Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-02 / 31. szám
6 BÉKÉS 1908. augusztus 2. arany-utczai lakosnak házába csapott, amely csak félig égett le. Andó Jánosnó, Yarga János szomszédja, aki áldott állapotban egy eresz alatt mosott, a vakító fénytől és hatalmas dörgéstől anny'ra megijedt, hogy eszméletlenül összeesett. A gyorsan érkező orvosi segély nem menthette meg a szerencsétlen asszonyt, mert pár nap múlva meghalt. Népgyülés. Öcsödön julius hó 19-én dr. Oláh Antal elnöklete alatt népgyülés tartatott, amelyen Kunszentmirton és Mesterszállás községek is kül- döttségileg voltak képviselve. A népgyülésnek az volt a célja, hogy állást foglaljon a tiszaföldvár- mezőtúri útnak azon iránya ellen, amelyet a kereskedelemügyi minister már jóváhagyott, s amely szerint az ut egyenes irányban — Mesterszállás község érintése nélkül — lenne Mezőtúrral összekötve. Az útnak ez a vonalozása sérti Öcsöd, Mesterszállás, Kunszentmárton, Szarvas és Bókésszent- andrás községeknek közgazdasági és közlekedési érdekeit, miért is a népgyülés azt határozta, hogy a kérdéses útvonalnak oly irányú megváltoztatását fogja kérelmezni, hogy az Mesterszállás és Öcsöd községek ha'árain menjen keresztül. Ebben az ügyben különben dr. Bozóky Árpád, a kunszentmártoni kerület képviselője a képviselőházban múlt hóban interpellátiót is terjesztett elő. A népgyülés felkérte Békésvármegye valamennyi országgyűlési képviselőit és a vármegye főispánját és alispánját, hogy a szóban levő ügyet magukévá téve oda hassanak, hogy a tiszaföldvár-mezőturi ut iránya a jelzeti értelemben állapíttassák meg. Államsegély Pusztaföldvárnak. Az aradi jószágigazgatóság, a földmivelésügyi miniszter rendelkezése alapján Pusztaföldvár, mint telepes község részére, a községháza építési czéljaira 12000 korona segélyt utalványozott azzal a feltétellel, hogy a még szükséges költségekről a község tartozik gondoskodni. A jószágigazatóság által megküldött terv és költségvetés alapján az építkezési munkálatok foganatosításával a gyulai kir. államépitészeti hivatal bízatott meg. — A Pusztaföldváron létesítendő állami ovoda költségeire pedig 14000 korona államsegélyt utalványozott a kultuszminiszter. A szerelem halottja. Varga János sarkadi fiatal legény már huzamosabb idő óta kitartóan udvarolt egy odavaló jómódú gazdaember szemrevaló leányának. A falusi Vénuszt azonban hidegen hagyták a szerelmes legényke ömlengései, sóhajai és eseke- dései és másra pazarolta észvesztő mosolyait és csábos pillantásait. Vasárnap délután a falu fiatalsága nagy bált rendezett, amelyen résztvett Varga is. Mikor meglátta, hogy az ideálja más legénynyel megy tánczra, úgy elkeseredett, hogy otthagyta a mulatságot, hazament és otthon egy szegre felakasztotta magát. Mire tettét észrevették, a boldogtalan szerelem halottainak a száma ismét gya-, rapodott egygyel. Más verzió szerint Varga János' vásáron lovat cserélt és a cserelóval úgy becsap ták, hogy e fölött érzett szégyene s bánata kergette öngyilkosságba. Egy csabai kereskedő szerencsétlensége. Békéscsaba község egyik tekintélyes kereskedőjét, Frnda Miklós vaskereskedőt megdöbbentően szomorú csapás érte, elvesztette látóképességét. Vasárnap este barátai társaságában vacsorázott a Próféta vendéglőben s még semmi baja nem volt. Hétfőn reggel mikor felébredt, megrettenve tapasztalta, hogy nem lát semmit. Az előhivott orvosok megállapították, hogy a két szemgolyó teljesen ép s a látóidegek bénulása abból keletkezett, hogy a roppant vérmes ember látóidegeit hüdés érte, amely esetleg gyors és lelkiismeretes kezeléssel talán gyógyítható lesz. A súlyos baj gyógyítása végett Frnda a hódmezővásárhelyi jeles szemorvoshoz, Imre József dr.-hoz fordult. Mogfelebbezett segédjegyző választás. Újkígyós község pár két előtt Matuska Ágostont választotta meg több pályázó közül segédjegyzővé, aki már el is foglalta állását. A képviselőtestület kisebbségben maradt tagjai azonban megfelebbezték a választást, mivel szabálytalanságot vélnek feltalálni a közgyűlés összehívása körül. Nyugalmas éjjél. Ki sohasem ült aggódva és keresve ágyában, az ösmer — »Zacherlint.* Lopás. Ilavlicsek Hona köröstarcsai oselédleány Szőllősi Róza köröstarcsai lakostól egy 15 korona értékű aranygyűrűt ellopott és Mezőberénybe szökött vele, hol Herzberger József ottani malomtulajdonos szolgálatába állt. Az aranygyűrűt nemsokáig rejtegethette ládájában, mert a csendőrök kinyomozták és a megtévedt cselédleány a békési járásbíróságnak feljelentetett. Virágzó ipar fejlődött ki hazánk déli részén és nagyban járul hozzá a vidék vagyoni viszonyainak konszolidálásához. A legjobb hírnevének örvendő Nagykikindai és Zsombolyai Bohn-féle téglagyárakat értjük, melyek a tulajdonosok szakavatott vezetése mellett a monarchia legnagyobb telepévé fejlődtek ki. A Bohn-féle szab. átfedő cserepek, melyekből a czég évente 50 millióval többet gyárt, közkedveltségnek örvendenek. A czég újabban Békéscsabán is hatalmas telepet létesít, mely számos munkáskéznek keresetet fog adni. Leleplezett tolvajbanda. Az orosházi tanyákon egy szervezett tolvajszövetkezetről rántotta le a leplet a csendőrség. Hónapok óta kisebb nagyobb lopások voltak napirenden a tanyák világában, de a tetteseknek semmi nyoma nem volt. A napokban aztán annyi világosságot derített a csendőrség a tettesekre, hogy a károsultak maguk is megsokalták a váratlan fényt s szerették volna panaszaikat visszavonni. Kiderült ugyanis, hogy a szövetkezet tekintélyes gazdák fiaiból állott. Szűcs János vásárhelyi lakos jelentést tett, hogy ismeretlen tettesek egy kas méhét ellopták. A csendőrség kinyon ózta e tetteseket Buzi Mihály és Kormány Antal orosházai tanyások személyében. Ezek bevallották tettüket 8 elárulták bűntársaikat is. A szövetkezethez tartozott Farkas Pál béres is. aki gazdájától ellopott 75 tojást, fél oldal szalonnát, nagyobb mennyiségű búzát, kukoriczát, tyúkot s egyéb elemelhetőt. A lopott holmikat a két orgazda Buzi és Kormány értékesítette. A két orgazda ezenkívül rábeszélt 15 fiatal gazdalegényt, hogy apjuktól lopjanak s ők megveszik a lopott gabonát. Erre megkezdődött a tolvajlás. Mindennap másnak a kamráját törték fel. A károsult gazdák nem gyanakodhattak saját fiaikra. A tolvajbanda számtalan lopást ismert be, de valószinüleg még annál is több nyomja a lelkiismeretüket. Az apák most mind visszavonják panaszaikat, nehogy Anckerschmied lovag sorsára jus sanak. Annak is a legnagyobb munkaidőben csukták le gazdasági cselédeit. Tüzek Szarvason. Múlt hó 24-én hajnali 2 órakor Szarvason nagy tűz pusztított. Jersza Ferencz háza kigyuladt s a nagy vízhiány és a lakosok részvétlensége miatt a kerítés is lángot fogott melyen a tűz átterjedt Kepenyes András házára. Ennek nádfedelü házáról ismét Molnár György háza gyuladt meg s mind a három ház leégett. A padlásokon felhalmozott ingóságok és élelmiszerek benn égtek. A házak biztosítva voltak. Alig három nap múlva hajnali 4 órakor ismét tűzi jel költötte fel az alvókat. Pataj György házát gyújtotta fel valaki az utczafelőli eresz alatt. A ház leégett a veszedelmes gyújtogató után erélyesen kutat a csendőrség. Tűz Kondoroson Kedden reggel özv. Geiszt Gyulánó kondorosi birtokán a kazalba rakott búza ismeretlen okból kigyuladt s a termés egy része, valamint több gazdasági épület mintegy 12000 korona értékben elpusztult. Az óriási tüzet a cselédség a kondorosi tűzoltóság segélyével nagynehezen oltotta el. A KörÖZSbe fűlt. Egy vigyázatlan gyermek lett ismét áldozatává a nyári fürdőzésnek. Tóth János nagykamarási lakos Szarvason vállalt aratási és cséplósi munkát feleségével együtt. János nevű egyetlen fiuk, ki még szabadban sohasem fürdött, vasárnap délelőtt elment a Körözsre fürdeni. Az úszni nem tudó gyermeket az ár elragadta s bele- fult. Később a felszínre vetette a viz, s holtan kifogták. Balesetek. Csabán Ancsin János gazdálkodó lovai itatás közben valamitől megijedtek és megbokrosodtak. Az őket megfékezni akaró Ancsint oly szerencsétlenül rúgta meg az egyik ló, hogy jobb lábának térdkalácsa összezuzódott. — Haukó György csabai kocsis a kereki tanyáról gabonát hordott haza. A zsákokkal mfgterhelt szekér felfordult s a rajta levő kocsis oly szerencsétlenül esett le, hogy keresztcsontja összetört. A csabai kórházba szállították. A cséplőgép áldozata. A napokban Marik János csabai lakos egy magánjáró gőzgép elszállításánál segédkezett, miközben a gép vélotlenül megindult és a szerencsétlen ember lábafejét a hatalmas kerekek teljesen összeroncsolták. Pályázat postagyakornokjelölti állásokra. A m. kir. posta-távirda és távbeszélőnél betölendó 80 gyakornokjelölti állásra ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állásokra az 1883. évi I. törvényczikk 14-ik §-a értelmében azok az ifjak pályázhatnak, akik középiskplát, vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet érettségi vizsgával sikeresen elvégeztek, 18. életévüket már betöltötték és magyar állampolgárok. Ezen föltételeken kívül pályázók községi erkölcsi bizonyitványnyal feddhetlen előéletüket, közhatósági orvosi bizonyitványnyal pedig ép, egészséges, a posta-távirda és távbeszélő szolgálat minden ágának (éjjeli, mozgópostái stb. szolgálat) elvégzésére testileg is alkalmas voltukat igazolni tartoznak. Továbbá azok, kik a középiskolát az 1907— 1908-iki tanévet megelőzőleg végezték, tartoznak hiteles módon azt is igazolni, hogy azóta hol voltak alkalmazva, illetve mivel foglalatoskodtak. A pályázat alá bocátott állásokat a kerületi posla- és távirda igazgatóságok fogják betölteni és pedig a budapesti posta és távirda igazgatóság 16-ot, a többi kerületi igazgatóság pedig egyenként 8-at. A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal fölszerelt folyamodványokat a már közszolgálatban állók elöljáró hatóságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró, vagy polgármester utján folyó évi augusztus hó 15-ig ahhoz képest, hol a pályázók alkalmazást nyerni óhajtanak, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári vagy zágrábi posta- és távirda igazgatósághoz nyújtsák be. A pályázók közül kiválasztottak, az illető posta- és távirdaigazgatóság fölhívására az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, aki azután fölvételük iránt végleg határoz. A fölfogadott posta- és távirdagyakornokjelöltek fogadalmat tesznek, két (2) korona napidijat kapnak és a következő feltételek mellett lépnek szol- gálataa : 1. Állásukat az illetékes posta- és távirdaigazgatóság által megállapítandó napon elfoglalni tartoznak. 2. Kötelesek a posta- és távirdaigazgatóság által kijelölendő hivatalnál, melynek fegyelmi hatósága alá tartoznak, a posta-távirda és távbeszélő kezelést gyakorlatilag elsajátítani és ott rondes szolgálatot teljesíteni. 3. 1909. évi szeptember 1-ón * saját költségükön Budapestre, illetve Zágrábba fognak áthelyeztetni a posta- és távirda- tisztképző tanfolyam hallgatására. 4. A posta- és távirdatisztképző tanfolyam tartama alatt, mint annak rendes hallgatói a tanfolyami szabályzatnak minden tekintetben alávetik magukat és a megállapított beiratási dijat fizetni kötelesek. 5. Napidijaik élvez tóben a tanfolyam 10 hóra terjedő tartama alatt is megmaradnak, de ennek fejében, a tanfolyam székhelyén levő posta- és távirdaigazgatóság rendelkezése szerint, a délelőtti órákban gyakorlati szolgálatot tenni tartoznak. 6. Akik ezen feltételeknek eleget nem tesznek, vagy akiknek magaviseleté, szorgalma, vagy megbízhatósága ellen kifogás merül fel, valamint azok is, akik a posta- és távirdaszolgálatra más okok miatt alkalmatlanoknak találtatnak, a szolgálat alól minden további igény nélkül, egyszerűen felmentetnek. 7. Viszont azok, akik gyakorlati alkalmaztatásuk alatt teljesen beválnak, a posta- és távirdatisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzése és a posta- és távirdatiszti alapvizsga sikeres letétele után, posta- és távirdagyakornokká neveztetnek ki az 1893. évi IV-ik törvénycikk 11-ik §-ában megállapított se- gélydijjal, azaz ha felsőbb tanintézetet végeztek (egyetemet, műegyetemet, jogakadémiát) évi 1000 korona, különben pedig évi 800 korona segély díjjal. A posta- és távirdatiszti szakvizsga sikeres letétele után pedig minősültséget szereznek posta- és táv-
