Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-04 / 40. szám
6 BÉKÉS 1908. október 4. tár helyiségébe kitűzni, megjegyezvén, hogy amennyiben az országos pénztár alapszabályainak megfelelő számú példányait megküldendi, azokat haladékta- knul a t. kiküldött urak kezeihez juttatjuk. Ezen ujabbi határidőre kitűzött közgyűlésnek egyedüli tárgya : Az alapszabályok megállapítása. Árlejtések. A beruházási programúi keretében kiépítendő Öcsöd—mesterszállási 2V2 kilométer hosz- 8zu ut építésének biztosítása czéljából a verseny- tárgyalást október 27-ére tűzte ki az alispán. — E helyütt közöljük, hogy a gyoma — körösladányi 18 kilométer hosszú út kiépítése czéljából hirdetett árlejtés nem 13-án, hanem 15 én fog megtartatni, ugyancsak az alispáni hivatalban. A vármegye közúti költségvetése szintén az október 14-iki rendes közgyűlésnek képezi tárgyát. Ide vonatkozólag úgy a közigazgatási bizottság, mint az állandó választmány véleménye kikéretett s ezek a vélemények terjesztetnek javas'atként a közgyűlés elé. A költségvetés számtételei a vármegye hivatalos lapjában annak idején közzetetettek s igy e helyen egy pár fontos momentumot veszünk ki a költségvetésre vonatkozó határozati javaslatból. Első sorban is újból felkéretik a miniszter, hogy a leendő III.-ik transversalis útnak (Berettyó-ujfalu, Békéscsaba, Orosházi-út) a vármegye által kiépített részeit a jövő évben okvetlenül vegye át, annál inkább, mert az 1909/10. évi költségvetés ennek a feltételezésnek biztos reményében állíttatott egybe. A javaslat szerint úgy a kézi, mint az igás minimumnak igénybevétele ki- mondatik. Egy kézi napszám váltsága egy korona, egy igáa napszám váltsága 6 koronában irányoz- tatott elő. — A százalék szerint kivetendő útadó 10%-ban áliapittatik meg az 1909—1910 évekre is. A közúti programm kivitele czéljából 1.200.000 koronás kölcsön felvétele javasoltatik. Ebben az összegben benn foglaltatik az Orosháza-Gézamegál ló vasúthoz való hozzájárulás összege is. A csabai mintarétöntözö-telep. A földmivelés- ügyi miniszter az országszerte hites csabai minta- rétöntöző-telep felujitási munkálataira 3067 korona államsegélyt engedélyezett. Ez államsegély első és második részét, 2000 koronát a miniszter már ki is utalványozta Csabának azzal a rendeltetéssel, hogy az összeget a csabai öntöző-rét elegyengetési munkálataira fordítsa. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya október hó 7-én délelőtt Békés Csabán ülést tart, melynek egyedüli fontos tárgya az e hó 14-iki megyegyülés elé terjesztendő szabályrendelet ismertetése lesz. Az egyesület igazgatóságához egy nagy fontosságú leirat is érkezett a napokban a földmivelésügyi ministeriumtól. Tárgya a takarmányhiány folytán előállott állattenyésztési mizériák megszüntetése. A takarmányhiány az or-, szág Tisza—Duna közötti részét, különösen ptdig' a Dunántúli megyéket sújtja legjobban. A gazdák, ha a hiányt nem tudják pótolni, rendesen úgy szoktak magukon segíteni, hogy csökkentik az állat- állományt. Még pedig azt az anyagot vesztegetik el legkönnyebben és legolcsóbban, melyben a tenyésztés folytathatásának biztosítása rejlik, vagyis a növendéktenyészállatokat és borjukat, mely anyagot a legkönnyebben nélkülözbetőuek tartanak. A magyar állattenyésztésre nagy veszedelmet rejt magában ez az eljárás. Mert az igy elvesztegetett állatok vagy kiviteli czikket képeznek, vagy levágásra ketűlnek. A miniszter ezt a veszedelmet szándékszik elhárítani akkor, midőn lehetővé akarja tenni, hogy a takarmányhiánytól fenyegetett vidékeken eladásra szánt állatok, különösen az '/9—2 éves ü zők más vidékbeli es takarmánynyal rendelkező gazdáknál helyeztessenek el. Ezért a Gazdasági Egyesületek utján felhivja a gazdatársadalom figyelmét az állam által nyújtandó kedvezményekre. Nevezetesen, ha valamely gazdának vásárolni való szándéka van és készpénzzel tud fizetni: az állam hajlandó a vételár 10 százalékát és a vasúti szállítási diját fedezni. Azok számára pedig, akik nem tudnak készpénzzel fizetni, de vásárolni akarnak, a miniszter hajlandó megbízható jótállás mellett 2Va százalékos kölcsönt nyitni, mely 3 év alatt részletben törleszthető. Az Ínség sújtotta vidékek gazdáin többféle módoD igyekszik segíteni a miniszter. Egyik mód az, hogy a vásárolt takarmánynemüek árának bizonyos százalékát a kincstár fedezi. — Békésvármegye gazdáit — istennek bála ! — takarmányhiány nem bántja. Epen ezért most módjukban volna a Duna—Tisza közéről s a Dunántúlról olcsó pénzen és állami segítség mellett tenyészálla- tokét beszerezni. Az uj ipartörvény az aradi kamarában. Az uj ipartörvényjavaslat előadói tervezetét az aradi kereskedelmi és iparkamara a kerületebeli ipari-, kereskedelmi- és munkástestületek, valamint az érdekelt hatóságok kiküldötteinek részvételével szept. 21., 22. és 23-án, három napon át tartott ankéten érte- kezletileg tárgyalta az érdekeltség nagy érdeklődése s élénk részvétele mellett. Az ankét dr. Várj assy Lajos és Zima Tibor kamarai titkárok előadása mellett átvette a törvényjavaslat egész anyagát s megállapította ama módosításokat, amelyeket az érdé kéltség a javaslaton keresztülvezetni jónak talált. Az ankét anyagát a kamarai iroda feldolgozás alá vette s előreláthatólag az lesz az alap, amelyen a kamara a maga véleményét a kereskedelemügyi miniszter elé juttatás czéljából kimunkálja. Nem volt érdekesség nélkül való az értekezlet egy ..mozzanata, amelyben a kiküldöttek egyhangúlag — tehát a munkásság képviselőinek hozzájárulásával is — állást foglalt a tanuló-tartás jogának olyan korlátozása ellen, hogy bizonyos számú tanuló csak bizonyos számú segéd alkalmazása mellett tartható. E tekintetben az értekezlet a képesítés kérdésének kapcsolatos rendezésével olyan rendelkezést kíván a javaslatba felvétetni, bogy az inastartás a képesítéshez kötött iparoknál a képesítés mérvéhez és fokához képest három osztályba soroztassék a következőképen: 1. képesítés nélkül, üzletvezető alkalmazásával dolgozó önálló »iparosok* tanulótartási jog nélkül; 2. suo hire önálló »iparosok« korlátolt tanulótartási joggal; 3. »mesterek« korlátlan inastartási joggal. A kamara az értekezlet jegyzőkönyvét kinyomatja s az ipari és kereskedelmi testületeknek szétkiildi. Selyemtenyésztéslink !907. és 1908 ban. Midőn 1880-ban a földmivelésügyi minisztérium újból szervezte a selyemtenyésztést és felállította a szekszárdi országos selyemtenyésztési felügyelőséget, ennek működési körét kiterjesztette Horvátországra is. 1908-ban azonban megszűntünk működni Horvátországban, miután Nikolits báni helyettes intézkedésére a horvát kormány két ottani pénzintézetnek adta át a horvátországi selyemtenyésztést. 1907- ben Horvátországban 542 községben UJ13 család foglalkozott selyemtenyésztéssel és 195,288 kilogramm gubót termeltek, mely után (a gubó- raktárakban kifizetett munkabérekkel együtt) 513,882 koronát kerestek. Magyarországban ugyancsak 1907-ben 2,372 [községben 62,603 család 1 211,867 kilogram gubót termelt és ezután 2.471,716 koronát kerestek. A selyemtenyésztés és selyemfonóipar után pedig kitett az összes kereset Magyarországon 8.960,150 koronát. 1908- ban csupán Magyarországban 2300 községben 75,000 család 1.427,000 kilogramm gubót termelt és tzután 2.965,000 koronát kerestek. A selyemtenyésztés és selyemfonóipar utáni összkereset pedig Magyarországon 1908-ban 4.5)35,000 koronára tehető. A fenti adatokból kitűnik, hoc/y Magyarországon 1908. rvben a tenyésztők száma 13 000-rel, a termelt gubómennyiség 200,000 kilogrammal és a tenyésztők és a selyemfonóiparral foglalkozók összkeresete 604,850 koronával emelkedett az 1907. évi ered- muenyel szemben. Selyemtenyésztésünknek ezen emelkedését fő- kép annak tulajdoníthatjuk, hogy a selyemnek ára emelkedett a világpiaczon, minek következtében a selyemtenyésztési felügyelőség az államkincstárral szemben fennállott hátralékos tartozását letörleszt- vén : a gubókat a tenyésztőre nézve előnyösebb feltételek mellett válthatta be, ami természetesen fo kozta a tenyésztési kedvet. Lényegesen befolyásolta továbbá a tenyésztés emelkedését az, bogy a múlt év kedvezőtlen volt mezőgazdaságunkra nézve és igy nagyobb türelmetlenséggel várta a nép az alkalmat arra, hogy az első pénzhez jusson, mit a seiyemtenyésztés ad. Tekintetbe veendő az is, hogy az idei tavaszi időjárás kiválóan kedvező volt a selyemtermelésre. Végre tagadhatatlan, hogy a szederfaültetéseknél országszerte évről-évre örvendetesen tapasztalható haladás csökkenti a tenyésztéssel eddig járó nehézségeket, amennyiben a tenyésztők egyre könnyebben jutnak a szűk« séges szederfa levél mennyiségéhez. Ezen kedvező alakulások mellett sincs azonban kizárva, hogy a selyemtenyésztésnél is, mint más gazdasági ágazatnál időnként kísebb-nagyobb ingadozások mutatkoznak. Ezen körülményből azonban nem szabad következtetni selyemtenyésztósünk visszaesésére. Hiszen senki sem fogja állítani, hogy mező- gazdaságunk hanyatlásnak indult azért, mivel sok vidéken az idei búzatermés alig éri el felét a múlt évi termésnek. A selyemtermelésünknél tapasztalható ingadozások azonban nem szorítkoznak tisztán hazánkra. Ilyenek még nagyobb mérvben fordulnak elő más selyemtermelő országokban. így például Olassország- ban 1893. évben 61 millió kiló selyemgubót termeltek, mig ugyancsak ezen országnak selyemgubó termelése 1903-ban 44.598,000 kilóra csökkent. A múlt 1907. évben pedig ismét 57.580,000 kilóra emelkedett a gubótermós. Francziaországnak gubó- termése 1894. évben 10.584,000 kilót tett ki, mig 1903 ban 5.985,000 kilóra csökkent, 1907. évben pedig ismét 8.396,000 kilóra emelkedett. Éppen ennyire ingadozók a selyemárak is. így például 1907 ben 1 kilogramm selyemnek legmagasabb ára 71 frank volt április hónapban, mig ugyanazon selyemnek ára ugyanazon év deczember havában 55 frankra csökkent. Ha figyelembe vesszük selyemtenyésztésünk eddigi fejlődését, azt tapasztaljuk, hogy annak újjászervezése, vagyis 1880. óta 1908. év végéig a selyemtenyésztéssel és selyemfonóiparral foglalkozóknak kifizetett kereset összege 79.581,4L5 koronára rúg, mi kétségkívül a jövőre nézve a legjobb reményekre jogosít. Törvényszéki csarnok. Csaló-banda. Megírtuk már a múlt évben, hogy egy öc8Ödi gazdát, hogy csalt lépre egy banda. Most, hogy az Ítélet ez ügyben megtörtént, ismét aktuális lett az eset. A dolog úgy történt, hogy a múlt év őszén Balta Francziska nevű kunszentmártoni lakos, ki Tekes Sándor ó-kécskei rovott inultu hamis pénzcsalóval együtt lakott, Kultenek Adolf földmives segítségével rábeszélte Jordán Sámuel öcsödi gazdát, hogy vásároljon Tekesnél bamis pénzt, mert az oly kitünően tud pénzt hamisítani, hogy alig lehet a valóditól megkülönböztetni. A csaló azonban nem hamis, hanem tiszta jó pénzt mutatott neki. Jordán elbámult az ügyes „utánzatokon.“ Bizalma még nagyobb lett, mikor próbát tett az egyik „hamis“ pénzzel és az üzletben minden további fennakadás nélkül elfogadták. Miután megbeszélték, bo:y Tekes háromszor annyi bamis pénzt fog neki a jó pénzért adni, az ügyletre előlegül 2000 koronát adott át Jordán. Néhány nap múlva találkoztak Jordánnal a csalók Budapesten, hogy a hamis pénzt átadják. Ekkor m g 1000 koronát vett át Tekes azzal az Ígérettel, hogy délután meg lesz a garmada hamis pénz. — Találkoztak is Kocsis Imre Ráday-utczai vendéglőjében, hol Tekes átadott Jordánnak 50 darab hamisnak mondott, tényleg azonban valódi huszkoronást. A többi pénzt későbbre Ígérte. Estefelé aztán elcsalták az áldozatot a keleti pályaudvar felé, ahol Nagy G. László rendőr teljesített szolgálatot, aki összejátszván a bandával, Tekest szinleg letartóztatta. A jámbor yordán ettől úgy megijedt, hogy rögtön hazautazott. A rendőr pedig Tekest természetesen szélnek eresztette. A csaló azonban nem tudott belenyugodni a Jordánnak átadott 1000 korona elvesztésébe. Ezért egyik napon csendőrnek öltözködve, Öcsödre utazott s letartóztatta Jordánt, elvette tőle az 50 darab hamisnak mondott huszkoronást és a megrémült embert csak nagy könyörgésre bocsátotta szabadon. Csak később tudta meg Jordán, hogy ő egy csalóbanda áldozata lett s hirtelen való meggazdagodási vágyát 3000 koronával és sok kellemetlenséggel kellett megfizetnie. Nagyon rostéi te a dolgot. Az u czára alig mert kimenni; nem tudta elviselni az emberek gúnyos tekintetét, akik tudtak felsüléséről. Lassan búskomorság vett erőt rajta s egy napon tanyáján felakasztotta magát. A csalók ellen már csak felesége és leánya tehették meg a följelentést. A tör vényszék a főcsalót: Tekes Sándort 2 és fel évi börtönre, segítőtársait: Kocsis Imre vendéglőst 8 havi, Nagy G. László rendőrt hivatalvesztéssel egybekötött 10 havi, Bállá Francziskát pedig 5 havi börtönbüntetésre ítélte csalás büntette miatt. A királyi tábla most fog’alkozik e furfangosan kieszelt csalással s Ítéletét a jövő kedden hozza meg. Főtárgyalási karczolatok. Hatóság elleni erőszak elleni erőszak büntette miatt állt bíróság előtt vádlottként egy feltűnő szépségű oláh czigáoyleány, aki, bár a bűncselekményre vonatkozóan minden felvilágosítást megtagadott, az általános kérdések- ie ezeket a nem mindennapi feleleteket adta:
