Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
2 BÉKÉS % L909. márczius 28. "Szabolcska Mihály, Fekete Gyula, Nagy Károly, Böszörményi Béla, Bay József, Dr. Baksa Lajos, Dr. ■Csató Zsigmond, Br. Bartóky József, Pogány Károly, Szabó Emil egyházmegyei tanácsbirák; Dr. Zsíros Lajos, Dr. Széli Gyula, Dr. Oláh Antal, Tóth József egyházmegyei jegyzők ; Dr. Bán Zsigmond, Dr. ■Kun Antal egyházmegyei ügyészek ; Zolnay Béla egyházmegyei mérnök ; Tereh Gyula egyházmegyei levéltárnok; Kecskeméti Ferencz, Koppányi Gyula, Halász Endre, Szabó Mihály, Győrffy József, Lo- sonczy Endre, Szabó Béla, Szabó János, Galya György, Vadas Gyula, Somogyi Lajos, Paulinyi Károly, Kiss László, Csák Emil, Bereczk Sándor, Gacsal János, Zöld Mihály, Csák Aladár lelkészek ; Gulyás János, Császár Péter, Czirbusz István, Zöld Zoltán, Pap Antal tanitó-képviselők; Biró Pál gyulai s a többi egyházaknak számos képviselői. A gyűlést előzőleg isteni tisztelet volt a templomban, hol Bay József gyulavárii lelkész és tanács- biró szép imádsága emelte Istenhez a lelkeket. A közgyűlést, a városháza nagytermében emelkedett szellemű imával s rövid beszéddel Dombi Lajos esperes nyitotta meg. A hosszú tárgysorozat minden pontjaira kiterjeszkedni nem akarunk s csak a következőket kívánjuk felemiteni. Előterjesztetett, hogy az egyházak szavazatainak nagy többségével 'egyházmegyei tanácsbirákká megválasztattak (dr. Csécsi Miklós és Garzó Gyula helyére) Böszörményi Béla és Bay József, kik is a hivatali esküt a gyűlés színe előtt letették s hivatalukat elfoglalták. A gyomai lelkészválasztás bejelentetvén, a megválasztott s esperes, áltsl megerősített Domby Béla az egyházmegye által is megerősittetett gyomai lel- készi állásában. Dr. Szegedi Kálmán az ügyészségről lemondása érdemeinek méltatása mellett sajnálattal vétetett tudomásul s helyére dr. Oláh Antal választatott meg. A gyulai templomigazitás ügye közgyűlésen újból leendő tágyalás végett visszatétetett az egyházhoz. A gyulai egyház adás-vétel ügye a hiányok pótlása végett az egyházhoz visszatétetett. A gyulai egyháznak az alapok tárgyában beterjesztett kérelme teljesittetett, valamint az is en gedélyeztetett, hogy ez időszerint ne töltessék be a most üresedésben levő hetedik tanítói állás. A gádorosi kántortanitói dijlevél helybenha- gyatott. Mezőhegyesen önálló reformált egyházzá alakíttatott az eddigi leányegyház. Egyházmegyei külön számvevői állás szerveztetek fontos munkakörrel. Ezután az összes számadási ügyek ez által fognak intéztetni. Békéssámsoni tanítói dijlevél megerősittetett. A vésztői egyháznak több rendbeli ügye nyert elintézést. A dobozi egyháznak tárgyalás alá került ügyei is részben végleges elintézést nyertek, némelyik azonban pótlásra kiadatott. A békéscsabai református templom és lelkészlak építésére az engedély megadatott. A békési terményválság s uj adókulcs megerősítést nyert. Elrendeltetek, hogy jövőben a református jelzőnek megrövidített alakbani használatától egyházaink s hivatalaink óvakodjanak s a törvénynek megfelelően református egyház, lelkészi hivatal stb. kifejezés legyen használatban mindenkor szóban és Írásban. A bírósági ügyekből csak a békési lelkészválasztás ügyét említjük meg. Dgyanis az egyházmegyei elnökségnek e tárgyban hozott megerősítő határozata az egyházmegyei bíróság által helybenhagyatott. Gyűlési tudósításunkat ama örvendetes ténynyel zárjuk be, hogy az említett békéscsabi templomépi- tésen kívül a mezőberényi, nagymajláti, szapárifalvi, magyarcsanádi, hódmezővásárhelyi uj templomok építése részben már befejeztetett, részben megvalósulás utján van ! Az egyházmegyei ez évi őszi közgyűlés Toron- tálvásárhelyen fog, szeptember hónapban megtartatni. Szabályrendelet Békésvármegye közmüvelödesi pénzalapjáról és annak felhasználásáról. 1. §. A közművelődési alap tőkéjét képezi a törvényhatóság által e czélból az 1889. évre kivetett 1 %-tóli vármegyei pótadó s az e czi- men már meglévő s a vármegye pénztárában kezelt tőke s annak fel nem használható kamatai. Az alaptőke állaga 31440 korona 36 fillér. Az alaptőke gyarapítására szolgálnak : a) az alaptőke évenként fenmaradó kamatai; b) netaláni adományok. Az alaptőke semmi körülmények között nem csorbítható, az alap számadási kivonata pedig a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz évről-óvro felterjesztendő. 2. §• A közművelődési alap felhasználható bevételi forrását képezik az 1. §-ban felsorolt alaptőke kamatai. 3. §. A közművelődési alap kamatjövedelme felhasználható : a) az állam nyelvének terjesztésében s a hazaszeretet ápolásában, a hazához való ragaszkodás fejlesztésében sikereket felmutatni tudó néptanítók, (tanítónők) és kisdedóvók (óvónők), jutalmazására; b) közművelődési intézmények segélyezésére ; c) a vármegye történelmére és a közművelődés fejlesztésére szolgáló művek kiadásának előmozditására; d) bel- és külföldi tanulmányútjaikban tehetséges ifjaknak segélyezésére. 4. §. A közművelődési alap jövedelmeinek hová fordítása felett, az előző szakasz b) c) d) pontjaiban megjelölt esetekben, esetről-esetre a vármegye törvényhatósági bizottsága, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister urnák jóváhagyása mellett határoz. 5. §. A 3. §. a) pontjának végrehajtására pedig a következő határozmányok szolgálnak irányadóul. I. 6. §. A magyar nyelvet sikeresen tanító és a hazaszeretet felkeltésében, a hazához való ragaszkodás ápolásában sikoreket felmutatni tudó néptanítók és kisdedóvók számára állandóan állandó öt jutalomdij állapittatik meg : egy 300 koronából s kettő 200—200 koronából álló a néptanítók számára, kettő 100—100 koronából álló a kisdedóvók számára. — Ezen dijak évenként kiosztás alá kerülnek s amennyiben az alábbi feltételek szerint érdemes tanító, illetve kisded- óvók a pályázók, illetve ajánlatba hozottak között nem találtatnék, az illető jutalomdij, — esetleg dijak azonban nem adatnak ki, hanem az alaptőkéhez csatolandók. 7. §. Úgy a 300, mint a 200 koronás jutalomdij, a vármegye területén működő bármely néptanítónak kiadható, aki az alábbi szakaszokban meghatározott módon igazolja, hogy növendékeit a magyar haza szeretetében, a magyar hazához való ragaszkodásban nevelte s ameny- nyiben a növendékek nem magyar anyanyelvűek, ezenkívül azt is igazolja, hogy növendékeit az egész tanéven át kizárólag magyar nyelven tanította s oly eredménnyel, hogy azok a tantárgyak mindegyikéből teljesen érthető magyar feleleteket képesek adni anélkül, hogy a magyar nyelvű tanítás az általános taneredmónyt csökkentette volna. A magyar haza szeretetóegy ajtó, az emeleten két ablak látható. Benn oldalt a közös szoba és a lépcső mögött hátul a konyha nyílik, e helyiségeknek az emeleten két, esetleg három szoba felelvén meg. A lakás mögött parányi udvar és azon túl egy újabb épület udvara és lakásai következnek. Ez a szegény társadalom otthona, melyért aránylag kevés bért fizet, mig az egész blokképülettel gazdag háztulajdonos, esetleg pénzcsoport rendelkezik. A ház előtt kőjáró és kocsiút következik. Az épületek nincsenek vakolva és meszelve, és a rátapadt korommal kietlenné teszik a fátlan utczát. Ritka látvány ad lehangolóbb benyomást, mint egy ilyen munkástelep, a város „lakott“ része. Talán lesznek, a kik emlékeznek Wilde Oszkár egyik regényének arra a részére, hol Dorian Gray egy kétkerekű cabben a déli London háztömegein áthalad; a ki egy cabben órákon át ügetett már e labyrinthusban, nem fogja túlzásnak venni az említett leírást. Méltán kérdhetjük, hogy az utcza képét viseli-e az otthon is; de ha felemeljük a kalapácsot és a háziak hívására belépünk, nézetünk hamar megváltozik. Az első benyomás meggyőz az angol család tisztaságáról, mig további megfigyelésünk az angol otthon kulcsát is kezünkbe adja. Az angol szoba központja a kandalló, és az egész lakás oly szobákból áll, melyeknek a kémény a gerincze. E kéményből minden szobába jut egy kandalló, melynek tüzét az éleszti, hogy minden tűzhelynek külön kéménye van, és a tetőn látható kémény tulajdonképen a kéményeknek, 3-nak, 4-nek, de néha 10-nek, 20-nak is egybefoglalása, egy egész kéménycsoport. Az angol éghajlat ridegsége igy a kandalló köré gyűjti a családot, mely ott olvas, beszélget és szórakozik. Hogy a levegő meg ne rekedjen, csak egyes hatalmas ablaktáblák vannak, melyeken át örökké árad a páratelt külső levegő. A légáramlás oly erős, hogy az idegen biztos náthára tesz szert, és ha angol útra szánja rá magát, ez nem is hagyja el, mig a britt földnek búcsút nem int. E szerint a tüdő állandóan friss levegőt kap, minek egyenes következménye a tüdővész hanyatlása volt. E hihetetlen, szinte spártai önfegyelmezés, mely a téli hideget a gyermek ágyához bocsátja, a kényelmet az egészséggel cserélte meg. Azért a legszerényebben pislogó tűzhely köré is egészséges nemzedék ül, mely fedetlen fővel jár a nehéz köd és füstfelhő hazájában. A barátságtalan utczák után is blokképületek következnek, de már 2—3 emeletesek, a ház előtt kerttel, az iparosok és kereskedők, a munkavezetők és a szegényebb középosztály hazája. Az épületmetszetek beosztása teljesen ugyanaz, csak a szoba több és az udvar nagyobb. Mindkét városrész szorosan kapcsolódik az üzleti negyedhez, hol az épülettömbök földszintjét üzletek, emeleteit hivatalok foglalják el. E három rész adja kicsinyben a falut, nagyban a várost és a legnagyobb arányban London !üzleti és iparnegyedeit.. Azután fasor vagy park következik, melynek hatalmas fái elfedik az előbbi negyedek lehangoló ^képét, a gyárak füstjét és elválasztják a szegény 1 munkást az úri negyedtől. ^ Mert a fasoron és a parkon túl már magán.1, házak következnek. Vakolatlan faluk ugyan kevésbé csábitó, de kertjeik üde virágtábláin aranyhaju gyermekek játszanak és hatalmas ablaktábláikat selyemfüggönyök szegélyezik. Itt már a számok is elmaradnak tőlünk és helyüket a legkülönbözőbb elnevezések foglalják el. Leánynevek, családok, városok, csaták és mythologiai alakok nevei vannak a rácsos kapura írva. A munkások és cselédek csak a hátsó kaput vehetik igénybe. A berendezés fokozott ízlést és kényelmet árul el, de valami ismerős vonásra találunk. Mert a szobák tömege itt is a kémények körül helyezkedik el és a kandallóban izzó szén sugárzó melegét itt is az egyes ablakon át betóduló hideg mérsékeli. E házak már nem „utczát“ alkotnak, hanem „utat;“ nem oly lehangolok, mert fasorok szegélyezik; nem is a városban vannak, hanem a várost folytatják tovább a réteken és az országutakon ; még közigazgatásilag sem a városhoz, hanem a közeli faluhoz tartoznak. Gyárak és munkások, az üzleti negyed sokasága, szekerek és vonatok el vannak zárva e helytől. Nem rendeletileg, mert Angliában ilyen rendeletek nincsenek, hanem a költség különbözet folytán, melynek felszökése maga is részekre osztja a társadalmat. Végeredményben tehát az angol lakás nem szobasorból álló egyszerű, hanem tömegépület, melynek központját a tűzhely képezi. Ez mintegy központból melegíti az összes helyiségeket, melyeknek ellentétes oldalán egyes ablakokon át állandóan áramlik a külső levegő. A középosztály lakásai nem a városban halmozódnak, hanem azt a jóval egész-
