Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-26 / 4. szám

Gyula, 1908. január 26. 4-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ............... 10 K — f Fé l évre......................... 5 K — f Évnegyedre.................. 2 K 50 f Hi rdetési dij előre íizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, kova a lap szellemi részét illető közle­mények,' hirdetések és nyiltterek intézendők. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vrss-za. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ KÓHN Dávid Megjelenik minden vasárnap. Az adóreform. Az adóreformról szóló törvényjavaslat ellen egész csomó szaktestületen kivül a napokban tndvalevőleg Budapest székesfő­város törvényhatósága is határozott állást fog­lalt és ezzel megnyitotta az adóreform ter­vezet ellen az országos mozgalmat. A reform- javaslat hibáit az aradi kereskedelmi és ipar kamra szerdai értekezletén is beható bírálat alá vették. E kamara kötelékében áll Békés­vármegye is, mely tudvalevőleg a törvény- javaslatok beterjesztése előtti őszi közgyűlé­sén Torontái vármegye ösmert átiratából ki­folyólag nagyobb számú bizottságot válasz­tott, a földadóból Békésvármegyére háruló nagy sérelmek orvoslására vonatkozó javaslat szerkesztése czóljából. Ezen bizottság mun­kálatát, a kiküldetése után megjelent, földadó reform tekintetbe vétele mellett, tudomásunk szerint a február havi közgyűlésen terjeszti elő. A töldadó sérelmeiről lapunk hasábjain már több Ízben emlékeztünk meg. Nejn huny­hatunk azonban szemet a fölött sem, hogy az uj adóreformnak a földadón kívüli egyébb adónemei is fölötte sérelmesek Bókósvár- megye közönségére, mely nemcsak föld, ha­nem egyébb államadó nemekben is, más vár­megyék hason sőt nagyobb jövedelmű lakos­ságával szemben eddig is aránytalanul magas adótételekkel volt és van megterhelve. Az aradi kereskedelmi és iparkamará­nak Békésvármegye adózó közönségét is érdeklő értekezletéről egyébként a következő tudósítással számolunk be. Az adójavaslatokat Zima Tibor kamarai másod- titkár ismertette másfél óra hosszat tartó, nagy tu­dással és alapossággal készült előadásban A földadó. Egyenkint tárgyalja a két törvényjavaslat min degyikét, természetesen elsősorban a kamarai érdé kéltség szempontjából. Kimutatta, hogy a kataszteri alapon kirótt földadó aránytalanságai nem szüntet- tetnek meg, igazságtalanságai alaposan nem gyógyit- tatnak, jólehet, az adókulcsot 5 és fél százalékkal szállítja le az adóreform. Az adókulcs-leszállítás elle­nében az adóbevétel nem kontingeltáltatik s igy félő hogy az itt előálló bevétel kevesbletet más adózók terhén fogja pótolni az államkiucstár. A házadó reformja. A házadó reformja előreláthatólag csak azok­ban a városokban és községekben lesz terhesebb, amelyekben ez ideig általános házbér adót nem fizet­tek és amelyek a javaslat alapján habár részben is általános házbéradó alá fognak esni. Ezekben eseten- kint száz perczenttel növekedni fog az adóteher, ami kétségtelenül nehéz sulylyal fog nehezedni éppen a kereskedőkre és iparosokra, akiket az üzleti forga­lom a városok központjába kényszerit. Spicli rendszer. A négy osztályú kereseti adót megszünteti az adóreform s ehelyett az általános kereseti adót léte­síti. Ennek kulcsa csak öt százalék lesz ugyan, azon-| ban az adóalap, melyre ezt a kulcsot alkalmazzák, annyira növekedni fog, hogy a kulcs leszállítás nagy­mérvű adóemelést fog eredményezni Az iparos, kereskedő és értelmiségi osztály harmadik osztályú kereseti adója ma tiz százalék. Nem tagadható, hogy íz a tiz százalék fikció, maga a törvény úgy van xlkotva, hogy kitanitja az adózót a jövedelem leta­padására. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a javaslat íz adóbevallásoknál a leginkvizitóriusabb eljárást épteti életbe s megteremti a spicli rendszert. Ha valaki letagadja a jövedelmét, akkor az adóreform izerint nyolczszorosát fizeti a kivetett adójának. S iá fizetni nem tud, minden 10 korona után egy napi fogság jár. Azt mondja a pénzügyminiszter, hogy meg akarja teremteni az adó morált, melyet a jelen­legi túlságosan magas adókulcs tett tönkre s ezt a reform úgy akarja visszaállítani, hogy még kellemet­lenebb módon kutatván az adóköteles jövedelem után, a tisztességes adófizető polgárság exisztencziájára rászabadítja a fizetett tanuk tiszteségtelen seregét, a besúgókat, a spiczliket, felfedi az adózó legfélté­kenyebben őrzött üzleti titkát, megvizsgálja könyveit s behatol szinte a családi szentélyébe is. Négyszáz milliós veszteség. A kereseti adó mellett fizetni fogjak a keres­kedők, iparosok a jövedelemadót, is, minthogy ezen foglalkozási ágaknál a kereset azon jövedelemmel, ugvanegy adóalapból két ezitnen kettős adót fognak fizetni. Nagy sérelem az, hogy a jövedelemadó a maga progresszív kulcsával adó alá vonja az adó­mentes forrásból származó jövedelmeket is s igy az adómentességet nyert iparvállalatok, állampapírok stb. ezután részlegesen lesznek adómentesek. A tör­vénynek ez az intézkedése elfojtja az ipar fejlesztési akcziót, az állampapíroknál pedig igen könnyen 400 milliós veszteséget vonhat maga után a nemzeti vagyon terhére. A létminimum alacsony volta s a progresszió kulcsának aránytalan emelkedése a kis és középiparosra és kereskedőre nézve hátrányos, valamit sok jogos kifogás emelhető az adóköteles jövedelemből vonható s abba baszámitbató tételek meghatározása ellen is. A tökekamat es jaradékadó kulcsának leszállítása viszont hátrányos lehet a vidéki pénzintézetekre, melyeknek reeszkomptját is egy csapással agyon fogja sújtania rosszul alkalmazott 15 százalékos adó­kulcs. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok idója a sérelmeknek egész légióját tartalmazza s íltalában az egész adóreformban, melynek viszont TÁEClá. Fővárosi levél. — Budapest prózában. — Mikor a vidéki embernek szűk lesz a pát­riája, kicsinyesek az emberek és viszonyok, megunja az asztaltársasága politikai döntvényeb akczeptálni és elunja a köszöntgetést mindazon ,,jóbarátainak“ az utczán, akiknek szive szerint jónapkivánás helyett gutaütést kíván, de akik­nek mégis köszönni kell, mert köszönnie muszáj, — olyankor egy petrencze bankóval a zsebében, felrándul Budapestre „egyet nyújtózkodni“ ! . . . És ilyenkor ki nem látja rózsásnak ezt a mi szép és bűnös Budapestünket! . . . Az otthon­hagyott mindennapi munkától megszabadulva, a gondoktól pár napra emanczipálódva, neki veti magát a jó vidéki ember a budapesti élet­nek, élvezni a jelent, a forrongó, nyüzsgő fővá­rosi utcza szokatlan impresszióit. Neki ragyog­nak a korzók csillagainak ragyogó boutonjai, fényes toalettjei, neki ragyognak a villamos jivlámpák, a luxussal tele kávéházak tükörab­lakai, ő rá mosolyognak a korzók virágai, Buda­pest szép lányai és asszonyai, neki játszanak a színházakban és orfeumokban, kabarékban és mozikban, neki muzsikádnak a czigánynyá ved­lett főhadnagyok és a főhadnagyi fizetést pikkolóra költő czigányprimások s visszamenve a provineziára a szép álomnak tetsző fővárosi napok után, üres zsebbel és tele szívvel sóhaj­tozik vissza a főváros felé, irigykedve gondol­ván a „boldog pestiekére, akik mindennap ré­szesei lehetnek Budapest ezer változatú élveze­teinek. Pedig hát hej Budapest, Budapest, te is olyan vagy, mint a katonaélet, szép és ragyogó azoknak, akik kívülről nézik s sokszor keserves a-zoknak, akik benne vannak ! Nem akarok köz­helyeket megereszteni a fény árnyékáról, sötét színekkel ecsetelni e külvárosi bérkaszárnyák rongyokba burkolt ágyrajáróinak nyomorát, az ingyenkenyér, a népkonyha és a melegedő-szoba „kuncsaftjai“ és az automobilon robogó boldog Hzezrek között van még bála istennek százez­rekre menő átmenet a budapesti lakosok között, akikről hallgat a krónika, akiket többé-kevésbé tisztes otthon vár a bérkaszárnyák ezreiben, de akiknek az életük mégis csak küzdelem és hajsza a jólét után. Két-háromezer forint jövedelmű ember vidéken már a nyugodtabb, kellő beosz­tással jólétet élvező exisztencziák közé tartozik, Budapesten jóval magasabban kezdődik az élet nyugodt élvezésének financziális határa s ez a határ egyre feljebb tolódik, úgy, hogy azt lehet mondani, a budapesti emberek legnagyobb kon- tigense reményekből ól és — kávét vacsorái. Talán azért is van annyi kávéház Buda­pesten. A nyüzsgő körutakról, ahol az ember dehogy sétál, hanem fut a kenyere után, úgy becsalogatja az embereket a csillogó kávéház finom bársonypamlaga, fényt, jólétet hazudó milieuje a pikkoló mellé, ahol megpihen az em­ber teste a napi fáradalmaktól s ahol bodor füstöket fújva és belebámulva az Auer-fénybe, olyan jól esik ábrándokat szőni a jövőről, él­vezni a perez kényelmeit — a pikkoló ára és hat krajezár trinkgeld ellenében. Aki kikéi Budapest ‘léhasága és káyéház-exisztencziája ellen, elfelejti, hogy ezek a sokat szidott kávé­házak sok százezer ember lelki egyensúlyának Sirolin-Emeli az étvágyai és a testsúlyt, megszün­teti a fcetiögést, váladékot, éjjeli Izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. fttinthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „ltoche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmanu-La R«ehe & Ce. Basel (Svájc) „Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszert Arik­ban. — Ara üvegenkiwt 4.— korona. I_ia.pvinls: mai szama S oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents