Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-26 / 4. szám
2 BÉKÉS 1908. január 26. len törvényjavaslat a közszolgáltatások egyesített kezeléséről szóló, a mely változatlanul és jelenlegi tervezetében sem tartalmaz a közönségre nézve sérelmeket ; ez viszont a városokkal bánik el mostohán. A denuncziálás ellen. Bing Vilmos az aradi Lloyd-társulat elnöke elismeréssel szól az előadó munkájáról s a javaslat legsúlyosabb részét az adónyomozási eljárásban látja, amely szinte unszolni fogja a kereskedő elbocsátott alkalmazottját, hogy a volt főnöke ellen denuncziál- jon, annak üzleti titkait elárulja. Kendkivül veszedelmesnek tartja a pénzintézetek megadóztatására vonatkozó intézkedéseket. Az adótudósok. Faragó Rezső, az aradi kereskedők köre titkára a javaslat kritikájához még azt fűzi, hogy az adókivető bizottságban igen könnyen majorizálható számban lesznek előreláthatóan úgy az iparosok, mint a kereskedők. Majd Wekerle Sándor pénzügy- miniszternek a képviselőházban, az adóreform ügyében tett nyilatkozataival foglalkozott. A pénzügy- miniszter az ország első szaktestületeinek az adóreform ellen való állásfoglalásáról végtelenül fölényes, e testületeket szinte magalázó módon nyilatkozott s előkelő gúnnyal az adótudósok müvének nevezte azt, amelynek kedvéért nem hajlandó a javaslatokat visszavonni. Az ilyen öntelt, hatalmában elbizakodott fölfogással szemben nem vár eredményt pusztán a kamarák akcziójától, hanem bevonandónak tartja a törvényhatóságokat. Még pedig nem az egyszerű, álmos feliratozás módjával, hanem csatlakozzanak a törvényhatóságok önként Budapest főváros mozgalmához, amely e tárgyban a törvényhatóságokat országos gyűlésre akarja összehívni. Indítványozza, hogy a kamara ez irányban keresse meg Arad város törvényhatóságát. Kohn Dávid kamarai levelező tag, teljesen osztja a kamarai .titkár előadói javaslatában az adóreform ellen felhozott sérelmeket, igy a Békésmegyei takarékpénztári egyesület képviseletében, mint a melynek az értekezleten kiküldöttje, elismeri a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok elviselhetetlenül súlyos adóztatásában rejlő veszedelmeket is, amelyek végeredményileg a hitelnek drágábbá tételét és a legjogosabb igények kielégíthetetlensége folytán a hitelváltságot fogják előidézni. Hangsúlyozza egyébként, hogy a reformnak a> földadóra vonatkozó része nem kevésbé sérelmes, mint a többi adónemekre vonatkozó ; különösen sérelmes pedig a kamara területét képező Békés és Csanádmegyékre, nemkülönben Aradvármegye sik vidékeire. Ezeknek a részeknek jogos sérelmén a különben is sokféle kautélákhoz kötött adókulcs leszállítás egyáltalán nem segít. A földadó igazságos kivetése az eddigi becslési rendszer teljes elejtése mellett, csupán a föld forgalmi becsértéke s haszonbéréből kombinált érték kataszter mellett érhető el. Szóló Békésvármegye törvényhatósági bizottságában ilyen érték kataszter érdekében indított akcziót, amelyhez kéri a kereske delini iparkamara támogatását is. Az előadói javaslat és egyáltalán az adóreform ellen kiváló testületek részéről történt állásfoglalások sarkalatos hibájának tartja egyébként, hogy valamennyi csupán a negatívum terén mozog. Fényesen kimutatják egyrészről a javaslatok sérelmét, ékesen bizonyítják azok veszedelmeit, másrészről megvilágítják a tényleges adó rendszer tarthat tatlanságát is, de valamennyi adós marad az ellenjavaslattal, vagy legalább egy ilyen ellenjavaslatnak irányelveivel. Ő a maga részéről nemcsak a földadónál hanem a kereseti adóknál is a positivum ösvényére óhajt lépni s úgy a honoratior, valamint az iparos és kereskedő osztály adója kiszabásánál a mai kereseti adók között egyedül igazságos negyedosz- tályu kereseti adót venné zsinórmértékül és pedig lehetőleg 800 korona kereseti minimum adómentesítésével. A fix fizetésekre alkalmazott ez idő szerinti adókulcs bátran alkalmazható volna a többi kereseti adók, különösen a harmadosztályú kereseti adó helyett. A helyi viszonyokkal ösmerős kivető bizottságok jury- szerü hatáskörrel felruházva legigazságosabban tudnának ezen az alapon működni. Ez az adókulcs volna az adózó középosztályra a legigazságosabb és a leg- elviselhetőbb és ha igaz az, amiben a maga részéről nem akar kételkedni, hogy a kormány az adóreformmal nem czéloz adóemelést, akkor a negyed- osztályú kereseti adótételek alkalmazása behozná az eddigi kereseti adók összegét, egyben megteremtené azt az úgynevezett adómorált is, amely sem a régi adótörvények mellett nem volt meg, sem a reform- javaslatok részint inpraktikus, részint drakonikus rendelkezései mellett nem fog megvalósulni. Az értekezlet nagy figyelemmel és élénk tetszéssel fogadta Kóhn Dávid fejtegetéseit. Reinhart Gyula sokkal több sikert remél attól, ha az országgyűlési képviselőket nyerik meg az ügynek s ha a törvényjavaslatok részletes vitája során ők terjesztik elő a pozitívumokat, mert a pénzügyminiszter semmi körülmények között nem vonja vissza a reformtervezetet. Müller Károly hasonló értelemben szólalt fel és kijelentette, hogy ö ellene van az egész adóreformtervezetnek. Különben nem hiszi, hogy akad olyan képviselő, aki szembehelyezkedik egy olyan erkölcsi testülettel, amelynek bizalma szintén hozzájárult a mandátum elnyeréséhez. Végül Adler Andor szólt még hozzá a kérdéshez és ezzel az értekezlet véget ért. T a n ü g y. Kinevezés A vallás és közoktatásügyi minisz tér Kovács Gábor orosházi oki. tanítót a berkessi. Tóth Aladár oki. tanítót pedig a hosszutori orosházi ta nrai áll plomi isknlátmz nevezfA ti Népoktatás. Szép példát mutatnak a füzesgyarmati tanítók, kik közül Lázár Gergely, Lázár István, Nagy István és Fekete János azoknak a felnőtteknek, kik sem Írni, sem olvasni nem tudnak, hetenként az Írás, olvasás és számtanból ingyenes oktatást nyújtanak. A felnőtt tanítványok száma már most, a kezdetkor meghaladja a harminczat, kik közül nem egy deres fejjel adta magát a tanulásra, nagy helyesen úgy okoskodva, hogy a tanulás sohasem késő, de meg sohasem szégyen, csak a tudatlanság az, mely takarót kiván. Leszegezzük ezt az esetet, hogy e követésre méltó szép példának nyoma maradjon. Hírek. Százezer korona jótékonyczélu alapítvány. Gróf Wenckkeim Frigyesné, szül. Wenckheim Krisztina grófnő, akinek jótékonysága mondhatni páratlanul áll, nemesszivüségónek ujabbi fényes tanúbizonyságát adja. Mint illetékes — és igy hiteles forrásból — értesülünk, a nemes grófnő uradalmi községei szegényei javára nagylelkű alapítványokat tesz úgy Békés-, mint Arad- és Mosonvármegyék- ben. így Békés község kap 40000 korona, Újkígyós 20000 korona, Szókudvar 10000 korona, Borossebes 10000 korona, Lébényszentmiklós 20000 korona, tehát valamennyi község együttesen 100000 koronát. Spett Ferencz dr., központi jogtanácsos, az alapitó levelek kiállítása végett tárgyalásban van az illető vármegyék alispánjaival az alapítványok kezelése, kamatai kiosztása stb. tárgyában. Ambrus Sándor vármegyénk alispánjával is megindultak a tárgyalások ez ügyben és miután a vármegye természetszerűleg a legnagyobb előzékenységgel kész a nagylelkű alapitó intenczióinak mindenben eleget tenni, eme tárgyalások rövidesen teljes sikerrel be fognak fejeztetni. — Ez újabb fejedelmi alapítvány ismételt megnyilatkozása Wenckheim Krisztiua grófnő nemes áldozatkészségének és páratlan jószivének, amely nevét úgy a jelenben, mint a késő jövőben, ércz- nól maradandóbban fogja megörökíteni. Vármegyei közgyűlés. A törvényhatóság ez évi rendes közgyűléseinek sorozatát a februári közgyűlés nyitja meg, amely tudniillik a szervezési szabályrendelet szerint, február hó második felében tartandó meg. A közgyűlés napjának kitűzése szempontjából ugyan még addig nagyon sok idő van, mégis abból a körülményből, hogy ott olyan kérdések is tárgyaltatnak, amelyek esetleg törvényszerinti 15 napi előzetes meghirdetést igényelnek, következtetni lehet arra is, hogy a közgyűlési nap kijelölése soká nem késhetik. Ha az eddigi tervezetek valami előreláthatlan körülmények által változást nem szenvednének, úgy illetékes helyről vett informácziónk szerint, az idei első rendes köz. szabályozói, akik azon a 26 krajczáron illúziót, jólétet vásárolnak maguknak egy félórára, hogy a nap többi részében erejük legyen szembeszállni az élettel. A kávéházakat csak azoknak találták ki, akiknek csak 26 krajczárjuk jut arra a czélra, hogy illúziót, boldogságot szerezzenek maguknak s sajnos, — a kávéházak látogatottsága igazolja legjobban — ilyen szegény emberek nagyon, de nagyon sokan vannak Budapesten. Boldog emberek, akik nem szorultok 26 krajczáros illúziókra, ne irigyeljétek a szegény embereknek ezt a gyöngeségét s ne prédikáljatok a kávéházak ellen. Ezeknek becsukása nemzeti csapás lenne. Szegény nemzet !... amelynek még ilyen csapásokkal is számolnia kell. A budapesti ember küzdelmeinek főtere a — lakáskérdés. Egy megfelelő, jó lakáshoz, jutni, lehetőleg olcsó pénzért, e körül forog a pesti ember ábrándjainak legnagyobb hányada. Mert ilyen lakás igazán csak ábrándokban és — vidéken van. Egy jó lakás pedig már egyik fele a jólétnek. A budapesti épitészek pedig remekelnek abban, hogy lehet lakást és „megfelelő“ mellékhelyiséget tervezni olyan térre, amilyenre vidéken egy jóravaló „spájzot“ se építenének s a háziurak mesésen értenek ahhoz, hogy lehet ezeket a gyufaskatulyákat értékesíteni. Ezért van aztán, hogy házbérnegyedkor Budapest lakóinak felerésze állandóan költözik. Mert itt senki sincs megelégedve a lakásával, különösen azok nem, akik „fixum“-hoz kötve kötött marsrutával mennek neki negyedről-negyedre Budapest házrengetegének s utczáról-utczára hetekig olvassák a világ legprózaibb olvasnivalóját, a kifüggesztett lakáshirdető-czédulákat. Azért a kis pénzért ugyanis, amit például a magyar ál lám hivatalnokainak 6zet, Budapesten csak olyan lakást lehet kivenni, amelynek valami hibája van. S a lakások közt válogatván, az ember tulajdonképen a hibák közt válogat. Mikor mint jó vidéki ember először próbáltam a lakáshir- dető-czédulák révén Budapest nagyhatalmaival, a házmesterekkel értekezni, valósággal dühbe jöt tem, mikor egy két szobás lakásocskáért a legnyugodtabb arczczal mertek 500 forintot kérni. Ma már „pesti“ ember vagyok és minden lelki emóczió nélkül veszem tudomásul, hogy az Attila-utczán, az alagút mellett 450 forint egy két szobás udvari lakás és 900 forint az ára a Krisztina-köruton egy 3 szobás lakásnak, melynek harmadik szobája az udvarra szól és állandóan lámpát kell égetni benne, ha az ember látni is akar. És ez Budán van, ahol „olcsób bak« a lakások ! . . . Csendes rezignáczióval veszem tudomásul és alkudni se próbálok, nehogy a szemembe nevessenek. Mert látom, hogy nem egyedül vagyok ebben a sorban. Az épülő, vakolatlan házak még karzatnélküli lépcsőin pompás, nyersprémes bundájú, 20 forintos kalapos úri hölgyek és fényes czilinderü, városi bundás urak téregetnek ki életveszélyek közt egymásnak, megszemlélni az épülő portát s igyekezve már most lefoglalni augusztus elsejére egy-egy szerény két szobás udvari hajlékot . . . Mert a lakás kérdésében most az a jelszó Budapesten, hogy „aki .kapja, a’ marja“ s az ember pallérral házmesterrel már hónapokkal előre barátságot köt, hogy első lehessen. Óh ! itt az ember végtelenül szerény lesz idővel, mert az úgynevezett „virtus“ szörnyüképen megbosszulja magát. Aki „virtuskodik“ és nem akarja magát kiszolgáltatni a háziuraknak, úgy gondolkodván, hogy „inkább kimegyek valahova lakni“, az többnyire rettenetesen megbánja ebbeli tettét, mert eltekintve attól, hogy azt, amit elspórol a háziur- 'tói, azt a villamos vasútnak adja oda, kutyának való lesz az élete ezután. A villamosnak az a tulajdonsága ugyanis, hogy mindig akkor nem jön, mikor legjobban siet az ember s ha jön is, rajta van a „Megtelt“ táblácska. S aki ezt a proczesszust napjában négyszer végigszenvedi, drótkötélidegei daczára is a Pándy doktor kezei közé kerül. A költözködés azonban határozottan kellemesebb, mint például Gyulán, ahol,
