Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-16 / 33. szám

6 BÉKÉS 1908. augusztus 15. ból. Egy rukkolás alkalmával eltört a lába s igy kiszuperálták. A legény haza került. S ekkor meg­figyelés alávette a leányt. A mende-mondáról meg­győződött. Csakugyan járt az Illés gyerek a tilosba, még esténkint is. E tapasztalat után Püski e hó 12-én este a leányhoz vezető utón elbújt egy bokor mögé. Úgy 8 óra tájban, mint rendesen jött is a vetélytárs. Mikor ez a bokor mellett elhaladt, Püski egy revolverből háromszor rálőtt Illésre, ki futásnak eredt. A golyók nem találtak. Püski ellen megindí­tották a vizsgálatot. Szerencsétlenség. Gajdos György szarvasi kis­birtokos, a földjén homokbányát készített. A hót elején ezen homokbányában dolgozott Gajdos két napszámos emberrel. Amint mind mélyebbre ha­toltak, a két munkás figyelmeztette a gazdát, hogy a felső réteg repedezik s erre ők gyorsan ki is ugráltak az árokból. Gajdos azonban nem hitt a két embernek s tovább dolgozott a négy méternyi mélységű árokban. Egyszerre csak összeomlott a föld s Gajdost maga alá temette. Mire a homok alól kiszabadították, megfuladt. Bedugult artézi kút. Szarvason az ártézi kútak fel akarják mondani a szolgálatot; nagyon gyengén adják a vizet s ami szivárog, az is annyira zavaros, hogy szinte ihatatlan. Az elöljáróság már intézke­dett is, hogy a kútakat kitisztíthassák; de még eddig nem kaptak reá embereket. Halálos baleset. Folyó hó 3-án reggel Csurka Mihály b ó kési lakos méhkaptárakat szállított a kocsiján. Mikor a Kettős-Körözs hidjához ért, egy zökkenőnél a kocsi meglódult s egy kas a lovak közé esett, melytől ezek megbokrosodtak s a kocsit elragadták ; Csurka oly szerencsétlenül esett le a kocsiról, hogy agyrázkódást szenvedett s eszmé­letlen állapotában a leesett kas népe mellére ra­kodott s egész testét összecsipdesték. Másnap a méhcsipések s az esés alkalmával kapott agyráz­kódás következtében meghalt. Orosházi idil. Van Orosházán egy házsártos- ságáról nevezetes napszámos ember, kinek nevét a krónikás még csak H. J. betűvel jegyezte fel ; idővel azonban, — ha nem is sokra, — de magasra bizonyára viheti. Történt, hogy e honpolgár fele­sége uborkasalátát készített. Ezen foglalatossága közben hazaérkezett a férj, ki az asszony mun­káját birálgatni kezdé, nagyon vastagoknak találva az uborkaszeleteket. Ezen véleményének kifejezést is adott egy-két épületes mondattal. Majd hogy beszédének nyomatékot is adjon, az asszony kezé­ből kikapta a nagy kést s annak orrát, — miután előbb a földre teperte, — metélgetni kezdé. Az idilt megzavarták a szomszédok s a szegény asz- szony arczának ékét az orvosok varrogatták össze. Szerencsétlenség. Békéscsabán Pándy József és Kocziszky Iván árvaszéki ülnök kikocsiztak a határba. Sötét este, midőn hazafelé hajtottak, a kocsi véletlenül egy mély árok szélére került, ezt Kocziszky észrevette s hirtelen a gyeplű után nyúlt; eközben a zsebében levő revolver a kocsi ülésében megakadt és elsült. A golyó az ülnök czombjába fúródott, melynek azonban komoly kö­vetkezménye nem lett. Lókötés. E hó 11-én éjjel Danka Ferencz és Elekes Pál kigyósi lakosoktól, az előbbitől két, Elekestől egy darab lovat elloptak. A tettesek, —■ mint a nyomozat megállapította, — czigányok, kik Csongrád felé vonultak el. Nász. Ígért Antal, a csabai polgári iskola tanítója, e hó 4-ón vezette oltárhoz Kovács Margitot, Keresztes Ferencz, az aradi ipar- és népbank békés­megyei fiókintézete igazgatójának nevelt leányát. Halálos villámcsapás. A múlt szombati vihar­nak áldozata is van. Gádoroson a villám egy Veres József nevű 17 éves fiút agyonsujtott. Dobozról vesszük a következő sorokat : Az igazság kedvéért kérem bccseB lapjában a „dobozi öngyilkosságok« s arra nézve a következő meg­jegyzésemet közölni. Szatmári Julia kislelkületének nem valami fiatal papban való reménytelen szere­lem volt az oka. A tényállás ez: Szatmári Julia a dobozi uradalomban volt valami 3 hónapja alkal­mazva, mint kertészleány s miután magát rosszul viselte és többször hűtlenségen kapták rajta, julius hó 25-én az uradalmi kertész kérdőre vonta s fel­szólította, hogy bocsánatot kérjen és javulást ígér­jen, ha szolgálatában meg akar maradni. A leány ezt megtenni vonakodott, mire a szolgálatból el- bocsájtották s ebbeli szégyenében oltotta ki életét. Ilyen irányban kezdődött és folyt le a kihallgatás a dobozi községházánál : a pap után a leány nem járt — a papnak az egész dologban csak annyi köze volt, hogy ő is véletlenül Dobozon lakik, Ennyit az igazság kedvéért. Sötét község. Orosháza e hó 11-én este sötét­ségben maradt, azaz nem gyultak ki a villanylám­pái, még pedig azért, mert a Hódmezővásárhelyről jövő fővezeték - vihar következtében elszakadt. A sötétség következtében ez este a szin-előadás is elmaradt . . . Este 10 órára azonban a vezetéket orvosolták s a világosság ekkor újból elárasztotta Orosháza minden ulczáját. — Betörés. A Vésztő közelében levó »mágori pinezét« ismeretlen tettesek feltörték s onnan több hordó bort elgurgattak. A betörőket nyomozza a csendőrség. Szinház. Szarvason is kezdetét veszi a nyári szini-szezon e hó 23 án. A szabadkai szinház igaz­gatója dr. Farkas Ferencz már elküldte előleges színházi jelentését Szarvasra. A társulat tagjainak névsora a következő : Művezetés : Farkas Ferencz dr. igazgató-főrendező, B. Szabó József, Könyves Jenő, Nagy Imre rendezők. Ligethy Géza karnagy. Faragó Tivadar ügyelő és könyvtáros. Trepka tamás zene­kar-igazgató. — Elöadó-szemlyzel: Barna Mariska, szubret énekesnő. Feledi Boriska, szubrett prima­donna. F. Szalontai Ferike, tánezos szubret. Halász Ilonka, vígjátéki naiva, Honthy Elma, koloratur énekesnő. Markovits Margit, szende és vígjátéki szubrett, Rónai HermiD, kómika. Rózsahegyi Sári, másodénekesnő. Ruzsinszki Uona,koloraturénekesnő. Szilágyi Berta, anyaszinésznő. T, Hadrik Anna, hősnő. T. Zalai Irmá, társalgási színésznő. Abonyi Tivadar, siheder. Balázsi Sándor, drámai apaszinész B. Szabó József, bariton énekes. Faragó Rezső, epizóp komikus. Farkas Ferencz, énekes bonvi- vant. Gere Zsiga, hós és apaszinész. Herczeg Jenő, szerelmes színész. Könyves Jenő, jellem színész. Lugosi Jenő bass buffó. Nagy Imre, komikus. Só­lyom Márton, tenor énekes. Szigethy Andor, tenor buffó. Tukorai Lóránt, epizód komikus. Vándori B. Géza társalgási színész. 12 tagú zenekar. A mű­sort a fővárosban szinrekerült újdonságok és érté­kes reprizek töltik be. Tüzek. Mezőberényben e hó ö-én hajnalban nagy. tűz volt. Hoffmann Adám tanyája gyuladt meg, eddig ismeretlen okból; erről tüzet fogott a 29 öles gazdasági épület is. A tűz késő estig tar­tott. Az épületek nem voltak biztosítva. A kár több mint 3000 korona. Kiss Bálint körösladányi pusz­táján szintén nagy tűz volt; a gazdasági épületek egyrésze égett le e hó 6-án este. — A kár 2000 róna, mely biztosításból megtérül. Megőrült végrehajtó. Mezőberényben Darvas Nagy József előbb, mint rendőr-tizedes volt alkal­mazva, később, mivel szívbaja egyre fokozódott, ez állásáról lekel lett mondania ; ekkor lett belőle adó- végrehajtó. Betegsége azonban mind jobban erőt vett rajta; ez buskomorrá tette a nagy családu végrehajtót. E hó 7-ón mikor bement a község­házára, a szobája ablakához állt s onnan nézett ki mereven, mozdulatlanul órákon keresztül. Majd hirtelen megtántorodott s a következő pillanatban az őrület teljes erővel kitört rajta. Felkapott egy széket s azzal, a mi összetörhető volt a szobában, azt pozdorjává törte. Előbb két, majd midőn ez kevésnek bizonyult, négy rendőr nyomult be hozzá s ezek lefogva a szerencsétlen embert, kényszer- zubonyban bujtatták s beszállították Gyulára, a közkórházba, hol harmadnap meghalt. Dobozi csendélet. E hó 9-én délután Békési István korcsmájában mulatott a dobozi hires legé­nyek egyik csapata. Ittak, daloltak a legények. A mulatság közbe egy másik czimboraságba tartozó legény D. Debreczeni István oda lopódzott a korcs­ma ablakához s egy revolverrel belőtt az ablakon keresztül a mulatozók közé. A golyó nem talált. A mulatozó legények e szokatlan üdvözlésre felugrál­tak, majd kiszaladtak a korcsmából s üldözőbe vet­ték Debreczenit, ki azonban oly sebesen elnyargalt, hogy nem érték utol. Azonban, hogy a nap ne múljék el nyomtalanul, az üldözés közben Kár- nyáczki Gábor, Komlóéi László, Kis J. István egy­másközt oly parázs kis verekedést rendeztek, hogy a fél falu összecsődült. Ezen, majdnem napirenden levő verekedésekről a községi elöljáróság jelentést tett a főszolgabiróságnál, kérve a botrányt okozók szigorú megbüntetését. Esküvő. Juhász János, a békési hitelszövet­kezet könyvelője holnap délelőtt vezeti oltárhoz Bauer Lajos közgyám leányát Piroskát. Gyermekek bélhurutja és védekezés ellene. Kimerítő statisztika hiteles adatai szerint, az első gyermekév halálozásainak 60—70 %-a az emésztő szervek megbetegedéseire esik. Hogy ezek a megbete­gedések a hibástáplálkozásból erednek : nem szorul bizonyításra. A nyári forróság, a máskor sem meg­bízható tejben ilyenkor nyüzsgő baktériumok, az általuk okozott vegyi bomlása a tejnek, alig észre­vehető indispositó a gyermeknél és beköszönt min­den rémével a rettegett bélhurut, az orvosoktól találóan gyermekeholerának bélyegzett betegség. A külömben oly nagy tápláló erejű tejtől. — De azért adjunk tejtáplálékot a gyermeknek ; csak hogy olyat, a melyik nem bomlik, a melynek állandó összetételét sem hömérsék, sem helyi viszonyok megváltoztatni sem képesek : az alpesi tejből készült, absolut csirmentes, absolut tápláló becsű és soha sem bomló Nesztlólisztet. 24 25-40 Közgazdaság. Megtagadott vámszedési jog. A kereskedelmi miniszter nem hagyta jóvá a törvényhatósági bi­zottságnak azt a határozatát, amelyben a vámeze- dési jognak a gyulavidéki h. é. vasúton fel- és leadott árukra leendő kiterjesztését kérte. A jóvá­hagyás megtagadását azzal indokolja a miniszter, hogy a vámjövedelem a kijelentés folytán csak kis mértékben növekednék, illetőleg csupán az lenne az eredménye, hogy a gyulai vámosutak tartozása nem 1917., hanem az 1915. évben törlesztetnék le végleg, másrészt pedig az álta’, hogy a vámtárgyak megkerülésével is feladhatók az áruk, a vámdij visszatérítésével igen sok nehézség állana elő. A sertósvész Gyulán — hivatalosan — meg­szűnt, úgy hogy a pénteki heti piaczon a sertés felhajtás akadály nélkül történhetett. Czóltudatosan írjuk hogy hivatalosan, mert amúgy a sertésvÓBZ attól a percztől kezdve mikor az ország mérlegel- hetlen kárára kiütött, évtizedet meghaladó időn át soha egy pillanatra nem szűnt meg, hanem kisebb nagyobb mérvben állandóan grassált és most is lappang. Hisztalan ellene minden ó/intézkedés, de mint a tapasztalat bizonyítja, valamennyi óvrend- szabály közül a leghaszontalanabb a zárlat, amely cseppet sem akadályozza a vész terjedését, csupán a forgalmat bénítja, egyszóval a legkisebb haszon nélkül csak kárt okoz. Hogy ez igy van és nem máskép, azt minden állatorvos és gazdálkodó, ha csak nagyképüsködni nem akar, elismeri. Ideje volna tehát, ha a teljesen felesleges sőt csak is kárt okozó zárlati rendszerrel hivatalosan is sza­kítanának a ministeriumban. A transversális út költségei. A kereskedelmi miniszter a harmadik transversális út építési költ­ségeihez a vármegye által előlegezett és részére visszatérítendő összeget 289,000 koronában álla­pította meg. A megtérítést azonban csak arra az időre helyezi a miniszter kilátásba, midőn a tör­vényhozás a szükséges fedezetet rendelkezésére bocsájtja.

Next

/
Thumbnails
Contents