Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-11 / 15. szám
XLI. évfolyam. Gyula, igog. április 11. 15-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre.............. _. 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDASZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal t Gyulán, Templom-tér, Doba> János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ' KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Elsötétült a nap, megingott a főid, a lelkekre bánat felhője ült, a szemekben köny- cseppek csillogtak, midőn kereszten függött az, ki »a világ világossága«, ki »azért jött, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett vala« .... Az apostolok szive elszorult azon gondolatra, hogy elvetetett tőlük az útmutató, vezető, akinek parancs szavára elsimult volt a vizek zúgó árja, midőn a veszélytől rettegve, kiáltottak hozzá : »Uram! tarts meg minket, mert elveszünk« .... Látjuk lelkiszemeinkkel a nehéz kővel elzárt koporsót s közelében a bánatos arezo- kat s a néma ajkakon ott lebeg a kérdő szó : »Kicsoda veszi el nekünk a koporsóról a nehéz követ?« .... De nem sokáig uralg a bizonytalanság köde a lelkeken, mert harmadnapra felcsendül az öröm szózata : »Nincsen itt az Ur, feltámadott!« .... Mint mikor a csillagtalan sötét éjszaka után felragyog a bíbor hajnalpir, épen igy a borongó lelkeket a vigasz fénylő sugarai ragyogták be, midőn felderült a husvét reggele s üresen maradt Krisztus koporsójának belseje, midőn a halált élet, a bánatot öröm váltotta fel ... : Mintha angyalok ajkán zendiilne az ének: »Nincs már szivem félelmére nézni sírom fenekére, mert látom Jézus példájából, mi lehet a holtak porából!“ .... j Alig lehet ember a föld kerekségén, kinek szivét vérző seb, szemeit bánat köny- özöne többször-kevesebbszer ne borította volna; koporsó és sír gyakran ülteti az ajkakra a zokogást, rejti árnyba a boldogság tündöklő napját . . , . S ilyenkor, midőn hervadoznak a viruló lombok, porba hullanak az öröm virágok : a lelkiszem a magasságba tekint s azon Iliiben talál enyhet a sajgó szív, hogy »eljön az idő, mikor mindenek, akik a koporsóban vannak, meghallják Isten fiának szavát«; hogy a feltámadás örök fényű napja váltja fel a sír sötét éjszakáját, mert ha semmi el nem veszhet örökre, az ember, a teremtések koronája, nem lehet a megsemmisülés zsákmánya.... Feltámadunk, örök élet vár reánk, ez a reménység őrizi meg a bánkódó lelkeket a csüggedés örvényébe merüléstől .... »Krisztus feltámadt a halálból s azoknak, kik elaludtak, lett első zsengéje« .... Jézus feltámadása záloga a mi örök életünknek!.. .. Ugyanazért: »Ez husvét ünnepében dicsérjük Istent szívvel, ki értünk megholt fiát feltámasztotta testben !«.... Ám de nem elég csak ajkainkon hordozni Istennek nagy nevét, be is kell töltenünk az ő szent törvényét, hogy »éljünk többé ne mi magunk, hanem a Krisztus éljen mi bennünk s mi is ő általa«...........Csak igy lehet a mi hú svéti ünneplésünk lelkűnknek igaz javára ... Jézus meghalt, hogy bűneiből megváltsa az emberiséget, de fel is támadott, hogy nekünk örök életet biztosítson .... Jézus keresztje, sötét koporsója indítson minket arra, hogy bűneinket megöldököljük szivünkben; s midőn lelki szemünk látja a feltámadott Jézust, lelkesüljünk fel az erény szeretetóre, hogy biztosítva legyen lelkünk idvessége! .. . . Menjünk minnyájan a halálon győzedel- met vett Jézushoz s adjuk át neki szívünket; ne keressük a holtak között az élőt, de a hit, szeretet és remény emelje mennybe a buz- góság szárnyain lelkünket, hogy a sír az örökkévalóság kapuja, a bánat könycsepje, a zavartalan boldogság virágának életre keltője legyen s a húsvéti öröm állandóságot nyerjen a lelkeken .... »Él a Jézus a mi fejünk, keresztyének énekeljünk, ülvén husvét ünnepeket, uj győ- zedelmi éneket« .... A bánatnak éjszakáját égi öröm bibor hajnala váltja fel, mert az Istenben vetett reménység meg nem szégyenülhet soha! Dombi Lajos. A városok kongresszusa. Irta: Dr. Halász Lajos. Magyarország városai május ‘21-ikén országos kongresszust tartanak. Budapest székesfőváros polgár- mestere hívta egybe a kongresszust s ez az első eset, hogy a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok mind kongresszusra jönnek össze, sőt azon Budapest székesfővárosa is képviselve lesz. Tagadhatatlanul nehéz, súlyos, sőt itt-ott válságos a városok helyzete, mert a városok ezideig valósággal mostoha gyermekei voltak a kormányoknak. Legközvetlenebbül égető baj az, hogy mig az TÁROZA Feltámadásra. Irta: Székely Sándor. A feltámadás szent estéje Nekem egy régi, színes álom ... — Hogy elnéztem, mint apró gyerek Az örvendező körmenetet: En Istenem, még ma is látom!... A kis falu, ahol születtem Szegényes, csöndes, apró város, De Nagyszombatnak esteiére Kigyult minden kis ablak fénye, S világos lett!... Óh! mily világos!... A düledezö templomocskát Gyertyával rakták telistele ... Virág is került innen-onnan, Harang is szólt a kis toronyban, S az Alleluja szállt ég fele! S én kipirulva hajdonfővel Mindig a zászlók mellett voltam ... S mig énekeltem nyakra-főre, Az útszélí göröngybe, kőbe, Istenem, hányszor elbotoltam! S hogy világtalan lett az este, Nagy porosán koezogtam haza ... S mint aki dolgát jól kijárta, Álomra hitt az ágy, a párna, S csodákat láttam az' éjszaka! ...Óh! Uram, Isten! Lesz-e egykor Ilyen föltámadásba részem? . . . Amint akkor ragyogva láttam, Az életgondok viharában Nem mosódik-e el egészen!?... Megérem-e, hogy valamikor, A Szűz Máriás zászlók alatt Feltámadáskor a menetben, Kis szöszke. buksi gyermekemben, Megismerem majd önmagamat! ? .,. Fog-e ő is úgy énekelni, Ahogy én akkor énekeltem? Göröngyre, kőre lép-e lába, S lesz-e olyan szép édes álma, Mint nekem: mikor hazamentem!?... Fog-e ő is rajongni, hinni, ügy, mint hajdan az apja szegény!?... --És megáldja-e a múltakat, Ha ez a vers kezébe akad A feltámadás szent esteién ! ? ... A Laky lányok. Irta: Tömöri Jenő. A Laky-ház feje kerek száz esztendőt hordott reszketeg vállain. Az őszbeborult, magával jó tehetetlen aggastyánt egész misztikus legendakor veszi körül. Súgva adják a szót róla, hogy fiatal korában egyszerű oláh pásztorlegény volt, mig társául nem választotta a havasok romantikus főúri kalandora, az aranyra és a csókra egyaránt szomjas Fátia- Negra. E félelmes rablólovag nem mindig épen gáláns kalandjaiban vetődött meg a Laky-ház alapja, ami azonban lehet csak fantasztikus rege és semmiesetre sem feltétlen hiteles. Hanem az asszonyát, az elsőt, tényleg úgy szerezte középkori módra Laky Gergely, elragadva sötét zivataros éjszakán a szülői házból gyorslábú kesely paripáján. A menyecskének nagyon megtetszhetett az éjféli páros lovaglás, mert férjeurát is hasonló módon hagyta faképnél, egy ismert erdélyi mágnás nyergében. Laky Gergely véres bosszút lihegve indult a szökevények nyomán s ki tudja, hogy mily rémes tragédiával végződik az asszonyszöktetés, ha Sirofin ■ Buntt S3 étvágyat 4» a fwtsütyt, magw,—. tat a kOhdgfcrf, vátjKMtrot éjiéit Inuttia« Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skroftsfozis. Influenza dies számtalan tanár éa ottos által naponta ajánlva. Jliaöiogy értéktelen utánzatokat is Irináinak, kérje« mindenkor V. Hsffi .&& Ptoohe A C#. (Srije) 99 JRoehe" artoa ranitlatra a gydgjrMtrtár.*- , — Ara «Tagen«,a$ «.— korona. Hapio. nls: mai sasámst 12 oldal.
