Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-23 / 8. szám
2 BÉKÉS 1908. február 23. 1888. évi XXXV. t. c. 69. §-ában foglalt kivételes segítséget — hozzá nem járul. Bár a szóban levő körirattal tárgyalt ügyben vármegyénk törvényhatósága felirattal már ólt, mégis községeink — és pedig elsősorban ide értve Gyula városát is — anyagi érdeke nem tenné feleslegessé, hogy a törvényhatóság újból felírna, miként a bor és husfogyasztási adókból származó jövedelmek az eddigi kezelés fenntartásával, a városok részére átengedtessenek. A földadónál fennforgó sérelmek eloszlatása ügyében kiküldött bizottság elabora- tuma, — melyet mint legutóbb jeleztünk, a hivatalos lap legutóbbi száma egész terjedelmében közöl, — a tárgyalásra kerülő ügyek közé szintén felvétetett. Erre a bizottsági tagok figyelmét — bárha nagyrósz ben földbirtokosok lévén, a javaslat reájuk érdektelen nem lehet — ezúttal külön is felhívjuk. A magyarországi helyiérdekű vasutak megküldik azt a feliratukat, melyet a szállítási adó kötelezettség megszüntetése iránt a kereskedelmi ministerhez intéztek s kérik a törvényhatóságot, hogy azt közérdekből támogassa. A helyiérdekű vasutak eme mozgalma nem újabb keletű. Legelőször évekkel ezelőtt szóba jött, hogy a kormány a gőzhajózási vállalatoknak a szállítási adó alól való felmentése iránt szándékozik a törvény- hozásnak előterjeszteni; a helyiérdekű vasút társaságok 1899-ben együttes felterjesztéssel fordultak a kereskedelmi ministerhez, hogy a szállítási adó alól való felmentés a helyi érdekű vasutakra is kiterjesztessék. Ezt a kérelmet újítják fel most ismét a helyiérdekű vasutak igazgatóságai. A községi ügyeket tekintve, ezek között legfontosabbnak mindenesetre Orosháza köz ség képviselőtestülete többségének a kisebbség köréből megfelebbezett azt a határozatát tarthatjuk, melyben kimondja, hogy a község tulajdonát képező 542.224 koronát kitevő regale kártalanítási kötvény összegéből 200.000 korona alaptőkével községi takarékpénztárt létesít; az azon felüli 342.224 koronát pedig ugyanezen takarékpénztárban betétként elhelyezi. Ezenkívül még több, számszerint összesen 89 darab megyei, községi ügy és kérvény szolgál a holnapi közgyűlés anyagául, melynek póttárgysorozatába még mintegy negyven ügy vétetett fel, közöttük több községi elöljárói választás ellen beadott felebbezés. Póttárgysorozat a vármegye február 24-iki közgyűlésén. A kereskedelmi miniszter ur leirata, az Orosháza—gádoros—nagyszénási törvényhatósági ut inség- munkálatai költségeinek el nem vállalása ügyében A vármegyei közigazgatási bizottság határozata, a féléves jelentésre vonatkozólag. I Lehóczky Pál és társai tótkomlósi s orosházi lakosok kérelme, a törvényhatósági úttesten levő fák átengedése tárgyában. özv. Popovics Jusztinná felebbezése, Gyula város képviselőtestületének elhalt férje, polgármesteri helyettesi fizetéskülönbözete tárgyában hozott határo zata ellen. Békéscsaba módosított szervezési szabályrendelete s az az ellen beadott felebbezések. Gyulavári község véghatározata, az úgynevezett Páskumi földek eladása tárgyában. Kovács Péter és társai felebbezése, a Békés sámson községi elöljárói választás ellen. Csorvás község véghatározata, végrehajtói állás szervezése és a szervezési, valamint fizetési szabály- rendelet módosítása tárgyában. Szarvas község határozata, a gróf Csáky Albin utcza aszfaltozása tárgyában. Endrőd község határozata, Matuska Ágoston községi segédjegyző személyi pótléka tárgyában. Csmela András és társai, valamint Németh István és társai orosházi lakosok felebbezése, a községi pénztárnokválasztás ellen. A gyomai harmadik ártézi kút czéljaira ifjú Nagy S. László által ajándékozott telek elfogadása. Békéscsaba község határozata, a rétöntözőtelep jókarban tartása czéljából szükséges többköltség megszavazása ügyében. Orosháza község képviselőtestületének, a m. kir. államvasutakkal kötött szerződése, a vasúti állomásnak villanyvilágítással való ellátása tárgyában. A békéscsabai előljáróválasztások részbeni megsemmisítése iránt beadott felebbezések. Orosháza község módosított szervezési és fizetési szabályrendelete. Nagyszénás község véghatározata, az adószedő- esküdti állásra vonatkozó választás ellen. Kétegyháza község kérelme, a közgyámi fizetéshez az árvatári tőkék jövedelmeinek terhére hozzájárulás iránt. Körösladány község határozata, a községháza kibővítése tárgyában. Kétegyháza község határozata, dr. Simonka Györgynek, a kétegyházi biróválasztás megsemmisítése iránt beadott felebbezése tárgyában. Gyula város képviselőtestületének határozata, a Bárdos melletti czédulaház bérletének meghosz- szabbitása tárgyában. Illgner Frigyes mezöberényi községi állatorvos felebbezése, a községi képviselőtestületnek lakbérmegtagadását kimondó határozata ellen. Kétegyháza község kérelme, a közpénztár részére a szegény-alapból felvett 5500 korona kölcsönből még fennálló 3000 korona visszafizetésére halasztás engedélyezése iránt. Horváth Pálné felebbezése önálló vadászterületet képező földjének Szarvas község által történt bérbeadása alól való felmentését kérő folyamodványát elutasító határozat ellen. Veres Sándor és társai békési lakosok felebbezése, a községi első adóvégrehajtó megválasztása ellen. Szathmáry Gábor és Telegdy Lajos dr. felebbezése, Békés község képviselőtestületének, a községnek ármentesitő-társulatoknál és pénzintézeteknél való képviseltetése tárgyában hozott határozata ellen. A gyulai róm. kath. főgimnázium létesítése ügyében kötött szerződés. A Békés községi bérházi vendéglő évi bérleti összegének lejebb szállítása. Szabó László és társai felebbezése, Köröstarcsa községnek drágasági pótlék iránti kérelmüket elutasító határozata ellen. Medovarszky Mátyás kérelme, segélyezése iránt. Békéscsaba községe és Farkas Simó János és neje között kötött adás-vételi szerződés. Gyoma község és Sebők Lajos között kötött adás-vételi szerződés. Gyoma község határozata, Kató Lajos segédjegyzőnek megszavazott drágasági pótlék tárgyában. Békéscsaba község, Dénes Gábor és Zsiga György között kötött adás-vételi szerződés. A vármegyei hivatalos lap 1907-ik évi zárószámadása. Gyoma községben az 1907-ik évben behajthat- lanná vált vármegyei katonabeszállásolási pótadó törlése. Endrőd község határozata, Matuska Ágoston segédjegyző kérelme tárgyában. Mezőberény község határozata, az ágost. hitv. ev. egyház kérelme tárgyában. Gyulaváros képviselőtestületének határozata, özv. Hegyi Mártonná és társai gyulai lakosok kérelme tárgyában. során, egyetlen eset a mostani, hogy békésbánáti ember üljön a püspöki székben. Sőt püspökjelölt is, tudomásom szerint, egyedül a boldog emlékezetű, nagynevű, néhai Szabó János békésbánáti esperes volt. Ámde neki is Mózes sorsa lön osztályrésze s csak távolról tekinthette meg az ígéret földjét, de abba el nem juthatott . . . De amiben meggátolta a kérlelhetlen, hirtelen ha'ál jeles püspökjelöltünket, azt megadta Istennek kegyelme azon, eletdelén levő derék férfiúnak, ki a békésbánáti egyházmegye területén született, kinek bölcsődalát „szökj vize a kanyargó Tiszának“ zengette . . . E körülmény indokolttá teszi, hogy e tényre fordítsuk tekintetünket, mert ez unió, a jövő biztató reményének záloga; s midőn erdélyi testvéreink szivét öröm dobogtatja, ebből mi is részt követelhetünk magunknak s az osztatlan bizalom és szeretet által magas méltóságba emelt férfiúnak dicsőségéből egy halvány sugár bár a szülőföld felé is visszaszáll . . . Hazánkban a református püspöki javadalmak elenyésző csekélységek, főként más egyházak püspökeinek jövedelméhez viszonyítva, de a püspöki állás fontossága kétségtelen s a megnyilatkozott bizalom kötelességeket helye? a kitüntetettnek vállaira mindenütt, kiváltképen pedig Erdélyben, ennek történelmi múltja s jelen sajátos helyzete következtében . . . Ámde, ki helyét emberül megállja, annak nevére méltán száll a hála ! . . . Biztat a remény, hogy Kenessey Béla ur püspöki működése minden tekintetben áldás teljes leend. Hogy e reménység meg ne szégye nüljön, Isten kegyelmének bőségét kívánjuk részére, nagy horderejű buzgólkcdásának egész idejére, hogy legyen ép testben ép lélek s minden cselekedete megnyerje tetszését a szeretet örök Istenének 1 . . . Midőn ily érzelemmel köszöntjük Erdély református püspökét, befejezésül legyen ide iktatva rövid életrajza, amint következik : Kenessey Béla (kenesei) ref. theol. tanár szül. 1858. szept. i4. Szegeden; tanulmányait Budapesten végezte; 1877-ben az egyetem bölcseleti karára, 1879-ben a theologiai akadémiára iratkozott be. Az 1881—82. tanévet az utrechti egyetemen töltötte. Miután Budapesten papi vizsgáit letette, egy ideig segédlelkész és theol. magántanár, i884. őszén rendkívüli s 1886. rendes tanár lett a bibliai tudományok tanszékén és felszenteltetett. 1891-ben a dunamelléki egyházkerület aljegyzőjévé, 1892-ben az országos közalapi bizottság előadóvá választotta. 1889—95. a magyar prot. irodalmi társaságnak pénztárnoka s titkára volt, utóbb választmányi tagja. 1895. óta a kolozsvári theologiai akadémia igazgatója s 1896 ban az erdélyi egyházkerület közgyűlése az igazgató-tanács tagjává választotta s a püspökké lett dr. Bartók György helyére egyházkerületi főjegyzővé tette. Tagja a ref. egyetemes tanügyi bizottságnak is. Czikkazik a Prot. Egyh. és Isk. Lapban, a Prot. Közlönyben. A bibliafordítás átdolgozásában is részt vett, a Birák könyvének és a Királyok két könyvének fordításával. Munkái: 1. János evangéliumának isagogikai ismertetése. 2. Újévi egyházi beszéd. 3. Az ótestamentom paedagógiája. 4. Hexateuch előállítása. 5. Lelkészavatási beszéd. 6. Női jellemképek a bibliából. 7. Károlyi emlékkönyv. 8. Keresztyén tan tások 9. Jelentés az egyházi közalap tiz éves működéséről. 10. A biblia nőalakjai. Szerkesztette a Magyar protestáns irodalmi társaság kiadványai 1890— 94-ben és a Prot. Árvaházi Naptárt 1892—97-re, öt évfolyam.“ Mindezek tevékeny, munkás életének fényes tanubizonysága: ! Isten segítse t >vábbra is szép és nagy munkaterén fényes eredményre! Dombi Lajos.
