Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 10. szám
1909. márczius 7. BÉKÉS 7 nagy jelentőségben található fel, melyet a gyulai állami polgári leányiskola lezajlott szinielőadásainak tulajdonítunk a magunk részéről. örvendetes bizonyítéka ez annak, bogy egy agilis tantestület minő meglepő eredményeket tud felmutatni a tanulás komoly munkája idején is, ha felismerve növendékeinek intelligens hajlamait, képességeiknek fejlesztése szempontjából, a tudományok labirintusából időnként kivezető utat enged nekik s kijelölni képes azokat a helyes útirányokat, melyen át a hónapok óta tartó tanulástól eltikkadt gyermeki kedély a művészetek iránti érdeklődésnek és a szép ideális szeretetének felismeréséhaz, üdítő oázisához eljuthat. Ezen örvendetes jelenségnek figyelemreméltó jelentőséget azonban a siker elvitathatatlan ténye biztosit. * * * Már régen folytak az előkészületek a Göndöcs- népkerti pavillonban, hogy a múlt héten lezajlott előadás minden tekintetben fényes és káprázatos legyen. Hetek óta készültek a díszletek, melyeknek szépségéről széltében beszélgettek a városban jóval az előadás előtt. S az a lelkes ambiczió, amivel a tantestület és a növendékek az előadásra készültek, meghozták a .maguk megérdemelt gyümölcsét. Mindhárom napon zsúfolt padsorok előtt került színre az a bájos, ügyes verselésü, eleven menetű tündérjáték, melyet »Virágálom« czimen a leányvilág régi kedves Írónője Tordayné Grail Erzsi szerzett s melynél alkalmasabb darabot a növendékek részére a tantestület nem is választhatott volna. Amint a függönyök szétnyilltak, már valóságos meglepetés várt a közönségre. Pompás díszletek tűntek elő ... gazdag virágos kert, háttérben stylszerü kastélylyal. . . melyének beállítása, a távlat és arányok helyes felismerése szimmetrikus elosztása egyenesen szokatlan minálunk vidéki városkában. S ebben a festői hátterű szingazdag virágos kertben a legszebb élővirágok, üde arczu, mosolygó ifjú leánykák plasztikus csoportja kipirulva, az első nagyobb nyilvános szereplés érthető izgalmaitól áthatva mosolyog le a nézők lelkes seregére ! . . Igazi tündéri kép, melynél talán Gül-Baba hires rózsáskertje sem lehetett szebb hajdanában! Azután kezdődik a játék! Csupa közvetlen báj, eleven iideség, naiv ártatlanság sugárzik a szereplők szeméből, játékából egyaránt Az első pár szó még elfogult, fátyolozott, helyenként remegő, de a másik perczben túl van a kis sereg a tüzpróbán és diadalmas öntudattal viszi teljes sikerre a poétikus fordulatokban gazdag színjátékot! A második felvonás karéneke és táncza valósággal frhpirozza a közönséget; zug a taps, az újrázás, mintha soha végé-hossza nem akarna lenni, és újból kezdődik a vidám nóta, meglibbennek a virágokkal ízlésesen és gazdagon díszített fehér ruhácskák és tánczra perdül tündérország kertjének miucen szép virága! Igazán megkapó, kedves, lebilincselő látvány ! Nem csoda, hogy esténként alig győzött vele bet°lni a közönség. Következik ezután a virágtündér szerepével teljesen egyenrangú két legnagyobb szerep, a tulipán és bazsarózsa versengése, hogy a »virágok királynője* ők legyenek. • Magasabb szempontból nézve ez az egész előadás legkimagaslóbb része. A teljes szépsége tudatában lévő 'lulipán öntudatos tetszelgése, hivalkodása, a Bazsarózsa élettel telt, helyenként csillogó humorral átszőtt elbizakodottsága hivatottabb inter- pretálókra nem találhattak volna. Nagy, őszinte siker és elismerés kisérte e két légért ékesebbszerep kreálóját, s egy-egy jelenésük után többször nyílt színen is megszakította a taps a darab gyorsan, kifogástalanul pergő menetét. Csel és ármány azonban hasztalan ! A virágok királynője a Kózsa lesz . . . királysága azonban csak pünkösdi királyság . . . áldozatul esik ellenségeinek s virágtársnői karjában hull le fejéről királysága ékes koronája ! . . . A függöny libben egyet, s aztán ismét a régi minden . . . csak álom volt a királyságért versengés . . . álom a Rózsa tragikus sorsa ... és színes álom, aranyos ködbe vesző tündérmese az egész színjáték ! . . . Az előadás közben annyiszor megújulva felhangzott taps elementáris erővel hívja lámpák elé a szereplőket, az egy személyben egyesült és kiválónak bizonyult zenekart és dirigensét, és az előadás létrehozása körül fáradtságot nem ismerő, s önzetlenül tevékenykedő tantestület összes tagjait! A forró színházi esték diadaljelvényei, a virágok sem hiányoznak, s hogy az ováczió stilszerü legyen elárasztja a legifjabb aranyifjmág a boldog szereplőket selymes, színes papírral átfont czvkorkak egész seregével! . . . Ez az igazi őszinte és önzetlen ünneplés ! Általánosságban konstatáljuk, hogy valameny nyien jók és kifogáson felül állók voltak. Kun Erzsiké a Virágtündér nagy és jelentős szerepében közvetlen bájával és csillogó megjelenésével keltett nagy és általános feltűnést. Schröder Elza a Bazsarózsa alakításában ért el óriási sikert. Közvetlen modora, élettel telt jelenetei nem tévesztették el soha a hatást és tánczát, énekét minden este többször meg kellett ujráznia ! Kallivoda Janka Tulipánjának biztos fellépése, öntudatos mozdulatai, stylszerü elegáns öltözéke nagyobb színpadokon is teljes sikert biztosítottak volna játékának. Bőven kijutott neki is a tapsból. De igen jók voltak egytől-egyig a többi szereplők is, kikről lapunk más rovatában névszerint emlékezünk meg. A tánozosok serege sem maradt a szereplők mögött, ők is egytől-egyig kiváltak, fess megjelené- süek voltak, s tánczuk, énekük egyaránt rászolgált a közönség tapsaira. Az énekeket zongorán Kovalszky Róbert dr., a vármegye egyik legkiválóbb, művészi kvalitásokkal megáldott zongoristája kisérte teljes preczizitással és hivatottsággal, ugyanő töltötte ki élvezetes bravúros játékával a felvonásközöket is! A közönség ovácziójából ö is bőven kivette a maga részét! Mindenek felett rászolgáltak azonban a tapsra a tantestület agilis tagjai, kik úgy egyenként, mint összeségükben lehetővé tették, hogy a közönségnek ily élvezetes estékben lehessen része. Az elismerések legszebb pálmája őket illeti. A díszletek festését Szabó Emilné és Szrogh Katinka tanítónők művészi ambiczióval vállalták magukra, s nagy fárasztó munkájuk sikerét, értékét, nem a mi szerény bírálatunk elismerő szavai, de a közönségnek osztatlan tetszésnyilvánítása és elismerése adja meg. Regös. Közgazdaság. Közgazdasági tudósitó. A földmivelésiigyi miniszter a békési járás mezőgazdasági tudósítói tisztével dr. Hegedűs Béla mezőberónyi lakost bízta meg. A megyei állatorvos a közigazgatási bizottság ülésein. A földmivelésügyi miniszter rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, melyszerint a törvényhatósági állatorvos jogosítva illetőleg kötelezve van a közigazgatási bizottság ülésein résztvenn' és az állategészségügyre vonatkozó ügyeket azon előadni, azokon felvilágositásokat adni és az ezekre vonatkozó tanácskozásokban résztvenni. Békésvár- tnegyében tehát Heks Miksa törvényhatósági állatorvos fog a közigazgatási bizottság ülésein részt- vonni. Közigazgatási bejárás. Már megemlékeztünk i szeghalmi Berettyó-hid ujáépitéséről. A kereskedelemügyi miniszter leirata folytán Ambrus Sándor alispán a kérdéses gőzmalmi hid ujáépitésének közigazgatási bejárása napjául folyó hó 16-ikát tűzte ki Az orosházi takarékpénztár folyó hó 7-én tartotta Dr. László Elek elnöklete alatt évi közgyűlését. Az igazgatósági jelentést, mely szerint a múlt évi tiszta jövedelem 168042 K 61 f, úgyszintén a tiszta jövedelem felosztására vouatkozó javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A takarékpénztár váltótáiczája 2,953312 K, jelzáloga 13,897312 K,'«/?jtö*oi- hitel és termelő szövetkezetének ajánlatát. betétje könyvecskékre 3,958927 K, folyószámlán 1,021903 K. Az elnök és az igazgatósági tagok megbízatása lejárván, úgy az elnök, mint a régi igazgatóság tagjai további 3 évre újra megválasztattak. A vármegye erdészeti albizottsága folyó hó 2-án az alispán elnöklete alatt gróf Wenckheim Dénes és Dombi Lajos tagok, valamint a nagyváradi erdő- felügyelő részvételével ülést tartott, amelynek legfontosabb tárgyát képezte a dobozi volt úrbéresek azon kérelme, hogy a tulajdonukat képező s mintegy 111 holdat kitevő erdő kiirtása és egyéni felosztása engedtessék meg. Az erdészeti albizottság, szemben az erdőfelügyejő és az állami erdőgondnokság véleményével, a kérelmet teljesíthetőnek tartván, az iratokat pártoló véleménynyel terjesztette fel a földmivelésügyi miniszterhez. Álláspontját azzal indokolta, hogy az ilyen jellegű erdőknek kiirtását a törvény nem tiltja, illetőleg csupán csak a felsőbb hatóság hozzájárulásától teszi azt függővé, továbbá, mert a kérdéses erdő csekély kiterjedésénél fogva csak nagy költséggel volna fenntartható és igy igen csekély jövedelmet hoz, végül mert a szükséges fenntartás és felügyelet hiányában az erdő mindinkább pusztulásnak van kitéve. Az erdő kiirtása esetén, a föld- mivelésre igen alkalmas talaj jelentékeny jövedelmet biztosítana a tulajdonosoknak és igy közgazdasági szempontból is a kérelem teljesítése mutatkozik — a jelen állapot fenntartásánál — indokoltabbnak. A gyulai építőiparosok szövetsége vasárnap délután tartotta meg értekezletét az általános munkaadó szövetség létesítése tárgyában, az iparosság élénk részvéteik mellett. Az értekezletet Schneider János, a gyulai építőiparosok szövetsége elnöke nyitotta meg, bemutatván Farkas Elek, a Magyar Építőiparosok Szövetsége főtitkárát, felkérve őt, hogy az értekezlet tárgyát, czélját a hallgatósággal ismertesse. Farkas Elek mindenekelőtt tiltakozott azon rosszakaratú állítás ellen, mintha a szövetségeknek, különösen a Magyar Épitőiparosok Orsz. Szövetségének, kizárólag a munkások elleni eljárás volna a czéljuk. Elismeri, hogy ez is egyik czélja, azonban ez irányban való működése határozottan oda irányul, hogy a munkás és munkaadó között békés együttműködést hozzon létre. Hangsúlyozta, hogy a munkaadóknak elégedett munkásokra van szükségük. Jóleső örömmel mondhatja, hogy ez irányban teljes siker koronázta a szövetség működését. Áttérve az értekezlet valódi tárgyára mintegy ötnegyed órás beszédben ismertette a szövetkezés czélját, hivatását. Tényekkel bizonyította be, hogy azon eredményeket, amelyeket kitartó agitáczió után a Magyar Épitőiparosok Orsz. Szövetsége a balesetbiztosítás, az uj ipartörvény és a most tárgyalás alatt levő adóreform ügyében az iparosság érdekében elért, csakis igy, szövetkezés utján volt elérhető. Ezen mélyreható ered : é- nyeket azonban esak egy — mintegy 6000 taggal bíró — szövetség volt képes keresztül vinni, elképzelhető, mily ereje volna az iparosság minden rétegéből álló szövetségnek. Az általános munkaadó szövetségek létesítése úgy a fővárosban, mint a vidéken, beható tanulmányozás tárg-yát képezi, mert az iparosság végre belátta, hogy érdekei védelmében kizárólag a maga erejére van utalva. A kiváló szónoki tehetségről tanúskodó előadás mindvégig teljesen lekötötte a hallgatóság érdeklődését, gyakran szakította azt félbe a kitörő helyeslés. Pf"jf Ferencz, a gyulai szövetség alelnöke mondott ezután köszönetét Farkas Eleknek az élvezetes, szakszerű előadásért. Este 7 órakov a szövetség helyiségében szükebkörü értekezlet volt, amelyen képviselve volt több iparág, a szükséges előmunkálatok megbeszélése érdekében. Árlejtés a munkásházakra. A vármegyében építendő 176 munkás-házra folyó hó 1-én verseny-tárgyalás volt a vármegye-házán. A munkára négyféle ajánlat volt tehető és pedig először az összes anyagok hozzáadásával az összes munkákra ; 2-szor, az összes munkákra anyag nélkül ; 3-szor, a munkás- házakhoz szükséges összes tégla és cserép anyag szállítására; 4-szer az összes faanyagok szállítására, összesen 31 ajánlat adatott be, melyek közül legelőnyösebbnek találta a bizottság a gyulai epitő-
