Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-27 / 26. szám
8 BÉKÉS 19C9. június 27. A boritalado leszállítása régi vágya nemcsak a termelő, hanem a fogyasztó közönségnek is. Most újra Esztergom vármegyében indult meg a mozgalom, melynek megnyilatkozásaként Esztergom vármegye közönsége köriratban fordul a társtörvényhatóságokhoz, az e tárgyban kelt felterjesztésnek hasonló szellemű felirattal leendő támogatása érdekéből. A körirat — mely a részletkérdések tekintetében addig megy, hogy például az úgynevezett Csiger-bor teljes adómentességét szorgalmazza — nálunk is tárgyalás alá fog kerülni és pedig a vármegye októberi rendes közgyűlésén. A vasárnapi munkaszünet. A kereskedelemügyi miniszter az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről kibocsátott rendeletét a következőleg módosította: „a nyomdai iparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, szinlapok, műsorok, gyászjelentések, koszom-szallagok előállítása megengedtetik.“ Utvizsgálat automobilon. Az elmúlt héten hétfőn és kedden több helyen feltűnt egy piros automobil, mely az állami, valamint a vármegye kezelése alatt levő utak nagyrészét befutotta. Az automobil hivatalos utat tett, mert ez alkalommal a kereskedelmi minisztérium képviselője, Hartig Sándor miniszteri tanácsos vizsgálta meg a békésvármegyei utakat. A két napig tartó szemlén Ambrus Sándor alispán, Daimel Sándor vármegyei fójngyző, valamint Perszina Alfréd műszaki tanácsos kisérték utjain a kereskedelmi minisztérium kiküldöttjét, aki vizsgálatát az utak mellett, az épülőfélben levő hidakra, föld- és kövezési munkákra is kiterjesztette. A hivatalos bizottság első napon a gyula-kigyós-apáczai-, gerendás-pusztaföldvár-oros házi utakat járta be s megtekintette nemcsak az orosháza-tótkomlósi, hanem a szarvas-kondoros békéscsabai ut munkálatait is. A második napon Gyula városból indult ki a vesze-gerlai utón Békésre, majd Mezőberénybe ment, ahol az építés alatt álló és a mezőberényi hídhoz vezető két kilométer útszakasz munkálatait felülvizsgálta. Innen Köröstarcsára, maid Körösladányba ment, honnan Szeghalomra érkezett, hol is a berettyófoki hid és egyéb ut építését megtekintette. Yégül útját Füzesgyarmaton befejezte. Itt említjük míg, hogy a hét folyamán a gyula kétegyházi, valamint a gyoma- körösladányi épülőfélben levő utak felülvizsgálata is meg fog ejtetni, melynek foganatosítására a kereskedelemügyi minisztérium részéről Duka Ernő magyar királyi műszaki főtanácsos küldetett ki. Dobozi úrbéres erdő kiirtása. A dobozi úrbéres erdőbirtokosság kérelmezte úrbéres erdejének az erdők állományából való kikebeleztetését és egyénenkénti felosztását. A földmivelésügyi minister azonban erdőfelügyeleti szempontból ez ellen kifo gást tett s a napokban leérkezett leiratával a kiirtás engedélyezését megtagadta. A szóban forgó erdőt ugyanis a dobozi volt úrbéresek erdőilletőség fejében kapták, az ily erdőket pedig az 1871. évi Lili. t.-cz. 32. §-a, valamint az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-a és az 1898. évi XIX. t.-cz. értelmében állami kezelésben, osztatlan állapotban és erdőképen kell kezelni, tekintet nélkül azok talajminő- ségóre. A Békésvármegyei Gazdasági Egylet igazgató- választmánya junius hó 29-én, kedden délelőtt 9 órakor Békéscsabán, saját helyiségében ülést tart következő tárgysorozattal: 1. Elnöki előterjesztések. 2. Földmivelésügyi miniszter ur leirata 1200 kor. lódijazás kiutalása tárgyában. 3. Ugyanannak a katonák aratási szabadságolására vonatkozó körrendeleté. 4. Alispáni átirat a Gyulai Méhész-Egylet feloszlása ügyében. 5. Omge megkeresése mütrá- gyázási kísérletek eszközlése végett. 6. A Pozsony- vármegyei Gazdasági Egyesület átirata a gazdasági tudósítások megbizhatóbbá tétele tárgyában. 7. A csabai földmives iskolánál tett alapitványos helyre való pályázat meghirdetése és betöltése ügyében adandó felhatalmazás. 8. Folyó ügyek. 9. Titkár szabadság kérelme. 10. Indítványok. Az aradi kereskedelmi és iparkamara f hó 17-ón délután teljes ülést tartott, a nyári szünet megkezdése előtt az utolsót. A közgyűlés nagyobb részét az elnöki jelentések foglalták le, melyek között Reinhart Gyula kamarai alelnök, beszámolt a kamara által kiirt ösztöndíj pályázatok eredményéről, az aradi fa- és fémipari szakiskolában a kamara kezdeményezésére rendezett mérleg- és mérőeszköz-javító tanfolyamról, több miniszteri leiratról és kamarai felterjesztésről, mely utóbbiak közül érdekesek a következők : a kamara feliratot intézett Wekerle Sándor miniszterelnök-pénzügyminiszterhez a készfizetések tervezett felvételének elejtése érdekében s ugyanilyen állásfoglalásra felhívta az ország összes kamaráit, feliratban kérte továbbá a kamara területén előfordult konkrét eset alkalmából a vegyeskereskedők üzletkörének pontosabb meghatározása iránt, valamint ismételten megkereste a szakminisztereket a bortörvény sérelmes végrehajtási utasításának, nevezetesen a bornyilvántartás vezetésére vonatkozó résznek revíziója iránt; örömmel jelentette az elnök, hogy a kamarának ez az akciója mondhatni teljes sikerrel járt, amennyiben a bornyilvántartás életbeléptetése nemcsak elhalasztatott, hanem a kamara előterjesztéseinek figyelembevételével át is dolgoztatott és most már a kereskedelmi érdekeltség sérelme nélkül életbeléptethető lesz. Bemutatta végül az elnöklő alelnök a kamara évi jelentését, mely gazdag és értékes tartalommal már megjelent. A teljes ülés elismerését fejezte ki a szép és tanulságos munka felett. Az elnöki jelentés tudomásul vétele után a napirend letárgyalására tért át a teljes ülés s ennek során véleményt mondott az uj szabadalmi törvényről, az ipari minták oltalmazásáról, valamint a közutak és vámokról szóló törvényjavaslatokról. Foglalkozott az államvasutak személy- és teherdij- ezabásának ismert reformjával s ennek kapcsán egyéb kívánságainak figyelembevétele mellett kéri azt is, hogy a gyorsvonatokkal III. osztályú kocsikat is járassanak. Több iparkihágási és iparoktatási ügy letárgyalása után a teljes ülés elhatározta bogy a nyári szünet alatt ez év szeptember haváig ülést nem tart. Törvényszéki csarnok. Novák Kamill nyugalombavonulása. Hirt adtunk több előző számunkban már arról, hogy Novák Kamill, a gyulai kir. törvényszék elnöke előre haladott korára tekintettel beadta nyugdíjazása iránti kérelmét. Ugyanakkor említést tettünk a felettes hatóságok ama törekvéséről, hogy a távozni készülő elnököt eme elhatározásától elállásra bírják. Ennek a törekvésnek sikere nem volt. Novák Kamill hajt- hatatlanul megmaradt óhajtása mellett. Ilyen körülmények közt a kérelem elől többé elzárkózni nem lehetett s a napokban érkezett le a döntés, mely Novák Kamill régi óhajtását megvalósította. Ebből az alkalomból a m. kir. Igazságügyi Minister a távozó elnöknek kiváló közszolgálati tevékenységéért őszinte köszönetét fejezte ki. A kir. Ítélőtábla elnökétől is lejött már a felmentés, melynek egyik része szó szerint ezt mondja ». . . a szolgálattól, amelyet érdemekben és eredményekben gazdag életének nagyobb részén át és mindig ideális lelkesültséggel nemes kötelességtudással és igaz szeretettel teljesített, felmentem! . . .« Ennél szebb, nagyobb és igazabb dicsérete alig lehet Novák Kamill törvény széki elnök 40 éven is jóval felüli közhivatali pályájának. S ezeket az elismerő szavakat ‘súlyban és értékben még csak nagyobbá, teljesebbé teszi a korona kegye, mely Novák Kamill kir. tszéki elnököt nyugalombavonulása alkalmából, érdemei legszebb elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. A királyi kitüntetést maga a nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke óhajtotta átadni a kitüntetett elnöknek, aki azonban az Ítélőtábla elnökéhez azon kérelmet intézte, hogy a kitüntetés ne ünnepélyes átadás utján, hanem a lehető legegyszerűbb és legcsendesebb körülmények közt, szolgálati utón jultat- tassék kezeihez. Ezek szerint az ünneplés a nyugalomba vonuló elnök kívánságához képest elmarad. A nyugalombavonulás alkalmából Novák Kamill életrajzának és pályafutásának adataival a következőkben számolunk be : Novák Kamill születet Körös- ladányban 1841. szeptember 25 napján A középiskolák két alsó osztályát Nagyváradon, a többi osztályokat és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte Ezután a kir. Ítélőtáblánál szerzett magának másfél éven át joggyakorlatot s hosszabb időn át ügyvédi irodában is dolgozott. 1865-ben ügyvéd lett s ugyanezen évben, novemberben báró Wenckheim Béla kinevezte őt főispáni titkárnak. 1867. április 13-án Békésmegye fennállott törvényszékéhez bíróvá választatott meg, 1872. január 1-től pedig mint tvszéki elnök működik s ebben a minőségben 1892. májusban Magyarországon ő neveztetett ki legelőször curiai bíróvá s napjainkban az ország legidősebb ouriai bírája volt. Ebből a hosszú időből csupán 3 hónapot töltött városunkon kívül, mikor Pauler Tivadar akkori igazságügyi miniszter kívánságára 1886-ban a budapesti kir. törvényszék alelnöki tisztét vállalta el oly feltétellel, hogy gyulai állásának betöltése addig mig véglegen nem határoz abban a kérdésben, hogy a budapesti tvszék alelnökségét elfogadja-e, függőben marad. A három hó eltelte után azonban vágyai visszahozták őt kedves régi törvényszékéhez Gyulára s azóta állandóan itt elnökösködött. Nyugalombavonulása alkalmából a gyulai kir. tvszék, kir. ügyészség és a megyei járásbíróságok nyilvánosan is nagy ünneplés keretében akartak tőle búcsút venni, ez a terv azonban Novák Kamill ellenzése folytán nem valósulhatott meg s csupán Írásban fog a bucsuzkodás megtörténni, hogy igy az elnök kedélyállapota nagyobb einóczióknak kitéve ne legyen. Novák Kamill elnök következő leiratban búcsúzott el tiszttársaitól: »Ö császári és apostoli királyi Felségének folyó évi junius hó 6-ik napján kelt legfelsőbb elhatározása alapján, saját kérelmemre, a kir. Igazságügyminiszter urnák folyó évi junius hó 12-ik napján 5886. I. M. E. szám alatt kelt rendeletének, illetőleg a nagyváradi kir. Ítélőtáblái elnök urnák folyó évi junius hó 19-ik napján 1909 El. 25—37- 2. sz. alatt kelt s ide a folyó hó 22-én érkezett leiratának megfelelően a f. hó 30-ával 37 és fél évi törvény- széki elnöki működésem után véglegesen nyugalomba lépek. Amidőn erről biró és tiszttársaimat értesíteném, hálás köszönetemet nyilvánítom mindnyájuknak azért az önzetlen és önfeláldozó fáradozásukért, törvényt tisztelő és jóindulatú működésükért, mely megszerezte nekünk a nagyközönség rokonszenvét és tiszteletét, a felsőbb felügyeleti hatóságoknak számos- alkalommal nyilvánított teljes elismerését. Mindezeknek tudatában megnyugvással vonulok vissza magányomba, hova magammal viszem összes tiszttársaim iránt táplált nagyrabecsülésem és őszinte rokonszenvem érzetét. Kérem biró- és tiszttársaimat, hogy engemet, a távozót, nagyrabecsült jóindulatukban és jó emlékükben megtartani szíveskedjenek. Fogadják mindannyian őszinte tiszteletem kifejezését. Gyula, 1909. évi junius 23. Novák, kir. törvényszéki elnök « A törvényszéki elnök helyettesítése Novák Kamill törvényszéki elnöknek e hó végével történt nyugdíjaztatása és a törvényszéki bírák szabadságolása folytáu az elnöki teendőket junius 30-tól julius 4-ig V. Szakmáry Arisztid, julius 5-től 10-ig Kurcz Antal, julius 11-től augusztus 15-ig Bulla Antal és aug. 16-tól ismét Y. Szakmáry Arisztid biró fogja ellátni. Kinevezés. Az igazságügy miniszter Markoviig Mihály dr. gyulai járásbirósági joggyakornokot a belényesi járásbírósághoz jegyzővé; Petróczy János kiskunhalasi járásbirósági dijnokot a békéscsabai járásbírósághoz írnoknak nevezte ki. Heti bünkrónika. Hiába, a magyar virtus nem enged el egyetlen hetet, amelyen hatoság elleni erőszakot ne kellene tárgyalni. A rendőr s az aki felett rendőri hatalmát gyakorolja, örök ellenségek. Ez a nem valami előkelő viszony nyilatkozott meg Orosházán is a múlt év őszén a polgári körben megtartott bál alkalmával. A tánczteremben ugyanis ki volt Írva, hogy dohányozni nem szabad. Ámde Varga József orosházi legény ebben a tilalomban nem fedezte fel azt a figyelmet amellyel legalább annyiban tartozunk a mulató tánczoló leányoknak, hogy a tánczterinet be ne füstöljük ruháikat véletlenül fel ne gyújtsuk. Ő csak egy olyan tilalmat látott ebben, amelyet magyar természet szerint okvetlenül át kellett hágni s igyekezett mielőbb czigarettára rágyújtani. A bálfelügyelő, Német János észrevette a dolgot s figyelmeztette Vargát, hogy ne dohányozzon — Varga kiabálni kezdett, mire Laczó Mihály és Futár István rendőrök kiakarták vezetni Varga Józsefet, ez azonban ellentállott, sőt társai Kunos Lajos és Sin József segítségével kiszabadult a rendőrök kezei közül, miután a rendőröket néhányan mellbe vágták. Minthogy tehát a legények erőszakot alkalmaztak — őket a törvényszék egyenként 2 heti fogházra Ítélte. — Változatosság okából e héten sikkasztás és csalárd bukás felett szintén kellett tárgyalni. A sikkasztást Rosenthal Zoltán békéscsabai gépügynök követte el. aki az általa Szűcs Ödön budapesti gépkereskedőtől bizományba kapott 2 drb 670 K értékű vetögépet 1908. okt. havában Schillin- ger Lipót gyulai vaskereskedőnek 400 koronáért eladta s a pénzt zsebre vágva elköltötte. Persze Sz cs Ödönnek most már se gépje, se pénze nem volt. A törvényszék Rosenthal Zoltánt bűnösnek találta a sikkasztás bűntettében és ezért 1 hónapi fogházra s 1 évi hivatalvesztés és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére Ítélte. Az érdekeltek valamennyien felebbeztek. — Csalárd bukásért Veisz Fülöp volt csorvási kereskedő vonatott felelősségre, aki midőn már tudta, hogy csődbe fog kerülni, áruinak nagy részét összepakkolta és potomáron 800 koronáért eladta Krausz Dávid és HofFer Vilmos kiskunfélegy- házai kereskedőknek, kik ellen a folyamatba tett eljárás bizonyítékok elégtelensége miatt megszüntet- tetett. Veisz azután a 800 koronát zsebre vágta, a hitelezők elől elrejtette s e cselekményéért a törvényszék 6 hónapi börtönre Ítélte.
