ha tehát a magyar gazda ugyanazt az árpolitikát követi, mint ázt helyesen követte a bő termésű években, hogy a búzáját visz- szatartja, a piacot kiéhezteti addig, mig búzájáért a megérdemelt méltányos árat kapja, akkor oly végzetes hibát követ el, mert amely politika helyes volt a bő termésű években arra, hogy a gabonaár devalvációt meggátolja, az teljesen helytelen most szűk- termés esetén, mert a búza árát oly magasra hajtja fel már az idény elején, hogy a külföldi búzának nagy mennyiségben való be- özönlését elősegíti. Ha pedig ez a beözönlés tovább tart, akkor a fogyasztás nagy részét a külföldi búza látja el, az a fogyasztás pedig, amely elmúlt, a magyar termelőre nézve nemcsak teljesen elveszett, de az ezen időszakra eső búzamennyiség megmaradván, a későbbi fogyasztási időszakok áralakulásaira fog nyomást gyakorolni s megeshetik az a furcsa eset, hogy a magyar gazda tavaszra ébredve egy előtte érthetetlen áreséssel áll szemben. Minden eszközzel meg kell gátolni tehát a külföldi búza nagyarányú beözönlését. Miután pedig a behozatali tilalmat ki nem mondhatjuk, a magyar búza piacra bocsájtá- sával kell ezt meggátolnunk. A mai búzaárak mellett a gazda megtalálhatja számítását. Ennél magasabb árakra csak könnyelmű ember spekulálhat akkor, amikor a közeli külföld bő' búzaterméssel rendelkezik. Amikor a román 80 kg-os búza 28-30 koronáért kapható Budapesten, akkor a felsőmagyarországi 78 kg-os sárga búza 28,50 koronáért kelt el. Ez nem normális állapot s ez köny- nyen egy nem várt árdevalvációt idézhet elő. A mai árak mellett a román búza 2 koronával magasabb áron értékesül nálunk a 6‘30 korona vám és szállítási költség lefizetése dacara, mint az angol piacon, a franciáról nem is szólva, mert oda egyáltalán be nem juthat, mert Franciaországnak magának is, bő termése van. A folyó év gabonaár-politikája tehát az kell hogy legyen : meggátolni a külföldi búza időelőtti beözönlését búzánk megfelelő részének a piacra hozásává!, aminek az a hasznos következése lesz, hogy a búza árát állandósítjuk, sőt az idény vége felé talán emeljük is, mert ha a közelünkben fekvő román és szerb buzafölösleg hozzánk hamarjában utat nem talál, úgy a nyugaton keres piacot, mert a szerb és román gazda, raktárak hiányában nem igen várhat az eladással, az igy megfogyatkozott készletek azután már nem képesek majd a mi buzaáralakulásunkat károsan befolyásolni. Mindezekből azt a helyes igazságot kell a magyar gazdának leszűrnie, hogy bő termésű években akként állandósíthatja az árakat, ha búzáját egyenlő részletekben adja el, az egész évre elosztva, addig szüktermésü években, mint az idei is, akkor jár el helyesen s csak akkor állandósíthatja, sőt emelheti az árakat a későbbi időszakban, ha egyenlőtlen részletekben adja el gabonáját, még pedig a külföldi behozatal meggátlása céljából a nagyobb felét a fogyasztási év első, — a kisebb felét a fogyasztási év második felében. 9774—1909. Hirdetmény. Demkó Jakab gyulai Vásár-tér 12. szám alatti lakos sertéshizlalói telep engedélyezés iránt folyamodván : a városi tanács az engedélyezés kérdésében a helyszíni szemlét az 1884. évi XVII. 27. §-a alapjára való figyelemmel elrendeli, annak határidejéül 1909. évi szeptember hó 6-ának délután 4 óraját fenti házszám alá megállapítja, arra az érdekelteket azzal hívja meg, hogy amennyiben a telep létesítése ellen kifogást akarnak tenni, kötelesek kifogásaikat a tárgyaláson szóval vagy Írásban előterjeszteni, különben a telep, amennyiben az ellen köztekintetek akadályul nem szolgálnak — engedélyeztetni fog. Az engedély iránti kérvény és a telepet feltüntető rajz a tárgyalás napjáig a közigazgatási irodában megtekinthetők. Gyulán, 1909. évi augusztus hó 19-én tartott városi tanácsülésen. 367 í—i _______ Városi tanács. 98 58—1909. Hirdetmény. Kliszek Antal gyulai Csatorna-utca 8. szám alatti lakos sertéshizlalói telep engedélyezés iránt folyamodván : a városi tanács az engedélyezés kérdésében a helyszíni szemlét az 1884 évi XYII 27. §-a értelmében elrendeli, annak helyéül Csatornautca 8. számot, idejéül 1909. évi szeptember hó 7-ének délután 4 óráját megállapítja, arra az érdekelteket azzal hívja meg, hogy amenyiben a telep létesítése ellen kifogást akarnak tenni, kifogásaikat kötelesek a helyszíni tárgyalás alkalmával Írásban vagy szóval előterjeszteni, különben a telep — amenyiben az ellen köztekintetek akadályul nem szolgálnak — engedélyeztetni fog. Az engedély iránti kérvény és a telepet feltüntető rajz a tárgyalás napjáig a közigazgatási irodában megtekinthetők. Gyulán, 1909. évi augusztus hó 19-én tartott városi tanácsülésen. Dr. Bucskó Koriolán 368 1—1 h. polgármester. T a n ü g y. A gyulai róm. kath. főgimnáziumban a jövő iskolaévet megnyitó teendők sorrendje a következő : Augusztus 30-án délelőtt 10 órától 12-ig és délután 3-tól 6-ig javító vizsgálatok. Aug. 31-én reggel 8 órától 12-ig és délután 3-tól 6-ig fölvételi, pótló és magánvizsgálatok és a javító vizsgálatoknak netalán elmaradt része. Szeptember 1-én, 2 án és 3-án délelőtt 8—L2-ig beiratások Szept. 4-én reggel 8 órakor Yeni Sancte, törvényolvasás és osztályrendezés. Szept. 6-án rendes előadás. A beiratásokra vonatkozólag a mélyen tisztelt szülők és gyámok figyelmébe ajánljuk a következőket: A szerződés 10. pontja szerint »a jelentkező tanulók valláskülönbség nélkül, egyenlő tandíj mellett vétetnek fel, de túlnépesedésnél elsősorban a békésvármegyei katholikus ifjak, ezután a gyulai lakosok fiai valláskülönbség nélkül, harmadsorban a nem békésvármegyei katholikus ifjak bírnak előnyösei a fölvételre nézve.« Mivel II—VI. osztályokban túlnépesedés nem várható, e pont csak az I. osztályra jelentkező tanulóknál fontos. A felvételnél mind a tanulónak, mind atyjának vagy anyjának, vagy ezek megbízottjának személyes megjelenése szükséges. A felvételre jelentkező tanuló tartozik magával hozni 1. legutolsó bizonyítványát, 2. születési bizonyítványát (az 1885. okt. 1. után születtek az állami anyakönyvi hivataltól), 3. ujra- oltási bizonyítványát. (Aki ujraoltási bizonyítványát intézetünknél egyszer már bemutatta, azt újra elhozni nem tartozik.) A más középiskolából jövő tanulók kötelesek összes középiskolai bizonyítványaikat és a legutóbb végzett iskolaévről szóló értesítőjüket is bemutatni s egyszersmind az intézetváltoztatásuak okát adni. Az igazgatónál történt jelentkezés és fölvétel után a tandíj kezelőnél le kell fizetni 16 K felvételi és egyéb dijakat és a 60 K tandíjnak legalább első negyedrészét. — Ugyanekkor a »Vakokat gyámolitó országos egyesület« részére és intézetünk »Segélyző Egyesülete« részére könyöradományokat gyűjtünk. Tandíjmentességért szeptember és február bó 19-ig lehet folyamodni az igazgatóság utján a gimnáziumi bizottsághoz. Az első félévre I. oszt. tanuló tandíjmentességet nem kaphat. A köteles dijak befizetése után az osztályfőnél kell jelentkezni s a szülők vagy szállásadó lakásának utcáját és bázszámát pontosan bejelenteni. Szállást fogadui csak az iskolai hatóság elöleges tudtával szabad. A beiratások alkalmával az iskolaorvos minden felvett tanulót megvizsgál. Ez alkalommal teljes bizalommal mondják el a szülők a tanulók esetleges fogyatékosságait (rövidlátás, nagyhallás, szívbaj, sérv stb.), hogy ezek alapján az esetleg szükséges fölmentéseket kieszközölhessük s e fogyatékosságra az év folyamán is tekintettel lehessünk. Akik a Segélyző Egyesülettől támogatást óhajtanak nyerni, ebbeli kérelmüket a kérelem tárgyának pontos feltüntetésével (könyvek, beirási dijak, első félévi tandíj) bélyegtelen folyamodvány alakjában legkésőbb aug 28-ig nyújtsák be a gimnázium igazgatóságánál. Aki még eddig nem volt intézetünk növendéke, attól az iskolai és szegénységi bizonyítványt is kívánjuk. A gyulai róm. kath. főgimnázium igazgatósága. Ekkor történt először, hogy Chontos Péter a neve elé egy prédikátumot is mondott hirtelen valamit, ami éppen eszébe jutott ilyenformát! : — Hátudvari Chontos Péter. — Kamarás ? — Igen. Az asszony meg volt elégedve, még kezet is nyújtott Chontos Péternek, aki hamarosan tisztába jött azzal, hogy a kilencágu koronás nő nagy uradalmak úrnője, grófnő, férjétől külön válva élt, aminek oka a gyermektelenség s mikor utazásuk véget ért, már annyi mindent tudott, hogy joggal ■mondhatta az asszonynak : — Grófnő, biztosíthatom, hogy nem hiába •tette meg a borzasztó utat gyönge térdein. IV. A Lidón, a tenger habjaiba monokliját szemébe vágva, fekete uszóruhájában, Chontos Péter megismerkedett egy olasz hercegnővel. A hercegnő, egy hét múlva Chontost meghívta kastélyába és Ikét hét múlva Chontos Péter tegezte az egész olasz arisztokráciát s mikor ősszel elkísérte a hercegnőt Monte-Carlóba, hogy segítő társa legyen a roulette asztalnát, a monakói herceg meghivta a jachtjára és szláv tipusa, hideg szőkesége miatt, mindenki igy szólította már : — Az északi herceg. Chontos Péternek ez volt a virágkora. Osz- tendeben már egy kicsit fáradtnak érezte magát s az olasz hercegnőt egy orosszal cserélte föl, a csere nem volt nagyon izgalmas, mert szükségesnek tartotta, hogy idegeinek frissítése miatt belemerüljön egy kicsit a játékba; az orosz nőt követte egy német, ez volt a dekadencia kezdete és egy napon azon vette észre magát Chontos Péter, hogy nincs mellette asszony. V. A népligetben ébredt föl Chontos Péter egy ködös reggel. Kora tavasz volt, rigó fütyült a fán, a bokrok bontogatták rügyeiket és Cbonto^ Péter rongyos volt. Egy édesvizet áruló leány ment arra, Chontos Péter a régi minta szerint, hátba akarta vágni és belehempergetni a fűbe, de nem tudta. Ha sikerül, övé a leány szerelme és akkor még nem veszett el, de rosszul csinálta. A leány ráütött és ellökte : — Ne te ne, vén majom ! Chontos Péternek vége volt. A szerelemből már mások éltek és az északi herceg a fűbe bújva, álmodta át ezután az éjszakákat ....
