Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-10 / 2. szám
1909. január 10. BÉKÉS 7 Bimbóhullás. Gonda Mariska, Gonda József, a gróf Wenckheim Frigyes békési uradalmához tartozó tarhos puszta uradalmi tanítójának 4V2 hónapos kis lánykája rövid szenvedés után f. hó 2-án •csendesen elhunyt. Kovács ur legnagyobb sajnálatára azt izeni, hogy nem utazhat, mert rekedt és a fájdalmas száraz köhögéstől annyira kimerült, hogy alig tud mozogni. Úgy ? Mondja meg Kovács urnák, ha holnapig sem lenne jobban, úgy t kénytelen lennék más valakit útra küldeni. De ajánlok neki valamit, ami biztosan használni fog. Vegyen be Fay-fóle -eredeti szódeni ásványpasztillákat, ezek holnapig lábra állítják. Megértette? Fay-fóle eredeti szódeni pasztillákat dobozonként 1 kor. 25 fillérért minden gyógyszertárban, droguista és ásványvíz üzletben vásárolhat. Óvakodjék mindenféle utánzattól. Magyarország és Ausztria részére főképviselet: Guntzert W. Th., Becs, IV. 1., Grosse Naugasse 27. Czélszerü ujitás. Sajnosán tapasztaljuk mindannyian, hogy a villám-telep pénzbeszedője rendszerint olyankor keres fel számlájával, midőn nem <vagyunk otthon s ilyenkor hosszas tárgyalások folynak a telep pénzbeszedője és a cseléd között. Előfordul, hogy a pénzbeszedő háromszor, négyszer is felkeres bennünket távollétünkben, úgy, hogy szinte sajnáljuk szegény embert, kinek a jelenlegi zord időben hiába kell fáradnia, holott ha előttünk ismeretes volna a számla összege, úgy azt otthon hagyhatnánk és nem kellene a pónzbeszedővel ta lálkozni. Most úgy látjuk, hogy ezen a nehézségen segített a villamtelep, amennyiben a mai napon távollétünkben nálunk járt pénzbeszedője egy kis •értesítést hagyott arról, hogy mekkora a számlánk összege és mikor fog ismét eljönni a számla bemutatása végett. Végre egy czélezerü ujitás! Beküldetett. Kocsis Károly nyug. városi fő- pénztárnok a következő sorok közlésére kéri fel lapunkat: „Tekintetes képviselő urak ! Alulírott, mint a ki az 1908. év végével Gyula városánál lévő pónztárnoki állásomtól megváltam és elfoglaltságom miatt nem volt alkalmam arra, hogy a -múlt óv deczember hó 28-ik napján megtartott városi képviseleti közgyűlésen a tekintetes képviselő uraktól és Gyula város összes érdemes polgáraitól is, mint nyugalmazott tisztviselőjük, illő képen elköszönhettem volna ; azért e mulasztásomat e sorokban kötelességemnek tartom pótolni, megemlítve változatos hivatalaimban volt magamvise- letét az eltelt sok évek alatt, mely már a „Békés“ -czimű hetilapban is a karácsonyi ünnepekben olvasható volt, hogy én az 1868 év óta, ez év január hó 1-ig voltam Gyula városának szolgálatában ; mely idők alatt minden törekvésem az volt, hogy a hivatalommal egybekötött teendőket hűen, lelki- ismeretesen, szorgalommal és hibátlanul elvégez- ízem, hogy az által a feljebbvalóim és polgártársaim .megelégedését, becsülését, bizalmát és munkám iránti elismerését kiérdemeljem, ügy tisztviselő- (társaim, mint Gyulaváros összes polgáraival szemben is, minden személy válogatás nélkül, a legnagyobb előzékenységgel, készséggel, nyájassággal, szerénységgel és tisztelettel viseltettem, hogy ők is irántam hasonló tiszteletet, becsülést és bizalmat érezzenek és a mit egész megelégedésemre örömmel mondhatok, hogy azt mindazoktól, a kikkel hivatalos dolgaimban érintkeztem, egész a mai napig meg is nyertem és a mi a legnagyobb megnyugvásomra szolgál az, hogy eltöltött sok éveim alatt jellemem, szorgalmam, vagy magamviselete ellen, soha senki által panasz nem emeltetett, de arra okot nem is szolgáltattam. Most azonban, a •midőn már a 73-ik évembe léptem, bár koromhoz képest, testileg eléggé ruganyos és egészségesnek érzem magam, de szemeim gyengesége és főkép a hivatalommal járó felelősség terhe alatt kötelező végrehajtási eljárások miatt már észlelt izgatottságom és netán bekövetkezhető idegességemtől tartva, azt óvatosságból megelőzve kívántam a hivatalomtól megválni, nehogy rövid idő alatt heállható munka- képtelenségem miatt, kénytelen legyek a hivatalomtól félrevonulni és hivatalom helyettes által legyen betöltendő és engem a város munkaképességem visszanyerhetésének reményében, majd mint szabadságoltat egy jóidőig (mint azt a tisztviselők legtöbbje szokta gyakorolni) érdemem nélkül fizessen; ily kétszeres kiadást a városomnak okozni nem akartam, mert egy évben engem és a helyettest is fizetnie kellett volna, tehát ez ok miatt váltam meg a hivatalomtól és most megköszönöm a tekintetes képviselő uraknak az eddig bennem helyezett bizalmát, jóindulatát és pártfogását, fogadják érte a legmelegebb köszönetemet és kérem azt Gyula város összes érdemes polgárainak is tolmácsolni, mivel pedig ez évben már mindnyája képviselő urakkal személyesen nem találkozhatom, ezért most kívánom, hogy a jó Isten áldja meg minden javaival mindnyájukat és engedje meg, hogy ha már ezentúl Gyula városának köztisztviselőjük nem is leszek, egymást tisztelve s egymás barátságában élhessünk és hátralévő napjainkat, ha nem is kívánságaink szerint, jólétben, boldogan, kényelmesen, de legalább sorsunkhoz képest szellemi és testi épségben és szerény egyszerű megél hetesünkhöz mérten, tűrhető anyagi helyzetben tölt- hessük el egymással. Ismételve kérem az összes képviselő urakat és Gyula város összes tisztelt polgárait is, hogy tartsanak meg továbbra is barátságukban, a Mindeneknek alkotója áldja- meg mindnyájukat! Maradok az eddig irántam tanúsított jóságukért őszinte igaztisztelőjük és hívük, Isten áldása legyen velük ! Kocsis Károly volt tisztviselőjük. A szarvasi testvérek. Tótkomlós után Szarvas. Megirigyelték egyes fóktelenkedő eszeveszett emberek, hogy Békésmegyében csak a komlósiak nem férnek a bőrükben, holott itt vannak, a többek közt a szarvasiak is. A maghintés mesterei áttették hát székhelyűket Szarvasra, mórt itt is alkalmas talajt láttak arra, hogy bántatianul űzhetik mesterségüket. Úgy volt, hogy a szarvasiak józan, higgadt része, tekintettel arra, hogy a lakosok túlnyomó része magyarul tudó, minden második vasárnapra magyar istenitiszteletet kértek. Ezt megkapták. Hát biz ez, tekintve, hogy Magyarországon vagyunk édeskevés, ha meg azt is elgondoljuk, hogy Szarvas nem Liptóban, hanem itt fekszik a nagy magyar alföld kellős közepén, Békésmegyében, hát akkor meg éppen nevetséges kis valami ez a vívmány. 8 mégis ebből akarnak egyesek tőkét kovácsolni. Karácsony ünnepét megzavarták a templomban. A magyar predikáczióba belekiabáltak: csak tótul! Ehhez még kommentár sem kell. Évek óta békés egyetértésben éltek Szarvason a magyarság mellett a tót anyanyelvűek és nem jutott eszébe senkinek, hogy polgár és polgár között különbséget tegyen azért, mert egyik ilyen, másik olyan nyelven mond jónapot. Most akadtak egyesek, kiknek nem tetszik a békés haladás. Ebben is harczot, visszavonást óhajtanak. Komlós után Szarvas. Most már itt a tizenkettedik órája annak, hogy azok, akikre ez bizva van, erélyes tettekkel adják tudtokra a vakmerőknek, hogy a magyar szót gyalázni büntetlenül nem lehet. A makacs meghűlést és köhögést gyorsan enyhíti a SCOTT-féle Emulsió. A SCOTT-féle Emulsio az Emulsió vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halászt — kérjük figyelembe venni. annyira kellemes izü, hogy azok a kik nem bírják el a közönséges csukamájolaj izét, könnyen, sőt élvezettel táplálkoznak a 8C0TT*féle Emulsióval. Azonkívül a SCOTT-féle Emulsió sokkal jobb hatású az egészségre. Egy eredeti üveg 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. 422 12-26 t SBO.RSZESZ FOGKRÉM tsSZAJ VÍZ * 24 40-40 Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Változás egy lap szerkesztőségében. A „Békési Lapok“ szerkesztésében változás történt. A lap eddigi szerkesztője, báró Drechsel Gyula megvált állásától és helyét dr. Török Gábor foglalta el. „Zenélő Magyarország* az egyetlen modern zeneujdonságokból szerkesztett zeneműfolyóirat. 300 zeneoldalra terjedő évi 24 füzeteiben, úgy a „Karácsonyi zenealbum1, és Húsvéti zenealbumában (mely albumok előfizetőinek ingyen járnak) megtalálja az előfizető a kiválóbb magyar és külföldi zeneszerzők legnépszerűbb szerzeményeit, az idény sikerült magyar nótáit, müdal, opera, operett, kupiék, vigdalok, táncz és szalon zene újdonságait zongorára két- és négykézre és hegedűre átirt zeneszámokat is. A most kezdődő XVI. évfolyam előfizetési ára : félévre 12 fűzet és »Húsvéti zenealbummal« 6 korona, egészévé 24 füzet és »Húsvéti« és Karácsonyi zenealbumokkal 12 korona. Eddig megjelent 380 füzeteinkből 60 különféle összeállitásu 3o—30 zeneoldal terjedelmű mutatványfűzeteket adtunk ki. Ilyen füzet 8—10 korona boltiáru zenemüvet tartalmaz s az ily füzeteket 60 fillérjével hoztuk forgalomba. Ezekről részletes prospektust — úgy zenemüvekről árjegyzékeket kívánatra bérmentve ingyen — mutatványfüzetet pedig 60 fillér levélbélyeg beküldése ellenében küldünk. Minden és bárhol megjelent és hirdetett zenemüvek egyúttal megrendelhetők Klökner Ede zenemű kiadóhivatalából Budapesten, VIII., József-körut 11. szám. A „Borászati Lapok* jubileuma. Hazánk egyik legrégibb és legtekintélyesebb gazdasági szaklapja, a »Borászati Lapok« most töltötte be negyvenedik esztendejét. 1869-ben indította meg dr. Entz Ferencz orvos, aki utóbb, a budai Gellérthegyen létesített első vinczellér iskola igazgatója lett. A lapnak akkoriban országos nevű férfiak, mint Somssieh Pál, Korizmich László, stb, voltak főtámaszai. A Borászati Lapok nemcsak terjedelemben nőtt, hanem egyre nagyobb jelentőségre tett szert, különösen mióta a fillóxera és egyóbb szőlőbetegségek folytán a bortermelés és szőlőtelujitás mind nagyobb szakértelmet követelt, és nem volt negyven év alatt olyan jeles szakférfia az országnak, aki ismereteit nem ezen lap utján terjesztette volna. A jubileum alkalmából a lap dr. Drucker Jenő szerkesztésével egy több mint száz oldalra terjedő jubiláns emlékfüzetet adott ki, melyben hazánk legjelesebb szakiról, részint remi- sentiákat, részint aktuális szakczikkekec közölnek. A számos illusztráczióval élénkített füzet elején több agrárius tekintélytől hoz emléksorokat; igy Darányi Ignácztól, gr. Zselénszki Róberttól, Dobokay Lajostól, dr. Lónyai Ferencztől, dr. Bernátb Istvántól, Rubinek Gyulától, Bernátb Bélától, dr. Baross Jánostól, stb. A szakczikkek közül kiemelendők: Dobokay Lajos, min. tanácsos és országos borászati kormánybiztos tanulmánya a borvám érdekében folytatott küzdelemről, dr. Lónyay Ferencz min. tanácsos czikke az aj bortörvényről, Rubinek Gyulának az OMGE. igazgatójának czikke a termelés és forgalomról, dr. Istvánffi Gyula, egy tanár két czikke az ampeologiai intézetről és a lisztharmat betegségről, azonkívül dr, Szilárd Ferencz, Kosinszky Viktor, Rácz Sándor, Horváth Antal, Czeiner Nándor, Vargha Imre, stb. czikkei. Ismerteti a füzet számos kép kíséretében a pinczemesteri tanfolyam intézetét és a ráczkevei királyi pinczegazdaságot. A füzet végén a magyar szőlőművelés állapota van borvidékenként leirva. Ezt a diszes és irodalmi becsű emlékfüzetet a lap előfizetőinek ingyen küldi meg. A lap kiadóhivatalában (Budapest, IX., Üllői-ut 25. II. 11.) és könyvkereskedőknél 2 koronáért bárki megszerezheti. Simony i. (Költői elbeszélés 12 énekben.) Manap az epikus költészetre rossz csillagok járnak ! Alig van egy-két ujabbkori, szárrsba- vrhető epikus költeményünk, az örökbecsű, nagy elbeszélő müveknek pedig Arany János Toldija óta a mai időkig méltó utódja nem akadt.1
