Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-04 / 40. szám
1908. október 4. B E K E S 7 „Elnök : Mi a neve ? Vádlott: Lakatos Róza, kezeit csókolom. Elnök : Mi a vallása ? Vádlott : Oláh czigány, kezeit csókolom. Elnök : Azt kérdem, melyik templomba jár ? Vádlott : Semelyikbe, kezeit csókolom. Elnök : Ne csókolja már annyit a kezemet 1 Vádlott: Megirdemli azst a uacscságos úr, tkezsit csókolom. Elnök : Mi a foglalkozása ? Vádlott : Madzag kötő, kezsit csókolom ? Elnök : Vagyona van ? Vádlott: Van kocsim, lovam és három gyermekem, kezsit csókolom ? Elnök : Férje van P Vádlott: Nincs, kezsit csókolom. Elnök : Nincsen férje és 3 gyermeke van ? Hiszen még a 18-ik életévét sem töltötte be! Fi- gvelmeztetem, igazat mondjon ! Vádlott: Tizsenkett ives koromban volt azs első gyermekem az elsi hites firjemtil, kezsit csókolom. Á második is, á hármadik is elhágyott, most nincs férjem. Ez azs igazság 1 Elnök : Meg volt esküdve az első férjével ? Vádlott: Igenis, kezsit csókolom, csigányúl. Elnök: Milyen az a czigány esketes ? Vádlott: A csigányvajda inekil, kezsit csókolom és rossabb átkot mond, mint á páp. Elnök : Büntetve volt ? Vádlott: Mig a tirvinyt nem is láttam, kezsit csókolom. Elnök : Megmagyaráztam, hogy mivel van vádolva, ha nem érzi magát bűnösnek, beszélje el, hogy történt az eset ? Vádlott: Sohse kirdezse — kezsit csókolom, pislancson be a vallomásomba, ott van Írásba; ne tilem kirdezszse, kirdezszne a csendirtil.“ * * * Nem is lehetett hallani a hangját az egész főtárgyaláson, csak akkor szólalt meg, amikor a csendőrtizedest vallomására megeskette a bíróság. Akkor előugrott a csendőr elé, felemelte esküre a kezét és igy szólt a cseudőrhöz: „Egyenesen tartsa ázs ujját, mert gerbén es- küsik, gerbén !“ Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság által, nyilvános előadás alapján elintézett sommás perek. Október 3. Őr. Sziráczky János — Kara Jánoshé és t. 220 korona 3 fillér. Pataj György — Hégely Sándor 105 korona. Rácz Józsefné és t. — Csók János 500 korona. Brunner Armin — Csengéi Vilmos és t. 42 korona 61 fillér. Süli Andrásné — Styr Mihályné, igényper. Szarvasi ipari hitel- és árucsarnok — Schlosser •János 83 korona. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári feleb bezési bíróság által, szóbeli tárgyalás alapján el intézendő sommás perek. Október 6. Hima András — Államvasutak, életjáradék. Székács Lajos és t. — Orosháza község 1000 korona. Cs. Nagy István — Icsa Sándor, ingók kiadása. Kecskés Mihályné — Hilfreich M. czég, igényper. Tóth János— P. Nagy Károly 200 korona. Pál István és t. — Szakáll Adorján 398 korona 50 fillér. Október 9. Sarkadvidéki takarékpénztár — Schöffer Sándor 850 korona. Dr. Keppich Frigyes — Szőke Pálné 157 korona 60 fillér. Muntyán TomiMihályné— Muntyán V a szil, élet járadék. Szí bér Juliánná — Józsa Imre és t. 1000 korona. Ifj. Német Frigyes — id. Német Frigyes 237 korona. Paraszt Andrásné — Paraszt András, nőtartás. Járomcsik Andrásné — Tóth János és neje 242 korona. A büntető törvény módosulásai. A heti bűnkrónika helyett czélszerünek látja' ez alkalommal tájékozásul elmondani, hogy a büntető törvény 1908. okt. 1-én változáson ment ke resztül. — Uj intézményekkel próbálkoznak a humánizmus nevében és pedig a modern kor szellemének humanizmusa nevében, — annak szelleme nem ismer egyetemes érdekeket, nem kívánja a társadalmat a maga egészében repiessiókkal védeni, hanem elmerül az egyének aprólékos vizsgálatában, — minden embert a saját mindennapi körülményei között vesz szemügyre s nem azt kérdezi, hogy a bűnös mit követett el, hanem hogy azt miért követte el. — Sajátságos, mig a politikában annyira félnek — és méltán — a nyers tömegek testsúlyától, addig az igazságszolgáltatás erejét ugyanannak a nyers tömegnek kevésbbó értékes elemeivel és azoknak vagyon, élet, becsület elleni közvetlen támadásával szemben folyton gyengítik. Pedig mindhiába. A bajt gyökerétől kezdve kell gyógyítani. Ha a szülei ház nevelése és az iskola nem veti meg az egyén erkölcsi alapját, akkor már hiába prédikálunk morált. És ugyan hol vagyunk még attól, hogy a bírói „dorgálás“ csakugyan büntetés legyen. Az elfinomult büntetést csak megfelelő intelligenczia tudja fölfogni, másképen nevetségessé, de károssá is válik. Az erkölcsi korlátokat nem ismerő nyers erő, akár kiszámított ravaszsággal, akár indulatroham hatása alatt támad, csak nyers erővel fékezhető és mind többen vallják, hogy a büntetés feltételes felfüggesztése helyett sokkal jobban megtenné a szolgálatot a — bot. Amint megteszi Dániában. * * * Az 1908. évi XXXVI. t.-cz.-nek 1908. okt 1-én életbe lépett rendelkezései szerint a vétség miatt kiszabott és egy hónapot meg nem haladó fogház és pénzbüntetés végrehajtását különös méltánylást érdemlő okból a bíróság felfüggesztheti és ha a tettes ellen három évig újabb bűnügyi eljárást nem indítanak újabb bűncselekmény folytán, az esetben többé a büntetés egyáltalán nem hajtható végre. — Nem részesülhetnek ebben a kedvezményben a büntetett előéletüek, azok, akik aljas indokból követték el a bűncselekményt. — Bűntett esetén (a 92. §-al való lefokozást sem véve ki) a felfüggesztés helyt nem foghat. — Ugyanezek a csak nagyjából ismertetett intézkedések állanak a kihágásokra nézve úgy a bíróságoknál, mint a közigazgatási hatóságoknál, azzal a különbséggel, hogy itt a próbaidő nem 3, hanem 1 év. A közigazgatási hátságnak felfüggesztő Ítéleteit hivatalból kell a másodfokú hatósághoz felülbírálás végett felterjeszteni. A felfüggesztő Ítéletekről úgy a kir. bíróságoknak, mint a közigazgatási hatóságoknak nyilvántartást kell vezetni. A törvény II. fejezetében a futalkoruakra (12 — 18 év) nézve foglaltatnak intézkedések, ezek azonban csak 1910. január 1-én lépnek életbe. Ám addig is, ott, ahol két vagy több főtárgyalási tanács ítélkezik, a fiatalkorúak összes ügyeit — külön helyiségben — állandóan úgy máz a tanács látja el, sőt még a vizsgálóbírónak és ügyésznek is állandóan ugyanegynek kell intézkednie a hasonló ügyekben Ott pedig hol — mint a gyulai kir. törvényszéknél — csak egy tanács működik, a 12—18 évesek bűnügyeit külön erre a czélra kitűzött napokon kell tárgyalni. A III. fejezet a mellékbüntetésekre és elkobzásra vonatkdzik. A IV. fejezetben a btkv.-nek a pénzhamisításra vonatkozó intézkedései módosíttatnak. Ugyanebben a fejezetben uj bűncselekmény is van con- struálva, s a vonatkozó intézkedések a mi szomorú specialitásunkat, a magyar leánykereskedelmet van hivatva meggátolni. A lopás akként módosul, hogy a vétség és bűntett közötti minősítő értékhatár 100 koronáról 200 koronára emeltetett fel, — a betöréses és a 336. §. szerint minősülő egyéb lopások eddigi szigorú büntetése enyhül. — A 10 koronát felül nem haladó élelmi, élvezeti czikk, tüzelő szer, vagy egyéb életszükségleti tárgy ellopása, elsikkasztása, vagy jogtalan elsajátítása, ha bűntetté minősítő körülmény nem forog fen (336. §. stb.) kihágást képez, mely magán indítványra üldözendő. Végezetül a csaláshoz ezután elég lesz a ravasz fondorlat helyett az egyszerű fondorlat, — nem fog megkivántatni a tévedésbe ejtett és a megkárosított személyazonossága és a csalás ezentúl hivatalból üldözendő és még a csalás vétségének kísérlete is büntetendő. Heti p i a c z. Gyula, szeptember bó 2-án. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben állandóan szilárd az irányzat. Búza ára a hét folyamán circa 20 fillérrel emelkedett. Heti piaczunkoa csak kínálat, elkelt : Búza . Árpa . /ab Tengeri (új) Tengeri '^csöves) . csöves tengeriben van . 20 60-21-80 . 15-20—16- — 14-40—14-80 12 40—14 80 7-40— 7-50 Nyilttér. E rovat alatt közlő ttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség Császárfürdő Budapesten. magyar Irgalmas-rend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizii gyógyfürdő; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák-, török-, kő- és márványfürdök; hőlég-, szénsavas- és villamos vízfürdők. Ivo-kúra 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld 49 10—16 . Az igazgatóság. Császár Károlynak a gyulavárii kő-nt melletti szőlős kertje szabadkézből eladó. 439 1-1 Békésmegyei Villamossági Részvénytársaság Gyula Villamteep. Hirdetmény. Ezennel van szerencsénk Gyula r. t. város n. é. közönségének b. tudomására hozni, hogy kpti. igazgatóságunk hozzájárul azon javaslatunkhoz, miszerint t. fogyasztóink számának megfelelő szaporitása czéljából — mindazon t. jelentkezőknek, kik kellő anyagi biztosítékot nyújtanak, folyó évi julillS 1-tÖI kezdve (határidő fentartása mellett) a villamvilágitási berendezést önköltségi áron létesíthessük, amely körülmény — tekintettel arra, hogy a szerelési anyagokat szállító czégikkel az eddigieknél jóval kedvezőbb feltételek mellett sikerült kötéseket létesíteni — tetemesen csökkenti a berendezés költségét. A berendezéshez szükséges tervek és költségvetésekkel, valamint a szükséges felvilágosításokkal — a t. jelentkezőkre nézve minden kötelezettség nélkül — készségesen szolgálunk. Gyulán, 1908. junius 28-án. Békésmegyei Villamossági Részvény- 1732-59 társaság Gyulai Üzemvezetősége.
