Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-13 / 24. szám
4 BÉKÉS 1909. juunis 13. név alatt nevezetes szerepet vitUháboru idején, midőn minden magyar nemes, mint született katona saját zsoldján vármegyéjének zászlója alatt katonáskodni köteles volt. Az utolsó nemesi felkelés nálunk 1809-ben, a francia háborúban volt Napoleon ellen s harcolt József főherceg és nádorispán vezetése alatt a győri (kisrnegyeri pusztai) csatában. Ennek az utolsó insurrectionak évfordulóját akarja megülni Győr vármegye közönsége s köriratban felkérte a magyar törvényhatóságokat, hogy az ünnepélyen képviselőik által minél nagyobb számban vegyenek részt. A Békés vármegyének szintén megküldött körirat egyébiránt azt is jelzi, hogy a felkelés történetét ez alkalomból megiratja. Tűz. Folyó hó 10-én éjjel Gaudi Sándornak a Vig-utcza 11. szám alatt levő nádfödeles háza ismeretlen okból kigyuladt s a tetőzete teljesen leégett. Sem a gazda, sem ennek neje nem voltak otthon. A kár biztosításból megtérül. Halálozás. A péntek hajnali órákban futótűzként terjedt el a nagy megdöbbenést és nyomában mély részvétet keltő hir. Hackl Ferencz gyulai uradalmi főkertész hatáláról. Hetek óta aggasztó hírek terjedtek ugyan el betegsége felől, a halál hire mindazonáltal váratlanul érte tisztelői s barátjai nagy seregét. Hackl Ferencz tetőtől-talpig derék, szerény és rokonszenves ember volt, akinek csak jó emberei voltak, akit mindenki érdeme szerint szeretett és nagyrabecsült. A mükertészet, amelyet nemcsak foglalkozásként, hanem szenvedélyes szerétéiből űzött, messze vidéken leghivatottabb, legtehetségesebb és legizlésesebb kultiválóját veszíti benne. Aki a kastélykertet két évtized előtt ösmerte s az utóbbi években látta viszont, a csodálat és elragadtatás hódolatával adózott Hackl Ferencz művészetének, mivé tudta azt fejleszteni. Ellehet mondani, hogy Almásy Dénes gróf áldozatkészsége és Hackl Ferencz mükertészi művészete a gyulai várkertet az ország egyik legszebb, sőt sokak kritikája szerint nem is egyik, hanem legszebb parkjává varázsolta. De nemcsak a várkert, hanem Gyula város magánkertjei is sokat köszönhetnek Hackl Ferencznek, aki a kertészet iránti rajongó szeretőiétől vezérelve, mindenkit szives készséggel látott el szakszerű tanácsaival, hogyan készítse, hogyan fejlessze s ápolja kertjét. Halála ezekufán nemcsak nagy bánat szerető családjára, hanem a szószoros értelmében pótolhatatlan nagy és súlyos veszteség a közérdekre is. Gyászolják szerettei, gyászolják jó barátai s bizonyára gyászolják őt a várkert fái, füvei, virágai s énekes madarai is. — A feledhetetlen emléket maga után hagyó kedves, jó ember vógtisztessége tegnap délután volt a tavaszi virágpompában ékeskedő, gyönyörű kertben, rendkívüli részvét mellett. Ravatala körül álltak a mélyen meghatott grófi család tagjain kívül a család, a barátok és tisztelők nagy serege. Dr. Lindenberger János plébános végezte a gyászszertartást segédlettel és Takácsy Lajos kántor, az elhunyt testi lelki jó barátja talán soha sem énekelte megkapób- ban a gyászéneket, mint az ő ravatala fölött Az Erkel Ferencz dalkar meghatóan szépen énekelte még el a koszorú özönével ékesített ravatal fölött a „Mért oly borús“ gyönyörű gyászdalt, mire megindult az óriási sokaságu gyászmenet a kastély- kerten át a temetőbe ahol Rannik Kornél mondoti a nyílt ravatal fölött megkapóan szép búcsúbeszédet a barátok nevéhen. „Lágyan öleld teteméi Anyaföld s ti szeretti, virágok, üljetek ágyé köré, mondani méla regét.“ A halálesetről kiadotl gyászjelentés a következő: „Alulírottak mélységes szomorúsággal, de Isten szent akaratán mi g- nyugodva tudatjuk, hogy forrón szeretett testvérünk, illetve nagybátyánk, Hackl Ferencz uradalm főkertész f. hó 11-én reggel fél 5 órakor az élei kenyerével és szent kenettel megerősödve, 59-ik évében az Urban csöndesen elhunyt. A megboldogult kihűlt testét f. hó 12 én délután fél 5 órakoi fogjuk a róm. katb. egyház szertartása szerint, t gyulai Szentháromság temetőben csöndes nyugalom« ti nni; az engesztelő szent miseáldozatot pedig f. ht 12-ón reggel 8 órakor mutatják be érette a gyula anyatemplomban. Mely végső tisztessógtételre a: elhunyt jó barátait tisztelettel meghívjuk. Gyula 1909. évi junius hó 11-én. Az örök világosság fé- nyeskedjék neki! — Özv. Czech Károlyné Hack Mária, Rázel Istvánná Hackl Szidónia, testvérei: Rögtön hozzá is fogott a vetkőződésnek s beleRázel Mária és férje Leinwatter Gyula, Rázel Krisztina és férje Benedikty Kálmán, Rázel József és felesége Tóth Erzsébet, Rázel István és felesége Ring Anna, Rázel Lajos, Rázel Irén és férje Bartos Ferencz unokatestvérei és unokahugai.“ Választás. Szarka Ignácz szeghalmi segédjegyzőt Tenkón (Biharmegyében) jegyzőnek választották meg. Az uj jegyző nemsokára elfoglalja hivatalát, mig a .Szeghalmon ekként megüresedett segédjegyzői állás betöltése iránt rövidesen intézkedni fognak. Gyula város harmadik jegyzője. Az átdolgozott szervezési szabályrendelet szerint tudvalevőleg egy harmadik jegyzői állás szerveztetek Gyulán. Az e tárgyban kelt határozat annak idején nem támadtatok meg felebbezés8el s azt a törvényhatóság is megerősítette. Ám úgy látszik, hogy valakinek az az érdeke, hogy ez az állás a folyó havi tiszt- újításon ne töltessék be, minélfogva ennek elérése céljából egy gyulai polgár: Metz Antal a törvény- hatósági hitározatot megfelebbezte. — Aki azonban Metznek háta mögött áll, czólt tévesztett, mert a törvényhatóság határozata ellen, — mely egy nem felebbezett határozatot hagyott jóvá — nincs folebbezésnek helye, mely okból a folebbezés visz- szautasitandó lévén, a választás mégis megeitetik. JÓ idő. Junius hónap megbecsüli magát s amennyire tőle kitelik, igyekszik hó elődjei hibáit, mulasztásait jóvátenni. Hogy ez teljes mértékben nem sikerült neki, az sem jóakaratán, hanem azon múlik, hogy a vegetáczióban vannak immár a jóvátehetetlen hibák és bajok. Fo'yó hó 6-án este 8 Órakor nagy zivatar vonult el városunk határa s a közel vidék fölött. Az eső kevés megsza kitással hajnalig tartott, úgy, hogy a csapadék-mennyiség 14 és fel mm. volt. Péntek este ugyancsak fél 8 órakor megismétlődött a zivatar 10 mm. esővel, A két eső kedvező hatását alig lehet érdeme szerint értékelni. Búzára ugyan helyenként elkésett, ámbár ez is csak feltevés, amit a következmények örvendetesen megczáfolhatnak még; ha a szalma nem is nőne nagyobbra, — ami szintén kérdés — a kalász és szemfejlődésre a két izbeni eső nagyon üdvös hatású s a további kedvező idő mellett középtermést biztosíthatna. Az esők azonban még jobb hatással voltak az árpára, tengerire, legelőkre, kaszálókra s mindennemű veteményekre, melyek az eső hatása alatt valósággal uj életre keltek. Halálozás. Gubicza Jánosnó Féhn Karolina folyó hó 5-ikén rövid, súlyos betegség után Nagyszalontán 48 éves korában meghalt. A boldogult derék asszony mint néhai Féhn István kereskedő leánya, gyulai születésű nő és annak idején a gyulai leánykoszorunak egyik kedves tagja volt. Mint férjes asszony Nagyszalontán lakott boldog házaséleiben, de szülővárosától érzelmileg nem tudott elszakadni, úgy hogy súlyos betegségében beállott halálsejtelmek között meghagyta, hogy Gyulán temessék el. Kegyeletes óhaja teljesült is és hétfőn délután családja, tisztelői s jóbarátai fájó szívvel állották körül ravatalát a szentháromság temetőben, ahol hamvait átadták az anyaföldnek örök nyugalomra. Halálát férje s egyetlen leánygyermeke gyászolja. Nyugodjék békében. Halálozás. Junászka Sámuel csizmadia mester folyó hó 5- kén 78 éves korában meghalt. A boldogult a hetvenes és nyolcvanas esztendőkben a gyulai csizmadia ipartársulatnak egyik vezető embere és több Ízben elnöke is volt; iparostársai körén túl is közbecsülésben részesült, ennek bizonyítékául a városi képviselőtestületnek is hosszú időn át választott tagja volt és közszereplésében mindig higgadt, józan felfogás és kiváló értelmesség jellemezte. Élte alkonyát csendes visszavonultságban töltötte el szerető családja körében, mely mély fájdalommal állta körül ravatalát. Temetése hétfőn délután volt nagy részvéttel. Nyugodjék békében ! Egy könyvkötősegéd tragikuma. Liska József 21 éves könyvkötősegéd, ki már huzamosabb idő óta volt Dobay János könyvnyomdájában alkalmazva, e hó 10-én hajnalban több társával együtt kiment a Fekete-Körözsre horgászni. Reggel 7 órakor Liska József elhatározta, hogy megfürödik. ugorva a hideg vízbe átúszott a túlsó partra. Innen átkiabált társainak, kik a parton beszélgettek, hogy kifáradt . . . Majd újból a vízbe vetette magát. Azonban alig ért a folyó közepéig, jajveszékelni kezdett, hogy segítsenek rajta, mert elmerül, nem tud tovább úszni. Erre Strosz István és Danes Ferencz nyomdász félig öltözötten utána ugrottak fuldokló társuknak, de nem segíthettek rajta, mert ruhájuk akadályozta őket a szabad mozgásban. A megrémült emberek azonnal hirt adtak a rendőrségnek, honnan kivonultak a tűzoltókkal együtt, de a két öles mély vízből még miodezideig nem ludták kihalászni a szerencsétlen segédet. A rendőrség megkereste a körözsmenti községek elöljáróságát, hogyha netalán a hullát levinné a víz, vagy kivetné a partra, hirt adjanak róla. Békéscsabai szanatórium-egylet A Békéscsabán megalakult József főherceg szanatóriumi helyi bizottság alapszabályait a belügyminiszter megerősítette, melynek folytán a bizottság agilis működé sét megkezdette. Baleset. Balog és Sipos munkástelepén van alkalmazásban Kertész Jenő lakatos-tanoncz, ki ío'yó hó 8 án vasgolyókat esztergályozott. Eközben vigyázatlanságból a csavart visszafordította s a fúró jobb kezének középső ujját elkapta s arról a felső izt leBzakitotta. A fiút a kórházba szállították. Szerencsétlenség. Sziráczky János szarvasi ügyvéd szöllejében két asztalos inas javításokkal foglalatoskodott a múlt hét végén. Eközben az egyik tanoncz, a 15 éves Bugyin Pál, a szoba falán meglátta az ügyvéd 12 lövetű revolverét, melyben két vak- és egy élestöltés volt. A fiú ezt nem tudva, a revolvert ijesztőéképpen a mellette álló inastársára fogta, ez azonban szerencsére elfutott. Bugyin még utána kiáltotta: „Ne szaladj és ne félj, Maczó! Hiszen nincsen ez megtöltve! Nézz ide! Bugyin ekkor mellének irányította a revolvert s megrántotta a ravaszt. Az éles töltés a fiú szivén hatolt keresztül, nyombani halálát okozva. Eljegyzés. Ruttkay Jenő, a közismert fővárosi drámairó és novellista eljegyezte Dömötör Jolánka urleányt, Dömötör Miklós hírlapíró kollegája húgát Budapestről. — Minden külön értesítés helyett. Leégett a csorvási vasúti állomás. Folyó hó ll-ére virradó éjjel a csorvási vasúti állomás, palatetőzete valószínűleg egy mozdonyból kipattanó szikrától kigyuladt s teljesen leégett. Az épület mentésére kivonult a község lakossága és a tűzoltóság is, de már akkor a mentésre gondolni sem lehetett. A palatető leégése a legritkább dolgok egyike és ez esetben is csak úgy érthető, hogy a rozzam tető nagyon likacsos volt s a vasúti . tiszteknek az állomási épület rendkívüli szűk volta miatt kényszerűségből padláson elhelyezett holmija gyuladt meg a gőzmozdony szikráitól. A ruhában és egyéb ingóságokban szenvedett kár 5000 koronán felüli csz- szegre rúg. Házasság Kéri József Békéscsaba község al- számvevője f. hó 6-án délután esküdött örök hűséget Békéscsabán Laszky Olgának. Jótékonyczélu műkedvelő-előadás. Rendezi a József kir. herczeg Sanatorium Egyesület orosházi bizottsága 1909. junius 19 én szombaton Orosházán, a Nyári Színkörben. I. Katonásan. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Andreánszky Jenő. — Személyek: Gárday Albert nyug. huszárőrnagy — dr. Berthóiy Károly, Jolán, özv. Berendy Gyulánó és O.’ga, unokahugai — Déghy Mariska és Littmann Anna, Lengey Emil miniszteri titkár — dr. Csermák Béla, Huszár Elemér hirlapiró — ifj. Bulla Sándor, Gyuri, inas Gárdaynál — dr. Kökény Mihály. II. a) Románcz (Them K.), b) Kápolna (Kreutzer) vegyes kar. — Előadják Müller Róbert karnagy vezetése mellett: Berthóty Istvánná, Berthóty Károlyné, HauBer Olga, Lipthay Gabriella, Margonyay Gyuláné, Mayer Margit, Pollák Kálmánná, Rácz Béláné, Szél Istvánná, Vangyel Adrienne, dr. Berthóty István, dr. Berthóty Károly, ifj. Bayer István, Kiss László, Manheimer Ernő, dr. Nagy István, Petykó József. III. Valami hibája van. Vígjáték 1 felv.-bau. Irta : Goodinet. ordította : Gabányi Á. — Személyek : De Lussrn André orvos — Róna Sándor, Cecil?, neje —Lip-
