Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-16 / 33. szám

1908. augusztus 15. BÉKÉS 5 játékával, melyet és az előadandó énekszámokat is Kovalszky Róbert kiséri zongorán. Alkalmunk volt az együttes főpróbát hallani és annak meglepő sikere folytán melegen ajánljuk az estély meghall gatását a zene- és dalkedvelők, valamint az iparos ifjúsági egylet pártolóinak figyelmébe. A falraga­szok szövege a következő: A gyulai iparos ifjúsági egylet 30 éves fennállásása emlékére augusztus 15-én, ma este a Göndics-népkertben készített tánczhelyen dalestélyt és nyári tánczvigalmat rendez. Belépti dij: Személyenkint 1 korona. Felülfizetések köszönettel vétetnek és az egyleti könyvtár javára fordittatnak. Kezdete este 8 órakor. Az estély műsora: 1. Olyan a te dalod . . . Férfi nég\eskar. Huber Károlytól. 2. Magyar ifjúság. Adamstól. 3. Nem nézek én az égre. Huber Károlytól. 4. Szabadság dal. Erkel Sándortól. 5. Magyar király induló. Huber Károly­tól. Zongorán kiséri Kovalszky Róbert. Halálozás. Kliegl Nándor’ a Máv. gyulai állo­másának hivatalnokát fájdalmas csapás sújtja. Neje Omazta Jolán folyó hó 12-én hosszas betegség után 28 éves korában meghalt. A halálesetről ki­adott családi gyászjelent^ a következő : Kliegl Nándor úgy a maga, valamint gyermekei : Ludmilla, Margit és Nándor, továbbá a kiterjedt rokonok és ismerősök nevében, fájdalomtól megtört szívvel tudatja forrón szeretett nejének Omazta Jolánnak folyó évi augusztus hó 12-én reggel 2 órakor, éle­tének 28-ik és boldog házasságának 8-ik évében, hosszú szenvedés után bekövetkezett elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó évi augusztus hó 13-án délután 4 érakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint, a helybeli református temetőbe örök nyugalomra tétetni. Örök áldás emlékére. Béke hamvaira! A villám Odysséája. Lapunk múlt számában megemlékeztünk arról a nagyarányú égi háborúról amely a szombat délutáni órákban a város fölött elvonult. Ez azonban csak általánosságban történt és a villám által okozott károkról az idő rövidsége miatt, — fizikai okokból nem voltunk képesek be­számolni. — Ebből az okból, de meg azért is, mert az igazi „Donnerwetter“ csak lapunk zárta után kezdődött, most kissé bővebben visszatérünk a múlt szombati zivatarra. Délután 1 óra körül kezdődött a villámlás és menydörgés sűrű esővel súlyosbítva, — miközben az egyik eltévedt istennyila bekóbo­rolta az újváros és oláhváros számos utczáit, végig­szaladt a nagyoláhváros egyik háztetőjén, a Szabó Emil h. árvaszéki elnök lakása előtt becsapott a villanyvezetékbe, és közben a sarkadi gátnak a vá­ros belterületére eső részén két embert szelével megérintett, úgy hogy mindketten a földre estek. Ugyanekkor a Munkácsi Mihály utczán is egy fába ütött be a villám és egy verebet és egy tyúkot sújtott agyon. Ezzel azonban még nem volt vége a zivatarnak, mert az esti órákban ismét c.,ak meg­újult a vihar és 8 óra tájban egyszerre hatalmas, földet rázkódtató mennydörgés hozta rémületbe a lakosságot. Óriási villámcsapás hasította át a le­vegőt és három fényes tüzsugár csapott le egy­szerre a város belterületére. Az óriási villámcsapás egyik ága a békésmegyei kórház főépületét érte és itt 3 részre oszolva, végig futott az összes veze­tékeken, kárt azonban nem tett, csupán a villany- világitás vezetékét rongálta kissé meg úgy, hogy a világítás pár perczig szünetelt, ezenkívül villamos szikrák viziteltek a kórház több helyi­ségében. A villám másik ága a motoros vasút élő- vizcsatornai hídja meHett csapott le a Körözsbe ; a harmadik — mint egyes szemtanuk állítják — a józsefvárosi templomba ütött, de a villámhárító itt is szerencsésen levezette. — A kórházi villámcsa­pásnál egy ápolónő és a portás felesége a levegő- nyomástól elájult. — A villámcsapás eme Odysséája ötletéből meg kell jegyeznünk, hogy olyan villamos felhőkre és olyan depressióra, mint a múlt szom­bati, a legidősebb emberek sem tudnak városunk­ban visszaemlékezni. Állandó „Mozi“ Gyulán. Úgy látszik, az Isten sem ment meg bennünket gyulaiakat attól, hogy a világvárosok ékes sorába belépjünk. Ugyanis két nagyváradi vállalkozó szellemű vállalkozó — mint arról lapunk múlt számában is megemlékeztünk — ajánlatot tett a városnak állandó mozgófénykép előadások tartása tekintetében s a tanácsCBal a megegyezés már létesült is oly feltételekkel, ha a vállalkozók az iminensebb tűzveszedelem folytán valószínűleg magasabbá való színház tüzbiztositási dij különbözeiét viselni hajlandók. Ezzel szemben a vállalkozók uj ajánlatot tettek a városnak. Ki­jelentették, hogy a zsinórpadlás mögötti bekerített téren egy vasbódét állítanak fel s a fényképvetitő motort abban helyezik el s igy a tűzveszély nem fokozódván, magasabb biztosítási dijak sem lesznek fizetendők. A tanács érdemleges határozathozatal előtt a budapesti biztositó társaság igazgatóságát kereste meg az iránt, hogy a vasbódé alkalmazása esetén el áll-e a biztosítási dijak felemelésétől. Miután ez valószínű s legrosszabb esetben is igen csekély lesz a díjkülönbözet, biztosra vehető, — bár értesítés még a biztositó társulattól nem érke­zett, — hogy az előadások akadálytalanul megkez­dődnek e hó 20—25-ike körül. Nimródok napja. Ma reggel óta vigan ropog­nak a puskák szerte a határban, lévén augusztus 15-ike, a vadászatok kezdő ideje. A sok hivatott és koczavadász seregestül zarándokol ki a régóta nem látogatott vadterületekre, áldozni régóta pihen­tetett szenvedélyüknek. Lesznek az idén is bak­lövések, amint az eddig is bőségesen előfordult, no de mindenkit érhet baleset, még a bakot is! Elég volt az eső. Idestova egy évtizede lesz, hogy ezt lapunkban meg nem irtuk, de gazdálkodó embertől sem lehetett hallani, kivált aratás után augusztus havában, amely többnyire tropikus hő­ségben, akárhányszor egy szem eső nélkül vonult el fölöttünk. Ez az aratás utáni nagy hőség és szárazság volt egyik főoka a takarmányinségnek, a hús és főzelék drágaságának is. Az augusztus első hetében volt gyakori záporok, különösen pedig a múlt szombati óriási zivatar utáni nagy esők most már kiterjedtek a vármegye minden részére, igy a gyulai határ nyugoti részeire is, amelyek — különösen a pejréti s szabadkai dűlők — az idén először kaptak számbavehető csapadékot. A sűrű esők napokon át akadályozták ugyan a cséplést és a nyomtatást, sőt helyenkint a vontatók és a ke­resztek ki is csíráztak, de ez elenyészően kis kár ahhoz a haszonhoz képest, amit az egyszer immár bőséges esők a késői tengeriben, tarló legelőkön, kaszállókon, mindenféle veteményen és a szőlőn lendítettek. Nem volt belőle egy csepp sem feles­leges, de éppen elégséges volt. Házasságok. Alcser István máv. mozdony- vezető f. hó 8-án házasságot kötött Braun Károly kőmives iparos leányával Terézzel. Ugyanekkor Blonder Mór szabómester esküdött meg özvegy Grün Mórné született Groszmann Róza déési lakos nőve). Osváth Pál törvényszéki Írnok szintén folyó hó 8-án lépett házasságra Laczkó Máriával, özv Laczkó Petemé leányával. Bonczolások. Az elmúlt héten a békésmegyei közkórházban a kir. tszék vizsgálóbirájának közbe­jövetele mellett két hullabonczolás is volt. — Két szerencsétlenség áldozatának halála okát kereste és állapította meg az orvosi tudomány. Ugyanis Bágy Anna f. hó 1-ón a nagypéli határban egy cséplő­gép vontatásánál volt alkalmazva és véletlenül a gép kereke átment a lábán és 3 lábujját lemetszette. A békésmegyei közkórházba hozták, — hol meg­operálták, — de sikertelenül, mert merevgörcs állott be nála, melynek folytán Bágy Anna belehalt sérü­lésébe. — A másik áldozat Boros Károly nagy- zerindi 30 éves ember, aki a keményfoki pusztán cséplés közben a dobra csúszott, — s az jobb lá­bát leszakította. A szerencsétlen ember már a szál­lítás következtében elvérzett és daczára a gyors amputácziónak, — még aznap belehalt sérüléseibe! Halálozás. Özv. Lauday Mihály né Hegyi Anna asszony folyó hó 9-én 73 éves korában meghalt. A boldogult derék asszony halálát négy gyermeke, uuokák és kiterjedt család fájlalja. Temetése hét­főn délután volt nagy részvéttsl. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő: Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel, de a gondviselés szent akaratában való megnyugvással tudatjuk, hogy a hőn szeretett anya, nagyanya, anyós és rokon : özv Lauday Mihályné szül. Hegyi Anna folyó évi aug. hó 9-én reggeli 2 órakor, életének 73-ik, özvegy­ségének 35-ik évében a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után az Urban csendesen elhunyt. A megboldogult földi maradványa folyó évi augusz­tus hó 10-én délután 4 órakor fog a róm. kath. szertartás szerint beszenteltetni és a Szent Három­ság temetőben örök nyugalomra tétetni. Az en­gesztelő szent mise-áldozat folyó évi augusztus hó 12-én reggel 7 órakor fog az egek Urának bemu- tattatni. Az örök világosság fényeskedjék neki! Lauday Klára, Lauday Anna, Lauday Mária, Lauday János gyermekei. Abrukta András, Névery Albert, Szarka Károly vejei. Takácsy Mária menye. Abrukta Mária, Abrukta Anna, Abrukta Klára, Abrukta Mi­hály, Szarka Anna, Szarka Béla, Lauday Margit, Lauday Gabriella, Lauday Benedek, Lauday Er­zsébet, Lauday László, Névery Ilonka unokái. 128 bűneset julius hóban. A csendőrségnek a folyó évi julius haváról tett jelentése szerint a a vármegye területén 128 bűneset fordult elő; ebből 14 testisértés, 44 lopás és 26 gyujtogatási eset. A 140 feljelentett egyén közzül 34 helyez­tetett vizsgálati fogságba. Megörült leány. E hó 12-én egy fiatal 14 éves leányt Novák Ilonát kisérték be a rendőrök a köz­ségházára. A leány, ki Csabán egy úri családnál szolgált, hirtelen megőrült; letépte magáról a ru­háit s úgy sétált föl s alá az udvaron, egyre azt kiabálva, hogy vasárnap ő neki kell prédikálni a templomban, s hogy a prédikácziót betanulhassa felmegy az égbe az angyalokhoz. A rendőrség csak nagynehezen tudta megfékezni az őrjöngőt, kit még aznap este beszállítottak a gyulai elmegyógyin­tézetbe. Véres verekedések, Özv. Cse'pai Jánosné rég­óta marakodik a fiával s ennek feleségével. Az összekülönbözóseknek rendszerint a „juss“ volt az indító oka, melyet az öreg asszony nem akart a fiataloknak kiadni. Múlt hó 31 én is összeszóllal- koztak s ennek következtében a fiú, hogy ellen- véleményének nagyobb nyomatékot adjon, egy vas­lapáttal alaposan elagyabugyálta az öreg asszonyt, kinek sérülései az orvosi bizonyítvány szerint 8—10 napi gyógyulást igényelnek. A fiú ügyét áttették az ügyészséghez. Kétegyházán meg Krizsán Sza- vetta és Krizsán János testvérek beszélgetésbe ele­gyedtek Regyis Istvánnal. A beszélgetésnek vere­kedés lett a vége. A két Krizsán testvér nekiesett Regyisnek, leteperték a földre s miután alaposan agyba-főbe verték, a felső ruhát letépték róla s aztán Kétcgyháza több utczáján végig zavarták. A harczias testvérek ellen megindították a vizsgálatot. Hangverseny. A múlt vasárnap nagyszabású hangverseny volt Békéscsabán a D. M. K. E. javára. A programra, melyet megyeszerte öles plakátok hirdettek, két részből állt. A délutáni Széchényi- ligeti sétahangversenyt az eső elmosta. A „Fiume“ előtti esti hangverseny iránt már kíméletesebb volt az ég. Nagy közönség verődött össze már a közeli esti órákban, különösen a kordonon kívül, hol lel­kesen hallgatták a műélvezők a szegedi katona­zenekar pompásnál pompásabb, preczizül előadott nagyarányú számait. A hangverseny anyagi sikert nem ért el. A tiszta jövedelem alig nehány korona. Gyilkossági kísérlet. A paradicsom-majorban lakó Szász Sándor béres Ilona leánya „megegyezett“ Püski Mihály gazda legénynyel. Igen, de Püski még nem szolgálta le a császárt ; ez az akadály még előtte állt boldogságuknak. Történt, hogy Püski a sorozáson bennmaradt s igy a katonamundérba kel­lett bújnia. Be is vonult a múlt évben a csabai kaszárnyába. A leánynak eleinte tetszett az, hogy választottja nem tuczat-legény, hanem még a katona mértéket is megüti ; de később sokalni kezdte a három esztendőt, A vére is hajtotta, de meg az alkalom is kínálkozott Illés János személyében, ki az árván maradt jegyes körül ugyancsak kezdte csapni a szelet. A leány szive tüzet fogott. Meg­hallotta ezt a sort a Püski gyerek is, de hát a mundér, azaz a reglama nem engedte, hogy szive szerint cselekedjék. Egy véletlen szerencsétlenség következtében azonban megszabadult a kaszárnyá-

Next

/
Thumbnails
Contents