Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-15 / 46. szám
XL, évfolyam. Gyula, 1908. november 15. 46-ik szám. Előfizetési arak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 rillér. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN IÍÁVID Megjelenik minden vasárnap. A munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár. Úgy a munkás, mint az önálló iparosok s különösen az önálló iparosok köréből lépten- nyomon keserves panaszok hangzanak a beteg- segélyzó s balesetbiztosító működése ellen. Vármegyénkben ép úgy, mint a fő\árosban és az ország minden részében. Hogy a panaszok és sérelmek nem lokális, hanem úgyszólván egyetemes természetűek, annak bizonyítéka, miszerint eme panaszok és sérelmek a képviselőház pénzügyi bizottságának tárgyalásain is nemcsak szóbakerültek, de beható tanácskozás és birálat tárgyát is képezték. ítészünkről ezúttal nem bocsátkozunk annak fejtegetésébe, hogy a panaszok és sérelmek mennyire alaposak és jogosultak ; csupán ama nézetünknek adunk kifejezést, hogy a szervezet főhibája az, miszerint nem számolt a hazánkban, sajnos, fejletlen iparviszonyokkal, még kevésbé számolt az iparosok nyomott anyagi helyzetével, szűkös kere setével, mely szűkös keresethez viszonyítva az iparosokra súlyosodé egyéb nagy közterhek mellett a munkásbetegsegélyző és bal- esetbiztosito pénztárból háruló teher, az iparosok túlnyomó részére nézve csaknem elviselhetetlen. És bármennyire méltányoltuk a nemes és humánus intencziót, mely úgy a kormányt, mint a törvényhozást a kérdéses törvény alkotásában irányította, a törvény keletkezésének első pillanatától kezdve tisztában voltunk vele, hogy az abból eredő kötelezettségek tejesítésére a mi iparosaink saját erejökből képtelenek lesznek s hogy ebből kifolyólag a törvény szocziális szempontból üdvös és kívánatos követelményei csakis nagyobb fokú állami hozzájárulás mellett lesznek kielégíthetők. Eme nézetünk előrebocsátása után közöljük a gyulai munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár vezetőségének lapunkhoz küldött alábbi közleményét : Az országos munkás betegsegélyző és baleset biztositó pénztar múlt évi november 28-án történt r megalakulása óta 2-szer alkotott alapszabályokat s s kilátás van arra, bogy a f. évi aug. 1-én életbe lép-8 tetett másiodik uj alapszabály ismételten változ- í; tatás alá kerül, mert az érdekeltség, értve a K munkaadókat, azzal nincs megelégedve. Igen sok s terhet rótt rájuk és sok feleslegesnek mutatkozó b jelentés, bérjegyzék vezetéssel terhelte meg őket. A r törvény ama intézkedése ellen, hogy az öt-nél nem több munkást foglalkoztató kis iparos csak 2"/o járu- n lékot fizet, a nagyobb munkaadók indítanak actiót, mert ez az 1% kedvezmény az országos pénztár j, ibudgetjében milliókra rug^és azt a milliókat más n 'utón nem biztosítja a torvény, igy ki vannak téve a a nagyobb munkaadók annak, hogy a 3°/o mostani 8 járulék helyett 4°/o maximális járulékot lesznek H kénytelenek fizetni. A munkás érdekeltség pedig n kevesli a törvény szerint biztosított minimális se- t gélyt, jóllehet tetemesen kedvezőbb helyzetbe jutót- a tak a régihez képest azzal, hogy családtagjaiknak s is az uj törvény intézkedései ingyen orvosi segélyt n és gyógyszert biztosítanak. a A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár több é év előtt válságos helyzetbe került, úgy tudott magán k némileg segíteni, hogy a járulékot 2%-ról 3%-ra é emelte. Ebbe az időbe vezethető vissza az a bizal- n matlanság, amely némely hitelező gyógyszerésznél n ma is indokolatlanul fenn áll s abban nyilvánul meg, r hogy alig adja be 4—5u0 koronás V4 évi számláját, mely még átvizsgálás alá is kell, hogy kerüljön és v máris alig 1 hó múlva sürgeti annak kifizetését és fi fenyegeti a pénztárt azzal, bogy hitelt nem nyújt, v A munkás pénztár az orvosok szaporításával s e nemcsak az orvosoknak nyújtott horribilis összeget, g de a gyógyszer számlák rohamos összegre felszaporodásával is óriási költség szaporítást válla.t. it Az orvosok ama biztosítása, hogy ha jobban lesznek fizetve, nem lesz annyi gyógyszer számla nem lesz annyi táppénz, a kórházi költség pedig épen nagy mértékben alább száll, nemcsak hogj nem valósultak meg, sőt ellenkezőleg ezek a költségek szaporodtak. A pénztár vezetősége mindent elkövet, bőgj a sok átszervezési munkával végre elkészüljön és a rendes kerékvágásba zökkenjen, ezen kívül az orvosok fizetésének megállapításával, e tagok összeolvasásával V4 évenkint óriási statisztikai munkát vállalt magára. Ennek is tulajdonítható az, hogy e járulékok kivetésével és behajtásával a pénztár késedelmet szenved, de nagy mértékben gátolja azt, a temérdek belépési és kilépési változás, mely hasonló egy rengeteg népvándorlás számba vételéhez. A mint értesülünk, ebben a hónapban azonban már a pénztár a kivetéssel elkészül. Hogy a helyzet igy áll és a napi lapokban megjelenő közlemények, hogy ne mondjuk támadások mennyire tájékozatlan tollforgafóktól erednek s hogy a Békésmegyei Közlöny által közölt orvos szövetségi (érdek szövetségi) gyűlésen elhangzottak menynyire fedik a valóságot és mennyire ismeretlenek a munkás pénztárak betéteiével akkor, amikor a pénztár igazgatóságát támadják ; alkalmunk van közölni az országos pénztár igazgatójának programját. Ez a szak-tekintély Írja meg a tiszta képét a helyzetnek, melyből okulhatnak a napi lapok és vidéki lapok is, akik eddig igen rossz szolgálatot tettek nemcsak az érdekeltségnek azzal, hogy helytelen irányban tájékoztatják, de magának ennek a fontos szocziális érdekeket szolgálni hivatott munkás biztosítási intézménynek, amelynek a kezdet nehézségeivel küzdelmes helyzete éppenséggel nem a vezetőség hibájául róható fel. Ott emberi erőt csaknem meghaladó munkát végeznek s nem rajtuk áll, hanem az anjTagi erő forrásokon múlik minden késedelmeskedés, melynek végre is meg kell szűnni s hogy az megszűnjön, egyedül a fizetésköteles munkaadók nagyobb buzgalmával érhető el. Az országos pénztár igazgatójának körlevelét itt közöljük : TÁROZ Apai gondok. Ahogy itt szunyókálsz ölemben El tudlak nézni óraszámra . . . S úgy eltűnődöm: Jó Istenünk! Mi lesz veled, mig fölnevelünk, Édes apádnak kiesi lánya! ? . . . Az álmok virágos mezőin Bolyong-e majd parányi lábod? ... Hajoinau-e utadra rózsák ? ... És lesz-e oly szép a valóság, Mint most az első édes álmok? Öröm, vagy bánat lesz-e részed, Amig kis szived vágyva dobban ? . .. Hogy érsz ezélhoz?.. . Nevetve ? ... Sírva ? Mi van sorsod felől megírva A lobogó kis csillagokban ? . . . . . . Megoldatlan talány az Elet, Ki tudna rejtekébe látni ?! . . . — Ha szárnyaidra kelsz: magadban E zűrzavaros forgatagban Meg tudsz-e majd erősen állni ? .. . Siro/in Emeli «I étvágyat és a teotsfiyt, mtgaiftgi »éti • köhögést, váladékot «eil Izzadd* Oh lesz-e sziv: amely szeressen, Ha a mi szivünk már kiégett ?! . .. És lesz-e kéz, amely betakar, Ha erőtlenül hull le a kar, Amely eddig vezérelt, védett ?! . . . Ahogy itt szunyókálsz ölemben El tudlak nézni óraszámra .. . S úgy eltűnődöm: Jó Istenünk! Mi lesz veled, mig felnevelünk, Édes apádnak kicsi lánya 1 ? . . . Székely Sándor. Elősz ó*) (A körkérdések.) Nincs olyan kimeríthetetlen kút, n int a panaszok kútja, l.ehet akármilyen szárazság, de az ki nem apad. Évről évre kihúzom belőle a magam kis thémáját az Almanach-beli előszóhoz, mely hagyományosan az elbeszélő irodalom valamely neheztelését, betegségét, baját teszi szóvá. A jelenlegi dörmögésre (mert inkább lehetne ennek nevezni, mint előszónak) a sajtó szolgál *) Almanach az 1909. évre. Szerkeszti Mikszáth Kálmán Egyetemes Begénytár. XXV. évfolyam 4—5. kötete. Singer és Wolfner kiadása. Ára díszkötésben 2 korona. rá Még kicsiny a baj, alig észrevehető, csak mikroscopon látni, de erre is áll a szabály: ha nehéz észrevenni, gyógyítani könnyű és viceversa. Az úgynevezett interwievről van szó. Minden okos ember eltalálhatja, hogy első alakjában a szorosan vett statusférfiak ellen van kitalálva. A gyorsaságra való lihegő törekvés hozta létre. Valamit hamarább megtudni és hírül adni. mint mások. Sőt ez se elég. Mindjárt megt dni valamit, mihelyt megtörtént. Azaz, hogy még ezt a gyorsaságot is lehet fokozni: megtudni valamit, mielőtt megtörtént. Ez a csúcs. Ez az ideál. Vegyük még ehhez a rekordhoz, hogy kitől kell megtudni. A legbegomboltabb emberektől, akik kétszeresen tudják eltakarni ami a begyükben van. A hallgatás által és a beszélés által. De halleluja! A szerkesztői leleményesség győzött. Egy ügyes készülékkel kifogott rajtok. Ez a készülék a reporter. A reporter kiveszi belőlük ami bennük közérdekű anyag van, mint a benzin a pecsétet. Terveket, tervek csiráit, megfogamzott és formálódó gondolatokat. A keleti büvészetben (amit Hatvani professor révén Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és osvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérjen mindenkor „Bsrác“ eredeti csantttgaUxel* ü ßß Kapható orvosi rendtteí/e a gyógyszertárak* bau. — Ara iivegenkint 4^— korona. r. ■u»L* BeekeA Co. Buel |UR Xja,pvi3ak: mai százna, lO old.a,l.
