Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-10 / 2. szám
8 BÉKÉS 19C9. január 10. Apróbb lélekzetü epikus dolgok Arany óta a múltban is, ma is kerülnek napvilágra, de hol van ezekken is a nagy mester lánglelke, alkotási képessége, leleményes meseszövése, csillogó humora, derült, tiszta világnézete, hol van a tartalom és alak fenségesen tiszta, harmónikus egybeolvadása ? Egyesek azzal vigasztalják magukat és ámítják a közönséget, hogy az epikus költészetnek nem kedvez a mai ideges, rohanó, tülekedő kor, mely csak egyes apróbb Urai sóhajokra enged időt és alkalmat a poétának ! Ez nem igaz ! Nem a korban van a hiba, hanem őszintén meg kell vallanunk, hogy nincs egyetlen olyan erős költői talentumunk, amely meg tudna birkózni azokkal a nagy tudást, erős művészi érzéket tárgyilagos ember- és világismeretet, lehiggadt élettapasztalatot, gondos körültekintést igénylő óriási feladattal, hogy hosszú éveket szenteljen egy álom, egy kitűzött feladat megvalósítására, egy költői tárgy kidolgozására, mint azt hajdan Istenben boldogult legnagyobb magyar költőnk Arany János tette. Azok, akik a poézis, a versírás terén ma Arany hü követőivé szegődtek, csak félmunkát végeznek : megközelítik a formát, de alkotásuk legtöbbször olyan, mint a léleknélkül való szép test : hideg, élettelen s legfeljebb a külső, csillogó köntös készti gyönyörködő szemlélődésre a kevésbé hozzáértőket ! Mindezeket annak ötletéből mondtuk el, hogy Gajdács Pál a tótkomlósiak hazafias lelkű költőpapja, — aki nem uj ember a hivatásos lantpengetők között s akinek nevével gyakran találkoztunk a megyei lapokban, — népies stílusban versbeszedte és kiadta Simonyi óbesternek, a hires magyar vitéznek jeles cselekedeteit úgy itthon, mint idegen földön s tizenkét éneken keresztül vezeti végig hősét kalandokon, ezer veszélyen, hogy végül a dicsőség hervadhatatlan babérkoszorúját tűzze a homlokára. Simonyi óbesterről már eddig is sokat olvastunk és hallottunk, történetét feldolgozták vígjátéknak, sőt operettnek is! Ennek daczára azonban Gajdács Pál hazafias, nemes vállalkozása meddőnek nem mondható! Verselési készsége, formaérzéke figyelemreméltó megnyilvánulásai egy elvitázhatatlan költői tehetségnek. Hasonlatai, bár nem újak, mégis illuziótkeltők, leírásai is eléggé színesek. Rímei tiszták, csengők, sokszor a virtuózitásig menő három-négy szótagos összecsendüléssel, ami különösen nagyobb költeményeknél ritkán szokott előfordulni. Költői elbeszélésének átolvasása után önkéntelenül is arra a következtetésre kell jutnunk, hogy nagy mestere a külső formának, a keretezésnek. A belső értéket, a tartalmat vizsgálva, sajnálattal kell konstatálnunk, hogy bár müve tartalmatlannak nem mondható, a külső forma után joggal elvárható értékbeli gazdagság tekintetében költői elbeszélése nem egy helyen fogyatékosságot mutat. Nagy hibája munkájának egyes helyeken a krónikás hang, mely csak itt-ott elevenedik fel egy-egy perezre. Ezzel szemben örömmel találtunk azonban nem egy helyen olyan részleteket poétái munkájában, melyek formai tökéletesség, kidolgozás, az események kigondolása, csoportosítása és beállítása tekintetében egyenesen Aranyra emlékeztetnek. Különösen az utolsó énekekre vonatkoznak ezek, ami egyik nagy előnye a Gajdács Pál „Smonyi“-jának, mert igy az elbeszélő költemény befejezése emelkedettebb lévén, annak elolvasása után az összhatás is jobb és a költő és munkája előnyére váló lesz. Gajdács Pál „Simonyi,l-]&ba.n az olvasóközönség figyelemreméltó, tisztességes költői alkotást nyer s Arany János szelleme azáltal, hogy a munka neki lett felajánlva, méltatlanul nem lett felidézve, mert a költői elbeszélésnek előnyei a munkát felülemelik a középszerűségen s jobb elbeszélő költeményeink sorában biztosítanak neki helyet. A mü hiányainak szükségszerű felemlité sével szemben, a tárgyilagos kritikának ezt el kell ismernie. Végeredményben pedig ajánljuk a könyvet a nagy magyar olvasóközönség figyelmébe és érdeklődő jóindulatába ; a sok modern, divatos fattyúhajtás után, a szeczessziós irány sivatagában jóleső, üdítő oázisként fog az szolgálni mindeneknek. A könyvet Kner Izidor gyomai műintézete állította ki pompás nyomással, ízléses kivitelben, az illusztrácziókat pedig Garay, a legjobb magyar illusztrátorok egyike készítette. A költői munka ára 4 korona. Székely Sándor. Szezon. A korcsolyabál, — hogyv stílszerűek legyünk,— lezajlott. A vármegyeház parkettjén szép asszonyok, viruló lányok, czivil és egyenruhás snájdig fiatal urak tarka csoportja hullámzott, keriDgélt csütörtökön este muzsikaszó hangjai mellett. A bál sikeréről lapunk más helyén esik szó, konstatálnunk kell azonban, hogy a siker nemcsak a pénztári kimutatás adataiból, de Künzl sógor sugárzó ábrázatából Ítélve is, nagy és fényes volt. Egész kikerekedett erre az estére az arcza s nem lesz ok csodálkozásra, ha még pár ilyen siker után, szemmellátható hízásnak indul. Nem hiába volt azonban korcsolyabál, mert az idő is aktuális akart lenni, s olyan síkos betonokkal kedveskedett erre az alkalomra, hogy az apró lakkezipők tulajdonosnői között bizony akadt olyan is, aki a distancziá csekélysége miatt gyalog tévén meg az utat a vármegyeházáig, levonta a síkos út erányában a kellemetlen konzekvencziát. Emberéletben azonban szerencsére, kár nem esett, csak egy szép asszonnyal volt kevesebb a bálon. # * * A gyulai állami elemi iskola növendékei folyó hó 17. és 18-ik napjain valami parázs kis ünnepséget rendeznek. Tarka élőképek, versikék és nóták lesznek a műsor egyes számai, gonddal, Ízlésesen összeválogatva. A czél nemes, mert a jövedelmet a »Napközi otthon« czéljaira fordítják s bíznunk kell a sikerben, mely tekintélyes összeget fog a szegény iskolás gyermekek élelmezésére juttatni. Már nagyban folynak az előkészületek, az apróságok erősen tanulják a részükre kiosztott kisebb- nagyobb szerepeket s a sikerről megnyugtató garan- cziát nyújt az, hogy az ünnepély rendezése élén a gyulai intelligens társadalom olyan agilis, fáradhatlan, mint Köpösdy Jolán és Szarvassy Mariska. Aki az ünnepélyről bővebb felvilágosítást óhajt, az ne restelje végig olvasni a Békés mai számában lévő, ide vonatkozó bővebb ismertetést. * * * A gyulai állami és megyei tisztviselők körében nagy felháborodással tárgyalják a lakbérbeosztást s gyüléseznek és memorandumoznak ellene. Szó ami szó, csúnyán lepocskondiázták megye- székhelyünket. Elvégre Gyulát Kutyabagossal, Nagydisznóddal, vagy Malaczkával egy nívóra, vagy ami még sérelmesebb, utána helyezni, nagy istentelenség Csak legalább ne éppen Karácsony idején jött volna ez a jeles ajándék. Máskor könnyebben vettük volna. így azonban tökéletesen elrontotta a magasabb finánczpolitika a szegény tisztviselők karácsonyát, kik közül nem egy, — fel vannak az esetek jegyezve, — úgy káromkodott a karácsonyi szent szeretet ünnepi jegyében, akár egy zupás őrmester. Már pedig az államnak az anyagi javadalmazás mellett, elsőrendű kötelessége a vallásos érzület ápolása is ! Dr. Nyúl. Közgazdaság. Tőkefelemelés. Az Első Gyulai Kötött- és Szövtt- iparárugyár R. T. igazgatósága elhatározta, hogy & február hó elején tartandó közgyűlésen előterjesztést fog tenni a részvénytőkének 800.000 koronáról 2000 db. 100 korona névértékű részvény kibocsátása által, egy millió koronára való felemelése iránt. Az igazgatóság ugyan teljes mértékben tudatában van annak, hogy ma sem a b«l- sem a külpolitikai viszonyok nem nagyon biztatók újabb befektetésekre, valamint annak is, hogy a gyulai piacz már nagyon telítve van mindenféle részvényekkel, de miután egyrészt abban a kellemes helyzetben van, hogy daczára az elmúlt üzletévben a textiliparban általánosan ismert kedvezőtlen konjunktúráknak, körültekintő gazdálkodása folytán mégis felemelheti az osztalékot a tavalyi 6 koronáról 7 koronára és miután másrészt temesvári gyártelepének munkásviszonyai oly kedvezőek és az erre hivatott hatóságok támogatása oly meleg és áldozatkészsége oly nagy, — mégis bízik abban, hogy a részvényesek osztatlan tetszésével fog találkozni ezen elhatározása, mellyel a temesvári gyártelep továbbfejlesztése szempontjából oly nagyon kedvező körülményeket halasztás nélkül kellőképpen kihasználni óhajtaná. Az igazgatóság javaslata szerint a régi részvényesek az elővételi jog arányában 100 koronájával jegyezhetik az uj részvényeket;, azokra a részvényekre pedig, melyekre az elővételi jog esetleg igénybe nem vétetnék, elfogad jegyzése két bárkitől 130 koronás árfolyam mellett. A részvények értéke két egyenlő részletben fizettetnék be, még pedig az első részlet márczius elején, a második április közepén. Bár a javaslat szerint a befizetési részletek után nem számíttatnék január 1-éig visszamenőleg semmiféle kamat, ahogy ez ilyen esetekben általánosan szokás, mégis az uj részvények már a folyó 1909. üzletév eredményéből teljes mértékben részesülnének osztalékban, mely elhatározásával az igazgatóság némileg kárpótolni óhajtaná a részvényeseket azokért a kamatveszteségekért, melyek mint minden uj alapításnál, ennél a a vállalatnál is az első években érték. A Gyulavidéki Takarékpénztár Részvénytársaság most zárta le 9-ik üzletévét és mérlege — mint értesülünk — híven visszatükrözi ezen agilis intézet közgazdasági tevékenységét. Az intézet minthogy kölcsön álladékai tekintélyesen növekedtek, összhangba kívánja hozni — a további fejlődést is előmozdítandó — tőkeerejét és az igazgatóság a részvénytőke felemelése iránt fog a legközelebbi közgyűlésnek javaslatot tenni. A vármegye árlejtező bizottsága az altiszti- és szolgaszemélyzet részére 1909. évben szükséges ruhanemüek szállítására beadott ajánlatok tárgyalása czéljából f. hó 4-én ülést tartott. A szóban levő vállalatra összesen 4 ajánlat érkezett be, jelesül pedig Feuer Márk, ifj. Jeszenszky Béla és Kertész Gyula gyulai és Blum Sándor budapesti ezégek ajánlatai. A bizottság beható tárgyalás és átszámolás után megállapított#, hogy a legolcsóbb ajánlat a Feuer Márk gyulai ezég ajnlata, mely ezég 1955. korona vállalati összegért a szállítást meg is kapta. A gyula—kígyós—apáczai törvényhatósági útnak Kígyós határába eső egy részét gróf Wenckheim Krisztina a törvényhatóságnak átengedte. A törvény- hatóság a felajánlott területet elfogadván, az e tárgyban hozott határozatot a kereskedelmi miniszter megerősítette. Az alföldi első gazdasági vasút tűztávlatának megállapítását kérelmezte és pedig vasutjának Csaba—békés—vésztői és Békéscsaba— Tótkomlós— Géza megálló vonalain. A kérvény tárgyában a holnap tartandó közigazgatási bizottság fog dönteni. Munkásház segély. Csorvás község munkáslakások építésére a földmivelésügyi minisztertől újabb 2000 korona segélyt nyert. A békési belterületi községi elemi iskolák építési ügye sok huza-vona után a múlt év végén dűlőre jutott. A képviselőtestület azon tagjai, kik a bánhidai részen óhajtották az uj iskola felépítését, abban reményben, hogy a kormány Ígérete szerint, az uj iskola felépítésekor valamennyi községi isko—
