Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-10 / 2. szám
ü BÉKÉS 1909. január 10. magyar rapszódiáját adta elő zongorán. Ezután Nil olvasott fel folytonos tetszésnyilvánítások közepette. Majd Klein Rezsin énekelt, utána Bleyer Ernő Purcsi Pepi zenekarának kísérete mellett magyar dalokat adott elő. A hangverseny után tombola-játék, ezután pedig hajnalig tartó táncz következett. Eljegyzés. Kéri József, Csaba község alszám- vevője vasárnap eljegyezte Csabán özv. Laszky Ja- kabné leányát, Olgát. Szerencsétlenség. A csabai pályaudvaron nagy szerencsétlenség történt a múlt Jhét csütörtökjén. Kucsera János 25 éves vasúti munkás, ki évek óta áll már a MAY szolgálatában, mint kocsirendező, két teherkocsit akart összekapcsolni. Az összekap csolaudó teherkocsit egy mozdony tolta. Kucsera, mikor közeledni látta a kocsit, szokás szerint oda állott a nyugvó kocsi végéhez, hogy előkészítse a kapcsot. És ekkor történt a szerencsétlenség. A mozgó kocsi valószínűleg hibás váltóállítás következtében nem ment egyenesen, hanem áttért az összekötő vonalra. Ebben a pillanatban egyik ütköző Kucsera melléhez ért és odanyomta az álló kocsihoz. Erre nagy riadalom támadt a munkások között. A mozdony azonnal eliengőzt kapott és ment visszafelé. Kucsera elsápadt. Azonban a maga lábán bement a.főnöki irodába is, ahol az állomás főnök lefektette és hideg borogatást rakott behor- pasztott mellére. Nemsokára megérkezett az orvos, ki konstatálta, hogy Kucsera súlyos belső sérüléseket szenvedett, úgy hogy valószínűleg el fog vó- rezui. Intézkedett is, hogy Kucserát vigyék be a kórházba. Kucserának útközben jó kedve volt, még nevetett is. Mikor azonban a Vasút utczán a Fiume elé értek, hirtelen rosszul lett és rövid haláltusa után kimúlt. Baleset- Csaknem végzetessé vált baleset történt Mezőberényben a múlt szombaton. Lédig József mezöberényi tehetős gazdaember kocsin tanyájára tartott fiával és annak Wagner József nevű barátjával. A lovakat Lédig hajtotta, a fiatal em berek pedig a hátulsó ülésen foglaltak helyet. — Egyszer csak nyúl ugrott fel előttük. A fiatal Wagnert elfogta a vadászszenvedély és rákiáltott Lédigre : „Álljunk meg!“ Lédig megállította a lovakat, Wagner pedig a mellette fekvő fegyver után nyúlt. Véletlenül azonban éppen a ravaszát ragadta meg. Abban a pillanatban a sréttel töltött fegyver nagy dörrenéssel elsült és tartama Lédig József hátának baloldali részébe fúródott, a vese tájékán. A súlyosan sérült ember hangos kiáltással hanyatlott hátra. A két fiatal ember nagyon megijedt erre és azonnal visszafordították a kocsit. Lédiget lakásán vették ápolás alá, a csabai közkórház igazgatófőorvosa operáczió után tizenkilencz srótet távolított el testéből. A beteg erre megkönnyebbült — bár állapota még mindig súlyos. Református bál. Folyó hó 5-én nagyszabású művészi estély volt Csabán. Az építendő csabai református templom javára rendezték a mulatságot, melyen igen sokan vettek részt felekezeti különbség nélkül. Ilyen minden izében fényesen sikerült estélye Csabának régen nem volt. A Vigadó zsúfolásig megtelt közönséggel. A tiszta jövedelem megközelíti a 2000 koronát. A program első pontja Futó Zoltán szentesi lelkész felolvasása volt, ki feszült érdeklődés mellett vont párhuzamot az anyaegyház és a fiókegyház közt ; tanácsokkal látva el a maga szárnyán repülni próbálkozót . . . Szűnni nem akaró taps jutalmazta az ötletekben gazdag előadást. Majd Darabos Lajos a hódmezővásárhelyiek hires kántora énekelt Kacsó Pongrácz nótáiból, Ivánka Zoltán hmv.-i zenetanár kísérete mellett. Hogy milyen eredménnyel, azt megvilágítja az, hogy 14-szer ujrázták meg s ő 14-szer dalolt újra, meg újra, mindig szebbnél szebb nótákat. — Ezután Szabolcska Mihály olvasott fel örökszép költeményeiből. Öt is többször kitapsolták s ő is azzal adózott, hogy újra, meg újra, megtoldotta programszámát egy-egy elragadó szép költemény- nyel. Utána Könyves Margit czimbalmozott s Presz- kál Zoltán egyetemi hallgató hegedült, mindketten nagy virtuozitással. Végül Koppányi Gyula csabai ref. lelkész szavalt ifj. Kocziszky Mihálynó zongora és Preszkál Zoltán hegedű kísérete mellett. E nagyszabású melodráma méltó befejezése volt a programnak, mely után reggelig tartó táncz következett. A Békési Izr. Nőegylet 25 éves fennállása és özv. dr. Frei/ Lipótné urhölgy 15 éves elnöknői működésének emlékére folyó hó 3-án d. u. 5 órakor a bérház nagytermében diszgyülést rendezett, melyen Békés intelligens közönsége csaknem teljes számban jelent meg. A gyülekezés már 4 órakor megkezdődött, 5 órára zsúfolásig megtelt a nagyterem, midőn az ünnepelt urhölgy dr. Sarkadi Mór egyleti tanácsos karján megérkezett. A terembe lépését kitörő éljenzés követte a lelkes ovatio csak akkor csendesedett el, midőn dr. Sarkadi Mór „Visz- s,apillantás az egylet 25 éves pályafutására“ czimü ünnepi felolvasásba kezdett. A közönség nagy csend ben hallgatta az élvezetes felolvasást, melyben a nőegylet ezé Íjáról, 25 éves működéséről s özvegy dr. Frey Lipótné urhölgy 15 éves elnöknői érdemeiről nyert elismerést kellő felvilágosítást. A felolvasás után Grünvald Józsefné egyleti gondnoknő szives elismerő szavak kíséretében egy a nőegy'et által ajándékozott diszalbumot adott át az ünnepelt úrnőnek, ki meghatott szavakban mondott köszönetét működése elismeréséért s kérte a választmányt s az egylet valamennyi tagját, hogy a jövőben a múltakhoz hasonló lelkesedéssel végezzék önkényt vállalt jótókonycélu áldásos feladatukat, a diszgyülés általános éljenzés és tapsvihar után véget ért, hogy egy erkölcsi értékben gazdag sikerű hangverseny vegye át az ünnepély folytatását. A hangversenynek úgy a műsora, mint a szereplők nyújtotta műélvezet méltó volt az egybegyült impozáns közönséghez. A műsort Szántó Szeréna remek alkalmi szavalata nyitotta meg. A „Rózsák és keszkenők“ czimü költeményt adta elő, azzal az átgondolt lelkes előadással, mely inkább művészre, mint dilettánsra vallott. A megérdemelt lelkes ovatió, éljenzés és tapsvihar nem is maradt el, a beállott csend Rózsáéi Iduska zongora játékának szólott, ki egy „Magyar ábránd“-ot oly tökéletes technikával mutatott be, hogy játékát ezinte visszafojtott lélegzettel hallgatta a közönség, még bevégeztóvel is észre volt vehető az a csend, mely az igaz művészet keltette érzelmeket jelzi, de amely után, mint ez alkalommal is, az elragadtatás jele annál ele- mentárisabb erővel tör ki. A műsor harmadik száma ismét a Szántó Szerénáé volt- „4 mai tánezok“ czimü monológot adta elő. Előadásáról e pontnál is csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg. Szellemes csevegése állandó derültséget s frenetikus hatást keltett. A következő szám ismét a zeneélvezőkó volt: „Romance“ Beethoventől és »Cavattina« Ráfitól adatott elő. Itt már valóban hivatott művészt hallgatott a közönség, mert e klasszikus darabokat a Sál Gyula zeneakadémiai növendék avatott hegedűje produkálta a Rózsási Iduska méltó zongon kíséretével. Az elért sikert követő tetszés nyilvánítás s a szűnni nem akaró „hogy volt!“ kiáltásokra még meg is toldották vállalt szerepüket Hubaynak egy gyönyörű magyar motivumu szerzeményét adták gazdag ráadásul, amiért a még hálá- sabb közönség ez estén felette megszokott, de kiis érdemelt, nagy tetszése jutalmazta fáradságukat. Hogy az előadó művészetek nyújtotta élvezetekhez a tánezmüvészete is megtegye a tőle telhetőt, a műsor utolsó pontja a „Virágtáncz“ volt, amely még talán a festő és szobrászi élvezeteket is nyújtotta egyszersmint. A Virágtáncz bájos kis hallétjét Haskó Róza, Franki Rózsi, Pintér Piroska, Haskó Jolán, Frisch Gizella, Pintér Verona, Hirschler Kató, Kohu Mariska serdülő leánykákból álló festői csoport mutatta be nagy könnyedséggel a néző közönség elragadtatására. Este 8 órakor ért véget az átlagos műkedvelői hangversenyek közül a nyújtott műélvezetek által messze kimagasló estély, mely méltán marad sokáig emlékezetes Békés intelligens közönsége előtt. A „Békési Kaszinó“ folyó hó 3 án Lavatka József elnöklete alatt évzáró-tisztujitó közgyűlést tartott, melyen Varga János titkár a kaszinó 1908. évi működéséről s a gondozására bízott könyvtár állapotáról számolt be. Bemutatta a választmány múlt évi dec. 20-iki jegyzőkönyvét, mely javasolja a közgyűlésnek, hogy a „Felavató estély“-ek ezután is befépti dijak nélkül rendeztessenek. — A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Az 1909. évben 9 politikai napi lapra, 2 szépirodalmi, 3 éle, két megyei és 2 helyi lapra fizet elő a kaszinó. A könyvtár müveinek száma közel 2000 kötetet tesz ki. Jelentése végén annak az örvendetes tapasztalatának adott kifejezést, hogy a kaszinó termei az utóbbi időben nagyobb látogatottságnak örvendenek. Beterjesztetett Körber Tivadar kaszinó pénztáros jövő évi költségvetési tervezete és a zárszámadási bizottság jelentése. Mind a kettőt helyeslő tudomásul vette a közgyűlés és érdemes pénztárosának a felmentvényt köszönettel adta meg. A billiárd részvények kiaorsolásánál Fantyik József földbirtokos és a kaszinó könyvtára javára történt a sorshúzás. Végül a tisztikar alakíttatott meg. A titkos szavazással megejtett választások eredménye a következő : elnök Lavatka József, igazgató Lipóczy István, pénztáros Körber Tivadar, ügyész Dr. Igaz Pál, titkár Varga János. A választmány tagjai : Kratochwill Gyula, Haraszti Sándor, Dr. Henzel- mann Elek, Hajnal Béla, Morvái Mihály, Dr. Frey Géza, Dr. Hajnal József, Fára Péter, Sebők Sándor és üjházy Béla. Póttagok : Debreczenyi Károly és Sslamon Gábor lettek. A Rzámvizsgáló bizottság o o tagjainak Romváry János, Cservinszky István és Tokay Gyula választattak meg. A Békési Polgári Kör, mivel a folyó hó 3-ára hirdetett évzáró tisztújító közgyűlésére kellő számmal nem gyűltek egybe, közgyűlését a mai nap délutánján tartja. Utonállók. Az erkölcsi elfajultság s Békés személyi közbiztonságának rémes bizonysága az a brutális eset, mely folyó hó 3-án este 9 óra tájban a Yarga János és Bonczos Gábor korcsma helyiségek között történt. Két békési, községi tisztviselő : Kis B. Mihály helyettes adóügyi jegyző és Balogh Imre anyakönyvezető Gyuláról jövet a motoros állomástól hazafelé törekedett. Útközben bárom gazdalegénnyel találkoztak. Ismerve az efajta legények estveü fenegyerekeskedését, kitértek útjukból. De a müveit ember ezen óvatossága sem bizonyult eredményesnek az elfajult ösztönök lecsillapítására. Alig haladtak nehány lépést, Kis B. Mihályt hátulról hirtelen fejbe ütötte valaki, megfordulva, egy a homlokán ért második ütésre össze- roskadt. Az utonállók ennek láttára futásnak eredtek, de az arra járó rendőr menekülésüknek útját állta, erre a rendőrnek estek s egyik már-mir nála levő kését is használatba vette, mikor az ott termett Halász Imre kerékgyártó segéd láttára a három hős újra kereket oldott. De a gyáva uton- állóknak nem sikerült inkognitójuk megőrzése. Az egyik menekülőben Kovács László zenész, K. Nagy Mihály gazda legényre ismert, a kinek révén a másik kettő is megkerült Kruzsics István és Szabados György személyében. A legények bár eleinte Ragadták tettességüket, utóbb mégis beismerték. Okát adni azonban nem tudták. Nyilvánvaló, hogy brutális tettöket csupán a kabátos ember iránt érzett gyűlölet követtette el velők. Az eset a kir. ügyészségnek feljelentetett. Öngyilkosság. Megyeri Isván békési 19 éves szolga cseléd folyó hó 7-én éjjel az istálló gerendájára akasztotta magát, mire észrevették már kiszenvedett. Tettének oka valószínűleg az a dorgálás volt, melylyel előtte való nap gazdája egy véka búza ellopásáért illette. Orgona. A dobozi református egyház vezető férfiai már egy évtizeddel ezelőtt mozgalmat és gyűjtést indítottak, hogy templomukban egy díszes és a nagy gyülekezetnek megfelelő orgonát állítsanak. A héten tartott reform, presbiteri ülésen az elnök jelentette az egyház-tagoknak, hogy az ösz- szeg, 2400 korona egybegyült. A jelentés után a presbitérium egy bizottságot küldött ki, hogy ez egy magyar hangszergyárossal érintkezésbe lépjen. A tüdővész gyógyszeréül a bükkfakátrány- készitmények teljes joggal régi jó hírnévnek örvendenek. Ezen készítmények a legkülönbözőbb alakban használtatnak, melyek között legjobb a „Sirolin Rocho“, miután ez hatásos, ingernélküli és mindenek előtt igen jóizü, Kapható minden gyógyszertárban.
