Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-15 / 33. szám
1909. augusztus 15. B É K É 8 3 Heks Miksa főállatorvos jelentése szerint a folyó év julius havában a vármegye állategészségügyi állapota az előző hónapokhoz képest rosszabbodott. Jelzett időben ugyanis a ragadós állati betegségek szokatlan nagy számmal jelentkeztek s köztük a sertésorbánc Békés községben járványos elterjedést nyert. A betegségek tömegesebb jelentkezése folytán egyrészt az állatforgalom jelentékenyebb korlátozást szenvedett, másrészt az elhullási veszteség számottevőbb volt. Elhullott julius havában összesen 20 drb nagy és 815 drb kisebb hasznos háziállat. Az elhullást a nagy állatok között 13 esetben a lépfene és 7 esetben a takonykor okozta, mig sertésvészben 799 és sertésorbánc következtében 16 drb sertés hullott el. Elhullott továbbá a fentieken kívül Csorvás községben egy gazdaságban 12 drb tehén, melyeknél azonban a kór neme ezideig megállapítható nem volt. A vármegye területére engedélyezett marharakodó állomások állatforgalma a folyó év első felében a következő volt: Elszállittatott összesen szarvasmarha 10520 drb ; juh 2576 drb és sertés 44539 drb ; összesen tehát 58035 drb hasznos háziállat. Az elszállított állatok tulságban Ausztriába és a hazai nagyobb fogyasztó piacok közül nagyobb részt Budapestre irányittattak. Julius havában fellépett és megszűnt ragadós állati betegségek statistikája a következő : Fellépett: Lépfene 4 községben összesen 6 udvarban Veszettség 1 » » 1 Sertésorbánc 7 » 10 Takonykór 2 3 Sertésvés7. 1 1 Rühkór 3 4 2> Megszűnt lépfene 6 községben, sertésorbánc 2 községben, Takonykor 1 községben, sertésvész 3 községben, rühkór 1 községben. A többi alispáni, valamint a pénzügyigazgatósági, tanfelügyelői, tiszti főügyészi, államépitészeti előadmányok változatlan elfogadása után az ülés délelőtt 11 óra után véget ért. T a n S g y. Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Makainó Nagy Erzsébet állami tanítónőt a békési gazdasági népiskolához rendes gazdasági szaktanitónővé nevezte ki. — Micsinay Margit oki. tanítónőt Selmecbányáról Tótkomlósra helyezte át. — Szulimán Erzsébet békéscsabai óvónőt a zólyom- Viirmegyei Erdői-öz községbe állami óvónővé kinevezte. — Goldbecher Tóbiás gavosdai áll. tanítót a gyula-remetei uj állami iskolához helyezte át. Az asszony a kasza suhintására meglepődve tekintett fel: — Hát kend kigyütt ? Az ember csak úgy féloldalról vetette vissza a szót: — Eriggy haza! — No . . . — Csak eriggy, ha mondom . . . A menyecske szedelőzködni kezdett. Majd hamiskásan odafordult az urához: — Otthon röndbe van mindön ? Az ember mérgesen belevágott a rendbe . . . Az asszony mosolygott a nagy igyekezeten. Egyszeriben megértett mindent. A fejkendőjét incselkedve megrázta s aztán dévajkodva odaszolt: — Én tán kinn is maradhatnék marokverni. Az ember hirtelen leeresztette a kaszát: — Hallod-e hé 1 Aszondom, ne veszkőggy! Eriggy haza, oszt főzz is valamit. A menyecske odasimult az urához s hízelegve megsimogatta borostás állát: — Olyan paprikást főzök estére, hogy azt a király is mögöhetné ! . Azzal megriszálta darázs derekát s sebes léptekkel elindult a mesgye vonalán hazafelé. Az ember hosszasan elnézte az asszony rengö- ringó termetét, mikor a piros babos fejkendőt is elnyelte a buzatenger, legyintett egyet a kezével : — Má’ akko’ inkább aratok egész nap . . . Azzal elővette a kaszakövet s nagy lelki nyugalommal kifente a kaszát . . . Hírek. Szent István napja. Az első koronás magyar király emlékünnepe közelget. Pénteken, folyó hó 20-án üli Magyarország ezt az ünnepet, mely Budapesten, az ország fővárosában, valóságos látvá- nyoseágszámba megy, a szent jobbnak körmenetben való körülhordozásával. Évenként sok ezeren zarándokolnak föl erre a felemelő nemzeti ünnepre, amelyet nemcsak a nemzet, de a szentté avatás révén, maga az egyház is megül. A király születésnapját szerdán délelőtt a katonaság és hivatalnoki kar részvételével hálaadó ünnepi istentisztelettel üli az egyház. A szentmisén dr. Linde?iberger János plébános fog pontofikálni fényes segédlettel. Továbbá kedvező időjárás esetén reggel */a8 órakor a gyakorló téren tábori mise fog tartatni. Déli J/jl órakor pedig tiszti diszebéd lesz a Békésmegyei Casino nagytermében. Kiküldetés. Kovács Márton gyulai rkath. káplánt az egyházmegyei főhatóság a tenkei róm. kath, plébánia ideiglenes vezetésével bízta meg. Ez uj állását folyó hó 13-án foglaUa el. Kovács Márton helyére pedig Kendrella Kálmán főgimnáziumi tanár lett ideiglenesen kiküldve. A gyulai nőegylet délutáni népünnepélyére és esti táncmulatságára az előkészületek befejezést nyertek és minden készen áll a közönség szórakoztatására. A délutáni népünnepélyen a nagyváradi 37-ik gyalogezred zenekara fog hangversenyezni. Délután 3 órától mintegy éjfélig. A felállított sátrakban Ízléssel összeválogatott tárgyak| vonják magukra a közönség érdeklődését. Az egyes sátrakban az árusítás feletti gondoskodást és irányítást Aigner Dezsőné, Follmann Jánosné, János Józsefné és Sioldw Anchedimné úrasszonyok voltak szívesek elfogadni, mig a felkért leányok közül Bodoki Ella, Bossányi Nelli, Endrődy Lilla, Frailer Margit, Gryneusz Giziké, Kimpián Ottika, Márky Lilly, Mihálik nővérek, Nagy Gabi, Nuszbek Juliska, Pöppel Anny, ßoediger Erzsi és Melanie, Szabados Lujzika, Szarvassy Mariska és Erzsi, Szakmáry Margit, Terényi Kata, Ylagyovics Böske, fogják árusítani a különféle játék- és juxtárgyakat: cukort, fagylaltot, pezsgőt stb. A délután egyik nevezetessége lesz a gyermekszépség-verseny, melyre ezúton is felhívjuk a közönség figyelmét. A gyermekek délután 7a 6 órakor fognak a pavilion nagytermében összegyűlni. A délutáni ünnepélyt nyári táncmulatság fejezi be a pavilion nagytermében, melyen, — tekintettel a mulatság nyári jellegére, — a hölgyek a legegyszerűbb ruhában való megjelenésre kéretnek. Az őszi fegyvergyakorlatok. A gyulai honvédgyalogezred f. ho 20-án indul az őszi fegyvergya korlatokra Hatvanba és környékére báró Bothmer Árpád ezredparancsnok vezetése alatt. A dandárhadosztály és a hadtestgyakorlatok egész szeptember hó 12-ig tartatnak, amikor is az ezred állomására Gyulára, illetve Jászberénybe tér vissza. Áthelyezés. Neumann Ferenc soproni 18. honv. gyalogezredbeli hadnagy Gyulára helyeztetett át. Halálozás. Csütörtökön a déli órákban megdöbbentő hír jártá be a várost és keltett hihetetlen megilletődést és részvétéit mindenütt. Egy élete delén lévő intelligens, kedves úri asszony, Hubay Lajos gyulai kir. törvényszéki biió felesege hali meg váratlanul. A megboldogult az utóbbi evekben gyakran betegeskedett ugyan, de baja csak kisebb jelentőségűnek látszott. Ebben az évben azután mindjobban erőtt. vett rajta a betegség, melyet az orvosok tanácsára csak műtéttel lehetett eltávolítani. Az orvosi vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy Hubay Lajosnénak valószínűleg viztömlője van, melyet műtét utján teljes sikerrel eltávolithatuak. A megboldogult azonban ennél sokkal súlyosabb betegségtől : ráktól tartott. A múlt szerdán este beszállították a kórházba, hol csütörtökön délben volt az operáció, melynek folyama alatt kitűnt, hogy súlyos rákbetegséggel állanak szemben az orvosok. A műtőfőorvos ki is jelentette azonnal, hogy az operáció sikeres nem lehet, s Hubay Lajosné tényleg még az operáció tartama alatt jobblétre j szenderült. Halálával férjét Hubay Lajos gyulai kir. törvényszéki bírót, Ilonka leányát és széleskörű rokonságát borította mérhetetlen gyászba, kik iránt a rokonszenv és részvét a város társadalmának minden rétegében általános. A megboldogult ur- sszoDy temetése tegnap, szombaton délelőtt 10 órakor volt impozás részvét mellett. A ravatalt elborították a virágok. A gyulai kir. törvényszék, ' járásbirÓBág és ügyészség tisztikara a ravatalra ) pompás, feliratos koszorút helyezett kegyelete és . megemlékezése jeléül. A pótolhatatlan veszteségről a család a következő gyászjelentést adta ki : „hubói Hubay Lajos és leánya Ilonka; cséffalvai Cséffalvay ' István és hubói Hubay Sándor, az összes nagyszámú 1 rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel , tudatják, hogy a felejthetetlen jó feleség, a legjobb , anya, forrón szeretett testvér, illetve meny és rokon hubói Hubai Lajosné szül. cséffalvai Cséffalvay Irma 1909. évi augusztus hó 12-én délután 1 órakor, ' életének 44-ik, boldog házasságának 19-ik évében 1 váratlanul elhunyt. A megboldogult földi maradványai folyó évi augusztus hó 14-én délelőtt 10 órakor fognak Gyulán, a gyászháznál a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és folyó hó 16-án délelőtt 10 órakor a balassagyarmati róm. kath. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise a megboldogult lelki üdvéért folyó évi augusztus hó 17-én a rétsági róm. kath. templomban fog az Urnák bemutattatni. Gyulán, 1909. évi augusztus hó 13-án. Áldott legyen emlékezete !“ Nimródok napja. Augusztus 15-ke jeles dátum a vadászok előtt, mivelhogy az érdemlegesebb vadakra Akor kezdődik a szezon. Ez a nevezetes nap ma van, amikor is annyi vadász puffogtat künn az erdőkön, mezőkön, amennyi egész éven át egyszer sem. Ezen a napon ugyanis mindenki első akar lenni s dehogy mondana le a gyönyörűségről, hogy a pompás tapsifüleseket másnak átengedje. A szezon, különben úgy látszik kielégítőnek, sőt helyenként igen jónak Ígérkezik. Persze az aszerint változik, hogy melyik terület milyen köze! esik a nagyobb uradalmakhoz, hol a vadakban valóságos Kánaán van. A baja—báttaszéki hid megnyitása. Békésvái- megye közönségét közelről érdekli a fiumei közvetlen vasúti vonal forgalomba adásának kérdése. Erre vonatkozik az a legujabbi értesülés, amely a baja—báttaszéki hid megnyitására vonatkozik. Hir szerint ugyanis az a részvénytársaság, mely a baja—báttaszéki hidat építette, kérvényt nyújtott be az iránt, hogy a hid a megváltási összeg követelése nélkül még október előtt adatnék át a forgalomnak. Az államvasut illetékes körei teljesíthetőnek tartják az érdekeltségnek az azonnali megnyitás iránti kérését és a mütanrendőri bejárást, augusztus 20-ra vagy 21-re jelezték. Kertészék cabarettje. Uton-utfélen hirdetik mostanában, hogy a jövő uralkodó planétája a művészetek terén a cabaret. Ennek kell közönséget nevelni. Mert ott van a külföld, annak a példája legjobban igazolja, hogy a publikum mennyire fogékony a szecessziós jelenkor eme legújabb művészi hajtása iránt. Ezzel szemben az esetek — különösen a vidéken — mást mutatnak. Elismerjük, hogy külföldön a kabarét nagy népszerűségre vergődött, ennek azonban főoka az, hogy a külföld ezekre a kabaretelőadásokra tényleg nagy súlyt helyez ; ott a legkiválóbb irók és művészek mérik össze tehetségüket, hogy tudásuk legjavát adva előkelő nívón álló dolgot produkáljanak a közönségnek. Nálunk a kabaret-müsor még olyan tulyomóan silány számokból áll, hogy abból a legkitűnőbb művészi erők sem tudnak a legtöbb esetben valamit produkálni. Sajnos azonban, hogy nálunk kitü- nőbb művészi erők a fővárosban is ritkán, vidékr városokban pedig úgyszólván egyáltalában nem adják magukat a művészetek eme vállfájára. 8 igy aztán előáll a múlt szombat s vasárnapi esti eset,, amikor egy sereg névtelen ember, bár tagadbatla- nul nagy ambicióval, de tényleg igen csekély sikerrel szórakoztatja a közönséget. A társulat legjobb tagja Gellért Jenő volt, akinek határozott, erő» művészt kvalitásai vannak. Kertész Mihály részbeni mint konferencier, részben mint előadó szerepelt.. Előbbiben tapogatodzó, bátortalan, utóbbiban készületlen volt. Ez azonban neki megbocsátható, hiszen annyi szaladgálni valója volt szegénynek, hogy csoda, hogy győzte. A többiek szintén igyekeztek jók lenni. A zongora még a szokottnál is botrányosabb volt. Közönség különösen szombaton végtelenül kevés számban volt és nem valami kitünően mulatott, tapsolni azonban tapsolt bőségesen. Hirtelen halál. Kovács János ágyai földmives gazdaember folyó hó 11-én bejött Gyulára, hogy itt némi szükséges gazdasági és konyhaszereket bevásároljon. A vásárral rendbe is jött hamarosan. Hogy igy a dolgát elvégezte, betért Líidvig József vendéglőjébe, hol egy ideig borozgatott. Később, hogy kompánia verődött össze, kuglizni kezdtek.
