Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-23 / 21. szám

1909. május 23 BÉKÉS badságot azzal a czélzattal kórt, hogy annak letelte után nyugdíjba szándékozik vonulni 8 így a gyomai főszolgabirái állás az őszi közgyűlésen betölthető lesz. A tárgysorozat között szerepel a vár- megyei tiszti főügyész elszámolása a Kreuchel perről. Kreuchel Gyula örökösei ugyanis a vármegye ellen mintegy 90-000 K erejéig pert indítottak azért, mert az árvaszék ne­vezettett daczára annak, hogy kiskorúsága] meghosszabbítandó lett volna, mégis nagy- korusitotta és Kreuchel Gyula azután vagyo­nát teljesen elverte. A pert a vármegye az első fokon elvesztette, azonban a két felső bíróság felpereseket keresetükkel elutasította, így tehát a vármegye egy olyan összeg meg­fizetésétől szabadult meg, amely 3%'03 pót- adó kivetését tette volna szükségessé. A per­ben a vármegyét Dr. Zöldy Géza tiszti fő­ügyész képviselte, aki ebben a rendkívül bonyolult ügyben felelősségteljes és nagy ta­nulmánnyal járó munkáját kiváló jogi tudás­sal s nagy lelkiismeretességgel teljesítette, miáltal a vármegye törvényhatóságának leg­nagyobb elismerését érdemelte ki. A perkölt sógeket a kúria kölcsönösen megszüntetvén, a vármegye tiszti főügyészének rendkívüli munkásságáért a fennálló szabályok szerint semmi sem jár. A vármegyének azonban módjában van s felette indokolt is, hogy t. főügyészének eredményes munkásságát az erkölcsi elismerésen kívül is megjutalmazza. T a n S g y. Juniális. A békési református főgimnázium tanuló ifjúsága juniuB hó 1-éD jótékonyczélu juniálist rendez. A mulatság délelőtti része az Uj-Körözs partja és a malomvégesi körgát között elterülő fás­gyepes területén, este a Rózsási-féle újonnan épült tánczteremben fog megtartatni. Az utóbbi helyen a mulatság este 8 órakor veszi kezdetét. Belépő­díj személyenkint 1 K. A tiszta jövedelem a sze­gény tanulók segélyezésére fordittatik, Majális. Á békési polgári leányiskola nővén dékei folyó hó 26-án a gróf Wenckheim Frigyes tulajdonát képező kertben tavaszi tánczmülatságot rendeznek. A rendezőség tagjai Belenta Erzsi, Domo­kos Vilma, Farkas Juliska, Hegyesi Mariska, Hirschl Kata, Kiskéry Margit, B. Kovács Anna, Kovács Róza, Nagy Emilia, Petróvszky Boriska, Petrovszki Terka, Sárhegyi Anna, Szentgyörgyi Margit és Vá- radi Ilona. A tánczmulatság beléptidija 1 K., amely­ből befolyó tiszta jövedelem az iskola felszerelési tárgyainak szaporítására fordittatik. Kellemetlen idő esetén a mulatság folyó hó 29-én tartatik meg. Járványos betegség. A békési apró emberkéket újra ragály veszély fenyegeti. Járványos betegség grasszál a községben. Az utóbbi időben oly nagy számú lett a vörhenyes betegek száma, hogy a községi orvos előterjesztésére a kellő óvóintézke­dések megtételére a községi közegészségügyi bizott­ság egybehivása vált szükségessé. A folyó hó 15-én d. u. 6 órakor ülésező bizottság elhatározta, hogy falragaszok és a nép közt kiosztandó nyomtatványok utján értesíti a lakosságot a járvány terjedését meggátló intézkedésekről. Kimondotta a bizottság egy8zersmint azt is, hogy a járványos betegek az orvosok lakására nem vihetők s a több gyermekes családokban a járványos betegségbe esett gyerme­kektől a többiek elkülönítés czéljából gyermektelen családokhoz adandók. Végül elhatározta a bizottság, hogy az elemi iskolások évzáró vizsgáinak minél hamarabb megtarthatósága tárgyában az illetékes hatóságokat megkeresi. Tornaverseny Békésen. F. hó 16-án a békési ref. gymnasiumi ifjúság tornaversenyt rendezett, melyen résztvettek a gyulai róm. kath. gymn. 100 deákkal és a békéscsabai gymn. 70 deákkal. A gyulai tornászok Mutsehenbacher Gyula, Kursinszky Kál­mán, Benkovioh Jáczint tanárok és 11a Tóth József tornatanár vezetése alatt a déli vonattal indultak Csabára, ahol kürt és dobszó mellett vonultak a Vasut-utczán keresztül katonai sorrendben a Rudolf- gymnasiumhoz. Itt egyesülve a csabai tornászokkal d. u. fél 3 órakor Békésre érkeztek külön motoro­son. A pályaudvaron Körber Tivadar, a békési gym­nasium igazgatója és az ugyanaz nap délelőtt fel­avatott ifjúsági zászló alatt kivonult tornász-csapat és nagyszámú közönség fogadta az érkezőket. A há­rom intézet ifjúsága azután zenekiséret mellett vo­nult a gymn. épületébe, ahol a tornászok egymással megismerkedve ősi szokás szerint véd- és daczszövet- séget kötöttek és fél 4 órakor óriási közönség kí­sérete mellett kivonultak a Vásártéren berendezett versenypályára. A felvonulás után megalakult a zsűri, mely­nek egyik tagjául Gyuláról Antalóczy Nándor vár megyei levéltáros lett megbíva. A három intézet bemutatta a tervezett buda­pesti országos tornaverseny közös szabadgyakorlatát, amelyet a nagyszámú közönség általános tetszéssel fogadott. A szabadgyakorlat után az egyes csapatok elfoglalván kijelölt helyüket, a 100 m. futásverseny kötötte le mindenki figyelmét, amelyben Gyuláról Búza L. V. és Emandityi V. VI. o. tanulók nyertek dijat. Magas ugrásban Gulyás János VI. és Tothál Iván V. o. tanulók lettek nyertesek. Az összetett főversenyben (nyújtó, korlát, ló) mindegyik intézet 3—3 tanulót nevezett. A gyulaiak részéről Eman­dityi V. és Gergelyffi F. VI, valamint Tothál J. V. oszt. tanulók vettek részt. E főversenyben a gyulaiak mint kezdő tornászok, igen kitűntek nehéz és precisen véghezvitt szabadon választott gyakor­lataikban, amit az is bizonyít, hogy Emandityi a 2-ik, Gergelyffi a 4-ik és Tothál a 6-ik helyre ke­rült. Hogy a gyulai gymn. mily nagy súlyt fektet a torna gyakorlatokra, mutatja a bírálat eredménye, mely szerint a békésiek 66 75, a gyulaiak 66 25, a csabaiak pedig 56 egységet kaptak, tehát a gyulaiak a 2-ik helyre jutottak. A verseny lefolyása s eredménye különben a következő : 100 m. gátfutás. 1. Bayer Sándor VII. o. Csaba. 2. Marék Énre VIII. o. Csaba. 3. Gyendity Simon Békés. 100 m. síkfutás. V. osztályból 1. Untervéger László. 2. Tóth Tibor Gyula. 3. Maros Tibor Csaba. VI. osztályból. 1. Szász Tivadar Békés. 2. Kliment Pál Csaba. 3. Emandityi Virgil Gyula. Főverseny, 1. Székely Ernő VII. o. Békés 50 ponttal 2. Eman­dityi Virgil VI. o. Gyula 48 ponttal. 3. Marék E 43'5 ponttal. Magasugrás. IV. osztályból. 1. Turku János Békés. 2. Deutsch Jenő Csaba 3 Tolnai Já­nos Békés. V. osztályból 1. Unterveger László Bé­kés. 2. Maros Tibor Csaba. 3. Tothál Iván Gyű a. VI. osztályból. 1. Gulyás János Gyula. 2. Faragó László Csaba. 3. Kapecán Miklós Békés. Távolugras 1. Bayer Sándor VII. o. 2. Marék Endre VIII. 3 Szeberényi Gusztáv VII. Csaba Sulydobás. 1. Takács István VII. Békés. 2. Donner Iván VIII. o. Csaba. 3. Machács Pál VI. o. Csaba. Füleslabdaverseny. 1. Csaba. 1:0 arányban. A verseny befejezéséül következett a füleslabda verseny, amely a békésiek és a csabaiak között folyt le oly egyöntetű és fegyelmezett játékkal, mely úgy a szakértő, mint a laikus közönség legmagasabb igényét kielégítette. E gyönyörűen játszott verseny­ben a csabaiak nyerték el a vándordijat, egy ezüst serleget. A verseny befejezte után úgy a tornászok, mint a közönség a legjobb hangulatban oszlottak szét s külön motoron még aznap este minden baj nélkül érkeztek haza. Tornaversenyt előzőleg délelőtt ifjúsági zászló- avatás volt, amelyen elénekelték a Hymnust. Körber Tivadar főgimnáziumi igazgató lelkesítő szép avató beszédet mondott, Balogh Imre VIII. o. tanuló pe­dig alkalmi költeményt szavalt. A gyulaiak összesen öt dijat hoztak haza: Emandityi ezüst- és bronz-, Gulyás ezüst-, Búza és Tothál pedig bronz érmet nyertek. Ez alkalomból üdvözöljük Ila Tóth József tornatanárt, aki rátermettségével és szakavatottságá- val megmutatta, hogy ily ifjú gymnasium 2 évi rendszeres tornatanitás után VI. osztálylyal képes volt VIII. osztályú gymnasiumok között a 2-ik he­lyet elnyerni. Kívánunk neki kitartást és sok sikert a jövőben. Hírek. A vármegye tavaszi rendes közgyűlése holnap délelőtt kezdődik és noha — mint már megírtuk — sem választások, sem szenvedélyeket keltő politikai kérdések nincsenek a tárgysorozatban, ez a tárgy sorozat oly sok ügyet ölel fel, hogy alig van rá remény, hogy a fő s póttárgysorozat egy napon elintézhető legyen. 8 ha a közgyűlés népes lesz, számos községet érdeklő nagyfontosságu ügy mellett, a földadó tárgyában előterjesztendő határozati ja­vaslat, amelyet lapunk múlt heti szá nában egész terjedelmében közöltünk, fogja okozni, mint amely igazán életbevágóan fontos és nagy horderejű kér dés a gazdaközönséget rendkívül érdekli. Az ál­landó választmány a közgyűlés ügyeit a tegnap, egész nap folyamán tartott ülésében készítette elő. A képviselőtestület dr. Lóvich Ödön polgár- mester elnöklete alatt f. hó 18-án délelőtt rendkí­vüli közgyűlést tartott. A polgármesternek a meg­hívóban jelzett kérelme, hogy a város atyái az. ügyek fontosságára való figyelemmel határozatképes számban jelenjenek meg, nem talált kellő viszhangra, annyira nem, hogy a szokott számnál is kevesebben jelentek meg a városi képviselők ; úgy hogy még legalább is ugyanannyi kellett volna a határozat­képességhez, mint amennyien összegyűltek. így a közgyűlés összehívásának tulajdonképpeni tárgyai, nevezetesen a Billitz-telek megvételi ügye, a Metz Antal és testvérei Göndöcs-népkert melletti szőlő­jének megvétele, továbbá a gyulai hitel és bőranyag beszerző szövetkezet ajánlata a Szarvas épület meg­vétele és a tanács előterjesztése az italmérési kár­talanítási kötvény eladása tárgyában érdemleges határozathozatal czéljából a junius 21-ére kitűzött közgyűlésre halasztatott. A Billiiz-telek sorsa egyéb­ként már ezen a közgyűlésen eldőlt. A képviselő- testület ugyanis nem hajlandó azt a felajánlott tíz­ezer koronáért megvenni; megkeresi azonban a Gyulavidéki vasút igazgatóságát, hogy ezen telket, mint a vasút részére különben is hasznavehetetlent, bocsássa át Gyula városának, mint a vasút főtörzs­részvényesének rendelkezésére. Mundruczó Demeter tanácsos nyugdíjaztatása mellett további hat heti szabadságot kért, ami részére megadatott. Menyhárt Gáspár kérvényére a közgyűlés beleegyezett abba, bogy nevezett a városerdőn vendéglőt építsen, de azzal a feltétellel, hogy ezt bármikor köteles min­den kártalanítás nélkül elbontani. A belügyminisz­ternek lapunkban közölt rendelete az országos központi hitelszövetkezet ellen indítandó per ügyé­ben azzal vétetett tudomásul, hogy a város a pert nem indítja meg. Végül a képviselőtestület a Novák- utczának a Kenyérsütő- és Szarka-utczával leendő összekötése iránt benyújtott kérvényt további intéz­kedés végett kiadta a tanácsnak és ezzel a köz­gyűlés 11 óra után véget is ért. Gerendás Békéscsabáé marad. Tegnap reggel jött le a vármegyéhez a belügyminister döntése az Apponyi Gerendás pusztának ügyében. A belügy- miuister a közigazgatási bizottság határozatát meg­változtatta s úgy intézkedett, hogy Gerendás Bé­késcsaba község kötelékeben maradjon. A belügy­minister rendelete a következő: 39410—1909. Bé­késvármegye közigazgatási bizottságának Gyulán. Tárgy: Bó.éscsaba községhez tartozó Csaba-geren- dási puszta egy részének Csorvás községhez való csatolása. Az 1909. évi január hó 11 én tartott ülésében 71. szám alatt a fent megjelölt tárgyban hozott határozatát, melylyel a 7925—1908. számú alispáni elsőfokú határozatot megváltoztatta s a gróf Apponyi Albert tulajdonát képezett, ezidősze- rmt telekkönyvileg Csorvás község nevén álló Csaba-gerendási pusztai 2. sz. tjkvben felvett 2307 kt. bold területű pusztarésznek Békéscsaba község­től közigazgatásilag Csorvás községhez leendő át­csatolását megengedte, Békéscsaba község felebbe- zese foiytán felülbírálván, azt megváltoztatom és a vármegye alispánjának ezen átcsatolást megtagadó határozatát emelem érvényre. Mert ezen átcsatolás által Békéscsaba község határa megszakittatnék, Már pedig az 1886. évi XXII. t.-cznek a jelen esetben alkalmazandó 155. §-ában hivatkozott 153. § az átcsatolandó terület reszekre nézve az átcsa- to ás egyik feltételül a területi összefüggést is meg­követeli. Aminek természetes folyományát kell, hogy képezze az a követelmény is. hogy a vissza­maradó területrészek összefüggése se szakittassék szét az átcsatolás következtében, Erre az állás­pontra helyezkedett a belügy ministerium eddigi állandó gyakorlata is, sőt ennek az álláspontnak feltétlen érvényre juttatása érdekében körrendeleti intézkedés is történt az 1898. évi 85463. számú rendelettel, amely kifejezetten abból a czelból bo­csáttatott ki, hogy az a több esetben előállott visszás helyzet, mely szerint „a községi és puszták határrészeknek egyik községtől a másikba való át­csatolása alkalmával egyes községek határnak össze­függése megszakittatik, sőt ketté is o ztatik“, jö­vőre megszüntettessék, illetőleg lehetővé ne tétes­sék. Erről a közigazgatási bizottságot az iratok visszaküldése mellett további eljárás végett értesí­tem. Budapesten, 1909. évi május hó 15-én. A mi­nister helyett: Hadik s. k. államtitkár. A gyulai izr- nőegylet vasárnap, f. hó I6-án< tartotta a hitközség tanácstermében Braun Mérné elnöklete s élénk érdeklődés mellett évi rendes, közgyűlését. Az elnöki megnyitó után Weiez Mór egyeoületi titkár f lolvasván nagy gond- és körül­tekintéssel szerkesztett évi jelentését, örömmel je­lezte, hogy az egyesület egy újabb alapitványnyal gyarapodott, amenny ben Multas Mérné házasságuk. 25 éves fordulóján 100 koronás alapítványt tett s indítványa folytán Vlultas Mórnó az egyesület tisz­teletbeli tagjává választatott s részére díszoklevél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents