Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
XL. évfolyam. Gyula, 1908. julius 19. 29-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Aggodalmak. Az országgyűlés mindkét háza által megszavazott uj végrehajtási törvény — mint hallatszik — már néhány hót múlva életbe lép. Bár a fővárosi lapok hetek óta behatóan foglalkoznak az új törvény alkotta helyzettel, ennek következményei, úgy a hitelintézetekre,! mint főleg az iparra és a kereskedelemre nézve, amely alatt elenyésző kivétellel egész iparunk és kereskedelmünk értendő, ez idő szerint egyszerűen kiszámithatlanolc. Az új törvény, az által hogy a vagyonnak és a jövedelemnek az eddiginél jóval nagyobb részét foglalásmentessé teszi s az adósoknak egyéb kedvezéseket is nyújt, a hitelintézetek, de főleg az iparosok és a kereskedők követeléseinek jelentékeny részét kétessé, sőt merőben értéktelenné teszi. Még ott is, ahol a hitelezés alapja nem a lefoglalható jövedelem és vagyon volt, hanem a bizalom — és iparosaink, úgyszintén kereskedőink künnlevő követeléseinek túlnyomó része ezen a bizalmon alapszik — ott is félő, hogy az új törvény által kinált alkalom az adósok egy részét a fizetés megtagadására fogja csábítani, mihelyt tudomására jut, hogy adósságát rajta úgy sem lehetne törvényes úton megvenni. A takarékpénztárak igazgatóságai, de különösen az iparos és a kereskedő osztály, künnlevő követeléseiknek realitását megóvandó, valóságos lélektani tanulmányok tételére vannak szorítva, hogy kiket tekintsenek olyanoknak, akiknek, — bár csak a régi törvény szerint van tartozásukra nézve biróilag lefoglalható ingóságuk, vagy jövedelemfedezetük, — de az új törvény értelmében már nincsen, mégis olyanok lennének, akik bár kötelezettségeik teljesítését illetőleg, páholyba jutottak, még sem fognak kedvezményezett helyzetükkel visszaélni, hanem épp úgy fognak ezután pusztán becsületből fizetni, mint fizettek eddig nemcsak becsületből, hanem a végrehajtástól való félémből is; ebből kifolyólag ikik azok, akikkel szemben a bizalom ilyen tokára emelkedhetnek, vagy nem emelkedhetnek, következéskép a törvény által engedélyezett kedvezménynyel kell élniök, hogy követelésüket- harmincz nap alatt a bíróságnál bejelentsék és egy esztendőn belül behajtsák. Ennek a lélektani tanúlmánynak sokkal szomorúbb eredménye lehet, mint a törvény- hozás ezt még álmodni is merte; úgy, hogy ha mindatna tartozás és kötelezettség, melyet az új végrehajtási törvény a foglalás alúl mentesít, egy esztendőn belül bírói végrehajtás alá kerül, a kis emberek százezrei arról fognak koldúlni, de velük együtt koldúl az iparosok és kereskedők, különösen az apróbb exisztencziák jelentékeny tábora is. Azt elismerjük, hogy az új végrehajtási törvény a jövőben, a jövendő nemzedék számára a hitelviszonyokat meg fogja javítani, szilárdabbá fogja tenni. A könnyelmű adósságcsinálásnak vége s nagyon helyes dolog, hogy vége. Sajnos azonban, vége annak is, hogy szegény ember, akinek háza vagy földje nincs, amelyre táblázás mellett vehet kölcsönt, bármennyire meg legyen különben szorúlva, kölcsönt kaphasson. Nem kap a takarékpénztárban, vagy a népbankban sem, mert nem kap elfogadható kezest. Az a pár jószág, az a kis ingóság, amelyet az új törvény, — elismerjük, hogy humánus czélzattal, — a foglalástól, a kótyavetyétől mentesít, annak a pár jószágnak, annak a kis ingóságnak puszta létele s az a tudat, hogy az, nem fizetés esetén veszélyeztetve van, de sokszor kisegítette a szegény embert a bajból, de sokszor visszatartotta a bűntől, de sokszor megmentette a betegségtől, az éhhaláltól és akik az embereket, a viszonyokat, nem a képzelet, hanem a reális élet világában ösmerik, tanúságot tehetnek róla, hogy az a pár jószág és kis értékű ingóság — mint a hitelezőnek, vagy a kezeseknek biztosítékot nyújtó hitelalap — hasonlíthatla- núl nagyobb szolgálatot tett, hasonlithatla- núl nagyobb segítségére volt a szegény emberek túlnyomó többségének, amíg az elár- vereztetés veszedelmének volt kitéve, mint ezentúl, amikor ettől a veszedelemtől felsza- badúl. Az új törvény tehát épen azokban kelt legnagyobb aggodalmat, akiknek érdekében hozatott: a kisemberekben és oly veszedelmek kútforrása lehet, amelyeknek felidézése bizonyára senkinek sem volt szándékában, annál kevésbé áll az érdekében. A közigazgatási bizottság ülése. — Julius 13. — A vármegye közigazgatási bizottságának folyó havi ülése a szokott időben, vagyis a hónap második hétfőjén szép látogatottság mellett folyt le Döry Pál főispán elnöklete mellett. Az ülés érdekességét egy indítvány és az egyes ügyekben néhol megindult élénkebb eszmecserék emelték, melyektől eltekintve azonban, a tárgyalások általánosságban nyári hangulat mellett a rendes megszokott mederben folytak TÁHC14 Üzenet. Csillagos éjszakán felzokog a lelkem, Siratom, amit még el sem temethettem. Köröttem kaezagnak áz el nem ért vágyak, Csókjára szomjuzom a nyiló virágnak. Nem a múltba szállók, mámoros emlékek Itt a szivem táján uj sebet nem tépnek ; Amit átöleltem, akit megcsókoltam, Örök álmot alhat néma nyugalomban. Amit el nem értem, akit" nem öleltem, Csillagos éjszakán azt siratja lelkem, Azt a szép lányt, kinek csókra termett ajka Azt. a csókot mégis csókolatlan hagyta. Mosolygó szemének azúrja megejtett, Büszke, gögös lelke kaczagva felejtett . . . . . . Ki vágyott csókodra ? — sejti-e a lelked, Csillagos éjjelen titkon ki ölelget ? Keblovszky-Mayer Lajos, Dunasoron. Irta: Péczely József. Csap-utczáról irta a költő, hogy ott „virág nyílik“. No, látszik, hogy nem járt szegény a Dunasoron, vagy hogy abban az időben más világ járta ? Annyi bizonyos, hogy a Dunasorról ez értelemben nyugodt lelkiismerettel pengethette 'volna a lantját. Igaz, ezek a virágok nem bimbók, de valamikor bimbóból pattantak. Hogy mikor? Azt csak a jó Isten, no, meg a kecskeméti és nagykőrösi anyakönyvvezetők tudnák megmondani. Van itt virágözön. Kivált úgy az uborka- szezonban, meg a baraczkérés táján. A duna- sori sétámat el nem mulasztanám ilyenkor egy vaklóért. Pedig a vak lónak mindig meg van a maga értéke még holt szezonban is, egyenes arányban a szemek számával. Sőt mióta a lómészárszékeket egyre sűrűbben állitgatják, a jvak lovak ázsiója határozottan növekszik. Tehát, mint mondám, a dunasori sétámat el nem mulasztanám ilyenkor egy vaklóért és igy gyönyörökben úszva mérem ott az aszfaltot s élvezem édes földieimnek magokkal hozott zamatos légkörét. Annyi, mintha a homokbucz- kákat járnám, még fizetni sem kell a vaskocsiéi t, a helyembe jönnek. Az atyafiság révén leszállított áron veszem a válogatott gyümölcsöket. Van egy-két emberem, illetve asszonyom, kik előre félreteszik a porcziómat. „Ide, ide ifjuram !“ „Erre, erre angyalom!“ — Integetnek a kövér kacsók, kacsintgatnak a hamis szemek, ha befordulok a Dunasorra. S én megyek. Hogyne mennék, mikor úgy élek ott, mint hal a vízben. S mig én tüntetgetem a szebbnél szebb gyümölcsöket, elbeszélgetünk egyről-másról, az időjárásról, terméskilátásról, no meg arról, hogy az ángyomasszony, meg a komám uram hogy s mint van ; miről prédikált vasárnap az öreg pap, kit énekelt el a kántor . . . Aztán akad ám az én földieim között eleven, pirospozsgás csemege is, kiket megsimogatni, megcsipkedni jól esik a testnek, de meg a léleknek is. Nekem is, nekik is. A 1? 55 Az arcz és kéz bőrének mindenMely a legkényesebb követeimé- A W AT?” „AZ w Jav napi ápolására legideálisabb szer. nyéknek is teljesen megfelel. „ásáaádf Ulí Orvosilag' ajánlval ---------------------------------—------------- Orvosilag' ajánlval 3i 6 i-i3 Kapható a gyógytárakban és divatáru-üzletekben. Egy üveg ára I korona 20 fillér. Xja.p-u.n.ik: inai száma ÍO oldal.
