Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-09 / 32. szám
XL. évfolyam. Gyula, igo8. augusztus 9. 7 7 32-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre.............. ... 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ES KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-lér, Doöay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Tagsági dijak. Felejthetetlen emlékű Hódy Lajos maximája szerint „az ember azért születik és él a világon, hogy adót és tagsági dijat fizessen.“ Az adóról most ne essék szó ; de mi volt még Istenben boldogult Hódy bátyánk idejében a tagsági dij kötelezettség és micsoda összegre rúg az fel manapság ? Persze nem mindenütt és nem mindenkire nézve. Vannak társadalmi osztályok, amelyekben ezer meg ezer ember szégyenkezés nélkül nyugodtan megélhet, anélkül, hogy egyetlen kulturális vagy társadalmi testületnek is tagja volna. Lehet mellette — amint számos esetet tudunk magunk is — községi, akár megyei virilis, és nem tagja annak az évi két korona tagsági dijat szedő tizedbeli olvasókörnek sem, amely városrészben lakik és háza van, egyéb egyesületeket nem is említve. Bezzeg nem engedheti meg magának a tagsági dij nem fizetés luxusát az úgynevezett lateiner ember, a lelkész, tanár, tanító, orvos, ügyvéd, hivatalnok, különösen pedig a megyei s községi tisztviselő, akiknek nyomorúságos fizetése mellett „állásából“ kifolyólag magyarán mondva mindenben „mitmacholni“ s „reprezentálni“ is kell. Szó sincs róla, hogy azok a tagsági dijak nem nemes intencziók megvalósítására, a kultúra istápolására, életbevágó emberbaráti vagy hazafias czélokra ne szolgálnának. Bizonyára azokra szolgál a gazdasági, közművelődési, közegészségügyi, veres- és fehér-kereszt, szanatórium, a tulipán, a tornaegyesület; (csak Béké8vármegyére s első sorban Gyulára szorítkoztunk s nem soroltuk fel valamennyi egyesületet, mert még vannak szép számban) részben szórakozásra, részben kulturális czélok istápolására vannak az úri s polgári kaszinó, a nép- és olvasókörök és intelligens embernek erkölcsi, mondhatnánk poziczióóvási kötelessége valamennyinek alakításában és fenntartásában résztvenni, amely résztvétel pedig a legtöbb esetben a tagsági dij fizetésénél is nagyobb áldozatokat igényel. Túlságos handikap ez a minden vonalon fokozódó igényekkel és általános drágasággal titáni küzdelemben álló honoráczior osztály roskadozó vállain. Nincs az a hónap elseje, amelynek ne volna beváltandó tagsági dij nyugtája ; az év- negyedi s félévi hónapok elején nem is egy vagy kettő, hanem akárhány embernek tu- czatra rugó. Mindezeket annak az ötletéből mondjuk el, amidőn egy minden kétségen felül álló hazafias és kulturális czólu uj egyesület, a D. M. K. E., békésvármegyei osztályának megalakítása czéljából toboroz tagokat, természetesen megint a tagsági díjakkal agyon- nyomoritott lateiner osztály körében, mert másutt nincs keresni valója; nevezetesen a felparczellázott uradalmak mai tulajdonos gazdag „kékbeli“-eit az inzultusnak kitétel veszedelme nélkül ily czélra való önkéntes megadóztatásra még fel sem szólíthatja, annál kevésbé nyerheti meg. Ne tessék tehát érzékhiánynak vagy haza- fiatlanságnak bélyegezni, ha a tagsági gyűjtő- ivek vagy üresen, vagy egyáltalán nem küldetnek vissza. Nem érzékhiány, nem haza- fiatlanság ez, hanem kényszerűség, helyesebben mondva az agyonterhelt intelligencziának önmaguk és családjuk iránt tartozó kötelességük, tagsági dij czimén a már meglevőkön felül újabb kötelezettséget nem válalni, mert inár a régi kötelezettségeknek sem képesek megfelelni. A vármegye közgyűlése. — Augusztus 8-áu. — Békésvármegye törvényhatósági bizottságának tegnapi rendkívüli közgyűlése jelentőség tekintetében magasan kiemelkedett a sablonos, megszokott nyári rendkivüli megyegyülósek sorából. Köznapiságból való kiemelkedését, jelentőség- teljes voltát a vármegye régi nemes tartozásának lerovása, II. Rákóczi Ferencz fejedelem arczképének ünnepélyes leleplezése biztosította. Hogy a vármegye, minden alkotmányos -^szabadságjogaink egyik védbástyája, szintén falai közé fogadta a bujdosó fejedelem legendás, nagy alakját, az, eltekintve az ünnepélyesség felemelő voltától, régi kötelesség elengedhetlen teljesítése volt, mely- lyel Békésvármegye saját magát tisztelte meg. Azonban azt a körülményt, hogy ezt az ünnepélyt, a megdicsőült kuruczfejedelem arczképének jelentőségteljes leleplezését a vármegye épen egy gyéren látogatott nyári rendkivüli közgyűlés keretében tartotta meg, nem tartjuk szerencsés gondolatnak. A tegnapi közgyűlésen ugyanis olyan csekély számban jelentek meg a megyebizottsági tagok, hogy az egyenesen érthetetlen és feltűnő volt. Botorság volna azzal védekezni, hogy a szorgos mezei munka ideje tartotta vissza a bizottsági tagok nagy részét. — Botorság főleg azért, mert a sürgős és szorgos mezei munka idején túl vagyunk, de ettől eltekintve, ha »most volna dandárja réten TÁROIA. II. Rákóczi Ferencz. Szabó János kőröstarosai ref. lelkész, törvényhatósági bizottsági tag ünnepi beszéde, Eákóczy arczképének leleplezésekor, a vármegye augusztus 8-iki közgyűlésén. Mélyen tisztelt törvényhatósági bizottság ! Mikor a vármegye nagyérdemű Alispánjától azt a megtisztelő megbízást vettem, hogy II-ik Rákóczi Ferencz arczképének leleplezésekor — tehát e mostani alkalommal — tartsak egy rövid alkalmi beszédet, gondolkoztam felette, hogy száraz történeti visszaemlékezés legyen-e ez a beszéd ? vagy azon hatást igyekezzem-e — habár halvány vonásokkal — feltüntetni, mit a nagy férfiú honszerelme- s ebből folyó önfeláldozása gyakorolt minden időben a magyarok szivére és lelkére ® l Ez utóbbira határoztam magam, mert úgy gondolkoztam, hogy »amit a történet csodául fenhagyott« minek mondjam én el ? hisz gyermek korunkban — szép mesékbe szőve sokszor hallottuk azt az öreg atyáktól — akiknek testűket bár gyengévé tévé a vénitő idő — de szemüknek tüze ifjú lánggal égett mikor elbeszélték nekünk gyermekeknek — nagy tanulság végett — hogy ki volt Rákóczi ! ! Egy fogalom lett már az ő neve köztünk ; — és hogyha e nevet a histórikusok meg nem örökítik a történet lapján — ez a név akkor is mindörökké élne, a szabadság után vágyakozó magyar szive közepébe . . . s a haldokló atyák szent örökségképen hagynák ezt a nevet egyik nemzetségről másik nemzetségre — a hazaszeretet szent dicsőségére. S ahányszor e hazát súlyos próba érte — az örök Istennek legyen hála érte — hogy a magyaroknak bábánatos lelke vissza tudott száll ni arra az időkre, mikor az elnyomott szegény magyar nemzet — az igaz magyarok — a kurucz vitézek — egybe gyülekeztek nagy Rákóczi Ferencz szent zászlaja alá — s az Isten nevében a magyar hazának szabadsága mellett — szent csatákra szálltak ! Oh ti nehéz napok ! s óh ti Dicsők, Nagyok ! fellelkesül szivem, ha rátok gondolok ! s nemes büszkeség tölti el a lelkem azon tudatra, hogy én is magyar vagyok 1 És ha rád gondolunk „nemzetünknek atyja /* úgy tűnik fel nekünk mintha itten zúgna a bús tárogató, a bús kurucz nóta a mi közelünkben — s szivünkben e hangra szent hevület támad .. . s ha amaz induló harsogása zendül . . . nagy Rákóczi Ferencz megyünk Te utánnad ! S mikor a hazáért rabságot szenvedénk s minden ami kedves volt a mi lelkűnknek ; világi dicsőség, a föld gazdagsága s a családi élet tiszta boldogsága mind — de mind elveszett! ... és mikor e nehéz súlyos próbák között eljött a kisértő s rabságunknak nehéz lánczait letörve megfogta kezünket s vitt egy magas hegyre, s a föld gazdagságát, a bányák kincseit, királyi koronát, mindent Ígért nekünk, de hazánkért cserébe, — óh akkor is mindig csak te voltál velünk nemzetünk vezére nagy Rákóczi Ferencz! szivünk büszkesége! s vissza mentünk véled a hegy tetejéről — világi fényt, kincset és mindent megvetve — a nehéz börtönnek sötét fenekére! s bízva küzdő lelkünk erőt venni eljárt, bizalommal hozzád — oda Rodostóba — a Márvány tengernek partja közelébe. S amikor képedet elhomályositá a magyarok Sirofín-aSm«a az étvágyat és a testsúlyt, mégS7im-> MS * BHHSgfet, vátadéfcct, éjjeli izzadást. Tüdölsstepségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által iwponfa ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roohe“ eredeti. csomagolást. W. KfoffoHUMt-E* & C®. Basel fStájc) 39 Roche“ tCaphatú orvosi rendeletié a gyócysaertiiak* ban. — Ara üvegoeInat 4.— korosa. Is Lapuin.Ír mai száma lO oldal.
