Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-15 / 33. szám
A közigazgatási bizottság ülése. < — Augusztus 9. — 1 A vármegyei közigazgatási bizottság rendes 1 havi ülését hétfőn tartotta meg. Ez alkalommal a ^ bizottsági tagok meglehetős szép számmal jelentek s meg s az ülés külső képe egyáltalán nem mutatta, 1 hogy a rekkenő hőség — mely ez alkalommal már b a kora délelőtti órákban érezhető volt — az érdek- ^ lődést hátrányosan befolyásolta volna. Az ülésen a ^ távollevő főispán helyett — aki a mai napon tért1 vissza véglegesen szabadságáról — Ambrus Sándor j alispán elnökölt. Nagyobb vita egyetlen egy ügynél ( sem kerekedett s igy az ülés már 11 óra után . befejezést nyert. I .Részletes tudósításunk itt következik : Ambrus Sándor alispán az ülést nyomban 9 órakor megnyitván, bejelenti, hogy a vármegye fő- j ispánja az elnöklésben akadályozva lóvén, az ő feladata, hogy mint törvényes helyettese, ezt a tisztet jelen alkalommal betöltse. Jelenvoltak : Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel ‘ Sándor vármegyei főjegyző, Szabó Emil helyettes . elnök, dr. Zöldy Géza vármegyei főügyész, dr. Zöldy János vármegyei főorvos, dr. Liszy Viktor, Roediger ' Gyula pénzügyigazgató, dr. Horváth Dezső segéd- , tanfelügyelő, Pertszina Alfréd műszaki tanácsos, Pfeiffer István közgazdasági előadó, Dombi Lajos, Haraszti Sándor, dr. Ladies László, Beliczey Géza, : Varságh Béla, dr. Török Gábor bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után nyomban a főjegyző terjesztette elő az alispán rendszerinti havi jelentését, mely szószerint a következő: A folyó évi julius havában a vármegyében előfordult közérdekű eseményekről a következőket jelentem. A személybiztonság 29 esetben zavartatott meg és pedig 1 gyilkosság, 5 veszélyes fenyegetés, 7 súlyos testisértés és 16 könnyű testisértés elkövetésével. A vagyonbiztonság ellen 42 esetben intéztetett támadás, melyek közül 2 csaláson és egy hamispénz forgalombahozatalán kívül mindegyike kisebb értékű tárgy ellopása volt. A tettesek ellen a büntető eljárás megindittatott. Tűz 22 esetben volt. Több lakóházon kívül gazdasági épületek és takarmány égett el. A tűz által okozott kár legnagyobb része biztosítás révén megtérül. Külön megemlítem itt a 29-én Békésen a délelőtti órákban keletkezett tüzet, mely a szél miatt csak nagynehezen volt lokalizálható, annál inkább mert azon városrészben, hol a tűz pusztított, úgy a lakóházak, mint a melléképületek náddal voltak fedve s a háztelkek is kisebbek, minek következtében az épületek egymáshoz közelebb épültek. A tűz a IV.| kerületben keletkezett, még eddig megnem állapítható k módon, majd amidőn ezen tüzet 10 lakóház, 2 na- I gyobb és több kisebb melléképületek leégése tán a sikerült lokalizálni, a III. kerületben Pacza Péter a nevű 9 éves elhagyott gyermek gyufával való játszása következtében újabb tűz támadt, melynek két u lakóház teljesen áldozatául esett több kisebb melléképülettel együtt, két lakóháznak pedig a fedele c megrongálódott. ® Már az első tűz keletkezésekor a szabadságon ® levő főszolgabíró távollétében a hivatalt vezető tb. r főszolgabíró Baross Dezső a szomszédos Békéscsaba, I Mezőberénv és Köröstarcsa községektől segítséget kért, majd a második tűz kiütésekor katonaságot is kért, melyet megkeresésemre a cs. és kir. 101. sz. katonai parancsnokság Békéscsabáról külön vonattal a lehető leggyorsabban ki is küldött. g A szomszédos községek által küldött segítségnek, valamint a katonaság segitségének, de e mellett t a békési tűzoltóság és a lakosság buzgó s elismerésre méltó tevékenységének köszönhető, hogy a két helyen t is keletkezett tűz az óriási szélviharban elfolytatott i s a község nagyobb károsodástól megmentetett. A tűz által okozott kár 19813 koronára lett c becsülve, mely összeg legnagyobb része biztosítás t révén megtérül, e mellett a tűzvésznél megjelent 1 gr. Wenckheim László, a károsultakat fejenként 1 í 150— 200 koronáig terjedő pénzösszeggel segélyezte. 1 Amidőn a tűz lefolyásáról ily részletesen megemlékezem, nem mulaszthatom el a békési tűzoltóságnak elismerésemet, a segítségül jövő békéscsabai, 1 mezőberényi, köröstarcsai tűzoltóságnak valamint a t nagylelkű adományozásért gr. Wenckheim Lászlónak f e helyen köszönetemet kifejezni. i Baleset 20 fordult elő, melyek közül 10 halállal 1 végződött. < Öngyilkosság 7 történt, öngyilkossági kísérlet 8. i Fóldmivelés és mezőgazdasági munkásügy: A < cséplési munkákat különösen a kisgazdák nagyrészt ’ befejezték s az uradalmak is jó előre haladtak ezen 1 munkálatokban s termésük tetemes része már magtár- I ban van. Bár a termés eredménye iránt nem voltak I túl csigázottak a remények, mégis a legtöbb gazda < csalódott az ősziek elcséplése után, mert a várt ' mennyiségnél is kevesebbet kapott. Az átlagos termés i hozam kát. holdanként búzából 5 mm. volt, helyen- : ként ennél valamivel nagyobb. Zab és árpa holdan- i • ként 9 — 10 mm.-ra tehető. ; A búza ára elég magas, amennyiben 28’40—50 de ez a magas ár nem sokat segít a gazdaközönsé- , gen, mert a vetőmag és a háztartáshoz szükséges mennyiségen kívül alig van eladni valója. Az árpa ; és zab ára 14—15 korona között váltakozik. A julius hó végén és augusztus hó elején bekövetkezett nagy forróság a tengeriben és dohányban nagy károkat okozott s ha rövid időn belül kiadó esőt nem kapnak ezekből csak fele várható annak ami az aratás idején mutatkozott. Az aratási és cséplési munka csendben folyik, de az aratás kezdetén fordultak elő súrlódások a munkások és munkaadók között mint például a csabacsüdi Schvarcz, a gyomai Schvarcz és Basch gazdaságokban, de ezek részint a munkaadók engedékenysége. rézzint a hatóság közbelépése folytán megszűntek s igy sem idegen munkásokkal őket pótolni sem egyéb kivételes intézkedést tenni nem kellett. Ipar, kereskedelem és ipart munkásviszonyaink. Az ipar és kereskedelem terén említésre méltó fellendülés nem észlelhető. A munkások körében sztrájkra való hajlandóság nem mutatkozik. Vegyesek. A vármegyei és községi- igazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. ügy a vármegyei mint a községi tisztviselők közül többen szabadságon vannak, ez azonban az ügyek ellátását nem akadályozza A szarvasi járás főszolgabirája Tóth Sándor öcsödi fogyasztási adópénztárnokot kisebb szabálytalanságok miatt 10 korona rendbírsággal, Lánczosy László szarvasi anyakönyvvezető-helyettest több rendbeli kisebb szabálytalanság miatt fegyelmi utón 40 korona pénzbírsággal sújtotta. A jelentés egyhangúlag elfogadtatott. Dr. Zöldy János vármegyei tiszti főorvosnak, a közegészségügy állásáról szerkesztett jelentése szerint, a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva, jobbak is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt valamennyi megbetegedés 86-al volt kevesebb. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg, leginkább a gyomor- és bélhurutos bántalmak fordultak elő. A leggyakoribb halálok a tüdővész és bélhurut volt. A heveny ragadós bajok közül uralkodó a vör- heny volt, amely azonban a megbetegedések számát tekintve, tetemesen csökkent és majdnem csak két községre szorítkozott: Békés, Békéscsaba. Csekélyebb emelkedést kezd mutatni a hasi hagymáz, mig a hevenyragadós bajok valamennyi kóralakja erősebb csökkenést mutattak. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 159, hullán 14 esetben, orvoatörvény- székit pedig 19 könnyű és 5 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 7 diphteriás egyént, akik közül meggyógyult 6, meghalt 1. A halvaszülöttek száma 31 volt, az elvetéléseké pedig 18. A főorvosi jelentés tudomásul vétetett. Az állategészségügy állapotáról Heks Miksa törvényhatósági főállatorvos jelentése számol be. Az ember a szapora szavakra csak a vállán rántott egyet: — Egy órai munka az egész . . . Azaz, hogy az nem is munka! A menyecske hátat forditott: — Jó. Hát akko’ én mögyök ki holnap . . . Az ember mosolyogva bólintott : — Helyös . . . . . . Másnap kora hajnalban csakugyan a menyecske vetette vállára a kaszát. Az ember érdeklődve tekintett az asszony után : — No, e’ se mögy többet aratni! Aztán szétnézett a házban, az udvaron . . . közbe dohogott magában : — Mér’ sietnék? Csak azér’ se. Ráérek. Nem hajt a tatár. Az idő kiadja. Ha most hozzáfognék, mit csinálnék azután ? Közben szép lassan leült a pitvarajtó előtt evő zsombikra; elővette a pipát . . . Egy alkalmatos libatoll ott hevert a zsombik mellett. Felvette s előbb á pipaszárba, majd meg a pipa nyakába taszitotta. Biz az fekete lett . . . Hogy igy rendbe jött a füstölő mesterség, az Instirimfli szárból akurátusan megtömte a kitaka- xitott jószágot. Egy szál kénes gyújtót elrántott a falon. Még a szemeit is behunyta az időre, mig tűzre kapott a trafik . . . Aztán nagy komótosan szétvetette a lábait s elnézegette az udvaron szaladgáló, turkáló, piszmogó malacokat, csirkéket . . . Hogy igy egész autentikusan kikomótizálta magát, felállt s jönni-menni kezdett az udvaron fel s alá, miközben számitgatni kezdé, miféle dolgokat kellene először is rendbe hozni . . . Sok, sok ... de mind kicsi. Egy-egy alig tart valameddig ... A takarítás . . . — Ej ha! — kapott a fejéhez, — a tehenet ki kellett volna hajtani. A bizony most már itthon maradt. Baj, baj ... de az ördögnek jutott eszébe .. . Aztán hogy az istállóból kijött, a homlokára bökött a hüvelyk-ujjával: — Egy füst alatt, okkal-módgal többet is lehetne végezni. Azért nem boldogulnak az asszonyok, mer’ azoknak addig nem ér az eszük . . . Lám ott a vaj . . . Úgy is tett. A köpülőbe beleöntötte a tejfölt s aztán oda kötötte a hátára. Nagy helyesen úgy okoskodott, hogy mig ide-oda jön-megy, ődöng . . . azalatt egész akurátusan kiköpülődik a tejföl . . . Az ágyakat egy-kettőre leteritette. Négy-öt söprű rántással a takarításon átesett. Majd nagy hirtelen befordult a kamarába, egy szakajtóba ocsut szedett s azt kiszórta a baromfiaknak; a tehenet megfejte, a malacoknak csávát készített . . . Eközben telt-mult az idő. No jó . . . hisz alig volt még hátra valami . . . — Úgy a! De mi lesz az ebéd ? Hogy ez irányban nem tett semmi említést az asszony! Megcsóválta a fejét. — Pedig már dél van. — Nini ... itt meg a tarka ruha! Aló, be a kamarába. Majd meg teknő melle állok. No, csak az kéne . . . Nagy nyalábbal volt a ruha . . . Amint vitte, a kamarában feldöntött egy tálat, abból kidőlt a beáztatott kukorica. Erről eszébe ötlött, hogy a libákat is meg kellett volna tömni. Amint ezen mulasztása fölött elmélkedett, hirtelen hangos sivalkodás csapta meg a füleit ! — Az a ! A’mög a Janika lösz . . . Vájjon merre botorkált el ? A kert felől jöttek a kétségbeesett hangok. Oda szaladt . . . Valami történt a gyerekkel. Ott feküdt a földön, lábai az égnek. — Csak ne lenne nagy baja ! Hirtelen fölébe hajolt, hogy fölemelje. Erre a tejföl mind a Janika nyakába zudult. No, erről egészen megfelejtkezett. De ki is fogyott a béketürésből. Úgy vágta földhöz a köpülőt, hogy ami kis tej, vaj még benne maradt, az is százfelé löttyent. Azzal neki fogott a gyerek takarításának. Hogy semmire se ment, elkáromkodta magát. A pörge kalapot lenyomta a fején s azzal se szó, se beszéd, sebes léptekkel kiindult a földre. Az asszony egy kereszt árnyékában ült s kenyeret, szalonnát falatozott. Az ember végigszalajtóttá szemeit a búzatáblán. Biz’ itt se igen ment előre a munka. A kasza ott hevert a mesgye szélén. Felvette s belevágott a búzába . . .
