Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-26 / 4. szám
1908. január 26. BÉKÉS 3 gyűlés február hó 25-ére lenne kitűzve. Egyébiránt erről és a tárgysorozatba felveendő fontosabb ügyekről jövő számunkban. A vármegye : tisztviselőiért. Szándékosan hallgattunk mindezideig arról, a mai súlyos életfeltételek mellett többszörös elismerésre méltó gondoskodásról, amelyben Békésvármegye közönsége, — amint ezt egyik legutóbb hozott határozatában elvileg kimondotta, — részesíteni kívánja tisztvi selőit. A mai időben, midőn az életszükségletek árai az egész vonalon szédületesen emelkedtek; kétségtelennek kell tartani, hogy a megélhetés gondja leginkább a középosztály és igy a tisztviselők vállaira nehezedik legnagyobb súlylyal, akiknek fizetése változatlanul fix összegben egyforma marad akkor is, mikor a szükségletek árai több esetben százperezentes emelkedést mutatnak. Mindenki által tudott dolog, hogy ha például az építő vállalkozónak, avagy bármely iparosnak munkásai akár békés utón, akár összebeszélésből eredő passivitással béremelést eszközölnek ki, a vállalkozó vagy iparos az elvállalt munka árát arány- lagosan emeli és a munkabéremelést áthárítja a fogyasztó közönségre. Helyesen is cselekszik, kénytelen is erre. A tisztviselő azonban, — midőn életszükségleteinek beszerzésénél óriási áremelkedéssel küzd, — ezt nem háríthatja át szolgálat adójára az államra, vagy vármegyére, vagy községre, mert a reá bízott munkát mindenkor ugyanannyiért tartozik ellátni, mint más viszonyok kő zött, s a fizetésemelés mesterséges utón való ki- eszközlésére még csak nem is gondolhat. Ezek a szempontok élénk világot vetnek a vármegye közönségének egyik legutóbb megindított nemes mozgalmára, amely a vármegyei tisztviselőknek drága sági pótlékban való részesítését czólozza. Most, hogy az e tárgyban hozott törvényhatósági határozat előttünk áll, nem mondhatunk egye'bet, mint azt, hogy ez a határozat tanúbizonysága annak, hogy a vármegye a törvényhatóság autonom jogéletét első sorban érvényre segítő tisztviselőire elismeréssel, azok helyzetére pedig bölcs belátással gondol, melynek helyes és okos czólzata az, hogy a gazdálkodási keresettől elvont, sőt részben eltiltott közhivatalnoknak, a vármegye buzgó tisztikarának méltó anyagi helyzete, a körülmények által kivánt mérvben biztosíttassák. — Egyébiránt pedig a részletkérdések tekintetében közölhetjük, miként a törvényhatóság ide vonatkozó határozata olyan értelemben rendelkezik, hogy a drágasági pótlékban való részesítés kérdésének megoldása tovább nem halasztható, miért is egy ad hoc bizottságot küldött ki kebeléből azzal a czólzattal, hogy tárgyalva a módozatokat, amelyek mellett az ez iránt támasztható összes igények kiegyenlítést nyerhetnének, — a februári közgyűlés elé tegyen megfelelő javasigen jól emlékszem rá, hogy hasonló körülmények közt hat kocsis hat óra hosszat szokta ilyenkor emlegetni az istennek minden szentjeit, hat ember fog meg egy kredenczet, leüt vele hat kiló vakolatot a falról, betöri a nagy tükröt és felboritja a kályhát a szekrénynyel. Az itteni költöztetők csendben dolgoznak, egy szál ember a hátán hoz fel a harmadik emeletre egy fél kredenczet és a legnehezebb zongorával 2 ember olyan könnyen elbánik, mintha pehely- bő! volna. Ezek az emberek, ahogy megfigyeltem, a derekukkal emelnek és végtelen nagy rutinjuk van a „fogás“-ban. 5 koronánál kevesebb trinkgeld esetén azonban köszönés nélkül távoznak. — A trinkgeld ! . . . Mindig mosolygok magamban, ha 3 krajczár trinkgeldet adok ennek a „főpinczérnek“ nevezett urnák, aki 4 szobás lakást tart a belvárosban, angol nevelőnőt a leányai mellett és 12000 forint jövedelme van ezekből a 3 krajczárokból, nett<5 annyi, amennyit egy magyar kir. miniszter kap a magyar államtól. Igaz, hogy neki egész nap haj- longani kell ezért a 12000 forintért, de hát elvégre is ki meri azt állítani, hogy a miniszte reknek soha se1 kell hajlonganiok ?! , . . (Vége következik).- re, latot. A bizottság a napokban fog összeülni tanácskozásra s ennek megállapodásait konkrét javaslattal fogja terjeszteni a februári rendes közgyűlés elé. A bizottság tagjai Beliczey Géza, Kóhn Dávid, Schmidt József, dr. Simonka György és Weisz Mór. Felülvizsgáló bizottságok működése. A honvédelmi miniszter most bocaátotta ki az összes törvényhatóságokhoz intézett körrendeletét, amelyben az 1908-ik évben működendő állandó vegyes felülvizsgáló bizottságoknak szervezési összeállítása és a felülvizsgálatoknak foganatosítása iránt intézkedik. A Bókésvármegyét érdeklő határnapok ezek közül azok, amelyek az Aradon szervezett felülvizsgáló bizottságra vonatkoznak. Az aradi felülvizsgáló bizottság a rendelet szerint január 28-án, február 25-én, márczius 19-én, április 29-én, május 26-án, junius 28-án, július 21-én, augusztus 26-án, szeptember 22-én, október 19-ón és 27-én, november 24-én, deczember 16 án és szükség esetén az ezen napokat követő hétköznapokon fog egybe- gyülni. Polgári elnökül : gróf Károlyi Gyula, Arad- vármegye és Arad Bzab. kir. város főispánja kéretett fel és bízatott meg, helyettesül : Póterffy Antal ügyvéd, váiosi bizottsági tag. Áthelyezés. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Opolczer Oszkár, katonai szolgálatból visszatért számgyakornokot, a gyulai pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez azonos minőségben áthelyezte. A főispán családja itthon. Békésvármegye főispánja Döry Pál családjával folyó hó 21-én érkezett Gyulára s ez időszerint már családjának minden tagja gyulai lakos lett, amennyiben a vár- megyeházában rendelkezésére álló lakásban teljesen berendezkedett. A főispán családjának megérkezése akalmával a vármegye tisztikara remek két csokorral kedveskedett a főispánnénak és leányainak, akiknek kívánjuk, hogy otthonosan érezzék magukat Gyula város falai között. A békésvármegyei kaszinó közöskonyhája csü- törtön tartott közgyűlést a kaszinó helyiségében a feloszlás fölötti határozathozatal tárgyában. A tagok csaknem teljes számban mogjelentek. Döntésre azonban nem került a sor, mert a közgyűlés és annak tárgysorozata nem volt — mint azt a törvény kívánja — 8 nappal előbb közzétéve. Az igazgatóság intézkedett, hogy lapunk mai számában a közzététel megtörténjék s igy valószínűleg legközelebb dűlőre jut a »tengeri kígyóvá« fajult kérdésnek ügye. Azután következnek a felebbezósek ad infinitum! Erről annak idején referálunk. A gyulai iparos ifjúsági egylet keretébe áttelepített „Erkel Ferencz Daloskor« hávom évi szünetelés után újból szervezve lett s tanóráit hetenkint csütörtök este 8'órakor tartja az egylet helyiségében, hol is a belépés feltételei megtudhatók. Belépés esetén a tanórák és gyakorlati próbák látogatása egy évi tartamra kötelező. A daloskört újból Székely Lajos vezeti. A daloskor tagjainak eddigi száma 20 s a hanganyag kiváló erőkkel gyarapodott. Királyi kegyelem. Múlt év őszén a katonáéit, mint erről annak idején megemlékeztünk, kitiltották a Ludovika-akadémiából Ihury Sándor hadapródot, Thury Lajos gyulai honvédszázados fiát. A fiatal katonának az volt a bűne, hogy egy csónakkiránduláson az egyik ladikról levett egy feketesárga lobogót. Thury Sándor királyi kegyelemért folyamodott, mit meg is kapott. A király megkegyelmezett a jeles képzettségű ifjúnak s hadnagvgyá léptette elő. A nyári színi szezon. Lapunk egyik előbbi számában behatóan foglalkoztunk a Nagyváradon Erdélyi Miklós szinigazgatása alatt felmerült nyári színkör létesítési törekvésről. Mint most a nagyváradi lapokban olvassuk, a váradi aréna létesülóse — az idén legalább — nem akadályozza azt, hogy az ottani színtársulat a nyáron Gyulán is játszszék. Erdélyi Miklós színigazgató ugyanis a héten Budapesten Molnár Viktor kultuszminiszteri államtitkárral tárgyalván a váradi aréna ügyét, arra a megállapodásra jutottak, hogy a színkör felépül még az idén következő feltételek mellett: A város adja a lelket a hadapródiskola előtt elterülő parkban, a Rhédey kerti bejárat irányában. A színigazgató évi 6000, a kormány évi 2000, a következő években 3000 koronával járul a felépítés amortizácziós kölcsönének törlesztéséhez. A színtársulat a rendes váradi szezon után Gyulára jön négy-hat hétre, körülbelül május második felétől junius hó végéig. Julius hóban szabadságra mennek és az akkorig felépülő arénábau augusztus 1-től játszanak szeptember végéig, vagyis az őszi saison megnyitásáig. Korcsolya-bál. A gyulai korcsolya-egyesület a tegnapi napon este 9 órakor gróf Almásy Dénes védnöksége mellett, a vármegyeház összes termeiben fényes tánczestélyt rendezett, melynek lefolyásáról részletesen jövő számunkban számolunk be. Az iparos ifjúsági egyesület február elseji farsangi tánczvigalmára, — mely ezúttal a pavilion helyett a Komlóban tartatik meg, — nagyban folynak az előkészületek, úgy hogy a népszerű egyesületnek bálja a gyulai farsangnak egyik legnépesebb és bizonyára egyéb tekintetben is sikerült mulatsága lészen. Tiszti estély. A magyar királyi gyulai 2-ik honvéd gyalogezred tisztikara február hó 6-án a „Békésvármegyei kaszinó“ összes termeiben társas estélyt rendez. Az estély iránt az érdeklődés igen nagy s bizonyosra vehető, hogy ez a tiszti estély is méltó lesz elődeihez, amelyek pedig mindenkor kellemes szórakozást nyújtottak a bálozó közönségnek. Ama hírrel szemben, mintha a tisztikar a felmerült udvari gyász miatt mulatságokon egyáltalán nem vehetne részt, közölhetjük, hogy a honvédelmi minisztérium a maga részéről semminemű észrevételt nem tett az ellen, hogy a tisztikar a bálákban megjelenhessen s azokban akár „activ“ akár „passiv“ részt vegyen. Brutális férj. S. J. kőmives mester, ki a Palló- utczának egyik érdemes lakója folyó hó 17-én reggel pálinkára szánt 40 filléren összeszólalkozott feleségével s ennek következtében eldült benne a jobb érzés, melyet az asszony sok kemény tapasztalat után látva kiszaladt az udvarra. A neki vadult férj utánna s egy kezeügyébe eső karóval az utczaajtóban leütötte az előle menekülő asszonyt, ki egy jaj kiálltással összeesett. Súlyos sérülésével a kórházba szállították. A brutális ember ellen pedig — bár az asszony nem vádolja — hivatalból megindították a bűnügyi vizsgálatot, A korcsolyaszezon Úgy látszik az idén is kedvező lesz, bár a tavalyinak messze mögötte fog minden valószínűség szerint maradni! A pályát szorgalmasan látogatják a sportkedvelők s közülök nem egy boldogan dicsekszik, hogy már ledolgozta az idényjegy árát! Es ez, tekintve az enyhébb időjárást, valójában szép és méltánylandó eredmény. A téli vásár hanyatlása nemcsak a tetemesen redukált sertósfelhajtásban, hanem a belső vásár forgalmának csökkenésében is megnyilatkozik. Ez évben ez a csökkenés még sokkal nagyobb mérvű volt, mint eddig; most már nemcsak a vidéki vevők, hanem a vidéki eladók nagyrésze is elmaradt a vásárról. A forgalom igy alig ütötte meg egy jobb őszi hetipiacz forgalmát. Rendkívül hanyatlott a nyersbőr-vásár is, nem mintha eladó áru nem lett volna, hunem a vevők abszolút hiánya miatt. Az áru túlnyomó részét eladatlanul visszaszállították. A tavalyi pálnapi árakhoz képest a nyersbőr ára 40—50°/d-kal visszaesett. A gyulai asztalos segédeknek január hó 19-én a Ludvig József vendéglőjében megtartott tánczmulat- sága úgy anyagilag, mint erkölcsileg jó sikerrel végződött. Felülfizettek : Nádor Mór 2 kor., Démusz Ferencz, Csomós Ferencz, Ufferbach Rezső, Frid- rich János 1 — 1 kor., Galbács Mihály, Sütő Pál, Kovács Károly, Szelei Mihály 80—80 fillér, özv. Havas Lászlóné, Miskucza György, Király Endre 60—60 fillér, Seres György, Kolozsvári Sándor, Démusz László 40—40 fillér. Köszönetét mond úgy a felülfizetésekért, mint az összes jelenlevőknek megjelenésükért a gyulai asztalossegédek vigalmi bizottsága. Szerencsétlenségek. A Vég-féle malom udvarán két munkás ember egy nagy eperfát vágott ki ; mikor a fa dűlőben volt, éppen akkor jött ki a lakásból Tarkó Jánosné 54 éves asszony. A munkások elfelejtették figyelmeztetni az asszonyt s a
