Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
BÉKÉS 1908. julius 19. 2 Földmivelés es mezőgazdasági munkásügy. Az aratás vármegyeszerte megkezdődött Péter-Pál napra, még pedig az idén sok helyt korábban, mint tiiás esztendőkben, annak daczára, hogy a vegetatió általában véve a tavasz kezdete óta hátrább volt, mint más években ilyenkor. Az idei év nem mindenütt váltja valóra a gazdák reménységeit, mert a búzatermés, amely legfőbb veteménye gazdáinknak s amelytől a log több hasznot várnák, általában véve nem mondható sikerültnek úgy, hogy vármegyénkben magyar holdanként nem igen lesz az átlagtermés 5 métermázsánál több, mert nagyon sok helyen szenvedett az aratást megelőző héten uralkodott nagy forróság miatt hőütést, néhol rozsdákért, sok helyen pedig jégverés következtében olvadt le magyar „holdanként 2—3 mázsára. Éppen igy áll a dolog a tavasziaknál, mert nagyon sok helyen ott, ahol eső esett, jég is pusztított, ahol pedig a jég elkerülte a határt, ott eső sem volt, minek következtében a termés vagy visszamaradt, vagy meg is szorult. A hónap vége felé beállott hűvösebb szeles időjárás azonban a kalászosok kedvező beérését elősegítvén, a búza mennyiségileg gyöngébb termés eredményét általában a jó minőség által némileg pótolta. Az árpa, zab és tengeri általában véve a közepesnél ezideig jobban állanak ; nem mondható ez a kedvező jelenség azonban a dohányra és takarmányfélékre, mert ezek a közepesnél gyöngébbek. A mezei munkások az elmúlt hónapban kuko- ricza és burgundi-kapálással, here és szénakaszállás- sal s gyűjtéssel és takarmány betakarítással foglalkoztak, mig a hónap végén megkezdődtek az aratási munkák, amelyek teljesen zavartalanul folynak, a munkások és munkaadók közt előre láthatólag nem is lesznek súrlódások. H elyzetük általában véve jónak mondható, lévén az átlagos napszám 2 korona 140 fillér, a kubikosoké 4—5 korona, mig az aratási napszám páronként szintén 4—5 korona. Békéscsabán a múlt hó 7 és 8-án az országos parasztpárt congressust tartott, amelyen résztvettek Pető Sándor dr., Hodzsa Milán, Vlád Aurél és a második napon K. Schriffert József országgyűlési képviselők is. A kongressuson a közeli vármegyék néhány kiküldöttje, néhány békésmegyei küldött, néhány iparossegéd és szocziálista újságíró, de legnagyobbrészt Békéscsaba község földmivelő munkáslakossága volt jelen. — A congressuson főképen az elégületlen munkásnép helyzetét tárgyalták. Junius 8-án Csorváson teljes rendben lefolyt népgyülét tartatott. Ipar, kereskedelem és ipari munkásmozgalmak. Az ipar és kereskedelem terén említésre méltó esemény nem történt. Sztrájkra való hajlandóság sehol sem észleltetett. Vegyesek. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen általánosságban panaszra nem volt ok. Albrechtovics G-usztáv békéscsabai községi írnokot a belügyminiszter 100 korona pénzbírságra Ítélte, én pedig Szathmáry Gábor békési községi főjegyzőt dorgálásra, Filipinyi Soma békéscsabai községi esküdtet 20 korona és Tarjáni Bezső dr. békéscsaba-erzsébethelyi községi orvost 400 korona pénzbírságra Ítéltem, hivatali kötelességük megsértésével elkövetett az utóbbinál kétrendbeli fegyelmi vétségek miatt. Baross István kondorosi I-ső jegyző ellen a szarvasi járás föszolgabirája hivatali képtelenség czimén, én és a törvényhatósági bizottság pedig felsőbb jóváhagyás nélkül 4000 korona, illetőleg 2000 korona kölcsönnek felvétele és felhasználása miatt fegyelmi eljárást rendeltünk el ; fegyelmi eljárást rendeltem el még Hajas József dr. békés- szentandrási I-ső jegyző ellen is. Szilágyi Pál kétegyházi felfüggesztett jegyző állásába visszahelyeztetett. Köröstarcsa községben az üresedésbe jött irnokí állásra ifj. Pardi Imre köröstarcsai születésű érsemjéni lakos választatott meg. Békés és Mezöberény községek mérnökei állásaikról lemondván, azokra a pályázat meghirdet- tetett. A múlt hónapban Seres Lajos dijnoknak 16 napi, Sinszky Ferencz árvaszéki ülnöknek, Kulizsák Ferencz közig, irattárosnak, Magdich Nándor és Névery József Írnokoknak 4—4 heti, Braun Károly, Reisner Sándor és Huszka Dénes járási Írnoknak pedig fölváltva 14—14 napi szabadságot engedélyeztem. A múlt hónapban elhalt Tóth Kálmán szeghalmi járási Írnok állására Liska Sándor központi dijnok helyettesittetett. le. Az alispáni jelentésből kifolyólag Haviár Dani bizottsági tag indítványozta, hogy az újabban elszaporodott mozgófénykép előadások lehető korlátozása végett mondassék ki, hogy olyan előadások, melyek a közerkölcsiséget és közszemérmet sértik, ne engedélyeztessenek. A bizottság az indítvány elfogadásával hasonló szellemben utasította az I. fokú rendőr- hatóságokat. — Az ülés részletes lefolyásáról szóló tudósításunk egyébiránt a következő : Jelen voltak : Döry Pál főispán elnöklete mellett Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor várm. főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza vm. t. főügyész, dr. Liszy Viktor kir. főügyész helyettes, Gryneusz György kir. pénzügy- igazgató helyettes, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd műszaki tanácsos, Pfeiffer István közgazdasági előadó, Szarvassy Arzén műszaki tanácsos, Haviár Dániel, Veres József, gróf Wenckheim Dénes, dr. Török Gábor, dr. Ladies László, Beliczey Géza és Morvay Mihály bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után dr. Daimel Sándor várm. főjegyző ismertette a-z alispáni jelentést, mely egész terjedelmében a következő: »A folyó évi junius havában vármegyénkben előfordult közérdekű eseményekről a következőket jelentem : A személybiztonság ellen 8 esetben intéztetett támadás és pedig egy könnyű és 7 súlyos testi sértés elkövetésével, amely utóbbiak közül egy halált okozott. A vagyonbiztonság 22 esetben támadtatott meg és pedig egy idegen ingó dolog rongálással, egy betöréses lopással, egy rablással és 18 esetben leginkább kisebb értékek ellopásával. A tettesek alig egy-két kivétellel kinyomoztattak és ellenük a büntető eljárás megindittatott, a még ismeretlen néhány tettes ellen pedig a nyomozás folyamatban van. 'lűz 28 esetben volt. Elégett 8 ház, 12 gazdasági épület, 2 vásári bódé, különféle gazdasági eszközök, szalma, kóró, csutka, gyepszéna és 2 esetben kisebb mennyiségű lábán álló termés. Az értékesebb anyagok nagyrésze biztosítva volt. 14 baleset fordult elő, amelyek közül 8 halállal végződött, öngyilkosság 10, öngyilkossági kísérlet 3 esetben volt. Arra feljebb, a nagy palota tele is elnézek néha-néha. A minap elmaradtak a földieim. A Duna áradása tette-e ? Vagy történt valami az utón ? Nem tudom. Elég az hozzá, hogy savanyú áb- rázattal konstatáltam, miszerint itt lenn üres a rakpart. Elkezdtem hát tolni a szelet fölfelé. A Margit-hid mellett egy gabonás hajó horgonyozott. Mire odaértem, a déli pihenőre tutult. A munkások megeresztették a vállazókat s széladni kezdtek. Ki erre, ki arra. Hid alá, palota árnyékába, kis korcsmába ... a délebédre, a déli pihenőre. Utolsónak két munkás lépegetett ki a hajóból. Egy kissé távolast leültek a dunaparti kőlépcsőre. Az idősebbik deresedőfejü alföldi magyar ember volt. Észrevettem az arczárói, mozdula tárói, de legbiztosabban a beszédmodoráról. Valahonnan Békés-, vagy Csanádból vetődhetett föl ide, a házkolosszusok rengetegeibe. A nagy napszám kecsegtethette, vagy asszony lehetett a dologban, hogy a sik rónát, a buzatengert, őseinek lakóhelyét odahagyta, a kapa-kaszát letette s feljött az ismeretlenbe, a gyorsan élő emberek közé. A deresfejü magyar, amint letelepedett a kőlépcsőre, lekeritette nyakából a szeredást s annak mélyéből elösegitett egy fél kenyeret A lajbli zsebből egy csillagos nyelű fehérvári bicsakot vett ki s azt kinyitva, neki ereszté a félkenyérnek. Majd újabb vizsga tárgyává tette a szeredás belsejét, melynek eredményeként egy tenyérnyi paprikás szalonna látott napvilágot. A másik, a felvidék tipikus legényembere, szintén az éhüzéshez látott. Nála ez már nem ment olyan utánjárással, mint a munkatársánál. Nem volt se szeredása, se fehérvári bicsakja. De volt mély zsebe a zsáknadrágon s harminczkét kitűnő foga. Helyettesítették ezek a szeredást is, meg a fehérvári bicsakot is. A felvidéki kenyeres pajtás kétfelé törülte a bajusza helyét, s azután beereszté jobb kezét könyökig a helyi éléstárba; előhúzott onnan egy karély kenyeret, meg egy hatalmas vörös hagymát. Egy-két fölületes harapás s a hagyma hámozáson túlesett, ö már csak úgy hagyma kísérettel küldte le a brúgót. — Csúsztató nélkül is lemögy Janó? — veté oda a szót a kosztolásban már jó előrehaladt atyafi. — Le. Szalonna nem futja . . . — Már hogyne futná ! Nekötr. futja, pedig csak azt a pénzt keresőm, amit te. S neköd családod sincs. — Nem futja András bá\ Én tudok, Próbáltam. Házbér, mosás, ruha, inni is muszáj, pipázni is, aztán ünnepkor Tercsával egy kicsit elmulatni . . . Haj, haj ! Enni szalonnát, húst nem, csak kenyér, meg hagyma lehet. — Nem jól osztod be Janó, — szól fontoskodva András gazda. — Látod neköm itt a nyakamon az asszony, meg négy gyerök ; ezeknek élnivaló, ruha, tanittatás . . . Azér’ mög- élünk. Pedig csak magam keresők. Igaz italra, mulatságra nem jut. De látod, élni kő, mert különben nehéz a zsák . . . Én a hasamon nem spórolok. — Én se nem spórolnám, de muszáj ! — Muszáj a fenét! Elcsapod a Tárcsát . . . — A Tercsát nem ! — Hát akkor magadra vess! Megszakad a szó. Lassanként eltűnik a kenyér is, a szalonna is, meg a hagyma is. András gazda megtörüli ingujjával a fehérvári bicsakot s becsettenti. A szeredást feje alá igazítja s végig nyújtózik a kőlépcsőn egy kis szundikálás erányában. Janó egy szalmával bevont bütyköst húz elő. Hosszan, kimért ütemekben megkortyog- tatja. Majd a kurtaszárú cseréppipát szedi elő, lenyomkodja a benne aszalódó anyagot, megszerzi valamivel, meggyfa, — krumplilevéllel föleresztett kapadohánnyal s ráserczentve, belb- bámul a Duna tükrébe . . . Ábrándozik görbe hazájáról, az otthoniakról. Egyszerű, korlátolt fantáziájával színes képeket fest a jövőbe . . . Egy kis zabföld, egy kis kunyhó; benne vagy körülötte a Terc«a, meg két, három gyerek . . . Mosolyra húzódik bajusztalan, húsos ajka . . . jMily szép élet lesz az ! Nem kell a zsákot hordani. Csak a Teresa ne hitegetné tovább . . . Igen, igen, még két kecskét is vesz, hadd egyenek a gyerekek tejet ... Mi hiányzik még? Kocsi, ló . . . nem kell. Sokba jön a tartás. Ámbár, ha egy kis kaszálót is szerezhetne, akkor a magáéval szánthatna. Néha-néha fuvarba is menne. Az is pénz ... a csikó, az is . . . Az alvókat, álmadozókat felveri a hajó szaggatott tutulása. Megelevenedik a rakpart. Az egyszál deszkából készült hidon libasorban mennek a zsákolólc a hajó belsejébe, y András bá’ nagyot üt tenyerével a Janó vállára. — Na, gyerünk. Janó felveti a fajét s aztán végig jártatja tekintetét a szép Dunasoron. Nagyot sóhajt. Majd lassú, lomha léptekkel megindul András bá’ után.
