Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-26 / 30. szám

1908. julius 26. BÉKÉS 5 dett a legények közt a múlt héten is valami összeszóialkozás, miközben Kiss arczul ütötte Mészá­rost, ki erre bicskával szurkálta össze társát. Mészáros ellen folyik a büntető eljárás. Elégett termés. Léderer László, puszta bábocz- kai birtokosnak múlt hóteD, hétfőn délután, az egyik táblatarlója valamiképen meggyuladt s a szél által hajtott lángok a még be nem hordott árpakeresztek közül 181 keresztet elhamvasztottak. A tartó tűz tova terjedését a kirendelt cselédség csak nagy erő­feszítéssel volt képes megakadályozni. A nyomozat a tűz keletkezését nem volt képes kideríteni. Az elégett árpakeresztek biztosítva voltak. Megunta az életét. Id. Abrahám János szarvasi tanyai lakos, — mig hozzátartozói bent voltak a városban, — istállójának gerendájára felakasztotta magát. Fia, ifjú Ábrahám János, úgy éjfél felé, — amint a tanyára hazaért s lovait az istállóba akarta bevezetni, — rémülve látta, hogy atyja ott lóg s már teljesen meg van meredve. Hogy id. Ábrahámot mi késztette végzetes tettének elkövetésére, hozzátar tozói sem tudják. Fürdés áldozata. Stojanov Péter bolgár kertész, vasárnap délután a békésszentandrási holt Körözs- ben lovait úsztatta. Usztatás után is fürödni ment 8 fürdés közben mélyebben hatolt be a Körözs vi­zébe s miután úszni nem tudott, ott lelte halálát. Gyógyszerészek gyűlése. Folyó hó 18-án a békésmegyei gyógyszerészek Csabán közös érte­kezletet tartottak Badics Elek elnöklete alatt. Az uj gyógyszerészi törvényjavaslatot vitatták meg, melyen több módosítást tettek. A gyűlésen részt- vett Fábry Károly orsz. képviselő és Pándy István, a békésmegyei 48-as párt elnöke is, A gyűlés tilta­kozását fejezte ki az ellen, hogy az uj gyógysze­részeti törvény-tervezet egyes rendelkezései tör­vényerőre emeltessenek. Ezt a tiltakozást egy ha­tározati javaslat alakjában fejezték ki a békés­megyei gyógyszerészek. A határozati javaslat min­denekelőtt a gyógyszerészet államosítása ellen szól. Az államosítást — mondja a javaslat — leginkább azok óhajtják, kiknek igen kis helyen csekély for­galmú patikájuk van. Ezek az államtól várják sor­suknak javítását. Az államosítás azonban ez idő szerint idejét múlta. Az államnak ma már nem az a czélja, hogy minden hatalmat összpontosítson, hanem az, hogy külön-külön biztosítsa polgárainak a megélhetést. Az uj törvény nem küszöbölné ki a régi törvény hibáit. Az uj gyógyszertár felállítására és a jognyertes személyére vonatkozólag, részle­tesebb intézkedéseket lát szükségesnek a javaslat. A homályos törvényekből eredő bizonytalanság tág teret nyit a protekezió hajhászásának. A tervbe vett közjogu gyógyszertárak létesítése ellen is ki­kel a javaslat. Ez a szándék még az önállósítás reményétől is megfosztaná a szegénysorsu gyógy­szerészsegédeket, mert a törvény néhány ezer ko­ronával több jövedelmet akar juttatni a közsé­geknek és városoknek, amelyeknek pedig "más módjuk is van jövedelmeik szaporítására. Külö­nösnek tartja a javaslat, hogy éppen most, ami kor minden pályát támogatásban részesít az állam, amikor minden pályának adnak valamit, akkor akarják elvenni a gyógyszerészek kenyerét. Tör­vény és szabályrendeletek Írják körül a gyógysze rósz kötelezettségeit, amelyek terhesek és fonto­sak. A szabályrendeletek betartásának biztositéka a gyógyszerész becsületessége. Ehhez pedig az anyagi megélhetés feltételei szükségesek. S ha a gyógyszertárak biztos fennállása veszélyeztetve van, megingatják az alapot is, melyen a közegészségügy egy fontos része: a kifogástalan gyógyszerrel való ellátás nyugszik. Bekésvármegye gyógyszerészei egyhangúlag tették magukévá a határozati javas­latot. Büntetéstől féltében a halálba. Miklós Mihály né, Győri Juliánná békési I. kér. újvárosi lakos f. hó 18- án marólúgot ivott, minek következtében f. hó 19- én d. u. 6 órakor kínos szenvedés után elhalt. Tettét saját bevallása szerint azért követte el, meri egy a húgáról terjesztett meggyalázó pletyka szer­zőségével vádolták. A nyomozások azonban mást bizonyítanak. A húgáról terjesztett pletyka nem kósza hir s valószínűleg a megtóvedt húga szégye­nének elsimításában részes volt a szerencsétlen asszony s a büntetéstől való félelem indította vég­zetes tettének elkövetésére. Tűzeset. Kutasi Ferencz békési lakosnak a Hosszu8zigeti földrészen f. hó 19-én egy magánosán álló szalmakazla ismeretlen okból leégett. Bizto­sítva nem volt. Betörő czigányok. Hanzeli József és Balogh István mezőberónyi szatócs üzlethelyiségükbe f. hó 15-én éjjel Nagy Lajos és Nagy Gusztáv mező- berényi czigányok az ablakon át behatoltak és az ott talált csekély összeget (44 K) ezenkívül nagyobb mennyiségű dohányt, szilvoriumot elloptak. Tutáék kisebb kaliberű bajtársai az ügyészségnek feljelen­tettek. A békési ref. egyháztanács f. hó 19-én gyű­lést tartott, amelyen elhatározták, hogy a megüre­sedett tiszántúli püspöki állásra jelöltek közül Dicsőffi József debreczeni lelkészt támogatják az egyházat megillető 8 szavazatukkal. Az egyház- megyei világi aljegyzői állásra dr. Török Gábort támogatják szavazatukkal. Egyházkerületi aljegyző- ségre dr. Kun Béla debreczeni ref. jogakadémiai tanárra adta az egyház szavazatát. Tantó József ref tanitó állásában megállandósittatott. Selley Péter főgymn. tanár decz. 1-én nyugdijaztatik, helyére már szepf. 1-én helyettes tanár választatik. Két helyettes tanári tanszékre (latin-történet), (magyar­német) pályázat hirdettetik. Az egyházi választók névjegyzéke 3088. választóval összeállittatott, hite­lesítve lezáratott. Ugyancsak f. hó 23-án is tartott gyűlést a presbitérium. A múlt évi zárszámadás helybenhagyatott. Borbély Gábor ref. egyházi jegyző állandósittatott. Szügyi József kántor téli időben, esti tanfolyamon az uj egyházi ének betanításával megbizatott. Lopás. Kétegyházán gróf Almásy Dénes ura­dalmának egyik szántóföldjéről négy czigány: Budás György, Csurár János, Nyisztor Péter és Nyisztor János e hó 17 én este három kéve zabot elloptak. Az arra czirkáló csendőrök észrevették a tettet s a czigányokat elfogták, kik ellen a vizs­gálatot megindították. Mezőberényben tegnap délelőtt községi mérnök választás volt. Az állásra öten pályáztak, akik közül hármat jelöltek Ajelöltek közül Szűcs Jenő sziszeki folyamszabályozási mérnököt négy szavazattöbb­séggel választották meg. Negyedik gyógyszertár Békésen A belügy­miniszter Békésen a IV, gyógyszertárt engedélyezte és a gyógyszertár jogát Pákh János békési 1 kos­nak adományozta. A zsenge emberi csemete fejlődése. Mindnyá­jan ismerjük azt a hasonlatot, mely a kis gyer­meket a növényi csemetével hozza párhuzmba Ezt a kertész óvja hidegtől, melegtől, széltől és vihar­tól, ápolja, öntözi, tisztogatja, gondoskodik termé­keny talajról, hogy nőjjőn és fejlődjék. Az emberi csemetét az anyai gond védi az ártalmaktól és gondoskodik gyarapodásáról, szeretetének önzetlen melegével — éjjel és nappal. Ne feledje el az anya, hogy csemetéjének táplálására semmi jobb, czél szerübb és biztosabb, mint az a régi, egyszerű és természetes Nestlé liszt, a hagyomás tejeskásának tökéletesitetet formája. OlCSÓ Szappan csak a jó, tiszta szappan. A legjobb a „Schicht“ ezég „szarvas“ jegyű szappana, s ennélfogva a legolcsóbb is. Most, mikor a drágaság korszakát éljük, különösen kellene a háziassznyok- nak arra ügyelniük, hogy jó, tiszta szappant kapja­nak, különben még egyszer annyit használnak el és tönkreteszik fehérnémüjöket, Schicht „szarvas“ jegyű szappanéval való egyszeri bedörzsölés felér közön­séges szappanal való kétszeri bedörzsölósnek. Schicht „szarvas“ jegyű szappana tisztaságáért 25.000 koro­nával kezeskedik. Yalódi csak a „Schicht“ névvel. Virágzó ipar fejlődött ki hazánk déli részén és nagyban járul hozzá a vidék vagyoni viszonyainak konszolidálásához. A legjobb hírnevének örvendő Nagykikindai és Zsombolyai Bohn‘féle téglagyára­kat értjük, melyek a tulajdonosok szakavatott veze­tése mellett a monrehia legnagyobb telepévé fej­lődtek ki. A Bohn-fóle szab. átfedő cserepek, melyekből a ezég évente 50 milliónál többet gyárt, közkedveltségnek örvendenek. A ezég újabban Békés­csabán i8 hatalmas telepet létesít, mely számos munkáskéznek keresetet fog adni. A régi húsz koronás bankjeyyek bevonása tárgyában a magyar és osztrák kormányok az Osztrák-magyar bank főtanácsával egyetértőleg a következőket állapították meg: a jelenleg forga­lomban levő 1900 évi márczius 31 érői keltezett 20 koronás bankjegyek az Osztrák-magyar bank fő- és fi jkintézeteiuól 1910 junius hó 30-ig fizetéskép vagy átváltás végett beszolgáltatandók, úgy, hogy e bankjegyek bevonásának utolsó határideje 1910. évi junius hó 30-án lejár. Ettől az időponttól kezdve a bevonandó bankjegyeket az Osztrák-magyar bank bankintézetei már csak az átváltás végett fogadják el. 1916. évi junius hó 30-ika után e bankjegyeket az Osztrák-magyar bank többé nem köteles bevál­tani vagy felcserélni. Magyar Otthon. Tisztelt olvasóink becses figyelmébe ajánljuk a Budapesten, VIII., Főher- czeg Sándor-utcza 30. sz. alatt levő Magyar Otthon Penziót. Mérsékelt árban elegánsan bútorozott, különbejáratu szobákat lehet ott bérelni s esetleg teljes ellátás is kapható. Csoportos jelentkezőknek megfelelő kedvezmény. Szigorúan családi otthon. El az uszálylyal ! Ezt hallani minduntalan amióta nyilvánvaló lett, hogy a por nem csak a légzőszerveket izgatja, hanem betgségeknek, külö­nösen pedig a tuberkel-baczilusok átvitele utján tüdőbetegségnek az okozója. A modern tudomány nagy súlyt helyez az ezen betegség elleni óvintéz­kedésekre és első sorban ajánlja a légzőszervek megvédését hurut ellen, mert csakis katarrhális gyuladáson képesek a baczilusok terjeszkedni. Sem­mi más szer nem használható e czélra jobban, mint a „Sirolin-Roche“, mely a köhögést csillapítja és a légzőszerveket a baczilusok káros hatása ellen megvédi. Kapható minden gyógyszertárban. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, rs>! minden kül­földi és hazai lapra előfizetések if elfogadtatnak. Szerkesztő változás. A Békésmegyei Közlöny főszerkesztője Sailer Vilmos dr. ezen állásáról egyébb elfoglaltsága miatt lemondott. így a Közlöny egyedüli szerkesztője ezután Székely Béla, eddigi felelős szerkesztője lesz. Levél a tanyára. Hogy ilyen sokáig hallgattam, hát annak is megvan a maga oka, de még a foka is. No, nem a kényelöm tötte, mert arrú nem is igön érteközhetünk ebbe a fene melegbe ; de még nem is az adó egze- kválás, amire most te gondósz ! Mást is tudunk mi belső embörök cseleködni, nem csak szorongatni az vérünket . . . Bár nem mondom, nálunk az egzeku- czió úgy gyün sorba, mint tőszóm azt, a gatyakor- czán az ráncz. No, nem csoda, merhogy mi dufián rójuk ki az porcziót. De hát mit csináljunk ? Muszájj ! E pedig nagy szó, erősen nagy szó, azt mondom. Még nem is a szorgos munkaidő tötte ezt a pihenést, hanem valami ugrifiiles kiitta, vagy micsi- nát a kalamárisokká’. A kisbirókat mög héjába köt­tök arra, erre . . . nem attak a hitelre . . . No, de most, hogy az adó kezd tsöpögni, hát szakajtottunk egy részt tintára is . . . A jó mútkoriba’ nagy eset történt az városba. Sohse tanánád ki, hát mögmondom. Utczát locsótattunk ! No, ugy-e ? Osztán nem vízzel ám. hanem olajjal. Olyan valóságos finom olajjal, ami még harmadnap is tsa- vargatta az orromat. Montana is az emböröknek : boloncság! Inkább tőgyük e’ télre, oszt, ha a vellany mögdurájja magát, aminthogy sokszo’ mögdurájja, hát mécsösökbe eresztyük. De héjjába szavaztam ilyen okosan, csak leszavaltak ; nem vötték be a jó szót, igy oszt a köre öntötték a sok jó- olajat a Sugár-uton . . . No, de érzett is a szaga ! Oszt, hogy egy kis eső is tsöpögött az tetejibe, hát egész kis löhetős sár kereködött belüle . . . i

Next

/
Thumbnails
Contents