Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-27 / 26. szám

1909. junius 27. BÉKÉS 7 “Klárát Krémemé Lili, Kázmért Rekefi Lajos, a ki­rálynét Torölgyi Margit, Zách Felicziánt Csiky, a két krónikást Krémer és Kertész, Danes Miklóst Sümeghy játszák. A kisebb szerepek is a legjobb kezekben vannak. Ha a darab kellően be lesz tanulva és jó elő­adásban megy, akkor feltétlenül nagy sikere lesz azoknál, akik a tiszta romanticzizmust szeretik. Ilyen ember pedig, — hála az Istennek ! — ma is van bő­ven. Reméljük tehát a legjobbat. A hét estéiről a következőkben számolunk be : Nebántsvirág. Nem a színtársulat többi derék tagjának ro­vására vagy hátrányára írva, hanem az igazságnak megfelelően kell konstatálnunk, hogy a közönségnek az idei színi saisonban első sorban kedvencze a K> emer pár, amely szombaton este vette ki jutalom­játékát. Már magával a darab megválasztásával is lekötelezték közönségünket, amely nem tekintette, hogy a Nebántsvirág az aréna úgyszólván »legleját- szottabb« darabja, (ámbár ennek daczára, még min­dig érdemesebb megnézni, mint az azóta keletkezett darabok túlnyomó részét.) s zsúfolásig megtöltötte a színkört. Forró színházi est volt, az előadáson az ovácziók szakadatlan lánczolatával. A jutalmazan- dókat, — amikor egymásután megjelentek a szín­padon, — viharos és igazán szűnni nem akaró tap­sokkal fogadták és a felvonás végén csokrokkal, fel­iratos szalagok özönével árasztották el. Krémer Jenő Celestinje méltán sorakozik a jeles művész bravúr- szerepei közé, de még ezek között is az első vonalba helyezendő, vidéki, sőt nemcsak vidéki színpadon, ezt nála senki fia jobban, karakterisztikusabban nem játsza ma el. Krémemé bájos szépségével, kitűnő játékával és gyönyörű énekével Deniseben szintén a lehető legtökéletesebbet nyújtotta. Békefi pompás tenorja teljesen érvényesült Fernandban, Baróthy diszkréten és jól játszta az őrnagyot, Aradyné pedig méltóságteljesen a fejedelemasszonyt. Pesti előnyére írjuk, hogy Loriotjával nemcsak a karzat, de a páholyok is megvoltak elégedve, Koppán Margit .(Corinna) s Irányi (színigazgató), úgyszintén a többi szereplők, dicsérettel hozzájárultak az ensemblehez, amely ez estén minden jogos várakozást teljesen kielégítő s igy az előadás a saison egyik legsikerül­tebbje volt. A dolovai nábob leánya. Vasárnap délután zónaelőadásban Herczeg Fe- rencz nagysikerű színműve, a »Dolovai nábob leánya« került színre, nagyszámú közönség előtt, precziz esti előadásban. Sárga csikó. Csepreghy Feroncz hires »Sárga csikó«.-ja von­zott nagy és intelligens közönséget az arénába va­sárnap este. Az előadás pompás, összevágó volt. Krémemé bájos közvetlenséggel megjátszott Erzsi- kéje s gyönyörű dalai sok és lelkes tapsot arattak. Mezey Péter Bakaj András szerepében jeleskedett, Krémer Jenő Iczig szerepében kabinetalakitást pro­dukált. Jóízű humora, pompás megfigyelései ál­landó derültségöen tartották a közönséget. Baróthy ■Gelecséri pusztabirót játszotta meg bravúrosan, Kertésznek kisebb, — kiaknázásra teljesen alkalmat­lan, — szerep jutott Peti szemében. Csiky Csorba Mártonja általános hatást keltő, művészi alakítás volt. Bogár Imre szerepében Sümeghy keltett illú­ziót, mig Mezey Andor Laczi szerepének megjátszá- sával keltett általános tetszést. Az öreg Csorbánét Baróthyné, a tőle megszokott művésznői lelkiisme­retességgel játszotta meg. Igen jó volt Irányi is, mint Pista szolgagyerek. A kisebb szerepek előadói szintén legjobb igyekezetükkel illeszkedtek az együt­tesbe. Az erdészleány. Felhő Rózsi jutalomjátékául hétfőn a bájos muzsikáju és librettóju »Erdészleány« operett került bemutatóra. — A darab egyetlen hibája, hogy igen hosszú és tele van muzsikával, hogy a dallamos partitúra daczára is belefárad a publikum. Kellő rö­vidítésekkel kiváló kis darab volna. A színház zsúfo­lásig megtelt erre az estére közönséggel s aki el­jött, nem is bánta meg, mert Felhő Rózsi, — akivel eddig a közönség egy része egyes megszokott trükkjei miatt nem tudott szimpatirozni, — ezúttal igen kedves, közvetlen alakítást nyújtott. — Kapott sok virágot, sőt voltak tisztelői, akik őt jutalomjátéka •ötletéből, egy kicsi ezüstkoszoruval is megörvendez­tették, ami az ünnepeltnek láthatólag jól esett. — József császárt helyes felfogással Kertész játszotta meg. Krémemé és Rédey Szidi valóságos versenyre keltek egymással énekben, játékban egyaránt s any- nyi tapsot kaptak, hogy meg nem lehet állapítani, hogy kettőjük közül a közönségnek ki tetszett job­ban. Bekefi Földessyje úgy játékban, mint énekben kiváló volt. Irányi nagyon kedves és ügyes volt Walperl szabó szerepében. Az öreg erdészt Baróthy, a kapitányt Sümeghy játszotta nagy közvetlenséggel. Krémer gróf Leoben Gottfriedje állandó nagy de­rültségben tartotta a közönséget. A többiek is igen jók voltak. Díszletek, rendezés kifogás alá nem estek. A darab zenei részének precziz betanítása Kun Richard karnagy dicséretére válik. Virraszt a szerelem. Színműnek van elkeresztelve és erősen túlnyomó benne a vígjátéki elem. Valami nagyon sikerült do­lognak nem mondható, de azért tisztességgel meg­állja helyét a túltermelésben. Az előadás a jobbak közül való volt. Fodor Ella, Baróthyné, Nagy Terus, Kende Paula egyenként és összevéve pompás alakí­tást nyújtottak, mig a férfiak közül Almássy, Csiky, Mezey Péter, Kertész és Irányi jeleskedtek nagyobb- kisebb szerepekben. A közönség elég szép számban volt jelen s tüntető tapsokkal hívta lámpák elé a főbb és jobb szereplőket. Felvonás közökben a kis Zwilling Horváth Manczika, egy hét éves kis leány mutatkozott be mint csoda-primadonna Mi láttuk már Fényes Annuskát s ettől a vállalkozástól nem sokat vártunk. Kellemesen csalódtunk, mert Z. Hor­váth Manczika ügyes gyermek s különösen tánczolni igen kecsesen tud ; kapott is sok virágot és tapsot! Ennek daczára nem hallgathatjuk el, hogy illúzión­kat nagyon zavarta az, hogy egy olyan gyermeket láttunk magunk előtt, aki nagyon hamar fog meg- vénnlni, hiszen szegény már most sem gyermek ke­dély dolgában 1 Ilyenkor más a porban játszik s vele a színpad deszkáin keresik a dicsőséget . . . Nem vétek a gyermektől - • bármily tehetséges is — ilyen korai kiképzés által elvenni azokat a legboldogabb éveket, melyekben később sohasem lehet része ? . . Kérdés, amin .'jó lenne azoknak egy kissé elgondol­kozni, akiket illet. A sasfiók. Rostand világhírű Sasfiókját választotta szerdai jutalomjátékául Kertész Mihály. Nagy és merész vál­lalkozás egy fiatalembertől, de ha feladatával sike­resen meg tud birkózni, nem lehet ellene kifogás. Az első előadás alkalmával a czimszerepet Tóvölgyi Margit játszotta s Tóvölgyi után ebben a szerepben érvényesülni igen nehéz valami! Kertész Mihály igen tehetséges tagja a társulatnak ; szép képességei ma­gasabb értékű művészi sikerekre predesztinálják őt, amely magas czél elérésére biztatást, szinte garan- cziát nyújt a szerdai jutalomjáték. Kertész a reich- stadti herczeg szerepét igen szépen játszotta meg. Nem müveit csodákat, — ilyet tőle nem is vártunk — de helyesen fogta fel szerepének minden kis ré­szét és tisztességes, sőt helyenként igen szép sikert ért el. A közönség nem is fukarkodott vele szemben a tetszésnyilvánításokkal, ezüst babérkoszorúval és sok virággal lepte meg az ambicziózus, tehetséges fiatal szinészembert, kinek ez volt talán a legnagyobb és legértékesebb sikere a szezonban. A többi szere­pek a már ismert kiváló erők kezeiben voltak. Az erdészleány. Csütörtökön az »Erdészleány« ment másodszor telt ház előtt az első előadás szereposztásában. Hoffmann meséi. A „Pillangó kisasszony“ mellett, sőt fölött ez volt a szini-szezon legértékesebb zenés darabja. A Hoffmann meséi előadása mindig színházi ünnep­számba esik. Rédey Szidi, a zene múzsa hivatott papnője a közönséget, a művészetet s önmagát is megbecsülte, amidőn Offenbach örökbecsű alkotását vette jutalomjátékául. Meg is volt érte a jutalma, mert daczára a pénteki napnak, amely a legkevésbé látogatott színházi nap szokott lenni s daczára an­nak, hogy a Hoffmann meséi csaknem minden színi szezonban színre került s a leglejátszottabb darabok közé tartozik, Rédey Szidi kedvéért s tiszteletére nagyobb közönséget vonzott, mint bármely évben. A közönség egészen megtöltöltötte a színházat, a páholyok, I-ső, Il-od rendű zártszékek mind elkeltek, szóval Gyula városa intelligencziája teljes számmal hódolt Rédey művészetének. Jutalmazandónő szal- lagos koszorúkat, csokrokat, virágkosarat kapott; a páholyokból és a nézőtérről pedig valósággal el­árasztották a színpadra dobált kis csokrokkal, mig a zsinór-padlásról virágeső szakadt le rája. Rédey úgy a baba, mint a beteg leány kettős szerepében való­sággal csillogtatta fenomenális hangját; énekmüvé szetével arányban volt gyönyörű megjelenése s ki­tűnő játéka. Olympia — Antonia olyan szerepe, melyet méltán játszhat el bármely színpadon, tehát az Operában is. Békefi Hoffmannt legjobb szerepei közé iktathatja. Ez este kivételesen is jól volt disponálva s úgy énekben, mint játékban egyaránt kiváló volt. Krémemé époly jó, mint szemrevaló Miklós, Mezei Lindorf, különösen Mirákel stylszerü maszkjában já­tékával és kitűnő énekével egyaránt hatott. Kiváló alakítás volt még Oláh Crespel-je s Krémer kettős komikus szerepe. Bemát Margit hangja a 3-ik fel­vonás gyönyörű triójában nem tudott érvényesülni. Kórus és zenekar mindazt produkálta, ami vidéken egyáltalában lehetséges, ami első sorban a kar­mester nagy érdeme. Színházi hírek. Még csak három előadást ren­dez városunkban a szegedi színtársulat —- mely most már büszkén mondhatja el magáról, hogy bele- játszta magát a gyulai közönség szeretetébe. Ma vasárnap és kedden az utolsó előadásul Zách Klára megy — a három neves gyulai szerző gyönyörű énekesszinmüve — melynek előrelátható sikerét megjósolni, ahhoz nem kell semmi jóstehetség. A társulat egész személyzete váll vetett munkával törek­szik megbecsülni a vidéki keretekből rég kinőtt szerzők müvét és olyan előadást fog produkálni, hogy ez valószínűleg hatalmas folytatása lesz a darab nagy diadal utjának. Azonban a hétfői előadás is nagy érdekességgel kecsegtet. A Liliom első előadása lesz. A Nemzeti Színházban alig három hete ment a darab először és a színház újabb történetében páratlan sikert aratott. Gyulán kerül színre vidéken először az egész országban. Az igazgatóság a közönség jóindulatát akarja meghálálni, mikor ezt a művészi esemény számba menő darabot itt bemutatja. A nagy franczia színmüvek fénykorára — Vasgyáros, Kaméliás hölgy, Fedora — emlékeztet e gyönyörű darab és igaz élvezete lesz mindazoknak, kik a szépet, a mű­vészit szeretik. A fő szerepek Tóvölgyi, Fodor, Nagy Terus, Kende, Almássy, Kertész, Csíki, Pesti, Baróthy kezeiben vannak. Érdekes lesz a két délutáni előadás is — vasárnap Csókbirály, kedden d. u. a vidám Tatárjárás — melyben Kertész Miska nj kuplékkal kedveskedik a közönségnek. Közgazdaság. Szegediek Gyulán. A szegedi katonai lábbeli műhely küldöttei : Menning Mihály, Gáspár Imre és Salamon Ödön Gyulán felkeresték az itteni bőr­ipari szövetkezetét, hogy a gyulaiaknak juttatott katonai felszerelések rendelményét és az állami támogatást ezek teljes egészében Szegednek enged­jék át, mely évi szállítmány tömegének egy bizo­nyos kisebb hányadát a szegedi vállalata gyulaiak­nak evenkint biztosítaná. A gyulai bőrszövetkezet elhatározta, hogy az ajánlatra mindaddig érdemleges választ nem ad, amig reménye van, hogy a vállalat nagybani folytatásához erejének megfelelő és alkal­mas helyiséget Gyulán szerezhet. Az átengedés ugyanis az immár 16 ezer párra szaporodott kincs­tári rendelés után a gyulaiaknak 35 — 40 ezer kor. veszteséget jelentene munkadijban, az állami ado­mány is már közjegyzői okirattal biztosítva lévÓD, a munka megkezdését egyedül a megfelelő épület hiánya késlelteti. A Gyulavidéki h. é. vasút Gyula— simonyifalvi, valamint Nádasmajor—ágyai vonalán a műszaki felülvizsgálat a kereskedelemügyi miniszter ren­deleté alapján, folyó hó 15-én vette kezdetét. Az e czélra alakult bizottságban résztveszuek ; a kereskedelemügyi minisztérium részéről Korányi Kálmán műszaki tanácsos, mint a bizottság ve­zetője, a vasúti és hajózási m. kir. főfelügyelőség részéről Návay Ernő, vasúti és hajózási m. kir. biztos, az államvasutak részéről Kovács János fel­ügyelő, Adler Samu és Polgár Lajos főmérnökök, a Gyulavidéki b. é. vasút r. t. részéről Kokass József, Ondruss Cyrill és Dr. Jantsovits Emil ig. tagok. A bizottság folyó hó 15-én és 16-án a vasútvonalnak, valamint összes tartozékainak be­ható helyszíni vizsgálatát eszközölte és megállapí­totta, hogy csekély hiányoktól eltekintve,* a vasút épitése úgy a forgalom biztonságának, mint az építési engedélyben kikötött feltételeknek teljesen megfelel. — A felülvizsgálat tárgyát képező egyéb ténykörülmények megállapitasa még folyamatban van s valószínűleg csak 1—2 hónap múlva nyer befejezést. Gyula város helypénzszedési díjszabályzata legutóbb tudvalevőleg lényegesen átdolgoztatott, mely alkalommal a helypénzdijtételek lényeges emelése kimondatott azzal a czélzattal, hogy az ily módon előálló bevételi többlet révén a piacztér rendezésének kérdését egyszersmindenkorra és vég­legesen megoldhassák. Mint Gyula városára nézve rendkívül örvendetes hirt közölhetjük, hogy a kereskedelmi miniszter a jelzett értelemben átdol­gozott helypénzdijszabályzatot már megerősítette s igy a piacztér rendezése s vele együtt a Kossuth- teret átszelő közút átépítése s esetleg a Bárdos-hid leszállításának kérdése rövidesen napirendre kerül­hetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents