Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-10 / 2. szám

1909. január 10. BÉKÉS 7 Bimbóhullás. Gonda Mariska, Gonda József, a gróf Wenckheim Frigyes békési uradalmához tar­tozó tarhos puszta uradalmi tanítójának 4V2 hóna­pos kis lánykája rövid szenvedés után f. hó 2-án •csendesen elhunyt. Kovács ur legnagyobb sajnálatára azt izeni, hogy nem utazhat, mert rekedt és a fájdalmas száraz köhögéstől annyira kimerült, hogy alig tud mozogni. Úgy ? Mondja meg Kovács urnák, ha holnapig sem lenne jobban, úgy t kénytelen lennék más valakit útra küldeni. De ajánlok neki valamit, ami biztosan használni fog. Vegyen be Fay-fóle -eredeti szódeni ásványpasztillákat, ezek holnapig lábra állítják. Megértette? Fay-fóle eredeti szódeni pasztillákat dobozonként 1 kor. 25 fillérért minden gyógyszertárban, droguista és ásványvíz üzletben vásárolhat. Óvakodjék mindenféle utánzattól. Ma­gyarország és Ausztria részére főképviselet: Guntzert W. Th., Becs, IV. 1., Grosse Naugasse 27. Czélszerü ujitás. Sajnosán tapasztaljuk mind­annyian, hogy a villám-telep pénzbeszedője rend­szerint olyankor keres fel számlájával, midőn nem <vagyunk otthon s ilyenkor hosszas tárgyalások folynak a telep pénzbeszedője és a cseléd között. Előfordul, hogy a pénzbeszedő háromszor, négyszer is felkeres bennünket távollétünkben, úgy, hogy szinte sajnáljuk szegény embert, kinek a jelenlegi zord időben hiába kell fáradnia, holott ha előttünk ismeretes volna a számla összege, úgy azt otthon hagyhatnánk és nem kellene a pónzbeszedővel ta lálkozni. Most úgy látjuk, hogy ezen a nehézségen segített a villamtelep, amennyiben a mai napon távollétünkben nálunk járt pénzbeszedője egy kis •értesítést hagyott arról, hogy mekkora a számlánk összege és mikor fog ismét eljönni a számla bemu­tatása végett. Végre egy czélezerü ujitás! Beküldetett. Kocsis Károly nyug. városi fő- pénztárnok a következő sorok közlésére kéri fel lapunkat: „Tekintetes képviselő urak ! Alulírott, mint a ki az 1908. év végével Gyula városánál lévő pónztárnoki állásomtól megváltam és elfog­laltságom miatt nem volt alkalmam arra, hogy a -múlt óv deczember hó 28-ik napján megtartott városi képviseleti közgyűlésen a tekintetes képvi­selő uraktól és Gyula város összes érdemes pol­gáraitól is, mint nyugalmazott tisztviselőjük, illő képen elköszönhettem volna ; azért e mulasztásomat e sorokban kötelességemnek tartom pótolni, meg­említve változatos hivatalaimban volt magamvise- letét az eltelt sok évek alatt, mely már a „Békés“ -czimű hetilapban is a karácsonyi ünnepekben ol­vasható volt, hogy én az 1868 év óta, ez év január hó 1-ig voltam Gyula városának szolgálatában ; mely idők alatt minden törekvésem az volt, hogy a hivatalommal egybekötött teendőket hűen, lelki- ismeretesen, szorgalommal és hibátlanul elvégez- ízem, hogy az által a feljebbvalóim és polgártársaim .megelégedését, becsülését, bizalmát és munkám iránti elismerését kiérdemeljem, ügy tisztviselő- (társaim, mint Gyulaváros összes polgáraival szem­ben is, minden személy válogatás nélkül, a legna­gyobb előzékenységgel, készséggel, nyájassággal, szerénységgel és tisztelettel viseltettem, hogy ők is irántam hasonló tiszteletet, becsülést és bizalmat érezzenek és a mit egész megelégedésemre öröm­mel mondhatok, hogy azt mindazoktól, a kikkel hivatalos dolgaimban érintkeztem, egész a mai napig meg is nyertem és a mi a legnagyobb meg­nyugvásomra szolgál az, hogy eltöltött sok éveim alatt jellemem, szorgalmam, vagy magamviselete ellen, soha senki által panasz nem emeltetett, de arra okot nem is szolgáltattam. Most azonban, a •midőn már a 73-ik évembe léptem, bár koromhoz képest, testileg eléggé ruganyos és egészségesnek érzem magam, de szemeim gyengesége és főkép a hivatalommal járó felelősség terhe alatt kötelező vég­rehajtási eljárások miatt már észlelt izgatottságom és netán bekövetkezhető idegességemtől tartva, azt óvatosságból megelőzve kívántam a hivatalomtól megválni, nehogy rövid idő alatt heállható munka- képtelenségem miatt, kénytelen legyek a hivata­lomtól félrevonulni és hivatalom helyettes által legyen betöltendő és engem a város munkaképes­ségem visszanyerhetésének reményében, majd mint szabadságoltat egy jóidőig (mint azt a tisztviselők legtöbbje szokta gyakorolni) érdemem nélkül fizes­sen; ily kétszeres kiadást a városomnak okozni nem akartam, mert egy évben engem és a helyet­test is fizetnie kellett volna, tehát ez ok miatt váltam meg a hivatalomtól és most megköszönöm a tekintetes képviselő uraknak az eddig bennem helyezett bizalmát, jóindulatát és pártfogását, fo­gadják érte a legmelegebb köszönetemet és kérem azt Gyula város összes érdemes polgárainak is tol­mácsolni, mivel pedig ez évben már mindnyája képviselő urakkal személyesen nem találkozhatom, ezért most kívánom, hogy a jó Isten áldja meg minden javaival mindnyájukat és engedje meg, hogy ha már ezentúl Gyula városának köztiszt­viselőjük nem is leszek, egymást tisztelve s egymás barátságában élhessünk és hátralévő napjainkat, ha nem is kívánságaink szerint, jólétben, boldogan, kényelmesen, de legalább sorsunkhoz képest szel­lemi és testi épségben és szerény egyszerű megél hetesünkhöz mérten, tűrhető anyagi helyzetben tölt- hessük el egymással. Ismételve kérem az összes képviselő urakat és Gyula város összes tisztelt polgárait is, hogy tartsanak meg továbbra is ba­rátságukban, a Mindeneknek alkotója áldja- meg mindnyájukat! Maradok az eddig irántam tanúsí­tott jóságukért őszinte igaztisztelőjük és hívük, Isten áldása legyen velük ! Kocsis Károly volt tiszt­viselőjük. A szarvasi testvérek. Tótkomlós után Szarvas. Megirigyelték egyes fóktelenkedő eszeveszett em­berek, hogy Békésmegyében csak a komlósiak nem férnek a bőrükben, holott itt vannak, a többek közt a szarvasiak is. A maghintés mesterei áttették hát székhelyűket Szarvasra, mórt itt is alkalmas talajt láttak arra, hogy bántatianul űzhetik mester­ségüket. Úgy volt, hogy a szarvasiak józan, hig­gadt része, tekintettel arra, hogy a lakosok túl­nyomó része magyarul tudó, minden második vasár­napra magyar istenitiszteletet kértek. Ezt megkapták. Hát biz ez, tekintve, hogy Magyarországon vagyunk édeskevés, ha meg azt is elgondoljuk, hogy Szarvas nem Liptóban, hanem itt fekszik a nagy magyar alföld kellős közepén, Békésmegyében, hát akkor meg éppen nevetséges kis valami ez a vívmány. 8 mégis ebből akarnak egyesek tőkét kovácsolni. Karácsony ünnepét megzavarták a templomban. A magyar predikáczióba belekiabáltak: csak tótul! Ehhez még kommentár sem kell. Évek óta békés egyetértésben éltek Szarvason a magyarság mellett a tót anyanyelvűek és nem jutott eszébe senkinek, hogy polgár és polgár között különbséget tegyen azért, mert egyik ilyen, másik olyan nyelven mond jónapot. Most akadtak egyesek, kiknek nem tetszik a békés haladás. Ebben is harczot, visszavonást óhajtanak. Komlós után Szarvas. Most már itt a tizenkettedik órája annak, hogy azok, akikre ez bizva van, erélyes tettekkel adják tudtokra a vak­merőknek, hogy a magyar szót gyalázni büntetlenül nem lehet. A makacs meghűlést és köhögést gyorsan enyhíti a SCOTT-féle Emulsió. A SCOTT-féle Emulsio az Emulsió vásár­lásánál a SCOTT- féle módszer véd­jegyét — a halászt — kérjük figye­lembe venni. annyira kellemes izü, hogy azok a kik nem bírják el a közönséges csu­kamájolaj izét, könnyen, sőt élve­zettel táplálkoznak a 8C0TT*féle Emulsióval. Azonkívül a SCOTT-féle Emulsió sokkal jobb hatású az egészségre. Egy eredeti üveg 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. 422 12-26 t SBO.RSZESZ FOGKRÉM tsSZAJ VÍZ * 24 40-40 Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden kül­földi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Változás egy lap szerkesztőségében. A „Bé­kési Lapok“ szerkesztésében változás történt. A lap eddigi szerkesztője, báró Drechsel Gyula megvált állásától és helyét dr. Török Gábor foglalta el. „Zenélő Magyarország* az egyetlen modern zeneujdonságokból szerkesztett zeneműfolyóirat. 300 zeneoldalra terjedő évi 24 füzeteiben, úgy a „Kará­csonyi zenealbum1, és Húsvéti zenealbumában (mely albumok előfizetőinek ingyen járnak) megtalálja az előfizető a kiválóbb magyar és külföldi zeneszerzők legnépszerűbb szerzeményeit, az idény sikerült ma­gyar nótáit, müdal, opera, operett, kupiék, vigdalok, táncz és szalon zene újdonságait zongorára két- és négykézre és hegedűre átirt zeneszámokat is. A most kezdődő XVI. évfolyam előfizetési ára : félévre 12 fűzet és »Húsvéti zenealbummal« 6 korona, egész­évé 24 füzet és »Húsvéti« és Karácsonyi zenealbu­mokkal 12 korona. Eddig megjelent 380 füzeteink­ből 60 különféle összeállitásu 3o—30 zeneoldal terjedelmű mutatványfűzeteket adtunk ki. Ilyen füzet 8—10 korona boltiáru zenemüvet tartalmaz s az ily füzeteket 60 fillérjével hoztuk forgalomba. Ezekről részletes prospektust — úgy zenemüvekről árjegyzé­keket kívánatra bérmentve ingyen — mutatvány­füzetet pedig 60 fillér levélbélyeg beküldése ellené­ben küldünk. Minden és bárhol megjelent és hir­detett zenemüvek egyúttal megrendelhetők Klökner Ede zenemű kiadóhivatalából Budapesten, VIII., József-körut 11. szám. A „Borászati Lapok* jubileuma. Hazánk egyik legrégibb és legtekintélyesebb gazdasági szaklapja, a »Borászati Lapok« most töltötte be negyvenedik esztendejét. 1869-ben indította meg dr. Entz Ferencz orvos, aki utóbb, a budai Gellérthegyen létesített első vinczellér iskola igazgatója lett. A lapnak ak­koriban országos nevű férfiak, mint Somssieh Pál, Korizmich László, stb, voltak főtámaszai. A Borászati Lapok nemcsak terjedelemben nőtt, hanem egyre nagyobb jelentőségre tett szert, különösen mióta a fillóxera és egyóbb szőlőbetegségek folytán a bor­termelés és szőlőtelujitás mind nagyobb szakértelmet követelt, és nem volt negyven év alatt olyan jeles szakférfia az országnak, aki ismereteit nem ezen lap utján terjesztette volna. A jubileum alkalmából a lap dr. Drucker Jenő szerkesztésével egy több mint száz oldalra terjedő jubiláns emlékfüzetet adott ki, melyben hazánk legjelesebb szakiról, részint remi- sentiákat, részint aktuális szakczikkekec közölnek. A számos illusztráczióval élénkített füzet elején több agrárius tekintélytől hoz emléksorokat; igy Darányi Ignácztól, gr. Zselénszki Róberttól, Dobokay Lajos­tól, dr. Lónyai Ferencztől, dr. Bernátb Istvántól, Rubinek Gyulától, Bernátb Bélától, dr. Baross Jánostól, stb. A szakczikkek közül kiemelendők: Dobokay Lajos, min. tanácsos és országos borászati kormánybiztos tanulmánya a borvám érdekében foly­tatott küzdelemről, dr. Lónyay Ferencz min. taná­csos czikke az aj bortörvényről, Rubinek Gyulának az OMGE. igazgatójának czikke a termelés és for­galomról, dr. Istvánffi Gyula, egy tanár két czikke az ampeologiai intézetről és a lisztharmat betegség­ről, azonkívül dr, Szilárd Ferencz, Kosinszky Viktor, Rácz Sándor, Horváth Antal, Czeiner Nándor, Vargha Imre, stb. czikkei. Ismerteti a füzet számos kép kíséretében a pinczemesteri tanfolyam intézetét és a ráczkevei királyi pinczegazdaságot. A füzet végén a magyar szőlőművelés állapota van borvidékenként leirva. Ezt a diszes és irodalmi becsű emlékfüzetet a lap előfizetőinek ingyen küldi meg. A lap kiadó­hivatalában (Budapest, IX., Üllői-ut 25. II. 11.) és könyvkereskedőknél 2 koronáért bárki megszerezheti. Simony i. (Költői elbeszélés 12 énekben.) Manap az epikus költészetre rossz csilla­gok járnak ! Alig van egy-két ujabbkori, szárrsba- vrhető epikus költeményünk, az örökbecsű, nagy elbeszélő müveknek pedig Arany János Toldija óta a mai időkig méltó utódja nem akadt.1

Next

/
Thumbnails
Contents