Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-19 / 29. szám

1908. julius 19. BÉKÉS 5 az elsőt, amelyen a gyermek ült. Amint a két kocsi egymás mellett haladt, a tengelyük összeakadt a erre a rázkódásra Révész Antal kiesett a kocsi­ból, a hátulsó kocsi kereke pedig keresztül ment rajta s karját öszezuzta. A kisfiút súlyos sérüléseivel a gyulai közkórházba szállitották. Szerencsétlenség Erzsébethelyen. Kedden dél­előtt könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt Erzsébethelyen. Rapcsák Jánosnó ebédet főzött s közben egy kipattanó szikra meggyujtotta a ruháját. Sikoltozásaira beszaladtak a szomszédok s megmentették Rapcsáknét a tüzhaláltól. A súlyo­sén sérült asszonynak dr. Tarjáni Rezső nyújtott, első segélyt. Öngyilkos aggastyán. Fazekas János orosházi gazdálkodó nem győzte bevárni az időt, hogy a nagy kaszás eljöjjön érte. 77 éves volt már az öreg és épen elégnek tartotta maga részére ezt a nagy időt arra, hogy búcsút mondjon az árnyék­világnak. E. hó 8-án házánál felakasztotta magát. Helyreigazítás. Múlt számunkban egyik vidéki laptársunk közlése alapján megírtuk, hogy a sorok­sári cssndőrség Korik János és nejét letartóztatta. Mint értesülünk, Korik János es neje a nyomozás ártatlan áldozatai lettek. Soroksárra érkezésük után a vádlottakkal szembesítésükből azonnal kitűnt az ellenük emelt vád alaptalansága, mire a cstndőr- ség őket azonnal szabadlábra helyezte. Szerencsétlenül járt munkás. A megélhetés nehéz gondja arra készteti népünket, hogy lakó­helyüktől távol eső vidékre menjenek munka után. Az anyagi haszon mellett azonban gyakori a szeren­csétlenség is, mely ott várja őket. Ilyen szerencsét­lenség hire érkezik Egerből, melynek környékén levő kőbányából követ szállított fuvarban Valastyán Pál kondorosi lakos. Múlt kedden julius 7-én egy ily szállításnál a hegyről, a szekérrel baj történt ; a leszabadult mázsás kövek egyike rázuhant a szerencsétlen Yalastyán Pálra és elszakította a lábát. Véres nyom jelezte az utat, amint beszállították az egri kórházba. Felesége és három gyermeke már előbb utánna utaztak ; most élet-halál között lebeg. Öngyilkos öregember. Ágoston István 68 éves békéscsabai napszámos, a vasárnapra virradó haj­nalban Ószöllői 1336. számú lakásának udvarán a félszerben felakasztotta magát. Három szál drótot fűzött össze s arra akasztotta fel magát. Mire rá­találtak, halott volt. Az öreg valószínűleg beteges­kedése, munkaképtelensége miatt kereste halálát. Nagy tüzek Orosházán. F. hó 13-án délután Bátor János gépész működésben levő cséplőgépje, továbbá ezen géptől Pásztor Sándor szomszédos cséplőgépje meggyulladt s mindkét gép a körű lőttük levő terménnyel együtt teljesen leégett. A kár mintegy 80,000 korona. A tűzvész okát még nem tudják. — Ugyancsak Orosházáiéi jolentik, hogy Szalag András törekje f. hó 13-án délelőtt 10 órakor kigyulladt s még délután 4 órakor is égett. Rendőrök és czigányok harcza. Az elmúlt napok egyikén értesítették a gyomai rendőrséget, hogy Farkas Mihály gyomai czigány lakására kóbor czigányok érkeztek. Mivel pedig a rendőrséghez már előbb körözvény érkezett a gyulai rendőr- kapitányságtól, amely szerint a gyulai határban kóbor czigányok lopást követtek el, a gyomai rendőrbiztos kiküldötte Ozeglédi András és Novák György rendőröket, hogy az idegen czigányokat szólítsák fel igazolásra. A rendőrök ezt meg is tették s a czigányoknál tartózkodási engedélyt ta­láltak a gyomai járás főszolgabírójától. Ezeket tehát nem bántották, ellenben rájöttek, hogy a házigazda, Farkas Mihály, úgyszintén István és András nevű fiai jogerősen el vannak Ítélve 1 — 1 napi elzárásra, amit már rég le kellet volna ülniük. Felszólították tehát, hogy menjenek velük a rend­őrségre, amikor pedig ezt megtagadták, be akarták kisórni. Ámde erre az egész házi népség az idegen czigányokkal együtt vasvillákat, fejszéket, botokat ragadott s megtámadta a rendőröket. Ezek is kardot rántottak, de a túlerővel szemben nem tudtak vé­dekezni s csakhamar harczképtelenné váltak. Czeg- lédi János jobb karján nagyon súlyos sérülést szen­vedett, társa csak könnyebben sérült meg. Az eset hírére nagyszámú rendőr vonult ki s ezek aztán Farkast egész családjával együtt letartóztatták. Az idegen czigányok azonban ekkorra már megszöktek. Csaba közbiztonsága. A szomszédos Békés­csaba közbiztonságát nem valami előnyös színben tüntetik fel azok c — bár véletlenül összejött, de mégis megtörtént— esetek, melyek igazán arczátlan vakmerőségről tanúskodnak. Az ottani helyi lapok­ban szellőztetett utonállások a következők: Weisz Fülöp, vasut-utczai mészáros kora hajnalban a ta­nyára küldte kocsisát, Szeberényi Jánost. A kocsis el is ment, de alig haladt az állomás felé, amikor négy markos legény útját állta. A legények meg­állították a kocsit, lehúzták arról Szeberényi Jánost és minden ok nélkül annyira elverték, hogy súlyos sérüléseket szenvedett. A verekedés óriási zajjal folyt le. Köröskörül mind felébredtek a lakók. A támadók elmenekültek. A másik vakmerő utonállás a liget mögötti körgátou történt. Egy csabai urinő, két gyermekével délután 5 óra tájban ott sétál­gatott. A temető közelében letértek a körgát olda­lára. Itt történt az, hogy a sűrűségből kiugrott egy suhancz, átkarolta az urinőt s magával akarta hur- czolni. A két gyermek nagy sirása figyelmessé tette a sétálókat, akik a merénylet színhelye felé siettek. Ezt megneszelte a támadó s még idejekorán kereket oldott. Tűzeset. Gyarmati József békési rosszerdei lakos kárára f. hó 8-án 1 szoba, 1 konyha, 1 kamra és 1 istálló, szemes gabona és gazdasági eszközökkel együtt leégett. A tűz oka ismeretlen, a kár a biz­tosításból megtérül. Villámcsapás. Békésen f. hó 16-án Csurgai János vontató búzájába villám isapott, egész kész­lete leégett, Hulla a Körözsben. Mint a múltkori számunk­ban közöltük, Békésen egy ismeretlen ember hul­láját fogták ki a Körözsből. A nyomozás megálla­pította a hulla kilétét Sz. Nagy János tarhosi béres személyében, kinek ruhadarabjaira felesége és szülei is ráismertek. A szerencsétlen embert valószínűleg családi perpatvar kergette a Körözs hullámaiba. Kardos menyecske. Békésen f. hó 9-én Győri Erzsébet Rác István békési lakost nézeteltérésük hevében egy drb. fával úgy fejbevágta, hogy a le­génynek 6 napi gyógytartalmat igénylő testi sérülést okozott. A bíróság fogja megítélni, hogy vájjon jól tette-e ? Lopás. Antoni Róza békési lakos, czigánynő, Baji Rebeka ugyancsak békési lakostól egy drb. párnát tulajdonított el. Nem volt szerencséje, ezen a csekélységen is rajta vesztett s a bíróságnak feljelentetett. A békéssámsoni eiőljárók fegyelmije. Mint ismeretes, az ínség kölcsön kiosztása körül észlelt nagymérvű szabálytalanság miatt fegyelmi eljárás indíttatott Kácli József, Szilágyi József és Juhász Sán­dor bókéssámsoni elöljárók ellen. Az ügyben első fokon a vármegye alispánja döntött s nevezetteket hivatalvesztésre és kártérítési kötelezettségre Ítélte. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya azonban ezt az Ítéletet megváltoztatta s nevezette­ket csupán 60 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ügyben végérvényesen most döntött a belügyminisz­ter s nevezet elöljárókat az alispán! véghatározat helybenhagyásával hivatalvesztésre Ítélte. A nyár veszedelmei és a csecsemők. A csecsemőkor halandóságának legnagyobb százalékát a nyári megbetegedések szolgáltatják. Ezek közül is legveszélyesebb a hasmenés, a gyermekek gyomor- bólhurutja, mely elég gyakran pár nap alatt kioltja a csecsemő életét. A gyomorbélhuri tot többnyire a tej baktériumai okozzák, melyek a nyári hőség­ben rohamosan szaporodnak és a tej bomlását is előidézik. A tehéntej nemcsak akkor veszélyes a gyermekre nézve, a mikor már láthatók is a bom­lási processus eredményei. Éppen ezért kiküszöbö­lendő lenne a tej a gyermekek étrendjéből, a forró évszak idején. A meleg időjárás alatt a tehéntej csak olyan alakban adható a gyermeknek, mely a mellett, hogy a tej alkatrészeit bomlásra nem képes állapotban tartalmazza, tápláló és könyen emészt­hető anyagok hozzáadásával kifogástalan táplálékot képez. Ilyen követelményeknek felel meg az álta­lánosan ismert Nestle-féle gyermekliszt. Köszönetnyilvánitás. Mindazok, kik felejhetlen Juliska leányunk temetésén megjelentek, fogadják ezúton is köszönetünket. Gyula, 1908. julius 16-án. Hraskó János és neje. BRÁZAY SÓSBO.RSZESZ FOGKRÉM ésSZAJVIZ * 24 24-40 A ránk következő héten bezárulnak az aréna kapui egy hosszú esztendőre. — Csinálhat mindenki azt, amit jól esik, itt Gyulán ugyan nem hábor­gatja senki és semmi, legfeljebb az indiai csoda­csoport, no meg egy pár elkényszeredett czirkusz ! Akár begubózhatunk, ha úgy tetszik, a nagy una­lomban. Szerencse, hogy még járnak erre is a buda­pesti újságok s majd böngészhetjük belőlük, hogy melyik darabba lesz érdemes elmenni — jövőre! Az elmúlt színházi héten Kassay Károlynak, a színház egyik legértékesebb művészének és Károlyi Leonénak, a társulat csillagának volt nagy sikerek­ben gazdag jutalomjátéka. Ma, vasárnap este a »Berger Zsigáé czimü, énekes bohózat kerül színre és a társulat ezen alka­lommal a darab keretén kívül, felvonás közben gaz­dag és változatos müsoru hangversenyt rendez. A hangversenyen Károlyi Leóna, a társulat primadon­nája elénekli Székely Sándornak, lapunk belső mun­katársának »Tötök rableány dalae czimü, széles ala­pokon felépített nagy keringőjét, — melyet ez al­kalomra teljes zenekarra Várady Aladár, a társulat ambicziózus karmestere tanított be s ugyanő végezte a hangszerelés nagy körültekintést igénylő munká­ját is. Szerepelni fog ezenkívül a hangversenyen a társulat több kiválóbb tagja egy egy számmal. A pompásnak ígérkező hangversenyre, valamint a mu­latságos darabra, felhívjuk a közönség figyelmét. Nincs elvámolni valója? Szombaton a »Nincs elvámolni valója ?« czimü franczia bohózat került színre. Valósággal bámulunk rajta, hogy városunkban -- az ál-erénycsőszök sötét hazájában, — nem tiltakoztak a darab ellen s az minden akadály nélkül szilire kerülhetett. Úgy lát­szik azonban, hogy a vaskalapos maradiságnak még itt Gyulán is lefújtak és szebb jövő íelderülésében lehet bizakodnunk már csak azért is, mert a szom­bati előadást zsúfolt ház nézte végig s a darab rop­pant tetszett mindenkinek. Hogy a »Nincs elvámolni valója ?* valami zárdái látványosság volna, azt nem állítjuk, a leányaik érintetlen lelki ártatlanságát féltve őrző szülői ke­délyeknek nem is ajánljuk, hogy gyermekeiket el­vigyék ebbe a darabba, mert biz az malacz egy ki­csit, de azért olyan szellemesen malacz, hogy a ne­vetéstől nem győzi az ember tapogatni az oldalait. A jövő héten különben ebben a darabban lesz ju­talomjátéka a társulat két kiváló tagjának : Krasznai- nak és Hajnalnak. A szereplők közül E. Kovács Mariska pompás Zéze volt, igazi kabinetalakitást produkált. Mellette Tóth Elek, Krasznai és Beregi egy sorban említendők, pompás mókáikkal remek hangulatban tartották a közönséget. Hevessy Mariska és Hevessy Gusztika játéka szintén nem hagyott kívánni valót maga után, kedves és diszkrét volt. Deésy tevekereskedője és Sík Couzon-ja, valamint Deréki Des Barbettes Gontran-ja szintén dicséretes alakitásszámba ment. A többi apróbb szerepeket betöltők is igen jók voltak és pompás összjátékot produkáltak. Taps, kihivás volt bőven. Három feleség. Vasárnap délután, a már ismert szereposztás­ban Lehár »Három felesége czimü operettjét adták.

Next

/
Thumbnails
Contents