Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-11 / 28. szám
1909. julius 11. BÉKÉS 3 kötelessége, a közgyűlésen való elnöklés. Eme kötelességét már gyakran teljesítette a város főjegyzője, kinek f gészségi állapota, — mint szinte örömmel értesülünk, — egyátalában nem tette elkerül- hetlen szükségessé éppen a közgyűlést megelőző napon való szabadságra utazását, nevezetesen ez az elutazás a polgármester betegsége miatt, minden nagyobb veszedelem nélkül szenvedhetett volna 48 órai késedelmet, amely esetben akadálytalanul meg lett volna tartható a közgyűlés, amely előző képviseleti közgyűlési határozat alapján tűzetett ki yulius hó 7-ére s ezért eltekintve attól, hogy ép oly fontos, mint sürgős ügyek vártak azon elintézésre, még az is vitás dolog, hogy szabad volt-e azt egyátalában elhalasztani ? Előléptetés. A földmivelésügyi miniszter a vízügyi műszaki tiszti személyzet létszámában Farkas Lajos kir. mérnököt kir. főmérnökké nevezte ki. Tiszti dijlövészet. Folyó hó 5-én, hétfőn volt a szokásos tiszti dijlövészet, melyet az idén az tett különösen érdekessé és értékessé, hogy József fő herczeg dandárparancsnok két pompás ajándékkal (egy, a főherczeg czimerével díszített aranyórával és egy tábori látcsővel) gazdagította az amúgy is szép dijakat. Az első dijat Yizy István hadnagy, a másodikat Dobos István százados nyerte. Ezredösszpontositás A m. kir. 2. sz. honvédgyalogezrednek Gyulán állomásozó két zászlóalja f. hó 15-én csütörtökön reggel 3 órakor indul gyalogmenetben Békéscsabára, ahonnan reggeli 7 órakor vonaton megy Jászberénybe az előzetes ezredössz- pontositáshoz. Jászberény után az első állomás Kará- csond és Detk, második, ahol az ezred huzamosabb ideig fog tartózkodni : Yerpelét és Feldebrő. Julius 31-én este fél 10 órakor érkezik vissza az ezred Gyulára s augusztus 20 ig marad városunkban, mikor is őszi hadgyakorlatra fognak honvédeink menni. A gyulai ref. egyház épületei javítására az árlejtés az egyháztanács termében f. hó 18-án délelőtt fél 11 órakor fog megtartatni. A vállalkozók az építendő munkáról a gondnoki hivatalban nyerhetnek bővebb felvilágosítást. Baleset. Folyó hó 5-én a kötőgyárban baleset történt. Brauner Irma fiatal munkásnő egy uj szerkezetű géppel dolgozott. Eközben valami zörejre félrenézett s a gép elkapta jobb kezét s három ujját összemorzsolta. A leány sebesülése könnyebb természetű. Becsületes megtaláló. Oravecz Ádám gyulai kereskedő segéd f. hó 3-án az Erdólyi-uton sétált. Eközben talált egy ridikült. Bevitte a rendőrségre, hol a tulajdonosa Martel Károlyné temesvári uri- asszony káráról épp jelentést tett. A ridikülben sok apró emléktárgy, apró pénz és egy 80 korona értékű arany-karperecz volt. Tamburások. Évenként ellátogatnak hozzánk Bácskából a délvidék vigkedólyü tamburásai, hogy pár estén át szórakoztassák a közönséget. Mint fényt az árnyék, úgy követik a színtársulatot Gyulára minden esztendőben s az ugorka szezon hálás közönsége nem is fukarkodik velük szemben a tetszésnyilvánítással. Az elmúlt héten is a Göndöcs- népkerti pavilion vendéglőjében játszottak a derék bácskai tamburások általános pártolás közben. A nyilvános jellegű hangversenyestóly közönségét 'lóth János vendéglős látta el Ízletes enni és innivalókkal. Az aratás, mint azt lapunk múlt heti számában megírtuk, csaknem nyolcz napi késedelemmel hétfőn, f. hó 5-én kezdődött meg hátas, szikvegyülékü földeken, igy a gyulai határ szabadkai, németbene- deki és szlányi földjein. Csütörtökön homokföldeken is megkezdték az aratást, mig hátasabb réti földeken csak a tegnapi napon. Lapos réti talajokon, mint például a gyulai oláhréti dűlőben és a vári-i nyilasokon a búza érése csak a hét végére várható. Ami a terméskilátásokat illeti, mert még csak kilátásról lehet szó és nem kézzelfogható eredményről, azok általában véve igen gyöngék. Homokföldeken a kilátás búzában 1100 Q-öles holdanként átlagosan 3—3V2 mmázsára tehető, természetesen van 4 — 5 mázsa is, viszont azonban egyes helyeken 3 mázsa sincsen. Sokkal jobb termést Ígérnek a réti földek, de csak az esetben, ha a mostani, mondhatni mesébe illő eszményi időjárás, amilyen pénteken és szombaton is volt, még nyolcz napig megmarad. Ez esetben nincs kizárva ilyen réti földeken holdanként 7—8, sőt bár elvétve 10 m.-mázsa búza sem. Az árpatermés átlag sokkal kielógitőbb a búzánál és ahol legkevésbé sikerült, holdankint 5 m.-mázsát remélnek. A lezajlott hót, — eltekintve két ízbeni kisebb esőktől, — aratásra a legkedvezőbb volt. Állaudóan szeles, hűvös idő, úgy hogy a hőmérő a déli órák alatt sem érte el egyszer sem a R 25 fokot, tehát a szorulás veszedelme egy pillanatig sem forgott fenn. A búza gyenge termését, a kedvezőtlen ősz és száraz tavaszon kívül leginkább a pásztás ködök és az azok nyomában fellépő rozsda okozták. A munkásviszonyok — mint azt múlt heti számunkban megírtuk — kielégítők, az aratást viszálykodás nem zavarta meg munkaadók és munkások között a vármegye területén, sőt ha van valami baj, ez csak az, hogy a gyenge termés miatt sokan maradtak ki szegény emberek az aratásból, pedig szívesen dolgoznának. Névváltoztatás. Hipssi János szarvasi lakos nevét, belügyminiszteri engedélylyel Hajlósra változtatta. Cabaret. A szegedi színtársulat művészeinek egy csoportja: Felhő Rózsi, Kertész Mihály, Békefi Lajos, Bókefinó Koppán Margit, Pesti Kálmán és Kun Richard (a társulat karnagya) f. hó 3-án este a Göndöcs-népkerti pavillonban igen sikerült estélyt rendeztek Ízlésesen összeválogatott műsorral. Az estélyen jelen volt közönség zajosan tüntetett az egyes előadó művészek mellett. Nyári vásár talán sohasem szolgált úgy rá a „futó vásár“ jelzőre mint az idén. Az is igaz, hogy ama bizonyos „legöregebb emberek“ sem, akik különben soha sem szoktak semmire emlékezni, aligha megtudnák mondani, hogy mikor esett az aratás annyira a vásárra, mint ez alkalommal Hiszen a laposabb réti földeken levő késői vetéseket jófoimán csak vásár utáni hétfőn kezdik majd takarni, ami igazán emberemlékezet óta nem történt. Az aratás ily késő volta bizonyára a vásár rovására esik, de ez, ha kedvezőbb terméskilátások volnának, egyáltalán nem akadályozná a vásár jóságát. Az esőzések hatása alatt sokat javultak a legelők és a kaszálók s igy remélhetőleg úgy a szarvasmarha mint a lovak árai is javulni fognak. A vásári napok egyébként a következők : juliui 14-én, szerdán sertés, — csütörtökön juh, — pénteken szarvasmarha, — szombaton ló s mezőgazdasági iparczikkek, — vasárnap belső vásár. Halálozás. Nagyváradról gyászlapot veszünk,, amely egy fényesnek indulni látszott, de csakhamar letört életpályáju embernek tragikus halálát adja hírül. Chriszto Miklós, megyénk nyug. árvaszéki ülnöke szombaton este Biharmegye váradi közkórházában, hosszas súlyos betegség és kínos szenvedés után meghalt. Chriszto a nyolczvanas években került Gyulára a vármegyéhez s az akkori arany- ifjúságnak egyik nagy ambiczióju tagja volt; sokan nagy reményeket is fűztek karrierjéhez, de ezek a remények nem valósultak meg. A közéletben különben több éven át kiváló szerepet vitt, több ízben szerkesztett újságot, de mindig rövid ideig; nagy ambiczióval karolta fel a tűzrendészetet is, Gyula városa önkéntes tűzoltó egyletének egy időben fő- parancsnoka is volt és közéleti szereplésében talán a tűzoltói intézmény körül voltak legszámbavehe- tőbb érdemei. A vármegye árvaszékénól több éven át töltött be ülnöki tisztet, az árvaszéknél bekövetkezett rendszerváltozás azonban őt is nyugdíjba kényszeritette. Ekkor Nagyváradra költözött, ahonnan számos Ízben kísérletté meg különböző tisztviselői állásokra való pályázatokkal Békésvármegyében való reaktiváltatását, eredmény nélkül. Ami benne emberi gyarlóság volt, azzal elsősorban és legtöbbet ártott magának, voltak azonban jó tulajdonságai is, amelyek miatt őszinte részvéttel és fájdalommal veszünk hirt, gyarlóságait is kiengesztelő tragikus haláláról, mely legfájdalmasabban sújtja angyali jóságu nejét 8 mély gyászba borítja három árváját s kiterjedt rokonságát. A haláláról kiadott gyász- jelentés a következő: „AlólÍrottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik a legjobb férj, apa, testvér és rokonnak Chriszto Miklós Békésvármegye nyug. árvaszéki ülnöke, Gyulaváros volt önk. tűzoltó fő- parancsnokának, f. hó 3-án este egynegyed 10 órakor 12 hónapi kínos szenvedés után 54 éves korában történt gyászos elhunytál. A drága halott kihűlt hamvai e hó 5-én délután 3 órakor fognak a gör. kel. egyház szertartása szerint a bihermegyei közkórházában beszenteltetni és az örök nyugalomnak átadatni, mely végtisztességtélelre az elhunyt rokonai, barátai és ismerősei tisztelettel meghivatnak. Nagyvárad, 1909. julius 4. Nyugodjék békével I Ozv. Chriszto Miklósnó szül. Dús Ilona, neje. Miklós, Irma és Ilona gyermekei. Dr. Chriszto Pál, Békésvármegye tb. főorvosa, mint testvére. Ozv. Chriszto Sándorné, ozv. Chriszto Gergelyné, mint sógornői. Kürti MikFáné szül. Chriszto Helén, Chriszto Izmán unokahugai. Chriszto Pál, ChriBzto Sándor, unoka- öcscsei. Gázrobbanás. Folyó hó 4-én a gyomai Máday- féle gyógyszertárban gázrobbanás következtében tűz ütött ki. A gázcsapot véletlenül nyitva felejtették, úgy, hogy a kazán-kamarát a csapon kitóduló gáz teljesen megtöltötte. Máday György, a gyógyszertár tulajdonosa megakart győződni arról, hogy a gázt fejlesztő kazán el van-e zárva és égő gyufával ment be a kazánkamarába, ahol az égő gyufától a kiszabadult gáz egy pillanat alatt felrobbant és ennek következtében Máday György gyógyszerész is erősen megsérült és több helyen égési sebeket kapott. A veszedelem színhelyére sokan mentek s a tüzet oltani kezdték. A viz azonban a pusztító, elemmel tehetetlennek bizonyult. A tűz színhelyére került Kner Izidor nyomdájából elhozatta a Minimax tűzoltó készüléket s azzal rövid idő alatt a tüzet eloltotta. Tolvaj a templomban. Múlt hónap 17-én éjjel történt, hogy a kétegyházi róm. kath. templomba behatolt egy a helyzettel ismerős egyén s az oltár közelében elhelyezett perselyről lefeszítette a lakatot e a perselyben levő, mintegy 25 korona körül levő réz és nikkel pénzt kivette. Feljelentés folytán a. csendőrség nyomozást indított a tettes után, kit G. M. kétegyházi napszámos ember személyében, el is fogott, aki ellen a törvényes eljárást megindították. Villámcsapás Az elmúlt heteken át ugyancsak; bőséges részünk volt az istenáldásban. A máskor- heteken át hiába várt eső mindennapos lett. Ha ki; is bukkant sürü fellegek közül a nap, néhány perez múlva már villám szántotta végig az eget és erős- menydörgés figyelmeztetett a közelgő viharra. Tóth. kor parasztszekér robogott a templom elé. A parasztszekérről a fiatal bonviván, a vőlegény ugrott le izgalomtól kipirult arczczal. Odarohant a menyasszonyhoz, kezet csókolt és harsányan kiáltotta : — Ha úgy tetszik, mehetünk ! Az álmélkodó násznép némán követte őket; negyedóra múlva mint férj és feleség jöttek ki a templomból . . . Csak azután beszélte el éjjeli kalandját a fiatal férj . . . Mindenki mosolyogva hallgatta. Még a drámai anya is kibékült azzal a keserű gondolattal, hogy az egyszer hibásan jósolt! Aztán gyöngéden kiszedte a fiatal férj hajából az apró szénaszálakat ... és sok boldogságot kívánt neki. A lakodalmat este az igazgató lakásán ünnepelték meg. Természetesen sokat mulattak a szénás szekér fölött, melynek csaknem végzetes szerep jutott. Az öreg tisztelendő sem állotta meg szó nélkül. A második fogás utá nagy gravitással felemelkedett, pohárral a kezében. Szép szavakkal áldotta meg az uj frigyet, aztán igy fejezte be szavait: — Ami a fiatal férj urat illeti, annak az írás szavait czitálom ... Az írás szerint a részeg embernek a szénás szekér is kitér, de én okosabbnak, ildomosabbnak és czélszerübbnek találom, ha a részeg ember tér ki a szénás szekérnek . . . Hatalmas tuss zendült fel utána . . . Még a drámai anya is jóízűen kaczagott. Úgy lehet, először életében . . .
