Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
1909. márczius 28 BÉKÉS nek és a magyar hazához való ragaszkodást 11. §. Az előző szakaszok értelmében felfelköltósének eszközei : a nemzeti hősök s ki váló államférfiak ismerete, működésükkel összefüggő történelmi tények, törekvések tudása, a hazához való ragaszkodásra buzdító költemények közül néhánynak ismerete, a Szózatnak és Hymnusnak tudása, végül a növendékekkel megértetése annak, hogy ők a magyar haza gyermekei. A vármegye területén fenntartott iskolák közül azokban, melyekben a növendékek anyanyelve nem a magyar s melyekben az iskola- fenntartó által némely, vagy az összes tárgyaknak a gyermekek anyanyelvén való tanítása volna kötelezőleg előírva, a vizsgálatot és a dijak odaítélését teljesítő bizottság az előző pontban felsorolt minden más körülmények fenn - forgása esetén eltekinthet attól, hogy a növendékek nem kizárólag magyar nyelven taníttatnak. A kisdedóvók részére rendszeresített jutalomdijak kiadhatók az óvodába járó gyermekek fejlettségére tekintettel akkor is, ha a gyermekek nemzetiségi vidékeken a közhasználatban levő tárgyak magyar nevét tudják s a magyar nemzet történelméből néhány hősies cselekedetet magyar nyelven elmondani képesek. Magyar anyanyelvű vidékeken több ilyen történelmi regék tudása szükséges. 8 §. A jutalmak az illető néptanítók és kisdedóvók pályázati kérvényeire, vagy az illetékes iskolai, illetve óvodai hatóság, avagy a főszolgabíró ajánlatára adatnak ki. 9. §. A pályázati kérvényhez a vármegyei tanfelügyelő, a járási főszolgabíró, vagy az illetékes iskolaszék által kiállítandó oly bizonyítvány csatolandó, amelyben bizonyittatik az, hogy a pályázó néptanító (tanítónő), kisdedóvó (óvónő), iskolája, illetve kisdedóvodája jelen szabályrendeletben felállított követelményeknek megfelel. 10. §. A vármegyei tanfelügyelő, a járási főszolgabíró, Gyula város polgármestere és az illetékes iskolai hatóságok hivatalból ajánlhatnak egy, vagy több néptanítót s kisdedóvót jutalmazásra, de ajánlataikban határozottan foglaltatni kell annak, hogy a jutalmazásra ajánlott tanító kisdedóvó iskolája, illetve óvodája a jelen szabályrendeletben a jutalmak elnyerésére megállapított követelményeknek megfelel és hogy erről az illető iskolának, illetve óvodának egy, vagy több Ízben történt megvizsgálása alkalmával, az ajánlatot tevő személyesen meggyőződött. szerelendő pályázati kérvények és hivatalos ajánlatok minden évben márczius hó 1 - óig az alispánhoz küldendők, vagy nyújtandók be, ki a zokat véleményezés végett a vármegyei tanfelügyelőnek azonnal kiadni tartozik. 12- §. A pályázati kérvények és hivatalos ajánlatok tárgyalására az illető népiskolák s óvodák megvizsgálására és ezeknek alapján a jutalmak odaítélésére, az alispán elnöklete alatt állandó bizottság alakittatik, melynek a vármegyei kir. tanfelügyelő, Gyula város polgármestere s azon járások főszolgabirái, melyekben a vizsgálat megejtetik, állásuknál fogva tagjai s melybe a törvényhatósági közgyűlés minden járásból és Gyula város területéről egy-egy tagot három évre választ. 13- §. Az előbbi §. szerint alakított állandó bizottság, melynek előadója a kir. tanfelügyelő, minden évben április hónapban ülést tart s azon a kir. tanfelügyelő a 11. §. értelmében, az alispán által neki kiadott pályázati kérvényeket és hivatalos ajánlatok véleménye s indokolt jelentése kíséretében bemutatja s javaslatot tesz, a minek alapján a bizottság kijelöli azon népiskolákat s óvodákat, melyek a jutalmazás tekintetében vizsgálati1 < méltónak mutatkoznak. Ezen iskolai vizsgálatok lehetőleg minden év május havában, lehetőleg a tanév közvetlen befejezte előtt eszközlendők. A vizsgálat mindig nyilvánosan tartatik s annak eredményéről a helyszínén kimerítő jegyzőkönyv vétetik fel, melyben a 7. §-ban megjelölt feltételeknek megfelelően kellő részletességgel legyenek megjelölve a vizsgálat eredményét feltüntető adatok. A vizsgálat módozatait egyébiránt maga a bizottság állapítja meg. A bizottságnak ezen működése hazafias kötelességét képezvén, eljárásuk után a bizottság tagjai költségeket és napidijakat nem számíthatnak fel. 14. §. A jutalmak odaítélése felett az állandó bizottság csak az iratok alapján vizsgálatra kiszemelt összes népiskolák megvizsgálása után tartandó ülésben határoz. 15. §. Az odaítélt pályadijak az alispán által utalványoztatnak s azoknak kézbesítése a járásbeli főszolgabíró által, az állandó bizottság egy kiküldöttje és a községi elöljáróság jelenlétében, lehetőleg ünnepélyessóggol történik. A bizottság kiküldöttje oly egyén is lehet, aki nem tagja az állandó bizottságnak. Az alispán a bizottságnak a jutalmak odaítélése feletti határozatáról a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlése előtt, tudomás végett jelentést tenni köteles. 16. §. Az itt megállapított jutalomdijakra való pályázat, a vármegye alispánja által minden tanév elején megyeszerte meghirdetendő s illetve a pályázati feltételek a járások tanítóival közlendők II. 17. §. Jutalomban részesülő néptanító szorgalmas növendékei hasznos magyar népiskolai tan- és olvasókönyvekkel ós pénzbeli ösztöndíjjal jutalmaztatnak. Ily könyvek beszerzésére és pénzbeli ösztöndíjakra évenként 100—100 korona fordítható. Ha azonban az alispán vagy a 13. §. szerint megalakított bizottság szükségesnek látná, hogy valamely évben a jutalomkönyvek 100 koronánál nagyobb értékben osztassanak szót, a 100 koronánál túl való szükséglet utalványozásáért az alispán a törvényhatósági bizottság elé tartozik előterjesztést tenni. 18. §. A tanulók szorgalmának jutalmazására és ösztönzésére szolgáló és az állandó bizottság által kiválasztott könyvek a kijelölt összeg erejéig az alispán által szereztetnek be ós a tanulók létszámának megfelelő arányban a főszolgabírónak küldetnek meg, aki ezen jutalomkönyveket is akkor osztja ki, midőn a magyar nyelv javításában s a hazaszeretet ápolásában sikeresen fáradozó néptanítónak a jutalomdijat átadja. Kelt Békósvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1908. évi május hó 25-ón ós folytatva tartott rendes közgyűléséből. Kiadta: Kiss László, vánn. tt>. főjegyző. 78879. sz. Jóváhagyom. Budapesten, 1909. február 13-án. A miniszter helyett Molnár, s. k. államtitkár. 1777/1909. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1909. évre előirt tőkekamat és járadékadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyi°az- gatoság által számvevőileg megvizsgáltatváu, az 1883. évi XLIV t. ez. 16. §-a értelmében márczius hó ségesebb külső részeken és réteken folytatják. — Az aristokrata házak természetesen a legváltozatosabbak. Londonban paloták, a vidéken várkastélyok, melyek gothikus iveihez és komoly szabásához oly megkapó ellentétet alkot az eleven mező. III. Az angol ember valóban e kettőnek, az otthonnak és a természetnek él. Nem is tudom, a boldog otthonnál és a természet élvezeténél van-e még egyéb eszköz is arra, hogy életünk boldog legyen. Az angol ember a tapasztalás hangján tagadólag fog inteni a kérdezőnek. Hogy e felelet hátterét megismerjük, kisérjük őt napi útjára. Angliában csak a munkások kelnek korán és hat óra körül a legnagyobb az utczák és pályaudvarok forgalma. Ekkor érkeznek a tenger felől a halat hozó különvonatok, a dán tojás, az amerikai hús és a friss gyümölcs. Mire a kocsisorok állo- másonkint átveszik a küldeményt, nyolcz óra felé megnyílnak az üzletek, az apró lovak és a kerékpárok szétfutnak az előző este megrendelt élelmiszerrel. Kilencz órakor, mert ez a középosztály kelő ideje, még párás és derengő a reggel. A csengő hangjára az ebédlőbe értünk és üdvözöljük a háziakat. Az asztalon friss virág vár reánk, mert Angliában a virágos fiú az első, ki az ajtóra üt. Büszke orchydaeája, a britt virág már terítékünk előtt pompázik a reggeli napban. A fehér-kék dressbe öltö-i zött szobaleány behozza párolgó teánkat, melyhez halat, tojást, sajtot és vajat kapunk. Azután elhagyjuk a házat és megkezdődik a munka, a business. Mert az angol a munkát üzletnek, businessnek nevezi. A tanár, a katona, a biró és a pap nem munkát, hanem üzletet végez, és azt végez a király is. És mindenki komolyan, méltó- ságosan végzi ezt az üzletet. A rendőr meg van róla győződve, hogy ha helyén nem volna, az nemzeti csapás lenne Az egész nemzet egy üzletnek, egy részvénytársaságnak látszik, melynek feje a király. Ő a business vezérigazgatója, a gép lelke, melyben minden angol egy kerék. Ez a komoly munka, mely a mi lelkünket is megkapja és felemeli, 10 órától 5-ig tart a hivatalokban és 1-ig az iskolákban. A kettő különböző. Az angol szerint a fiatal szervezet fejlődésben van, azért a business délutáni részét töltse a mezőn ; az Öregje ülhet a bankban is a záróráig. Rendesen ott költi el a villásreggelit, a lunchöt is egy óra körül, mig bennünket otthon vár a pudding, mely a mi főtt és sült tésztáinkat pótolja, azaz nem pótolja. Egy cseréptálba gyümölcsöt vagy húst aprítanak és nyers tésztával befedik; azután a tüzbe teszik és igy készül a pudding. Melléje krémet vagy tej- sürüt adnak, melyet a gyümölcscsel együtt kell elfogyasztanunk. Délutánunk már nem a businesshez, hanem a zöldbe visz. Az angol négyféle zöldet ismer. Az első udvara és kertje. Ahányszor hazamegy, gondosan megnézi virágait. A középületek udvarán és kertjeiben örökké ott a kertész. A másik zöld a sporttér. Ne gondoljunk azonban a mi agyonkínzott, elszáradt, szinte haldokló fűszálainkra, melyek csonka karjaikat, mint a nyomorék gyermek, hasztalan nyújtják az emberek felé. Az angol fű vízben él és tömött szövetet alkot. A kertész minden reggel nyírja és préseli. A déli nap felszárítja a vizet és kész a sporttér. A cambridgei egyetemen talán 30 ilyen tér van, melyek évi költsége százezreket felemészt. Télen játékterek, nyáron tennisgroundok ; télen a footballnál és hockeynél nem igen lehet 4 egyebet játszani, mert az idő nyirkos és hideg. Húsvétkor a kertész fehér vonalakat meszel a fűre és ezer tennispálya születik. A harmadik zöld a park, mely a családnak, az öregeknek és a kisdedeknek a sétahelye. Leghíresebb a londoni Hyck park, hol saison idején az előkelő világ a délutánt tölti. Elegáns fogatok és lovak egymást érik. Fiatal grófok lovászaikkal, katonák, politikusok, a londoni társaság elitéje itt keres üdülést. Fiatal lányok, egész internatus, lóháton üget a nevelőnők kíséretében. És végül a negyedik zöld az „ország“, mert az angol egy szóval illeti az országot és a vidéket, a réteket, erdőket és falukat. Talán ez a legbájo- sabb valamennyi közt. Az egész Anglia egy hatalmas kert, melynek pihenő helyeit falvak és városok alkotják Pazar országútjait villák szegélyezik, rétjeit gyors folyók öntözik, erdőit, fáit vadgalambok lakják. Csupa ének, érzés, poesis minden. Hamvas arczú lányok faluról-falura, rétről-rétre járva, virágot szednek és mindenki, aki a természetet szereti, nyakába veszi az országutat. Én is sokat bolyongtam ez utakon. A kis falvak templomkertjében ülve, eltűnődtem az egyszerű- sírhantokon és hány csöndes tavaszi délután hallgattam igy a toronyóra harangjátékát. Otthon a salonban sorban a ház úrnőjéhez
