Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-23 / 8. szám
XL. évfolyam. 8-ik szám. Gyula, 1908. február 23. Előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyei közgyűlés előtt. in. A holnapi napon megtartandó februári közgyűlés tárgyairól előbbi számainkban már részletes tájékoztatást nyújtottunk s igy ez alkalommal azon fontosabb tárgysorozati ügyek ismertetésére szorítkozunk, melyek a közérdek által indokolt fontosságuknál fogva az érdeklődést méltán felkelthetik. A társtörvényhatóságok részéről küldött átiratok sorában a napirenden levő kérdések egész lánczolatát öleli fel az a körirat, amely Udvarhely vármegye részéről küldetett meg, hasonló szellemű felirattal leendő támogatás czél]ából. Az egyik a kormány támogatása, a másik a horvát obstrukczió letörése tárgyában kelt. Nem lehet czélunk, de e mellett nem is vagyunk jogositottak, hogy a köriratokkal kapcsolatos és tisztán politikai jellegű kérdéseket bonczkés alá vegyük, annál kevésbé, hogy kritika tárgyává tegyük. Csupán az átiratok időszerűségét tekintve, azon kijelentés megtételére szorítkozunk, hogy az ily módon okvetlen szőnyegre kerülő bizalom kérdését — vármegyénk közéleti viszonyait tekintve — alkalomszerűnek senki sem tarthatja s a törvényhatóság törvényadta és hagyományszentelte felirati joga igénybevételének ez idő szerint kifejezett indoka a köriratban sem jelöltetik meg. Ugyanezek a tények, de meg a házszabályok tervbe vett módosítására való tekintettel éppen a tegnapi állandó választmány olyan értelmű javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, hogy a két körirat vétessék tudomásul. A tárgysorozat 12-ik pontja szerint, Szalay József lemondásával a közigazgatási bizottságban megüresedett egy tagsági hely lesz betöltendő. A szarvasi járás 75 megyebizottsági tagjai közül harminczöten köriratot intéztek a törvényhatósági bizottság tagjaihoz, amelyben, tekintettel arra, hogy a szarvasi járásból egy sincs a közigazgatási bizottság tagjai között, »a méltányosság, de a helyes ügyvitel kívánalma szerint« is kérik, hogy a megürült helyre szarvasi járási megyebizottsági tag választassák be, egyben ily okból is Haviár Dániel megválasztását kérik. A méltányosság szemponjából mi ezt a kérést helyénvalónak tartjuk, amint hogy méltányosnak tartanánk azt is, hogy a gyomai s szeghalmi járások is képviselve vannak — amint ma nincsenek — a köz- igazgatási bizottságban. Ami azonban a röp- iratban hangsúlyozott »helyes ügyviteli kívánalmat«. illeti, ami pedig közérdek szempontjából sokkal fontosabb a méltányossági tekintetnél, a czélszerüség azt kivánná, hogy a közigazgatási bizottság választott tagjainak legalább fele a vármegye székhelyén laknék, amint az a hetvenes és nyolczvanas években történt. Több évi tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, bogy a távolabb lakó tagok gyakran hónapokon át, évenkint alig háromszor- négyszer, vagy annyiszor sem jelennek meg a bizottság havi ülésein, amit — nobile officiumról lévén szó — különben nem is lehet tőlük rósz néven venni. A plenáris ülések szempontjából ez nem is baj, azok ő nélkülök is tudnak tanácskozni és határozatokat hozni. De nagyobb baj, hogy a vidéki tagok gyakori elmaradása nemcsak akadályozza, hanem sokszor hónapokon át lehetetlenné teszi az albizottságok ugyanakkori müködhetésót, ami a közigazgatás »helyes ügyviteli kívánalmának« nagyon is a rovására s a vármegye polgárainak, akiknek sok életbevágóan fontos ügyét intézik az albizottságok, amelyekbe a bizottsági tagok úgy vannak beosztva, hogy a törvény értelmében távollétük esetében sem szabad őket helyettesíteni, legtöbbször vagy anyagi vagy egyéb hátrányukra esik. Ilyen körülmények között a »méltányosság« szempontja a »helyes ügyviteli kivánalom«-mal súlyos összeütközésbe kerül s a törvényhatósági bizottság bölcsességétől függ, hogy melyik szempontot akarja érvényre juttatni. A köriratok között látjuk Hajdú vármegyének a bor és hús fogyasztási adóknak a rendezett tanácsú városok és községek részére egészben való átengedése tárgyában kel tmegkeresését. Tagadhatatlan, hogy ez átirat közérdekű tárgyánál fogva, a vármegyét is, de legközelebb talán épen Gyula rendezett tanácsú város financziáját közelről érdekli. Köztudomású, hogy a városok és községek az állami közigazgatás ellátása miatt lényeges anyagi áldozatot kötelesek hozni, mert hivatali személyzetük tevékenysége a felénél mondhatni sokkal nagyobb mértékben állami feladat végzésére, az állami közigazgatás ellátása által vau lekötve és pedig elsősorban, mert csak ezen teendőinek elvégzése után juthat tulajdonképeni feladatának betöltéséhez. Mindezekhez, illetve az ezzel járó tervekhez pedig az állam — kivéve az TÁHCli, Ha valaki . . . Ha valaki meghal Azt mondják: „Megpihen!“ Ki tudja, ki tudja Mi vár rá odalenn. Ha itt fönn szeretett, Váljon porló szive Tud-e ott feledni? Avagy visszasir-e ? ... Hát akinek lelke Telestele vágygyal Sohsem találkozott Itt a boldogsággal? ... Eléri-e ott lenn Amire úgy vágyott, Vagy tán újra kerget Ott is délibábot ? . . . Ki tudna ezekre, Ki tudna felelni! Tanuljunk a hitben Vigasztalást lelni. És hogyha csalódnánk, A Tavasz virága Altató dalt suttog, S elcsendesül tőle Szivünk dobbanása ! . . . Drs Godán Ferenczné. „Első a hasonlók között.“ A nagy költő, kinek lantján zendült a lelkesedés szava : „Te vagy óh szép alföld végtelen rónája, lelkem legkedvesebb mulató tanyája“, dicső szabadságharczunk fénylő napjának alkony felé hajlása idején „ott esett el a harcz mezején“, hol a kies völgyet erdők koszoruzzák, ahol a költő szerint „barangol és zug, zug az őszi szél“ . . . Ha a természeti szépségekben gazdagság, a történelmi nevezetességek egész légiója nem kötnék is lelkünket hazánk azon részéhez, mely sok időn át, mint önálló Fejedelemség, a magyar alkotmánynak, lelkiismereti szabadságnak védvára, erős bástyája volt a múltban s ennek maradt meg állandóan; már csak azon körülmény is, hogy koszorús költőnk Erdély földjében alussza a halál csendes álmát, teljesen indokolná, hogy ez országrészünk minden fontosabb eseményeire kiváló érdeklődéssel tekintsünk. Joggal hívom fel azért most a figyelmet arra, hogy 1908. február 18-án, az örökemléke- zetü nagy költőpap szavaival élve; „Szép nap virradt fel“ . . . Erdélyre, mert a szivben-lélek- ben szinmagyar erdélyi reformátusok e napon választották meg püspökké a békésbánáti református egyházmegye jeles szülöttét, főtiszteletü s méltóságos kenessei Kenessey Béla urat, a remek szónokot, a nagytudásu férfiút, a buzgó református szinmagyart, az ékestollu egyházi írót, kinek születése ekként van bejegyezve szegedi egyházunk anyakönyvébe : „1858-dik év folyam. 37. lap, folyószám : 438. 1858-dik évben szeptember hó i4-én született s 23-án kereszteltetek Szegeden gőzhajói kapitány helv. hitv. kenessei Kenessey Albert és ág. hitv. Perlaki Perlaky Ida i-ső szülött fijuk; Béla—István. Keresztszülék: Perlaky István, nőtlen, Hufner Vilma, hajadon. Perlaky Dániel és nője Dorner Emilia. Keresztelő lelkész : Varga Pál s.-lelkész.“ Ha végigtekintünk a magyarországi öt református egyházkerület püspökeinek díszes névaz étvágyat és a testsúlyt, tnegszön» tett a köhögést, váladékot, éjjeli IzzadásL Tüdőbetegségek, hurutok, szamár* köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mmdenkofc „BorA«“ eredeti csomagolást. mm «»La Roche A Ctf.Buel kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárat? ban. — Ara üvegenklnt 4.— korosa. Lsip'u.m.ls: maá száma lO oldal.
