Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 10. szám
8 BÉKÉS 19C9. márczius 7. Az ajánlat a következő: Orosházán épitendő 22 munkásházra egyenkint 1321 K. 83 fillér ; Gádoroson épitendő 32 munkásházra egyenkint 1384 K 46 fillér, Sámsonban épitendő 18 munkásházra egyenkint 1359 K. 58 fillér ; Nagyszénáson épitendő 28 munkásházra egyenkint 1343 K. 20 fillér; Endrődön épitendő 25 muDkás-házra egyenkint 1544 K. 72 fillér; Szarva son épitendő 22 munkás-házra egyenkint 1572 K. 03 fillér; Mezőberényben épitendő 12 munkás-házra egyenkint 1507 K. 99 fillér; Dobozon épitendő 17 munkás-házra egyenkint 1411 K. 35 fillér. A szövetkezet ezenkívül ajánlatában kikötötte, hogy legalább 4 községben épitendő munkás-házra kéri a megbízatást, ha azonban az összesek kivitelével bízatnék meg,akitüntetett árakból még 49/o-ot enged. Az árlejtező bizottság, megállapítva a fenti ajánlatnak legelőnyösebb voltát, azt, tekintettel arra, hogy az előirányzati árakat meghaladja, nem fogadja el, hanem oly módon döntött, hogy elsősorban az illető községekben levő munkásoknak ajánlja fel az építkezést, a következő feltételek mellett: minden egyes munkásházra 1200 K-át véve számításba telek nélkül, felajánlja az illető munkásház tulajdonosának, hogy ezen árért a tervnek megfelelő házat építsen, amely esetben a munka előhaladáshoz képest a felajánlott 1200 korona a megfelelő részletekben fog kifizettetni. Nem valószínű, hogy a munkásházak felépítése ily módon megoldható volna; a mostani magas anyag-árak majdnem kizárják a tervszerinti munkásházaknak 1200 koronáért való felépithetését. A gyulai iparosok ajánlata nemcsak a legjutányosabb, hanem az egyedüli possibilis ajánlat, amelynek elfogadásával a munkáslakások régóta vajúdó s a lakás-inség folytán mindinkább akuttá váló ügye a legkedvezőbb és leggyorsabb megoldást nyerhetné. Életbeléptető rendeletek a csekktörvényben. A napokban jelentek meg az egyes ministeriumok rendeletéi melyekkel e törvény életbeléptetése szabá- lyoztatik. Ezeket a rendeleteket most Dr. Busz Andor a bp. pénztár és girosegylet h. igazgatója függelék gyanánt felvette a magyar csekktörvényt magyarázó kézikönyvébe, melyről a »Magyar Pénzügy« ez. szaklap ezeket irta: Kevés törvénymagyarázó könyvet ismerünk, mely hasonló szakavatott- sággal és világossággal ismertetné meg a törvény gyakran homályos rendelkezéseit és ily behatóan vezetné be a laikust is a törvény alkalmazásainak titkaiba. Akik most beszerzik ezt a könyvet immár az egész anyagot együtt kapják, akik pedig már előbb megvették forduljanak a kiadóhoz Benkő Gyula Grill-féle udvari könyvkereskedéséhez Budapesten mely azt nekik ingyen megküldi. Magának a munkának 4 korona 20 fillér az ára s kapható minden hazai könyvkereskeoésben. Ösztöndíj és segély iparosoknak Pályázati hirdetés. A kereskedelemügyi minister kétrendbeli pályázatot hirdet iparosoknak, illetve azok özvegyeinek és árváinak ösztöndíjaira, illetve segélyére. l.A Voigtländer Frigyes bécsi kereskedelmi tanácsos által alapított »Mária Yaléria»-alapitváuy kamataiból egyenkint 1082. (egyezernyolezvankettő) koronás ösztöndíj lesz a folyó évben odaítélendő. Ez ösztöndíjakat képesítéshez kötött ipart űző két szegényebb sorsú, érdemes, szakmájában kiváló és józan életű olyan kezdő fiatal magyar honos iparosmesternek, vagy idősebb segédnek fogja a kereskedelemügyi minister odaítélni továbbképzés czéljából, vagy mii- helyi berendezés, illetve annak tökéletesbitése czéljából, vagy forgó tőke gyanánt, kik atyjuk iparát folytatják s attól az iparüzletet átvették, vagy átvenni akarják. Pályázhatnak e két ösztöndíjra az iparosmesterek és segédek közül mindazok, kik katonai szolgálatukat már teljesítették és akik, ha mesterek, legalább egy évet, ha segédek, legalább öt évet betöltötték ezen minőségben. A katonai szolgálatban töltött idő ezen időbe be nem számítható és általában csakis a tényleges mühelyi gyakorlattal töltött évek vehetők számba. A pályázati folyamodványban megemlítendő az, hogy folyamodó ez ösztöndíjat mily czélra igényli (továbbképzés, berendezés, vagy forgó tőke nyerés czéljából). Abban az esetben, ha berendezés, vagy annak tökéletesbitése czéljából igényli, az is megemlítendő, hogy mily berendezési tárgyakra, gépekre, szerszámokra van szüksége s azok mily értéket képviselnek, továbbá mely hazai gyárban, ipartelepen óhajtja azokat feltéve — hogy belföldön gyártatnak — beszerezni. Ha az ösztöndíjat folyamodó továbbképzés czéljából igényli, megemlítendő az, hogy a továbbképzést hol és miként kívánja eszközölni. 2. A Goldberger Erzsébet által létesített Goldberger-alapitvány kamataiból hét (7) egyenkint 300 és 268 koronás, összesen tehát nyolez segélydijat alakított a kereskedelemügyi minister, melyeket szakmájukban kivált, józan életű, de fiatalon elhunyt, képesítéshez kötött ipart űzött magyar honos iparosmesterek szegénysorsu özvegvei, vagy szegénysorsu; de 18. évet még be nem töltött (fiú, esetleg leány) árváinak fog odaítélni. Pályázhatnak e segélydijakra az előbb említett özvegyek és árvák, ez utóbbiak anyjuk vagy gyámjuk utján, özvegyek, kik férjük iparát folytatják, árvák, kik atyjuk iparát választották életpályául s mint ilyenek segéd vagy tanoncz minőségben alkalmazva vannak, avagy ugyanazon szakmába vágó ipari szakiskolába (felső ipariskolába) járnak, az odaitéléanél előnyben részesülnek. Árváknál, ha további kiképzésük érdekében több évi támogatásra volna szükség, a kereskedelemügyi minister a segélydijat az alapítványi kamatok telhére, az előhaladás igazolásának kikötése mellett esetleg több éven át is engedélyezni hajlandó. Egy és ugyanazon családban özvegy és árva, illetve árvák ugyanezen alapítvány kamataiból segélyt csakis rendkívüli kivételes esetben kaphatnak. A folyamodványban részletezendők: a czél, melyre folyamodó a segélyt igényli, és a körülmények melyek őt a segély kérésére utalják. TJgy az ösztöndíjra, mint a segélydijakra a folyamodásokat a kereskedelemügyi ministerhez czimezve, megfelelően felszerelve, legkésőbb 1909. április hó 15-ig kell be- myujtani az aradi kereskedelmi és iparkamara elnökségéhez. A szarvasi baromfi-tenyésztü egyesület január 31-én tartotta ez évi közgyűlését a szarvasi község háza tanácstermében. Az elnöki széket ezuital is az egyesület lelkes és agilis elnöke br. Braunecker Lamorálné sz. gr. Ulberacker Adélé foglalta el. Lelkes megnyitójának minden szavából a baromfi- tenyésztés nemzetguzdászati előnyeit ismertette. A baromfi-tenyésztés olyan országos érdek, amely igen közelről érinti a nemzeti jólétet. A baromfi-tenyésztés bő teret nyújt arra, hogy a gazda különféle terményeit a leghasznosabban értékesítse. A házi állatok birodalmának gazdagítása tekintetében igen jelentékeny szolgálatot tehetnek a nők ! Az elnöki megnyitót a közgyűlés tagjai lelkesen megéljenezték. Ugyancsak a közgyűlés dr. L idenforst Aurél állat- tenyésztési felügyelőnek jkvi köszönetét mond az egyesület támogatásáért. A közgyűlés helyeslőleg veszi tudomásul a pénztár állásáról szóló jelentést Popják György pénztárosnak a felmentvény megadása mellett köszönetét szavaz. Az elnökség és a tisztikar három éves megbízatása lejárván, elnökké újból egyhangúlag: br. Braunecker Lamorálné választatott meg. Alelnökök : Placskó István és Dérczy Péter lettek. Elnöki titkár : Huba János. Igazgató : Dr. Takács Gusztáv. Igazgatósági titkár: Piliszky János. Ellenőr: Szvák Pál. Pénztáros: Popják György. Gazda: Krebsz Zoltán. Választott a közgyűlés két tagú értékesítő s három tagú felügyelő bizottságot. Á választmány a tisztviselőkön kívül még öt taggal szaporodott. A közgyűlés végül jóváhagyta az egyesület 1909. évi költség előirányzatát. Törvényszéki csarnok. Csőd. Kiskorú Símig Rezső képviseletében özv. Símig Istvánná Karnis Ilona csődöt kért néhai Símig István füzesgyarmati volt gyógyszerész hagya tékára. A gyulai törvényszék a csődöt a héten el is rendelte. Csődbiztos Tóth Ferencz törvényszéki biró, tömeggondnok dr. Orbán Lajos füzesgyarmati ügyvéd, ennek helyettese dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd. A csődtömeg leltározására Boros Florian szeghalmi bírósági végrehajtó küldetett ki. Követelések bejelentési határideje május 3., felszántó lási tárgyalás május 24, a csődválasztmány megválasztásának ideje pedig május 27-re lett kitűzve Heti bünkrónika. Schlesinger Izidor az 1903. évben megvette Szarvason a Pócsi Mihály fűszer és csemegeüzletét. Lett volna pénze hozzá, hogy tisztességes forgalmat csináljon és tisztességesen megéljen, de hát minden kezdő kereskedő a zsehében hordja a leendőpénzfejedelmi és bárói méltóság zálogát, mint ahogy Napoleon katonái a bornyujokban hordták a mar- sall-botot. Schlesinger Izidor mindenekelőtt természetesen gazdag ember akart lenni, de gyorsan, miért is a tőzsdéhez folyamodott Nyakra-főre csinálta a határidő üzleteket, melyek eleinte kedveztek is neki, utóbb azonban a határidő üzletek befucs- csoltak, nagy veszteségek következtek s a dolog ama bizonyos méla akkorddal nyert befejezést, amelyet kereskedői nyelven úgy hívnak, hogy : csőd. Bejegyzést azonban csak a határidő-üzletek nyertek mert a csődeljárás, meg a bűnügyi eljárás csak azután kezdődtek. A bűnügyi eljárás során a kir. törvényszék által hozott Ítélet Schlesingert a vétkes bukás vétségében találta bűnösnek s ezért ellene az enyhítő szakasz alkalmazásával 100 korona pénzbüntetést szabott ki. — Giro Zsigmond, szarvasi végrehajtó felesége, a múlt év junius havának közepén elutazott hazulról, ráhagyván házát férjén kívül a Kati nevű cselédre, akit teljes nevén Lászlód Katalinnak hívtak és Békésszentandrás volt szülőfaluja. A Katiban hogy mik voltak a jó és rossz tulajdonságok, nem tudom, de hűség az bizonyosan nem volt benne, mert különben nem tette volna azt, hogy úrnőjének 2 briliáns fülbevalóját és I aranygyűrűjét ellopja. Az 1000 korona értékű ékszerek eltűnését azonban hamar észrevették, úgy hogy azokat Katalinnál még meg lehetett találni. Katalint a törvényszék 6 hónapi bezárásra Ítélte, de soknak találva a büntetést, enyhítésért felebbezett, de az ügyész viszont súlyosbításért. A fiatalkoruakról. Lapunkban már megemlékeztünk arról, hogy a gyulai kir. törvényszék büntetőtanácsa nemrég tartotta az első gyermeknapot. A modern büntetőjognak a fiatalkorunkra vonatkozó szelleme az 1908. évi XXXVI. t.-czikkel a mi büntető jogunkba is bevonult. Ennek a törvénynek egyik legfontosabb intézményes alkotása a fiatalkorúakkal szemben alkalmazandó elbánás. Az eddigi rendelkezések szerint a 12—16 éves tettesek esak az esetben voltak megbüntethetők, ha cselekményük bűnösségének felismerésére szükséges belátással bírtak. Az uj törvény szerint elsősorban is a 16 éves korhatár felemeltetett a 18-ik évre, másodsorban pedig a 12—18 éves bűnösöknek nem csupán az értelmi képességét, hanem ezenkívül az erkölcsi ellenálló képességét is kell vizsgálni s ehez képest kinek- kinek egyéniségéhez mérten a szerint, kitől melyik intézkedés révén várható a megjavulás alkalmazható a 1. dorgálás 2. próbára bocsátás 3. javító nevelés 4 fogház, vagy államfogház büntetés. Ezek közül csak a 2. és 3. pontban megjelölt intézkedéseket kell megmagyarázni. A 2. pont esetében a fiatalkorú bűnös ellen nem szabnak ki büntetést, hanem egy évi szigorú felügyelet alatt tartják s csak akkor mondják ki ellene a foghazat, vagy államfogházat, ha az egy év alatt újabb bűncselekményt követett el, 'iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytat, vagy egyébként az erkölcsi züllésnek jeleit mutatja, vagy a felügyeleti szabályokat megszegi. Ha ezek egyike- sem következik be, az eljárást a bíróság megszünteti.. A javító nevelés időtartamát a fiatalkorú 21 éves koráig terjedhetőleg a bíróság határozza meg s az. megfelelő intézetben bajtatik végre. A bíróság azonban a tettes 18 éves koráig (tehát a 12 éves koron alul) intézkedik az erkölcsi züllésnek indult, vagy veszélyes környezetben levő s a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettséggel nem biró fiatalkorú megfelelő házi vagy iskolai megfenyitéséről, vagy a javító nevelésben való részesítéséről. A fiatalkorúak ellen kiszabott szabadságvesztés büntetés külön e czélra berendezett fogházakban hajthatók végre. A törvénynek ezek a főbb röviden ismertetett intézkedései, melyeknek alapelve, hogy ne büntes-
