Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-23 / 21. szám
BÉKÉS 1909. május 23. évekkel ezelőtt felveendő lett volna, amely azonban a pénzviszonyok mostohasága miatt -az egyes vármegyei alapokból előlegeztetett, továbbá az a 700,000 koronás kölcsön, amely a beruházási hitel terhére kiépítendő utak létesítésére a tárgyalás alatt levő minister! rendelettel engedélyeztetett, most fog felvétetni, illetőleg az alispán ezen 1.400.000 koronás kölcsön felvétele iránt olyan előterjesztést tesz a törvényhatóságnak, hogy a kölcsön 95-ös árfolyammal 5'45%-os évi annuitással 50 évre az Pllső Hazai Takarékpénztártól vétessék fel. Az uj közúti törvénytervezet főbb alapelveit már ismertettük, azok szerint a várm. törvényhatósági útadó maximuma az eddigi l0°/0 helyett 13% leszt az útadó minimum megszűnik, az egyenes államadót nem fizetők útadó alól mentesek lesznek, végül a közs. közmunka is eltöröltetik. A fősuly az úgynevezett járási, jelenleg viczinális utak kiépítésére lesz fordítva. A törvényjavaslat -szerint a járási utak 18 év alatt teljesen kiépülnének. Uj adónem lenne a járási és községi e-gyesitett közúti adó, amelynek 75%-a a járási utak, 25%-a a községi utak (az eddigi közmunka helyett) létesítésére fordit- tatnék. A törvényhatóság a 13% törvényhatósági útadón felül, ha arra szükség van, a járási utak létesítésére még 2%-ot tartozik kivetni. Ezek szerint az uj közúti törvény a vármegye lakosságára újabb és tekintélyes terhet róna. A törvényhatósági bizottságnak jogában s módjában áll a törvényjavaslattervezettel szemben észrevételeit megtenni. Nézetünk szerint, tekintettel azon fontos közgazdasági előnyökre, amelyek a járási utak kiépitéséből a lakosságra háramlanak, a törvényhatóság említett rendelkezéseibe bele lehet nyugodni. Úgy tudjuk, hogy ilyen értelmű előterjesztés fog a törvényhatóság elé tétetni. A törvényjavaslat szerint az ösz- szes közutak, ármentesitési költségeikkel jövőben is meg lesznek róhatok. Az az intézkedés feltétlenül sérelmes, mert úgy a tör vényhatósági, mint a járási útalapok e czimen oly mérvben lesznek megterhelve, amelynél fogva feladatuk teljesítésében megbénittatnak. A törvényhatóság már a múltban is felirt olyan törvényhozásu intézkedés megtétele iránt, hogy a törvényhatósági utak az ármentesitési költségek alól, amelyek évente sok ezer koronát tesznek ki, felmentessenek. Azt hisszük, hogy a törvényhatóság eddig elfoglalt álláspontjához ezután is ragaszkodik, s a törvényjavaslat kérdéses intézkedését kifogásolni fogja. A törvényhatósági átiratok közül bizonyára hazafias és kegyeletes visszhangot fog kelteni Arad városának átirata, az aradi tizenhárom vértanú kivégzési helyének megváltásához való hozzájárulása iránt ; a többi nem oly természetű, mely különösebb érdeklődésre tarthatna számot. A várm. közkórház 1910. évi költségelőirányzata annyiban érdemel felemlitóst, hogy az ápolási dij 1 kor. 84 fillérben, vagyis 4 fillérrel magasabb összegben van megállapítva, mint tavaly. A közkórház tavalyi számadása 5500 kor. felesleggel záródik, amely a tartalék- alaphoz lesz csatolva. A községjegyzöi nyugdíjalap az ez év folyamán bekövetkezett nagyobb mérvű nyugdíjazások következtében 1400 kor. deficzittel záródik. A nyugdijválasztmány javaslata, — amely a törvényhatóság elé terjesztetik — oda irányul, hogy a jegyzó'i nyugdíjalapnak alapszabály szer inti 290,000 koronás állaga egészittessék ki 300,000 koronáig az évi feleslegeknek az alaphoz történt csatolásával a jelenleg 314,000 koronát kitevő tényleges állapotból s a 300,000 koronán felüli összeg, vagyis 14,000 korona használtassák fel az évi deficzitek kiküszöbölésére. Ha azután a 14,000 korona elfogy, akkor fog a törvény- hatóság a szükséglet további fedezéséről gondoskodni. A szabályrendelet ily értelmű módosítása javHSoltatik a közgyűlésnek. Tótkomlós községének kezdeményezésére felszínre vettetett az a kívánság, hogy a megyebizottsági tagok a közgyűlések alkalmával útiköltségben és napidijban részesüljenek. Ebben a kérdésben meghallgattatván az összes községek képviselői, Békés, Kétegyháza és Gádoros kivételével valamennyi község képviselőtestülete a jelenlegi állapot fenntartása mellett foglalt állást, tudniillik, hogy a megyebizottsági tagok ne részesüljenek semmi díjban azért, hogy a megyei gyűlésekre bejönnek. Érdekesnek tartjuk felemlíteni Újkígyós községnek azt a határozatát, amely- 8zerint kijelentette, hogy a kérdés tárgyát képező ügyben Re pro se kontra nem kíván állást foglalni; Békéssámson község pedig azt mondja, hogy mivel a községben választott bizottsági tag nincsen, az egyetlen virilis tag pedig gazdag ember, ennélfogva őket a kérdés nem érdekli. A közgyűléshez az a — nézetünk szerint is feltétlenül helyes — előterjesztés tétetik, hogy a kérdés felett térjen a törvényhatóság napirendre. Csorvás községnek azon kérelme felett, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok száma a népesség arányának megfelelően felemeltessék s a választókerületek kiigazittassanak, íelfo- gásaukat már e lapok hasábjain már közöltük. Az alispáni előterjesztés odairányul, hogy felirat intéztessók a kormányhoz olyan törvényhozási intézkedések megtétele iránt, miként az 1886. évi XXI. t.-cz.-nek az 1892. évi XXVI. t.-cz. által hatályon kívül helyezett intézkedései újból visszaállíttassanak, továbbá hogy a Választókerületek kiigazítása megengedtessék. A jelenlegi beosztás különösen Csorvás, Kondoros és Pusztaföldvár községekre nézve igen hátrányos, amely községek daczára annak, hogv a választók száma sok- kai több, mint amennyit a törvény megállapít, még sem képeznek önálló választókerületet és Így az őket jogosan megillető képviselettől meg vannak fosztva. A honvédhadapród iskolánál üresedésben levő egy vármegyei alapítványi helyre eddig 4 pályázat érkezett be. A pályázók között 2 megyei tisztviselőnek fia is van, akik a fennálló szabályok szerint az alapítványi hely elnyerésére elsőbbséggel bírnak. Csorvás községnek az a kérelme, hogy az Orosháza—csorvási 15 kilométer hosszú ut kiköveztessék és illetőleg hogy az ut a törvényhatósági utak hálózatába átvétessék, nem teljesíthető, mert amint a kiküldött bizottság megállapította, a közúti alap a már elvállalt kötelezettségek teljesítésére is alig képes ; igy tehát ki van zárva annak a lehetősége, hogy a vármegye a kérdéses ut kikövezésére — amit ugyan már többször kilátásba helyezett, de arra nézve kötelezettséget nem vállalt — mintegy 200 000 koronát fordíthasson. Az Orosháza—hódmezővásárhelyi törvény- hatósági ut, amelyből mintegy 4 kilométer érdekli csupán a vármegyét, — vállalati szerződésének jóváhagyása akadályokba nem ütközik. A kérdéses utat egész hosszában a szegedi kir. államépitészeti hivatal fogja építeni. Köröstarcsa és Vésztő községek második községi orvosi állásnak — az államkincstár terhére — leendő létesítését kérik. Mindkét község a kérelmet nyomós és meggyőző érvekkel támogatja s igy a törvényhatóság a községek kívánságát pártolólag fogja tolmácsolni a belügyminiszter előtt. A rendszeresítendő állásokra megválasztandó orvosoknak csupán törzsfizetését és korpótlékát téríti meg az államkincstár, a lakáspénz és a fuvarköltség azonban a községek terhe leend. A szabadság iránti kérvények közül Bo- hoska Mihály gyomai főszolgabiró kérvényét említjük fel, aki három hónapra terjedő szavéglegesen tisztes helyet foglal el az angol főran- guak közt. Egy másik milliomos, Jehangir, ki legújabban feltűnt gazdagsága és jótékonysága által, lovagi rangot nyert az angol kormánytól s az első helyet foglalja el Bombayban, India kereskedelmi fővárosában Es ezek a hindu milliomosok nem egyedül Indiára szorítkoznak jótékonyságukkal. Jamsetji segítséget küldött a háború által tönkre tett afghá- noknak s az éhinség által megtizedelt íreknek, mikor pedig Francziaországban a Loire folyó kiáradása 1856-ban roppant pusztításokat okozott, 12,500 koronát küldött a franczia kormánynak. Egy Naorodzsi nevű hindu milliomos pedig azzal lepte meg legújabban a világot, hogy 25,000000 korona alapítványt tett jótékony czélokra. E nagyszerű alapítvány jótéteményeiben nem egyedül India lakossága fog részesülni. — A nemes emberbarát ugyanis úgy intézkedett, hogy alapítványa kamataiból vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül, bármely szerencsétlen ember részesülhessen. S hogy ez irányban semmi kétség ne támadhasson, úgy intézkedett, hogy az uj intézmény igazgató-tanácsában egy franczia ember is helyet foglaljon. A pársik szigorú részre'najlatlansággal osztják a segélyt hinduknak, afghánoknak, Íreknek, fran- cziáknak. Ha megnyitják az erszényöket, egyetlen fillér sem vész el, mind igazi nyomort enyhít, mig az amerikai milliomosok jótékonysága jobbára méltatlanokra van pazarolva. A rizst, melyet a pársik a száraz évszakokban összevásárolnak, a szerencsétlen hinduk közt osztják ki, kik a szó szoros értelmében éhen halnak s ha elemi iskolákat alapítanak, azok egy hét alatt tömve vannak, mert olyan helyen állíttatnak fel, hol a gyermekek tanítók hiányában nem részesülhetnek oktatásban. rább szerencsés amerikai társaiknál. Csakhogy nagy köztük a különbség, mert mig az amerikai milliomosok külöpféle bevándorolt népségek ivadékaiból kerülnek ki, az ázsiai milliomosok legnagyobb része a benszülött indusok között található. Indiában kizárólag csak a pársik, Zoroaster tüzimádó hivei a milliomosok. India 300 millió főre menő lakossága közt a pársik száma alig tesz 100,000 főt s az ország gazdagságának legnagyobb része az ő kezökben van. Ezek a pársik, a perzsiai nágusok utódai, Perzsiából menekültek a hajdankorban a mohamedánok üldözései elől Indiába, hol valóságos csoda által századokon át, érintetlenül fenn tudták tartani hitök tisztaságát és fajukat. Az indiai pársik mindnyájan azt állítják, hogy ők egyenes leszármazottjai annak a kis csapat perzsa menekülőnek, kik Kr. u. 716-ban telepedtek meg Sanjanban, az indiai Guzerata félszigeten. Innen származtak aztán szét egész Indiába, melynek kereskedelmét csakhamar a kezökben egyesítették s ez utón roppant gazdagságra teltek szert. Az igy szerzett vagyon javára vált egész Indiának, mert a pársik nagyszerű jótékonyságot gyakoroltak, így egy Asa nevű gazdag kereskedő már a 15-ik században tudományos bizottságot küldött a saját költségén Perzsiába, hogy Zoroaster szent könyveit felkutassák és szorosra fűzzék a kötelékeket a perzsiai és az indiai tűzimádók közt. Majd Sorabji és Dady nevű nábobok költöttek roppant összegeket az éhinség idején a nép fölsegélyezésére. Jamsetji milliomos bőkezűsége Európában is általános feltűnést keltett. Jamsetji huszonkét iskolát építtetett, kórházakat, szegény utasok számára ingyenes szállókat emelt s kimeríthetetlen alamizsnákat osztatott ki mindenütt, hol segítségre szoruló szerencsétlenek jelentkeztek. Viktória királynő ezért bárói rangra emelte a nábobot, kinek a családja
