Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-15 / 11. szám
2 BÉKÉS 1908. márczius 15. A mi nemzetünknek ehhez sincs fogékonysága ! Nincs még most sem, mikor olyan rettenetes kevésre olvadt le a negyvenyol- czas hires hadsereg száma! . . . Pedig márczius 15-ikét ezek az öreg honvédek és sirban porladó bajtársaik csinálták] Az ő dicsőségüknek volna szentelve ez a nap voltaképpen! És mit is mondott valaki arról a nemzetről, mely a saját nagyjait meg nem becsüli ? . . . Ne bolygassuk a régi, elavult idézeteket! . . . Márczius 15-ikét ünnepelvén ismerjük be földi gyarlóságaink nagyságát! Ne verjük önérzettel, ne döngessük büszkeséggel honfiúi kebleinket! Mi ezért a napért egy lépést sem tettünk, ez nem a mi hibánk! Fogunk-e érte valamit tenni a jövendőben, ez az idők titka! Márczius 15-ikét ünnepelvén emlékezzünk meg azokról, kik dúló csaták után az anyaföldben porlanak, vegyük körül nagyobb tisztelettel, bensőbb szeretet érzésével szabadságunk köztünk járó öreg elhagyott harczo- sait s mondjunk el egy fohászkodást a holtakért, az élőkért, Magyarországért! . . . A közigazgatási bizottság ülése. — Márczius 9. — A vármegye közigazgatási bizottsága folyó havi rendes ülésének lefolyása a rendes tanácskozások méretét és keretét sem mozgalmasságával, sem a tárgyalásra kerülő ügyek nagyobb jelentőségével nem haladta meg; az újság ingerével mindössze az a főispáni bejelentés hatott, mely szerint a törvény- hatóság a megüresedett bizottsági tagsági helyre egyik régi bizottsági tagot Haviár Dánielt választotta meg, aki a bizottságnak a legutóbbi időkig különben érdemes tagja volt. A hazafias érzés felbuzdulásának is példás tanusugát adta a bizottság, midőn az iskoláknál alkalmazadó feliratok tárgyában kibocsátott kultuszminiszteri leirat végrehajtását megtagadta, mert annak rendelkezését törvénynyel homlokegyenest ellenkezőnek tartotta s tekintettel arra, hogy a vonatkozó törvényes rendelkezések kötelezőleg csakis magyar nyelvű feliratok alkalmazását ismerik el, a miniszteri rendelet visszavonása czéljából a bizottság felirat szerkesztését mondotta ki. Az ülésről szóló részletes tudósításunk a következő : Dőry Pál főispán az ülést a tagok szívélyes üdvözlése mellett megnyitván, bejelenti, hogy a törvényhatósági bizottság a Szalay József lemondásával megüresedett közigazgatási bizottsági tagsági helyre Haviár Dánielt választotta meg. Tudomására hozza ezenkívül, hogy gróf Wenckheim Dénes, Haraszti Sándor, Haviar Dániel, Morvay Mihály és dr. Liszy Viktor főügyész helyettes bizottsági tagok elmaradásukat kimentették. Jelenvoltak : Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző, Sárosy Gyula árvaszéki elnökhelyettes, dr. Zöldy Géza vármegyei tiszti főgyész, dr. Zöldy János tiszti főorvos, Gryneusz György pénzügyigazgató-helyettes, Milder Sándor tanfelügyelő, Perssina Alfré 1 kir. főmérnök, Szarvassy Ar^én a folyammérnökség főnöke, Dornby Lajos, dr. Török Gábor, Veress József, dr. Ladies László, Var- ságh Béla. Az ülés megnyitása után dr. Daimel Sándor főjegyző ismertette az alispáni jelentést, mely egész terjedelmében a következő : Folyó év február havában vármegyénkben előfordult közérdekű eseményekről a következőket jelentem : Úgy a személy, mint a vagyonbiztonság általában kedvező volt. Nagyrészt verekedés közben ejtett 9 könnyű és 4 súlyos testi sértés követtetett el s 27 esetben legtöbbnyire csekélyebb értékű tárgyak, élelmiszerek és állatok lopattak el. A tettesek egykét kivétellel mind kinyomoztattak és ellenük a büntető eljárás megindittatott; a még ismeretlen néhány tettes ellen pedig a nyomozás folyamatban van. Tűz csak 5 esetben fordult elő, amelyek alkalmával 1 épület, melléképületek, egy mennyezetgerenda, bútorok és egyéb ingóságok égtek el. A kár biztosítás folytán majdnem teljesen megtérül. 6 baleset történt, amelyek közül egy halállal végződött; négy öngvikosság fordult elő. Földmivelés és mezőgazdasági munkásügy. Az őszi vetések a február havi átlagos enyhe időjárás, bőséges csapadék és egyideig tartó hótakaró következtében szépen fejlődtek és a tél eleji kedvezőtlen időjárás okozta rossz kilátások lényegesen javultak A gazdasági munkák általában szüneteltek, minek folytán a munkások csak csekély számmal jutottak foglalkozáshoz és keresethez. Az állandó belső munkákon kívül csupán a trágyahordás és kukoriczamorzsolás voltak folyamatban s a hónap végén megkezdődtek a kubikosmunkák is. A napszámbér 80 fillér és 2 korona között váltakozott. A munkásnép a téli munkahiányt várakozáson felül általában eléggé kielégítő viszonyok között húzta ki, aminek egyrészt az az oka, hogy a kevesebb készlettel biró munkások közül sokan a felvidéken és a fővárosban jól fizetett munkát vállaltak. A gazdasági munkák közeli megkezdése remélni engedi, hogy munkásnépűnk helyzete ezután már jobbra fordul. A mezei munkákra vonatkozó szerződések kötése már megkezdődött, bár a birtokosok nagy része még tartózkodó a kedvezőtlen terméskilátások miatt; kedvező jel, hogy a munkásnépben annyira megvan az elszerződésre való hajlandóság, hogy ők maguk járnak a szerződéskötés után. Itt említem meg, hogy a múlt hó 3-án Körös- tárcsán az újonnan szervezett szocziálisták népgyü- lést tartottak, amely a legszebb rendben folyt le. A népgyülésen Mezőfi Vilmos országgyűlési képviselő beszélt. Ipar, kereskedelem és ipari munkásmozgalmak. Az ipar és kereskedelem terén nevezetesebb esemény nem történt; a munkások körében sincs említésre méltó mozgolódás. Vegyesek. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen általánosságban panaszra nem volt ok egy eseten kívül, aminek folytán a tekintetes köz- igazgatási bizottság Heilinger Károly Gyula városi nyilvántartót a kir. törvényszsék jogerős vád alá helyező végzése következtében állásától felfüggesztette ; állására a város képviselőtestestületé Kiska Lajos városi Írnokot helyettesítette. Szomorú kötelességet kell teljesítenem, amidőn bejelentem, hogy a vérmegyének két évtizedet meghaladó időn át volt hűséges tisziviselője, Jancsovics Péter árvaszéki elnök hosszas betegeskedés utáp a múlt hónap 20-án elhalt. Huszka Dénes orosházi járási Írnoknak a múlt hó 25-től és Papp István vármegyei hajdúnak a múlt hó 11-től kezdődő 6—6 heti szabadságot engedélyeztem betegségük miatt. Sinkovics György dr. békésszentandrási orvos hosszabb idei betegeskedésére való tekintettel a képHogy hegyen-völgyön, széles rónaságban Térdig gázoljon lovunk a rózsában, S ragadjon kardot, aki érez él! . . . — Te szítsd fel szivünk égő honszerelmót, Te lobogtasd meg lobogóink selymét Szabadság lelke: Márcziusi szél/ . . . A magyarországi munkások rokkant- és nyugdijegylete. Hogy a társadalomnak igen nagy része mily ijesztő nyomorban sínylődik, napról-napra tapasztaljuk. Alvajáróknak kellene lennünk, ha erről nem vennénk tudomást. A pauperismus a társadalomnak majd minden rétedére nyomasz tólag hat, minden város, minden község esztendőnként tisztes összeget juttat szegényeinek felsegélyezésére. Testületek és magánosok szintén tekintélyes összeget hoznak áldozatul a jótékonyság oltárára. De ha még egyszer annyit áldoznának is, még sem lenne elegendő. Úgyszólván semmi látszatja. Miért ? Mert a segítség csak ideig-óráig tar. Egy-két hé* múlva a se-! gélyben részesítettek ujabbb könyöradományért' kopogta* 1 nak. S ha kissé érdeklődünk ezen ké- regetők iránt, ha beszédbe elegyedve v«lük, kérdezősködünk az ok után, — ami koldulásra készti őket, — csekély kivétellel, mindegyiknél ugyanazt a feleletet kapjuk ; munkaképtelenné váltak akár betegség, akár öreg kor, akár baleset miatt. A városi szegényházba valő felvételre igen sok a jelentkező. S ha tízszer any- nyit vehetnének föl, mint amennyien bent vannak, még akkor is fölös számmal volnának, akik rászorultak a város által való ellátásra S ha azt nézzük, hogy kik azok, akik igy embertársaik könyöradorr.ányaiból tengetik életüket, azt találjuk, hogy legnagyo bré-zt iparosok, föld munkások, gazdasági, vagy másféle alkalmazottak. Akik valamely nyugdíjintézetnek tagjai, azok nem érzik — legalább is oly nagy mértékben — a nyomort. Nyugd.j ik — ha legalább is 5—6oo korona, biztosítja őket a tehetetlen korra. De a munkások legnagyobb része nem várhat sehonnan semmiféle nyugdijat. Németország behozta a kénvszerbiztositást s esztendőnkint rengeteg összeget fizet ki munkaképtelen egyéneknek a közjöved dmekből. — Magyarországnak azonban s ká, vagy talán soha sem fog erre telni. A pauperismus terjedésének meggátlására tehát nálunk csakis a társadalmi ut kínálkozik czélravezetönek. A sajtó utján sok mindenféléről, — megtörtént és meg nem történt dologról, — veszünk tudomást. Ha valahol alakul bármilyen jelenték télén egyesülef, másnap az újság tkban részlete- referádát olvashatunk róla. Cstdilatos dolog, hogy egy olyan egyesületről, am dy a legigaztbl értelemben hézagpótló, csak a legújabb időben dvashatunk egynéhány sort; pedig megérde nelné, közérdek is volna, hogy a s >jtó gyakrabban és melegebben foglalkozzék vele. 1893-ban alakult B dapesten „ A magyar- országi munkások rokkant- és nyugdijegylete“, hogy elenyészően csekély <!ij b-fizetési ellenében munkaképtelenné vált egyén kn<k, ezek özvegyeinek, árváinak nyugdijat, illetőleg se élyt vagy neveltetési járulékot juttass m. Tagja lehet mindenki, aki i4-ik évét be. töltötte, akár *érfi akár nő; akár szellemi, akár kézi munkás; akár tagja már «gy más nyugdij- egyletnek, akár nem. Csak valami keresetforrásul szolgáló foglalkozása legyen. Tanonczok a i4-:k éven alul is beírathatok. Az egylet 3 osztályba sorozza tagjait. A/ I. osztályban levők hetenként 20 fillér, a II isztályban levők 24 fillér, a III. osztályban levők 30 fillér illetéket fizetnek. Bdratáskor 1 korona beirási dij és 4 heti illeték előre fizetendő. Aki beiratkozik, abba az osztályba lép, amelyikbe akar. A fölvételhez orvosi bizonyítvány nem kell. A tagsági dijak pontos fizetése fejében a tagok azon kedvezményben részesülnek, hogy ha már legalább tiz évi tagsági idő betöltése itán a keresetforrásul szolgáló foglalk rzá-uk- ban valamely baleset, testi vagy szellemi él- gyöngülés, aggkori gyöngeség, vagy gyógyíthatatlan betegség, vagy bármi más ok miatt munkaképtelenekké lesznek, az egylettől életfogytiglan megfelelő hetisegélyt kapnak. De csakis akkor, ha nem önmaguk által tudva és akarva, előidézett szellemi vagy testi rokkantság esete forog fenn. Tiz esztendőn belül nyugdíj nem kapható. Aki 10 esztendeig fizette a heti illetéket, munkaképtelenség esetén, ha az I. osztályban van, kap hetenként 8-4o K se- 'élyt, ha a II. osztályban van, kap hetenként 9 80 K-át és ha a III. osztályban van, kap 1190 K-át egészen ha'áláig A segélyezés meg- kezdésekor a heti illeté* befizetése megszűnik. Ha valaki nem 10 év múlva, hanem későbben válik munkaképtelenné, a 10-ik évtől kezdve az őt megillető segély minden évben i°/0-al növekedik. U >y hogy például, aki most kezdette meg a befizetést e hó 15-én, az 10 év múlva 1918. márczius 15-étöl munkaképtelensége esetén kapna a. I. osztályban 84o, a II. osztályban 9 8o, a III. osztályban irgo K heti segélyt. Ha tizenkilencz év múlva válnék munkaképtelenné, 1927. márczius 15-étöl 9#/o-al kapna többet, vagyis kapna az I. osztályban 9+8, a II. osztályban iroó, a III. osztályban I3’43 K heti segélyt. És igy halad ez előre fokozatosan mindig 1% al esztendőről esztendőre, egészen a 4o-ik esztendeig. — Mikor valaki már 4o éven keresztül fizette megszakítás nélkül a heti illetéket, akkor tekintet nélkül arra, hogy munkaképtelen-e vagy nem, megkapja a megállapított teljes ösz- szeget, vagv’S az I osztályban 12, a II. osztályban i4, a III. osztályban 17 korona heti segélyt, ami évenként kitesz az I. osztályban 624, a II. ■sztályba' 728, a a III. osztályban 884 korona összeget. Ha valamely tag m ighal és már nyug-
